A napi gyógyászat része a gyógy-gyúrás. Legalábbis nálam (a rendelőmben) az ajánlása az. Mégis ma már eggyre kevesebben értik magyarul a masszíroz szót … Így igen gyakran kényszerülök magyarázkodásra.
Az idegen betolakodó masszír(ozás) szót mindig megértik, míg a magyar értelmét meg magyaráznom kell … többnyire …
Ezért is hatott egészen üde szelletként, amikor a természetgyógyász házat is üzemeltető betegem az eggyik gyúrógépét magyarázva a következőt mondotta : „ez a lapockát dürücköli…” Mire a dürücköl szóra rákérdeztem, azonnal a ‘masszírozza’ szóval magyarázta. Fölfedezetlen tájszót éreztem… Majd a születési helye felől érdeklődtem. Nagy-Kőrös igen zárt közösség, de azért akadnak beszármazottak. Horváth Sándor büszkén mondta, hogy ő debreceni. Édesapja pedig gyakran használta a dürücköl(és) szót.
Elsőre is úgy rémlett, de többedikre is, hogy a dürücköl a dúr-dűr szóikerpár (Sz.) bokrából származhat. Talán eggy szokatlan -ücköl gyakorintó képzővel …
Bizonyos világokban, kultúrkörökben a gyógygyúrás a természetes, mindennapi élet része. Ilyen pl. Thájország is, ahol eggymást érik a gyúrodák, nem csak a látogatók (turisták) kedvéért …
A thájok olyan gyakorlatra tettek szert a gyúrászatban, hogy már jelentős kivitelük (exportjuk) is van belőle. Thermészetesen a világ hülyéji kedvéért csakis angolosan Thai Massage [ejt : tháj masszázs] alakban hirdetve …
Az angol szó eredete is (a) francoskodás. A franci(a) nyelvből vette át az angol is.
A francoskodás köréhez még hozzátartozik, hogy szemben a bugrisabb angollal, a francia megkülönbözteti a férfi masseur m (plural masseurs) meg a női (feminine) masseuse fogalmát. Mivel manapság nálunk e foglalatosságot eggyre inkább nők gyakorolják, így farncoskodón szólva ők nem is masszőrök, hanem masszőzök !
A nyelvi tudatosságunk (mai rongy-magyar társadalmunkban) eggyre fogy. Pedig …
Az értelmetlen női masszőrhöz men(ekv)és helyett inkább dürücköltessünk gyakrabban !
A franci masseur a masseren + -eur származéka.
A német massieren [ejt : masszíren] a töve a magyarba (rögz)ült németkedésnek, latinkodón germanizmusnak.
A német szó vélhetően a franci masser átvétele, amelynek eredete azonban igencsak vitatott.
Arabkodók az arab ‘érint’ jelentésű مَسَّ [ejt : massza] alakból következtetik. Ibérkedők a portugál amassar alakra vezetik vissza. Ez már sokkal hihetőbb. Még hihetőbb, hogy az óhellén μάσσειν [ejt : masszein] az eredet, amelynek a jelentése ‘gyúr’ (pl. kenyeret). Nahát ! Talán az igéjét az arab is innen loppintotta. Mindenesetre a szóvándorlás nyelvészeti bizonyítékai ma (még) nem állnak a rendelkezésünkre.
