Nándor – Türökfehérvár – A Nyugati Türökök Fehérvára

Cikk

Nándorfehérvár.
Nándor-Fehérvár.

A negyedik magyar folyó a Száva. Ennek öröksége a negyedik ezüst sáv a Magyar Címerben.

Az 1849-es Magyar Nagycímer. A címerben a korábbi koronát babérágra cserélték.
A négy víz-szintes fehér sáv : Duna, Tisza, Dráva, Száva
Kossuth rendelete: „minden címeket, felírásokat és jeleket, mi a száműzött dynastiával összeköttetésben van, minden közhivatalos és nyilvános helyeken eltörlend s eltávolítand, hogy a nép külsőképen is mindenben szemlélje, miként zsarnokaitól és véres jármától teljesen megszabadult”

A Száva folyó Duna‘ba való torkolatánál fekszik Nándorfehérvár, régiesebb magyar nevén gyakran Lándorfejérvár, ami nagyjából „Bolgárfehérvár” értelmű, vagyis a (hajdan itt élt) nyugati türökök, a nándorok Fehérvára. Természetes itt az előtag használata, hiszen a Magyar Királyságban több Fehérvár is állott – Székes-Fehérvár, Gyula-Fehérvár, Nándor-fehérvár – így ez csak eggy közülük.

Ma világszerte Belgrád néven ösmeretes … Eredeti magyar neve legalább a XIV. század (az 1300-as évek) eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között „n / l” hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is,[4][5] bolgárul meg rácul (csak) ‘Fehérvár‘ jelentéssel Београд / Beograd Szerbia legnagyobb városa és egyben a fővárosa  is. Először az i. e. 3. században a kelták éltek itt, mielőtt római gyarmattá (kolóniává) vált mint Singidunum. Belgrád néven először 878-ban említik. 1403-ban lett először Szerbia fővárosa, 1918 és 2003 között Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró fővárosa volt, majd 2006-tól ismét csak Szerbia fővárosa.

A Körös-Tárcsó Kultúra (ráckodón Старчево археолошки локалитет) alatt már lakott hely volt …

Wolfgang von Resch : Nándorfehévár 1521. évi ostroma (Nürnberg, 1522)

Ma Magyar-nak hazudott országunkban idegenszívűen, de inkább internáci módon antimagyarkodón csak Belgrád néven emlegetik.
De ugyan honnan is származik ez a neve ?
Hiszen ma rácul (szerbül) rendesen Beograd a neve. (Ez van kiírva minden útjelző táblán is.)
A jelentése persze ugyan az : Fehérvár.

Akkor mi ez a nemzetközi Belgrád ?

Ez a Belgrád e régi város régről ránk öröklődött óbolgár neve.
Érdekes módon a törökök is a rác neve helyett Belgrád néven emlegetik a köznyelv(ük)ben.

A magyar ma Fehérvár néven soha nem említi. Hiszen… Van nekünk több Fehérvárunk is, hogy azokkal (össze)keverhessük. Vagy idegenkedőn, óbolgárkodón Belgrád gyanánt emlegetjük, vagy illőbben, magyarul hozzá tesszük a Nándor- jelzőt. De mi is ez a Nándor- ?
Egy régi népnév.

Kik is voltak hát a Nándorok ?
A nyugati türökök. Akik hajdan a Kárpát-medencében meg a Balkánon éltek…

Nándor-Fehérvár tehát a Nándorok Fehérvára. Vagyis a Nyugati Tür(ö)kök Fehérvára.

Ez az öreg népnév még száz esztendeje is élénken élt.

Ahogyan bő 100 éve Gyalunk még a köznyelvnek megfelelően emlegette régi magyar déli bástyánkat :
Nándor

Szabács, Nándor, Valjevo, Nis meredez.

Negyvenhatosok

In memoriam

Szörnyű dicsőségünk hadd zengjem, éjszinü fátyolt
     Fonva a lantra, melyen bomlanak az idegek.
Álom nélküli és komoran feketéllő éjszaka vadján,
     Lelkem pusztáján marsol a hősi ezer.
Látom őket a dél kövein menetelni kitartón,
     Merre Szabács, Nándor, Valjevo, Nis meredez.
Látom északon is zord messze mezők sivatagján,
     Hol ugató ércek számuma förgetegez.
[…]

A szegedi 46-os gyalogezred hőseinek emléket állító Gyalu-vers először a Délmagyarország 1918 július 2.-ai számában jelent meg nyomtatásban, majd a Hárfa (1929) kötetébe is beleválogatta.

The Siege of Belgrade: How 7,000 Hungarians Repelled 100,000 Ottomans and Saved Christian Europe – Empires at War



Vert hadunk csonthalmain, Oszmán vad népének ajkain azonban Dzsihádháza (Sz.) alakra torzult ez ősi vár(os)unk neve. Nándorfehérvár arabkodón muzulmán neve Dar Al-Dzsihád lett. A középkori Magyar Királyság déli kapujának ill. annak kulcsának számító várat Piri Mehmed nagyvezír vezetésével az anatóliai avagy ázsi(ai) hadak a végén már európai erőkkel is kiegészülve vették be.
Nándorfehérvár eleste 1521 augusztus 29. után törökök nagybüszkén át is nevezték Dar Al-Dzsihádra, némiképp magyarabbul szólva Dzsihádháza (Sz.).
Nándorfehérvár és két másik kulcsfontosságú vár (Szabács) elfoglalásával a törökök széles rést ütöttek a déli magyar védvonalon, így megnyílt az út előttük az ország belsejébe. Így kezdődött Magyarország végromlása… A vár csekély számú védője a magyar meg rác lakossággal együtt 66 napig tartott ki, amit a későbbiekben nem tudott már megismételni egyetlen magyar végvár sem.

Forrásaim :

  1. Más forrás szerint: A város neve magyarul a kora középkortól előbb Lándorfejérvár volt, (a magyarok „lándoroknak” hívták a bolgárokat a tizenegyedik században) egészen a nyelvújítás koráig, amikor a magyar fül számára értelmesebbnek hangzó „nándor” szóval kezdett felcserélődni. Magyarország története, 13. rész: A három Hunyadi; ismeretterjesztő / oktató műsor, MTV, 2009. december 6. , 

Ajánlott olvasmány :

Nándor Égi Jele – A Nándor-üstökös meg jelenése

Nap (június) hava 3.-a Nándor Égi Jele, azaz ez üstökös megjelenése Napja. 570 éve ! 1456-ban e napon tűnt föl…

Ossza meg:

One comment

  1. Visszajelzés: Nándor Égi Jele – A Nándor-üstökös meg jelenése - Nyelvész

Comments are closed.