A Qazaq nyelv – qazaqul қазақша vagy қазақ тілі, oroszkodón meg a kazah nyelv a türök nyelvcsaládon belül a qıpcsáq csoportba tartozik. İgen, a hátul képzett qával írott qıpcsáq csoportba…
A mai Qazaqország nagyjából megfelel a Qazaq nyelv elterjedési területének, bár Qazaq területek állanak orosz és kínai megszállás alatt is. A mongolok uralma alatt is élnek némileg szabadabban… Szerencsés nép…
A Qazaq nyelv egyik különös íze-zamata, hogy a többesszámot egészen egyedi módon hatos illeszkedésű jelöléssel képzik.
A türök nyelvekben általában a többes jel : -lar / -ler.
A Qazaqban ez (további) 3 irányba hasad, így lesz a mai török kettes, helyett ilyen gazdag 6-os illeszkedés :
| Qazaq többes jel | bala ‘gyermek’ | kirpi ‘sün’ | qus [qusz] ‘madár’ | esik ‘ajtó’ | adam ‘személy’ | gül ‘virág’ | söz ‘szó’ | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| eggyes | – | – | bala | kirpi | qus | esik | adam | gül | söz |
| többes | -lar | -lar, -ler, -dar, -der, -tar, -ter. | bala-lar | kirpi-ler | qus-tar | esik-ter | adam-dar | gül-der | söz- der |
A legimertebb török-qazaq nyelvkönyvben, a Kazakça öğreniyoruz lapján :
Ezt a színes többes szám nyomait találhatjuk meg a személyes névmások többesében is :
| eggyes | többes | ||
|---|---|---|---|
| Első személy | men | biz – ‘mi’ | |
| Második személy | tegező | sen | sender – ‘ti’ |
| magázó | siz | sizder – ‘Önök’ | |
| Harmadik személy | ol | olar – ‘ők’ | |
A 8 személyes névmásból a „biz” vagyis a ’mi’ kivételével a többi a többes jelével képződik. Ez a magyarban talán a kihalóban levő, mert lenézett tájnyelvi „mink” meg „tik” alakkal értelmezhető. Ezekben kettőzött, de legalábbis megerősített, nyomatékosított a többes szám. A mai törökben is ugyanígy hangzó biz megfelel a magyar ‘mi’ alaknak, míg a sender – a török siz-től elütően – a ‘te többes’ száma (‘te-k’) azaz ‘ti’, a sizder pedig az ‘ön többese’ vagyis ‘önök’. Az olar pedig tökéletesen megfelel a magyar ‘ő többes’-ének megfelelően ‘ők’ képpen.
2 hozzászólás
Comments are closed.