Finnújvárosi Béke – a lív, a vót és inkeri nyelvek közelgő vége…
Hungrofinn nyelvrokonaink hanyatlása eggy vesztett háború nyomán kialakuló új orosz hatalommal vette kezdetét…
A Nystadi béke, magyarul: Finn-Újvárosi Béke, oroszul: Ништадтский мир, finnül: Uudenkaupungin rauha, svédül: Freden i Nystad, amelyet s Julián(us)-naptár szerint 1721 augusztus 30.-án, a Gergely-naptár szerint pedig szeptember 10.-én írtak alá Nystad, azaz a mai Finnország Uusikaupunki városában, (magyarul Finnújvárosban) véget vetett az 1700 és 1721 közötti Nagy Északi Háborúnak.
Uusikaupunki a mai Finnországban áll, és jelentése finnül Újváros.
A szerződés értelmében Svédország átadta Oroszországnak Észtföldet és (a korábban svéd uralom alatt állott) Livónia‘t és Ing(e)riföldet, valamint Karélia legnagyobb részét meg Viborg várát.
A háború előtti Svédország sárgával, Oroszország zölddel, és az Oroszországhoz kerülő területek vonalkázottan.
I. Péter cár lett az új uralkodója ezeknek a területeknek, aki a Nystadi Békekötés után két hónappal fölvette az imperátor címet, és Oroszország hivatalos elnevezését Orosz Birodalomra változtatta. Ezzel új nagyhatalom született. Ennek a hatalomnak pedig a Balti Kapuja orosz kellett legyen !
Ennek esett áldozatul a ma is orosz uralom alatt álló Ing(e)riföld, ill. Inkeriföld, amelynek inkeri (ingri) nyelve a livón és a vót nyelvvel együtt hanyatlásnak indult, és mára már a teljes kihalás szélére jutott.
Az új orosz hatalom Inkeriföldből kihasítva kijáratot nyert a Balti tengerre, ahol Péter cár megalapította Szentpétervárat. A kommunizmus e várost Leningrád néven gyalázta, de Péter (b)irodalmian nagy műve már azóta visszanyerte régi nevét és régi fényét is…
Az ing(e)ri, livón, vót és a karél(i) nyelvek mind a hungrofinn nyelvcsaládon belüli távoli rokonaink. Utolsó túlélő anyanyelvi beszélőik – a finneken és észteken kívül – csak ránk számíthatnak…
A nyelvcsaládunkat (mint mindeggyik másikat) tudományosan a legnagyobb számú beszélő, ill. a történelem folyamán legjelentősebb kultúrális jelentőségű nyelveiről illik elnevezni. Mivel máig a magyar beszélők száma több, mint a többi összesen, a mindenkori történelmi súlyunk pedig vitán fölül áll, így természetszerűleg – a tarthatatlanul antimagyar „finnugor” szemlélet helyett – itt van már a tisztes és illendő hungrofinn tudományosság ideje.
Ahogyan a nagyhírű Indo-Germán Nyelvcsaládot sem meri senki le-belgo-albánozni, úgy nem tűrhetjük többé azt a nevet sem magunkra, ahonnan éppen a legjelentősebbet, a magyart hagyták két évszázadon át ki ! A mi nyelvcsaládunk a Hungrofinn Nyelvcsalád !!!
Ajánlott olvasmányok :
BUDENZ JÓZSEF SZÜLINAPJÁN – A BUDENZ-HÁZ ROMJAIN…
Ezen a napon… 1836 június 13.-án született Rasdorfban Budenz József, német származású magyar nyelvtudós.A Magyar Tudományos Akadémia tagja egyetemi tanárként az ugor-nyelvcsalád atyamestere volt. Korának egyik legkiválóbb[…]
Budenz József szülinapján – barbarizmus a Budenz-ház romjain…
Ezen a napon… 1836 Nap (június) hava 13.-án született Rasdorfban Budenz József, német származású magyar nyelvtudós. A Magyar Tudományos Akadémia tagja egyetemi tanárként az ugor-nyelvcsalád[…]
Zsirai Miklós születése napján
Mag (október) hava 10-én… 1892-ben e napon született Mihályiban, módos-dolgos gazdacsaládban Zsirai Miklós, a későbbi híres nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és …