Az „ımára hívás” az adzán (أَذَان) helye a midzána (مئذنة) azaz arab eredetijéban „mu adzána”
Az „ımára hívó” arab múʾadhdhin vagy múʾaddzin (مُؤَذِّن) a török müe(d)zzin.
Érdekes módon a hang(zó)harmóniájához ragaszkodó törökben az adzán azaz az arab أَذَان [ejt : áδδán foghegy(-nyelv)i δ-vel] eggyöntetű mélly csengését veszejtve vegyes (hangrendű) ezánná lett:
Érdekes áthallás a törökben az eza – ezan szópár eggymást követve a szótárban is …
Az „ımára hívó gyötrő fájdalom” a keresztény utazó számára is bızton megtapasztalható a müeddzin napi öt vijjogásában, amely városszerte végig visszhangzik …
Az tornya meg az arab manára (منارة) többes száma a manárát. (Innen a magyar minaret.)
A perzsa kultúrkörben vıszont ınkább a tüzes, azaz náros, vılágítótornyos minára alakváltozatait használják.
Talán ez az ősi perzsa vallás tűzımádatát is tıtkon hordozza… ( آتشکده, ātaskade – tűztemplom).
Hiszen a Fény meg a Tűzımádat Hite csaknem 2000 évvel ősibb az iszlámnál. Ha nem még öregebb…
A békésebb és letisztultan bölcsebbb Zóroasztár azaz Zártost Hite‘nek kiirtásán éppen az iszlám szorgoskodott a legjobban …
John USSHER : A journey from London to Persepolis; including wanderings in Daghestan, Georgia, Armenia.
Ez a perzsa vılág hozta el az iszlámot a török vılágnak, így ezért is – nem midzána hanem – mináret a török müezzin tornya. Persze ennek több alakváltozata is kavargott, sőt kavarog máıg is ballangó jövevényként a mi Magyar Anyanyelvünkben. Babits Mihály a rím kedvéért egy egészen szokatlan alakkal él(t) a MESSZE… MESSZE… költeményében (talán csak a rím kedvéért) : minarét
Spanyolhon. Tarka hímü rét.
Tört árnyat nyujt a minarét.
De én egy huszárvágással meggyógyítottam itt Babics Bihály Bel(ső )Bonáját … Bizonyosan hálás érte …
Törökhon. Tarka hímü rét.
Tört árnyat nyujt a minarét. (Sz.)
midzána : a „minaret / minarét” hitelesebben arab(ul)-magyarul. A minaret is arab eredetű kifejezés, amely török közvetítéssel jutott kissé kajlán a magyar nyelvbe. Eredeti jelentése ’vılágítótorony’, azaz hogy ’a hit vılágítótornya(ı)’. Itt különösen érdekes az átöröklés a Tűztemlomok Tűztornyaival…
(Igor Turzhanskyy, 2008)
Magam bizonyosan érzem-tudom, hogy az arab imára(hívó )torony a a Tűztemlomok Tűztornyainak utánzata meg örököse. Az ősibb tornyokban a Fény láttatása volt, ez újabbakban meg a hang hallatása lett a cél …
A török mináre az eredeti minára(h) (منارة) kifejezés a „tűz” jelentésű nár szóval az arab nyelvterületen a vılágítótornyok megnevezésére is használtatik. Többes számában manárát a magyar minaret eredete.
A Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa írta Török-Magyar Nagyszótárában így él ma :
Jókai Mór török történetű regényében, A fehér rózsa‘ban e török szó kissé francosan ejtve meg minaré :
„Az esthajnal utolsó sugárait bocsátja Sztambul minaréjire. A héthalmok városa nagyszerű megható képül tűnik fel az alkonyfényben, alant a sugáros égtől lángoló Boszporusz, melyben a Szeráj s a Pera és Galata külvárosok házsorai s a tarkára festett pillangószínű tündérpaloták tükrözik magukat […]”
No persze a „modern” időkben, a hit is fakul török földön is, meg a mináréknek is bealkonyul, lassan értelmüket is vesztik… Vadi-új vasbeton égbe-törekvések közé… Minek a mináre ?
(Isztanbul, Göztepe, 2025 Enyészet 20.-án, Sz.)
A müezzin (is) régen nem rıkoltoz a Hit Tornyából már, csak a hengszórók hintik a hitök értelmetlenségét…
A Muʾaḏḏin (مُؤَذِّن) meg az ‘ımára hívó’ személy. A törökösödött „müezzin” alakja hitelesebben arab(osan)-magyarul, de mégis a türök-magyar hang(zó)harmóniát is tartva müeddzin.
Az „ımára hívás, az adzán helye” a midzánah (مئذنة), a tornya pedig a muadzán, amely törökködőn müed(d)zin, mai törökül meg müezzin, meg perzsálkodva minára(h) (منارة) … Vödd: midzána !
Máig él a müezzinnel párhuzamosan az arab szó is a törökben tolakodón ‘égigérő’, ‘hatalmas’ jelentésében …
Sz. Kadıköy, 2025
Forrásaim / Kaynakça :
Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
- Türk Dil Kurumuna göre –
Ajánlott olvasmány :
BABITS MIHÁLY : MESSZE… MESSZE…
Spanyolhon. Tarka hímü rét.
Tört árnyat nyujt a minarét.
Bús donna barna balkonon
mereng a bíbor alkonyon.
[…]