Az óhellén μᾰ́σσω [ejt : mắssō, masszó] az attikaiban már μάττω [ejt : mắttō / mattó]. Ezt pedig társítják más indo-helleno-germán (Sz.) nyelvekkel is … Így ezzel rokon lehet a vélt-ős-szláv *màzati ‘ken’ (‘mázol’), az óörmény մած [ejt : mac], ‘ragaszt’, ‘(meg)alvad’; ‘(meg)túrósodik’, de talán még a latin mācerō ‘áztat’, ‘lágyít’, sőt a szanszkrit मचते [ejt : makate, ‘apróra tör’, ‘őröl’, innen a hindi मचाना [ejt : makáná] ‘kitölt’ is …
A μᾰ́σσω [ejt : mắssō, masszó] görög eredetivel függ össze az ógörög μᾶζᾰ [ejt : mâză / maza] azaz a nőnemű (f ) ‘rozskenyér’ is. (genitive : μᾱ́ζης); első rag(oz)rendszer
A hellén gyúrás szava miért éppen a ‘rozskenyér’-rel zendül össze ? Talán mert az árpa (Hordeum vulgare) az egyik legrégebben termesztett gabona(féle), talán, mert a görögöknél a legrégebbi, amelynek története tízezer évre nyúlik vissza. Őshazája a Termékeny Félhold, azaz hajdan(i) Szumerország. Az árpa az emberiség történetében nemcsak élelmiszer-alapanyagként alapvető, hanem takarmányként és ital-alapanyagként, mint sör és tüzesvíz (szlávul vodka, szkótul whisky) is szolgált. Kedvező éghajlati és talajadottságokhoz való alkalmazkodó képessége miatt az árpa világszerte elterjedt kultúrnövény. Jól alkalmazkodik a hideg, száraz vagy gyengébb talajadottságú környezethez is, ahol más gabonák nem képesek megélni. Ezért kedvelt Skandináviában, Szabíriában, Közép-Ázsiában de még a Himalája térségében is.
Idegen masszák, mázolás meg masszírozás helyett tehát magyarán gyúrassunk eggy jó alaposat !
Debreceniessen meg dürücköltessünk !
Forrásaim :
- dürücköl – Horváth Sándor közlése (2026.9.3.) Debrecen
- https://en.wiktionary.org/wiki/massieren#German
- https://en.wiktionary.org/wiki/Masseur#German
- https://en.wiktionary.org/wiki/masseur#French
- https://en.wiktionary.org/wiki/masseur
- https://en.wiktionary.org/wiki/%CE%BC%CE%AC%CF%83%CF%83%CF%89#Ancient_Greek
- Beekes, Robert S. P. (2010), “μάσσω”, in Etymological Dictionary of Greek (Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series; 10), with the assistance of Lucien van Beek, Leiden, Boston: Brill, →ISBN, page 910
- https://hu.wiktionary.org/wiki/Hordeum_vulgare
- Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
- (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …
- “massieren”, in Digitales Wörterbuch der deutschen Sprache
- “massieren” in Uni Leipzig: Wortschatz-Lexikon
- “massieren” in Duden online
- “massieren” im OpenThesaurus.de
- “masseur”, in Collins English Dictionary, 2011–present.
- “masseur”, in Lexico, Dictionary.com; Oxford University Press, 2019–2022.
- “masseur”, in Merriam-Webster.com Online Dictionary, Springfield, Mass.: Merriam-Webster, 1996–present.
- “masseur”, in Cambridge English Dictionary, Cambridge, Cambridgeshire: Cambridge University Press, 1999–present.
- “μάσσω”, in Liddell & Scott (1940), A Greek–English Lexicon, Oxford: Clarendon Press
- “μάσσω”, in Liddell & Scott (1889), An Intermediate Greek–English Lexicon, New York: Harper & Brothers
- “μάσσω” in Bailly, Anatole (1935), Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
- μάσσω, in ΛΟΓΕΙΟΝ [Logeion] Dictionaries for Ancient Greek and Latin (in English, French, Spanish, German, Dutch and Chinese), University of Chicago, since 2011
A Debreceni Nyelv vonatkozásában ajánlott olvasmány :
Ídes szógám – az én uram – Oláh Gábor szülinapján
Télderék (január) hava 17.-én született szegény, sokgyermekes családban, Debrecenben Oláh Gábor magyar írónk-költőnk, akinek legjelentősebb nyelvészeti alkotása :
A debreceni nyelvjárás (1906)
Ahogyan a bevezetőjében (is) olvasható :
Idegen nemzetiségek beolvadása nem igen keresztezte a debreceni vért.
De itt a dürücköl hírből sem szerepel, csak a tevékenysége körében hasonlatos dögönyöz címszó található : ‘öklével elver’, v. ‘megnyom’ értelemben.