A szémantika nem szemantika

A szémantika nem szemantika.
Már csak azért sem, mert az utóbbi nem (is) létezik !
Csak a pongyolák meg a barbárok világában…

Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul !
Aki meg nem tud görögül, az ne tetszelegjen annak világában, mintha tudna !
Aki nem tud sémantique-ul, ne habogjon szemantique-ul !

Lehet persze magyarul is mondani !
magam ezt javasolnám : Jelentéstan !

A hellén szémantika szépen é-vel ejtendő.
Minek is mekkentenénk szemantikát, ha (b)égethetünk is akár a klasszikus görögök ?
A magyar képes rá, – képes e-t meg é-t különböztetni, – hát mért ne tenné meg ?!

A jelentéstan, hellénkedő nevén szémantika a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, jelképek stb.) jelentésével, illetve jelentés-változásaival foglalkozik. Eredetileg csak szójelentéssel foglalkozott, de az 1960-as évek óta, a generatív nyelvészet megjelentése óta a az összetett kifejezésekét meg a mondat-jelentést is vizsgálja.

The word semantics originated from the Ancient Greek adjective semantikos, meaning ‘relating to signs’, which is a derivative of sēmeion, the noun for ‘sign’. It was initially used for medical symptoms and only later acquired its wider meaning regarding any type of sign, including linguistic signs.

A franci sémantique szót a franci(a )zsidó nyelvész Michel Bréal alkotta és vezette be a köztudatba a 19. század végén. (Riemer 2010, p. 2 / Hoad 1993, p. 428.)
Ezt vette át a francimajmoló angol nevezéktan is a rontott semantics alakban.

Portrait photographique par Th. Truchelut et Valkman (1883).

Michel Bréal bizony „é”-vel alkotta meg a maga sémantique [ejt : szémantik] szavát, a szémantika‘t. Az anglobugris világterror nem érzi, hisz nem érezheti ezt a finomságot, így le is gyalulta az ékezetet, ezzel lefejezte az étát. Ekként lett az anglomán nyelvi terror nyomán a bugyuta semantics a közdivat. A téves magyar szemantika talán inkább a német (Die) Semantik átvételének rossz gyakorlata. Itt az ideje szakítanunk e helléntelenül (hellénietlenül) barbár germanizmussal !

σημαίνειν nevez, jelez, jellemez

Michel Jules Alfred Bréal (French: [miʃɛl bʁeal]; 26 March 1832 – 25 November 1915), franci(a) philologus, was born at Landau in Rhenish Palatinate. He is often identified as a founder of modern semantics. He was also the creator of the modern marathon race, having proposed its first running at the 1896 Olympic Games and offered what would become known as Breal’s Silver Cup to the winner.
The legend of the ancient run — the run of the Greek soldier Pheidippidész to announce victory at the Battle of Marathon to either Athens — had become more culturally prominent in late 19th-century Europe. Robert Browning’s 1879 poem „Pheidippides” had brought the story to wider attention, as had an 1890 archeological dig of the Marathon tumuli. Bréal beterjesztése előtt az 1896 Olimpiai Játékok nem terveztek 1500 méternél hosszabb futást. Sokan vitatták a tisztaságát és a sportértékét is…

From French sémantique, displacing earlier semasiology. From Ancient Greek σημαντικός (sēmantikós).

IPA: /sɛː.man.ti.kós/ → /si.man.tiˈkos/ → /mai görögül ejtve pongyolán csak szimandikósz

Woodhouse, S. C. (1910), **English–Greek Dictionary : A Vocabulary of the Attic Language** (775.p.)

Arisztotelész művében is fönnmaradt a σημᾰντῐκός [ejt szémantikosz / sēmăntĭkós] m. szó (feminine σημᾰντῐκή, neuter σημᾰντῐκόν); first/second declension

significant, giving signs

From Ancient Greek σημασία (sēmasía, “the meaning of a word”) + -ology.

Fontos tudni, hogy a sémantique [ejt : szémantik], azaz a szémantika már akkor sem volt példa nélküli, azazhogy szó-előd nélküli. Bizony egy bölcs német már alkotott egy annál szabatosabbat (is). A szémantikás zsidó-franciánk talán a német eredetijét nem szerette benne, vagy (csak) hosszallotta azt. (Sz.)

A szémasziologia legalább fél évszázaddal öregebb a szémantika szónál.

