A Qazaq nyelv – qazaqul қазақша vagy қазақ тілі, oroszkodón meg a kazah nyelv a türök nyelvcsaládon belül a qıpcsáq csoportba tartozik. İgen, a hátul képzett qával írott qıpcsáq csoportba…

A mai Qazaqország nagyjából megfelel a Qazaq nyelv elterjedési területének, bár Qazaq területek állanak orosz és kínai megszállás alatt is. A mongolok uralma alatt is élnek némileg szabadabban… Szerencsés nép…

Qazaq

■ A kipcsák nyelvág legnépesebb tagja
■ Tudóinak meg beszélőinek száma kb 14-16 millió fő
■ Kazahsztán, Oroszország, Üzbegisztán (Aral tó vidéke), Kirgizisztán, Mongólia Bajan Ölgij Kína Gandzhu Hszincsiang tart
■ A népelnevezés a qaz- ‘bolyong(ani)’, ‘kóborol(ani)’, ‘csángál(ani)’ szóból számazhat
■ A qazaqok népi tudatában szabad, független embert jelent. Magyarul inkább a ‘csáng(áll)ó’ szóval értelmezhető
■ A qazaq nép és a nyelv kialakulása a XV.-XVI. századhoz köthető
■ A letelepedett életformára (csak) a XIX. sz. ban álltak át
■ Az 1700-as évek közepétől lassan orosz fönnhatóság (latinkodó euphemizmussal protektorátus) alá kerülnek
■ Az orosz uralom előtt nem rendelkezdtek önálló irodalmi nyelvvel
■ Korábbi ‘irodalmi nyelvüknek’ a csagatáj tekinthető

■ XIX század közepén Abaj Kunanbajev vezetésével alakul ki az arab-írásos qazaq irodalom
■ A kürill abécét 1940 óta használják 2017 szeptember 11.-én határozott a kazak kormányzat egy új latin betűs írás
bevezetéséről A kazak nyelv cirill betűs írására szolgál 2031 ig, amikorra a latin betűs írásra való áttérés befejezését tervezik
■ A nyelvet erős orosz hatás éri mind a mai napig (korábban mongol arab perzsa hatás érte (morfológia lexika)
■ Három fő tájszóllása (hellénkedőn dialektusa) él. Az észak-keleti az irodalmi nyelv alapja, a déli meg a nyugati tájszóllás (hellénkedőn dialektus) így visszaszorulóban van …

Kazak (főbb) hangtani jellemzők :

■ ÓT y –> kaz . ž
kaz . žoq ; žol ; žiïrma ; žaqsï ; žapïraq
■ ÓT t –; k –; b –; q megmarad
kaz ..; til –; tur ;
köl ; kel –; kerek;
ber –; bar –; bar;
qal –; qara
■ ÓT γ ; g > kaz . w kaz . taw ; žaw ;
■ ÓT č > kaz . š
kaz . šïq –; šöl ; šaqïr
■ ÓT š > kaz . s
kaz . tas ; üles –; bas
■ (Főleg a perzsa-arab) Jövevényszavakban p > f
kaz . pĭkĭr ; parïq ; payda
■ Megjelennek a redukált hangzók
kaz . örĭk ;

A legismertebb török-qazaq nyelvkönyv, a Kazakça öğreniyoruz :

A qazaq személyes névmások köre :

A 4 többes személyes névmásból a „biz” vagyis a ’mi’ kivételével a többi a többes jelével képződik. Ez a magyarban talán a kihalóban levő, mert lenézett tájnyelvi „mink” meg „tik” alakkal értelmezhető. Ezekben kettőzött, de legalábbis megerősített, nyomatékosított a többes szám. A mai törökben is ugyanígy hangzó biz megfelel a magyar ‘mi’ alaknak, míg a sender – a török siz-től elütően – a ‘te többes’ száma (‘te-k’) azaz ‘ti’, a sizder pedig az ‘ön többese’ vagyis ‘önök’. Az olar pedig tökéletesen megfelel a magyar ‘ő többes’-ének megfelelően ‘ők’ képpen.

