Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام  

Az iszlám 5+1 pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام  

1.) Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása

A saháda – شهادة [ ejt : šahāda] az iszlám vallás hitvallása, amely kimondja, hogy eggyetlen isten létezik, Allah, és Mohamed az Ő prófétája. Ez a mondat az iszlám világ legfontosabb alaptétele. Ennek a mondatnak az arab megfelelője hangzik fel a müedzzinek énekében is. A rögeszmésen eggy-Isten-hitű (monotheista) vallás a Többistenhitek kiirtása ellen indított hadjáratot. A Qurán a sahádáról így ír:

2.) Ima – szalát – صلاة – [ejt : ṣalāt]

Az iszlám második oszlopa a szalát – صلاة – [ejt : ṣalāt], azaz az ima, az imádkozás, az imák szertartásai. Eszerint a muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: hajnalban, délben, kora délután, alkonyatkor és éjszaka. Minden imát arccal a mekkai Kába köve vagy inkább Kába sziklája (szentélye) felé kell elvégezni. Az iszlám világban ezt mindenütt jelzik is….

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban szóllásossan :

A kıble alak egészen szokatlan a törökben. Még az arab szóátvételek között is. Mélly hangrendű ı után soha, eggyetlen más szóban sem következik (magas) e hang.

A szalát elsődleges célja az, hogy az imádkozó gondolatait Allahra összpontosítsa. Az iszlám világban az imádkozást az Istennel való személyes érintkezésként fogják fel, amely hódolatot és hálát fejez ki. A Qurán – mai közbugyután Korán – القرآن [ejt : al-Qur’ān / al-qurˈʔaːn] a következőképpen ír az imádság hasznáról : „Az imádság eltilt attól, ami hitvány és elvetendő.„

3.) Böjt – szaum – صوم – [ejt : ṣawm]

A Qurán szerint háromféle böjt szaum = صوم – [ejt : ṣawm] lehet különböztethető meg : egyrészt a vallás által előírt rituális böjtök, másrészt azokat a böjtöket, amelyeket valamelyik parancsolat elmulasztása miatt mintegy engesztelésképpen kell megtartani, és végezetül az aszketikus böjtöt.

Az első kategóriába tartozik a ramadán hónapjában tartott böjt. Ebben a hónapban a muzulmánoknak tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól és nemi együttléttől hajnaltól napnyugtáig, és különösen ügyelniük kell arra, hogy ne kövessenek el másfajta bűnt. A muszlimok szerint a böjt jelentősége abban áll, hogy gyakorlása közben a hithű muzulmánok közelebb kerülnek Allahhoz. Az önmegtartóztatással az Allah iránt érzett hála, nagyrabecsülés és ugyanakkor a tőle való függőség jut kifejezésre, de a hívők ezáltal vezekelnek múltbeli bűneik miatt, vagy ezzel emlékeztetik magukat a nélkülözők kínjaira.

A A Qurán – mai közbugyután Korán – 30 nagyjából eggyforma terjedelmű dzsuzból részből áll. Ilyen módon a 30 napos Ramadán alatt napi egy dzsuz elolvasásával el lehet olvasni a teljes Koránt. 

4.) Alamizsna – zakát – زكاة – [ejt : zakāt]

A zakát (زكاة – zakāt) eredetileg alamizsnaadást jelentett, sőt a korábbi évszázadokban a zakát egy adónem volt, amely a túlzott vagyoni különbségek csökkentését célozta. Az alamizsnaadás kötelező, és a muzulmánoknak illik a vagyonukhoz mérten adományokat adni. A zakát úgy tartja, hogy az iszlám világ felelőssége megsegíteni azokat a muzulmánokat, hittestvéreket, akik anyagi gondokkal küzdenek. Az általánosan elfogadott hagyomány szerint a zakát egy hívő muszlim vagyonának 2,5%-át teszi ki, amelyet a szegényeknek illetve a rászorulóknak kell szétosztania. Ezek közé tartoznak a rabszolgák, szolgálók, adósok és az utazók is. Egy muszlim a megszabott zakáton felül is adakozhat, ha valamilyen okból kifolyólag nagyobb isteni gondviselést szeretne elérni. Ezt az adományt szadakának (arabul صدقة – ṣadaqa) nevezik.

A zakátnak két fő összetevője van. Az egyik a kaddzs, amit fix összegben határoznak meg az alapján, hogy a család feje mennyit költ ételre a Ramadán idején saját maga és egész háza számára. A másik a tulajdonképpeni zakát, amely a család jövedelmétől függően változik. Ez jelenleg tehát egy család minden értékének és megtakarításának a 2,5%-át teszi ki, amit egy holdévre számolnak ki. Ezt csak akkor kell kifizetni, ha a család vagyona nem érte el a minimumot, az úgynevezett niszábot (نصاب – niṣāb), ami három uncia, vagy 87,48 gramm arany értékét jelenti.
A legtöbb síita muszlim a zakáton felül egy humsz (خمس – ḫums) nevű adófajtát is fizet, amelyet a síiták külön vallási gyakorlatként kezelnek.

5.) Zarándoklat – haddzs – حج – [ejt : ḥaǧǧ]

A haddzs – حج [ejt : ḥaǧǧ] fogalma maga a Mekkai Zarándoklat, amelyre minden évben a muszlim naptár dzu l-hiddzsa hónapjában kerül sor. Az ősi arab szokásokra épülő zarándoklat minden muzulmán számára kötelező. Minden muszlimnak élete során legalább eggyszer el kell zarándokolnia Mekkába, ha az egészsége megengedi és ha az utazás költségeit megengedheti magának. 

Mekka csaknem fél évezreden át a török Oszmán Birodalom része volt, így a törökség gondolkodásába is alaposan beágyazódott… Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

Amikor a zarándokok már 10 kilométerre megközelítették Mekka városát, át kell öltözniük az úgynevezett ihrámba إحرام [ejt : iḥrām], amely két varratlan fehér vászonból áll. A zarándokok ezzel fejezik ki Isten előtti eggyenlőségüket. A mekkai zarándoklat nemcsak a férfiakra nézve kötelező, hanem a nőktől is elvárják a zarándoklatot. Miután valaki már részt vett a zarándoklaton, háddzsnak nevezik, a nő(ke)t meg háddzsának.

Ennek a török megfelelője Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

2026 2. 4. – 2026 4. 2.