The term „semasiology” was introduced before 1829 by K. Reisig. It predates the term semantics and originally meant what „semantics” has come to mean. At this point, the term „semantics” is more common, and various attempts have been made to differentiate the two words by giving „semasiology” a narrower meaning. The narrower meanings currently in use include: The study of historical semantic change, cognitive semantics, lexical semantics, and those aspects of semantics other than onomasiology. However, there is no universal consensus on which, if any, of the narrower meanings are accepted.

Reisig was a classical philologist who is credited with developing a new branch of linguistics known as (angolkodó pongyolasággal „semasiology”). He introduced this new discipline because he felt that the study of word-meaning could not be adequately met within the constraints of etymology or syntax. He felt that semasiology would properly show the development of word-meanings in a logical and historical sense.

From σημαίνω (sēmaínō, “to signal”) +‎ -ῐ́ᾱ (-ĭ́ā).

Pronunciation

IPA: /sɛː.ma.sí.aː/ → /si.maˈsi.a/ → /si.maˈsi.a/

σημᾰσῐ́ᾱ [ejt : szémasziá] főnév

σημᾰσῐ́ᾱ [ejt : szémasziá / sēmăsĭ́ā] f (genitive σημᾰσῐ́ᾱς); first declension

the giving of a signal or command
indication, designation
1. (frequently in grammar) meaning, signification
  1. the title of a work by Chrysippus
2. hangjegy (music) notation
the decisive appearance of a disease
a mark
1. of the Nile-flood
a levelező cím(zés)e (angolkodón address of a correspondent)
Sajátosan a βασιλικὴ σημασία kifejezésben a ‘királyi jelkép(ek)’ (angolkodón royal insigne) jelentésben értelmezhető.

Jelentéstan ide, jelentéstan oda, nálunk a mai magyar csonkországban mégis csak az idegenszivű fontoskodás, a pongyola hellénkedés nyert teret. Mai nagyjaink is (csak) szemantikáznak a szabatos(abb) szémantikázás helyett :

Szójelentéstan… Lexiko-szémantika …

Könyvajánló : A szószemantika a jelentéstan legrégebbi idők óta művelt ága, a mondat- és szövegszemantika csak az utóbbi évtizedekben nyert teret. Azonban a szó jelentéstanát is lehet sokoldalúan, sok nyelven vizsgálni, a hagyományos etimológiáktól, jelentéstörténetektől a korszerű prototípus-szemantikáig. Kicsi Sándor András könyve nem meríti ki a hallatlanul gazdag témakört, de bepillantást ad, elsősorban magyar, de sok egzotikus (japán, kínai, ausztráliai stb.) példán keresztül a szó jelentésének sokrétű világába.

De szerencsére van még néhány nép, amely tudja a saját nyelvén is mondani…
Sőt élvezi is a saját szavainak zamatát…
Ilyen például a török.

Törökül szólva :

Anlambilim, anlam bilimi, anlam bilgisi ya da semantik, anlamları inceleyen bilimdir. Anlambilim felsefî ya da mantıksal ve dilbilimsel olmak üzere iki farklı açıdan ele alınabilir. Felsefî ya da mantıksal yaklaşım, göstergeler ya da kelimeler ile bunların göndergeleri arasındaki bağlantıya ağırlık verir ve adlandırma, düz anlam, yan anlam, doğruluk gibi özellikleri inceler. Dilbilimsel yaklaşım ise zaman içinde anlam değişiklikleri ile dilin yapısı, düşünce ve anlam arasındaki karşılıklı bağlantı vb. konular üstünde durur.

De a finn is képes finnül is mondani :

Semantiikka eli merkitysoppi tutkii esimerkiksi sanojen ja ajatusten merkitystä. Kielen merkitystä tutkiessaan se on kielitieteen alalaji, joka tutkii esimerkiksi sanan, virkkeen tai kokonaisten tekstien merkitystä ja viittauksia.

“σημαντικός”, in Liddell & Scott (1940), A Greek–English Lexicon, Oxford: Clarendon Press
σημαντικός in Bailly, Anatole (1935), Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
Woodhouse, S. C. (1910), English–Greek Dictionary : A Vocabulary of the Attic Language‎, London: Routledge & Kegan Paul Limited. – Significant idem, page 775.
Gecső Tamás (szerkesztő): Lexikális jelentés, aktuális jelentés, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2000.
Kicsi Sándor András: Szószemantika, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2007.