Qazaqul szólva :

Қазақ тілі (төте: قازاق ءتىلى‎, латын: qazaq tılı) — Қазақстан Республикасының мемлекеттік тілі, сонымен қатар Ресей, Өзбекстан, Қытай, Моңғолия жəне т.б. елдерде тұратын қазақтардың ана тілі.

Қазақ тілі түркі тілдерінің қыпшақ тобына, соның ішінде қарақалпақ, ноғай, қарашай тілдерімен бірге қыпшақ-ноғай тармағына жатады. Сонымен қатар қырғыз, татар, башқұрт, қарашай-балқар, құмық, қарайым, қырымтатар тілдеріне жақын.

Қазақ тілі диалектілерге бөлінбейтіні ғылыми түрде дәлелденген. Барлық өлкелердің қазақтары бір-бірін жақсы түсінеді. Бірақ кейбір ғалымдардың пікірінше қазақ тілі 3 диалектіге бөлінеді: солтүстік-шығыс, оңтүстік және батыс (ескі үш жүздің орналасқан аумағы бойынша).

Bibliographia

Szótárak

■ Ahmetova , S.G. 2006. English Kazakh Dictionary . Almaty
■ Bazilhan , B. 1984. Mongolša kazakša sözdik . Ölgij
■ Bektaev , K. B. 1999. Ülken kazakša orysša orysša kazakša sözdik = Bol’šoj kazahsko russkij russko-kazahskij slovar ’’. Almaty
■ Dominique, I. 1983. Dictionnaire kazakh francais . Párizs.
■ Iskakov, A. Sizdikova , R. Saribaev , Š. eds .) 1966. Kazak tilinin kyskaša ètimologijalyk sözdigi . Almaty
■ Kenesbaev, S. K. 1977. Kazak tilinin frazeologijalyk sözdigi . Almaty

Qazaq Nyelvtanok, nyelvi áttekintések

■ Balakaev, M. B. Baskakov , N. A. Kenesbaev , S. K. 1962. Sovremennyj kazahskij jazyk . Almaty
■ Balakaev, M. B. 1954. Qazirgi qazaq tili : leksika , fonetika, grammatika . Almaty
■ Krippes, K. 1997. Kazakh Grammar with Affix List
■ Žanpeyisov, E. Žusayin , A. Al . eds .) 2002. Kazak Grammatikasï . Astana
■ Koç, K. Doğan , O. 2004. Kazak Türkçesi Grameri . Ankara.
–

Forrásaim / Kaynakça :

• Қазақ тілі : https://kk.wikipedia.org/wiki/%D2%9A%D0%B0%D0%B7%D0%B0%D2%9B_%D1%82%D1%96%D0%BB%D1%96
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim

Ajánlott olvasmányok :

Qazaq īrás-rendszerek és īrás-reformok…

A Qazaq nyelv – qazaqul қазақша vagy қазақ тілі, oroszkodón meg a kazah nyelv a türök nyelvcsaládon belül a qıpcsáq csoportba tartozik. İgen, a hátul képzett qával …

Qazaq többesszám – hatos illeszkedés !

Qazaq társ- és eszközhatározó – hármas tőilleszkedéssel, önhang-hangilleszke nélkül

A qazaqban az eszköz- és a társhatározó a szóvégző mássalhangzó szerint illeszkedik, de saját rendszerében is szokatlan rendhagyóan magánhangzó-illeszkedéssel nem rendelkezik …

Qazaq fák meg magyar fa-neveik

A qazaq nyelv a kunnal rokon, így sok szavunk is áthallhatón (távoli) rokon …
Még a fa qazaq neve, az ағаш [ejt : agas] is az ács szavunkkal rímel és vélhetően rokon (is).
Nehéz azonban a fafajok nevei közt kihallani bármi hasonlatosságot. …