Eggy nemes régi fűszer újrafölfedezésében kívánok ma kaput nyitni !
A tárkony (Artemisia dracunculus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az üröm nemzetségbe tartozó, évelő gyógy-, és fűszernövény. Régies neve a tárkonyüröm, olykor idegenkedőn meg francoskodón esztragon.

Fűszer- és zöldségnövényként világszerte termesztik. Vadon az északi félteke nagy területén előfordul: Kelet-Európától Közép- és Kelet-Ázsiáig, de még Észak-Indiában is, valamint Észak-Amerika nyugati részén, s dél felé még Mexikó területén is. Erdélyből került Magyarországra. Érdekes különbség ez ma is : Erdélyországban természetes fűszer, míg nálunk, a Csonkországban ma is ritka, különleges…

Régebben nagyon kedvelt, jellegzetesen fűszeres illatú, kissé kesernyésen csípős ízű fűszer. Illóolajának illata némiképp az ánizsra emlékeztet.
Csaknem embermagasra, 120–150 cm magasra növő évelő növény, karcsú elágazó, hosszirányban barázdált szárral. Gyökértörzse többfejű, rövid tarackokat fejleszt.
Létezett egy 1976-os magyar nemesítésű fajta, a „Zöldzamat” 1,8-2,6% olajtartalommal, de ezt 2009-ben visszavonták a magyar fajtajegyzékből.
Il dragoncello a francos Estragon az angol Tarragon a spanyolban mind a három nevén él : estragón, dragoncillo meg tarragón.
Artemisia dracunculus, de nombre común estragón, dragoncillo o tarragón, es una planta de la familia Asteraceae.
A türök népek tárkony ügyben is a magyarokhoz húznak.
Törökül tarhun fn. a tárkony (Artemisia dracunculus). De az ázeri is ekként emlegeti, míg tərxun alakban írja [ejt: törkhun]. A qıpcsákok már itt is kilógnak a sorból. Ők – úgy tűnik, a tárkonyt – nem tőlünk tanulták. Qazaqul Шырғалжың, bár a nyugatibb türök тархун alakot is ismerik. A qırgızok шыраалжын шыбак, vagy кызылкуурай néven emlegetik. Özbekül meg sherolgʻin, de érthető a tarxun [ejt : tarkhun] is.
Ázerbajdzsánban a tárkony ázatából üdítő is készül …
Ez régi hagyomány a Kaukázok déli vidékén …
Ázeriül szólva :
Tərxun (lat. Artemisia dracunculus) bitkilər aləminin astraçiçəklilər dəstəsinin mürəkkəbçiçəklilər fəsiləsinin yovşan cinsinə aid bitki növü. Çoxillik ədviyyəli bitkilərdəndir. Yerüstü hissəsi kolşəkillidir. Bütün bitki çılpaq, hamar, yaşıldır. Gövdələri düz dayanan, tək və ya bir neçə ədəddir, hündürlüyü 20–150 sm, buğumlu, az budaqlıdır.
A tárkony illatanyagai közül a legjellegzetesebb a táronyany(gy) (Sz.) latinkodón az esztragol.

Ezen anyag másik neve a p-allylanisol, amely a phenylpropén csoportba tartozik.
Ezen illat és ízanyagokkal oly vonzó nedű készíthető belőle, hogy Kartvéliföldön, azaz Grúziában Tarkhuna azaz ტარხუნა [ejt : tʼaɾχuna] is közkedvelten, de forgalomban van Örményországban is a tárkony, cukor és szódavíz üdítő keverékeként. Akárcsak az ázeri vidékeken … többnyire tarkhun(a) neveken …

A karthvéli (grúz) gyógyszerész Mitrofan Lagidze kezdte forgalmazni Kutaisziban 1887-ben.
A Lagidze-víz ma többféle zamatban is folyik …

A tárkony-termékek föllendülésére magam is nagyon vágyok már…
De… Mire is használjuk ma mi a tárkonyt ?
Forrásaim / Kaynakça :
- Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
- Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szöged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
- Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
- Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
- Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
- Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)
- https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rkony
- https://it.wikipedia.org/wiki/Artemisia_dracunculus
- https://fr.wikipedia.org/wiki/Estragon
- https://en.wikipedia.org/wiki/Tarragon
- https://es.wikipedia.org/wiki/Artemisia_dracunculus
- https://az.wikipedia.org/wiki/T%C9%99rxun
- https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D1%8B%D1%80%D2%93%D0%B0%D0%BB%D0%B6%D1%8B%D2%A3
- https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D1%8B%D1%80%D0%B0%D0%B0%D0%BB%D0%B6%D1%8B%D0%BD_%D1%88%D1%8B%D0%B1%D0%B0%D0%BA
- https://uz.wikipedia.org/wiki/Sherolg%CA%BBin
- https://en.wikipedia.org/wiki/Tarkhuna
- https://en.wikipedia.org/wiki/Tarkhuna#/media/File:%E9%BE%99%E8%92%BF%E6%B1%BD%E6%B0%B4.jpg
- https://en.wikipedia.org/wiki/Lagidze_water
- https://en.wikipedia.org/wiki/Lagidze_water#/media/File:Lagidze_water.jpg
- Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
- (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim
Ajánlott olvasmányok :

A tepszi mög a Tepszihögy
