A Basqort – oroszkodón baskír

A basqortok – saját nyelvükön csakis Башҡорттар a basqort nyelv tudói meg beszélői …

Basqort. Megjegyzem, csak ezt a nevüket, a saját önnevüket vagyok hajlandó használni tudományos alapokon és az illendőség elvein egyaránt. Baskírok (Башкиры) néven az őket máıg is megszállásuk alatt tartó és uraló oroszok emlegetik őket. Senkinek nem ajánlom a megszállók elnevezéseit használni senkire semmilyen helyzetben. Először is igen illetlen, másrészt meg igen sértő. Ahogyan Pozsony nem Bratyiszlava és Kolozsvár nem Cluj Napoca [ejt: Kluzs Napoka] és mi (megszállt) magyarok sem vagyunk ungureánok, úgy a basqortok sem baskírok, csakis mindenkoron basqortok. Jó ha ezt – az orientalisztika, azaz a kelettan (Sz.) jegyében – megtanulja a vılág udvarıatlanabb, azaz nyugatı, azaz „okcidentalista” fele is mielőbb. Baskírozni annyı, mint politikaılag is legitimizálni a basqort nép alávetettségét, megszállását és gazdaságı kizsákmányolását.
A grúzok – Georgia lakói – sem tűrik már, hogy oroszul szólítsa őket a vılág.
Miért kellene ezt éppen a saját vértestvéreinknek, a basqortoknak (és éppen tőlünk) eltűrniük ?!

Etili kipcsák nyelvek – oroszkodón Volgai kipcsak nyelvek

• A török nyelvek kipcsak ágának az ÉNY i csoportjába tartozó nyelvek elnevezése
• Korábbi elnevezésük : Urál vidéki török nyelvek
• Földrajzilag az Etel (oroszkodón Volga), a Káma és a Bjelaja vidékén ill. Nyugat-Szabíriában beszélik
• E csoport két tagja: kazáni tatár és baskír
• Mindkét nyelv története az Arany Hordához köthető
• Sok dialektus, nyelvváltozat (ok: diaszporikus elhelyezkedés)
• Intenzív kapcsolat a hungrofinn (finnkedőn finnugor) nyelvekkel
• Magánhangzó rendszer jelentős változása a török ny. hez képest
• A nyílt magánhangzók zárulnak, a zárt magánhangzók redukálódnak szabályszerűen

Basqortok – Башҡорттар

• Önelnevezésük : bašqort azaz ‘főfarkas’ vagyis ‘vezérfarkas’
• A néveredet (hellénkedőn etümologia) vitatott
• Többségük a Bjelaja folyó vidékén él
• Basqortország ma Oroszország,
• Fővárosa Ufa
• Beszélőinek száma kb. 850 ezer fő
• További csoportok élnek Tatárföldön, Kirgizországban, Qazaqországban és Özbekországban
• Legkorábbi említésük Kāšγarī
• A X.-XIII. sz ig a Volgai Bolgárok szolgálatában álltak
• A mongol hódítások után orosz fönnhatóság nyomorította őket
• Autonómiát 1919 ben kaptak először
• A mai nyelv alapja az Arany Horda szétesése után, a XV. -XVI. században alakult ki

Basqort nyelv

A nyelv közel áll a tatárhoz
• Két alapdialektusa különböztető meg: kuvakáni (keleti) és jurmati (nyugati,
• Korábban nem rendelkeztek irodalmi nyelvvel
• A tatár irodalmi nyelvet használták
• Rövid ideig módosított arab alfabétumot használtak
• 1940 ben bevezetik a kürill abécét
• Kapcsolatba hozzák a magyar őstörténettel (Magna Hungaria, Julianus barát, magyar baskír rokonság, magyar basqort törzsnevek

Basqort hangtani jellemzők

A tatárra jellemző magánhangzó változások jellemzők a baskírra is
A tatárral ellentétben az ÓT y minden esetben megmarad
A nyelvben a tatártól eltérő mássalhangzó változások vannak
ÓT s > bask . θ
ÓT bas –‘nyomni’ > bask . ba θ –; äs ‘kevés’ a θ ; tös ‘álom’ > tö θ
ÓT z > bask . δ
ÓT qïz > bask . qï δ ; uzun ‘hosszú’ > ö δ ön ; söz ‘szó’ > höδ
ÓT s s –> minden esetben bask . h
ÓT süt > bask . höt ; sen ‘te’ > hin ; atasï ‘apja’ > atahï
ÓT č > bask . s
ÓT čïq –> bask . sïq –; ač –‘nyitni’ > as –; orosz.

Basqort Szótárak

• Katarinskij , V. V. 1893. Kratkij russko-baškirskij slovarj .
• Tachirov, N. 1926. Bašqort lö γ äte . Öfö
• Karimova, G. R. 1967. Slovarj baškirskich govorov .
• Uraqsin, Z.G. ed .) Baškirsko-russkij slovar ´. Moskva , Digora

Basqort Nyelvtanok, áttekintések

• Pröhle Vilmos : Baskír nyelvtanulmányok KSz IV. (1903) 194-214.o. V. (1904) 12-26.o. VI. (1905) 228-271.
• Dimitriev , N. K. 1948. Grammatika baškirskogo jazyka . M.
• Poppe, N. 1964. Bashkir Manual . The Hague .
• Kiekbaev, Ž. G. 1966. Fonetika baškirskogo jazyka .
• Baskakov, N. A. 1969. Baškirskij jazyk . Vvedenie . Maksjutova , N. H. 1976. Vostočnyj dialekt baškirskogo
jazyka . Moskva , Nauka
• Miržanova, S. F. Južnyj dialekt baškirskogo jazyka . Moskva , Nauka Juldašev , A. A. ed .)
1981. Grammatika sovremennogo baškirskogo literaturnogo jazyka . Moskva , Nauka .

Ajánlott olvasmányok :

„Fontosabb a tanító az egyetemi tanárnál, mert a nemzeti kultúra a néptanítótól függ”
( Hóman Bálint a Felsőházban 1938 április 18.-án)

HÓMAN BÁLINT SZÜLETÉSE NAPJÁN…

Hóman Bálint 1933-tól 1944-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke, a két világháború közötti korszak egyik legkiemelkedőbb személyisége volt. Az antimagyar kommunisták, a legbefogadóbbak Nemzetét is elveszejtő zsidó-fasiszták halálrakínozták Vácott, 1951 június 2.-án.

Balhi arab geográfus a népet maga használta „madsar” nevén emlegető többi arab íróval szemben azt „besgirt” vagy „basgirt” néven említi, és két tartományukról beszél; a honfoglalás előtti pontusi hazáról és az Urál-vidéki magyar őshaza területével egybeeső mai Baskír-földről.

A bennem élő Torma József

Altaji „Török” Mentórom Torma Tanár Úr az emlékezetemben …