A Qazaq nyelv – qazaqul қазақша vagy қазақ тілі, oroszkodón meg a kazah nyelv a türök nyelvcsaládon belül a qıpcsáq csoportba tartozik. İgen, a hátul képzett qával írott qıpcsáq csoportba…
A mai Qazaqország nagyjából megfelel a Qazaq nyelv elterjedési területének, bár Qazaq területek állanak orosz és kínai megszállás alatt is. A mongolok uralma alatt is élnek némileg szabadabban… Szerencsés nép…
A Qazaq nyelv egyik különös íze-zamata, hogy a többesszámot egészen egyedi módon hatos illeszkedésű jelöléssel képzik.
A türök nyelvekben általában a többes jel : -lar / -ler.
A Qazaqban ez további 3 irányba hasad, így lesz a mai török kettes, helyett ily gazdag 6-os illeszkedés :
| Qazaq többes jel | bala ‘gyermek’ | kirpi ‘sün’ | qus ‘madár’ | esik ‘ajtó’ | adam‘személy’ | gül ‘virág’ | söz ‘szó’ | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| eggyes | – | – | bala | kirpi | qus | esik | adam | gül | söz |
| többes | -lar | -lar, -ler, -ter, -tar, -der, -dar | bala– lar | kirpi– ler | qus-tar | esik– ter | adam-dar | gül– der | söz– der |
Ezt a színes többes számot találhatjuk meg a személyes névmások többesében is :
| eggyes | többes | ||
|---|---|---|---|
| Első személy | men | biz | |
| Második személy | tegező | sen | sender |
| magázó | siz | sizder | |
| Harmadik személy | ol | olar | |
A 8 személyes névmásból a „biz” vagyis a ’mi’ kivételével a többi a többes jelével képződik. Ez a magyarban talán a kihalóban levő, mert lenézett tájnyelvi „mink” meg „tik” alakkal értelmezhető. Ezekben kettőzött, de legalábbis megerősített, nyomatékosított a többes szám. A mai törökben is ugyanígy hangzó biz megfelel a magyar ‘mi’ alaknak, míg a sender a ‘te többes’ száma (‘te-k’), a sizder pedig az ‘ön többese’ vagyis ‘önök’. Az olar pedig tökéletesen megfelel a magyar ‘ő többes’-ének ‘ők’ képpen.