Érdemes a régies és ritka Alkorán szó értelmén elidőzni …
Helyes-e, nem-e ? Igaz-e, nem-e ?

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa … 1854-ből

Ennek az V. Tábor című fejezetében bukkan föl az Alkorán …

– Helyesen mondád – szólt Ahmed, s parancsolá a főmuftinak, hogy hozza elé az Alkoránt, melyet nagy országos kérdések alkalmával a szultánok jóslat- és tanácsadásra szoktak felhívni, olyformán, hogy tűvel beleszúrtak annak lapjaiba, s amely lap utolsó volt az átdöföttek között, a keresztülszúrt sorban kellett lenni a jó tanácsadásnak.
(Jókai gyökjegyzete : Hammer-Purgstall, Gesch. d. osm. Reiches.)
A tanácsterem minden asztalán állt egy Alkorán, számra tizennégy azon egy szobában. Egynek gyémántokkal volt kirakva táblája, ezt hozá elé a mufti, s kezébe adta a szultánnak a tűt, hogy végezze vele a kegyes szertartást.

Azután a IX. Lemenő és felkelő nap fejezetében is fölbukkan az Alkorán …

Achmed szultán rendelkezik a lemondásakor :
– Én megszűntem uralkodni. Jöjjön utánam, aki jobb. Nem kérek semmit, csupán csak egyet : esküdjenek meg az ozmán birodalom mostani urai, hogy gyermekeimet nem fogják bántani. Esküdjenek meg az Alkoránra !

Jókai tehát (következetesen) Alkoránként emlegeti (Nagy kezdőbetűvel, eggy szóbann) a Kegyes Koránt, azaz a Quránt. A divatjamúlt Alcoran vagy az Alkoran régies alakként a nyugati irodalomban is föllelhető.

Az arab Al-Qur’án alak tulajdonképpen الْقُرْآن [ejt : al-qurʔān], a قُرْآن [qurʔān, azaz qur’án] a ‘(hangos) fölovasás’ határozott névelős alakja. A قَرَأَ [ejt : qaraʔa] ‘(hangosan) fölovas’ vagy ‘idéz’ ige (igei) névszó alakja. A műveltebb és ősibb klasszikus szűr / szüriai (angilusan Syriac) nyelvben ܩܪܝܢܐ [ejt : qeryānā, azaz qerjáná] ‘írás’ vagy ‘olvasmány’.

Goldziher Ignácz : Az Iszlám (1881) könyvében már (csak) Korán néven szerepel :

A világítélet rajongó rajzával vannak eltelve a legrégibb hirdetések, melyek a Mohammedtől hozott isteni kinyilatkoztatás tartalmát teszik. Ez isteni kinyilatkoztatás a Korán neve alatt ismeretes könyvet foglalja magában […]

Talán innen, Goldziher Ignácz Az Iszlám (1881) könyvéből eredeztethető a mai (téveteg) Korán szóhasználatunk (is). Tévetegnek pedig azért is nevezem, mert
1.) eggy egészen más jelentésű közszavunkkal is eggybe esik a betűzete meg a hangalakja és
2.) azért is, mert az arab kétféle ká hangot ejt és ír is. Ez pedig itt eggy hátul képzett ká ! Ezt a latin betűkkel a mi ábécénkben is szereplő Q vagy q betűkkel mi is meg tudjuk különböztetni és le is tudjuk írni.
3.) Harmadrészt azért is téveteg, mert az arabban és törökben is rövid u hangot teljesen fölöslegesen és tévesen o-ra váltja !

Helyesen tehát Qurán vagy még helyesebben – az arab torokhangot is jelölve – Qur’án a neve !
Az arab Al névelő használata a magyarban (csak) araboskodás (lenne), így használata nem javallott !

A Qurán – mai közbugyután Korán – arab(us)ul القرآن [ejt : al-Qur’ān / al-qurˈʔaːn / Al Qur’án].
Tehát ez az eredeti névelős alakja.

A mai török csak eggyféle ká hangot ejt és írásban is csak eggyet jegyez. Így a kezdő betű K. A második u hangot azonban híven őrzi. Újabban az arab torokhangot is jelöli …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában így jelenik meg igen kurtán a Kurán :

Kurana el basmak – a Quránra esküdni, szó szerint, a Quránra kezet nyomni (Sz.)

Az Oszmán Török قرآن [ejt : kur’an] így a mai török Kur’an is az arabic اَلْقُرْآن [ejt : al-qurʔān] származéka. Itt hangsúlyozandó, hogy az oszmán török már elhagyta az arab névelőt !

Akad persze más nép meg nyelv is, amely verünk téved, mint pl. a bolgár Кора́н [ejt : Korán] m. alakban.
Csakhogy ez a bolgárban nem okoz értelmi zűrt … 
Érdekes, hogy a szomszédos szláv-rokon rácban (szerbben) meg Кур’ан vagy Куран [ejt : Kurán] az eredeti hangrendhez híven.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a téveteg (betegesen kétértelmű) korán szavunk a török Kuran származottja …
Az Oszmán megszállás ideje alatt volt elég időnk elhallani. Bár elég későn sikerült kellő-illőképpen visszautasítani …

Az oszmán törökös terror által találkoztunk a Hitük Könyvének nevével (is) eleget …
Azóta vagyunk csonkák, bénák … rongymagyarok …

A mai törökben a szó Kuran. Mégis, amikor keresem…
A hivatalos állami nagyszótárukban Kuran alakban, az eredmény :

Sonuç Bulunamadı
„Kuran” kelimesi sözlükte bulunamadı.

 Bunu mu demek istediniz? – kıran / Kuman / Kur’an / kura / kurak

Tehát újabban – a törökben igen szokatlanul – az arab torokhang nyugati jelöléséhez ragaszkodnak :

Kur’an : Arapça ḳur´ān

İslam dininin temel ilkelerini, Hz. Muhammed’e gönderilen Tanrı buyruklarını içeren, Müslümanların kutsal kitabı. 

• „Birkaç fukara köylü sabaha kadar cenazenin başında bekleyerek Kur’an okudular.” — Halikarnas Balıkçısı

Kur’an-ı Kerim [ejt ku’ra:nı keri:mi azaz Quránı Kerím(i)] : Arapça ḳurʾān + kerīm

Kur’an çarpsın! – karşısındakini dediği şeye inandırmak için edilen yemin

Jegyzetek :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

• Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa (1854)
• Goldziher Ignácz : Az Iszlám 1881 (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 16.o.
• Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
• Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
• Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
• Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
• https://en.wiktionary.org/wiki/Kuran
• https://en.wiktionary.org/wiki/Qur%27an
• https://commons.wikimedia.org/wiki/File:AndalusQuran.JPG
• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran, https://sozluk.gov.tr/kelime/Kur’an, https://sozluk.gov.tr/kelime/kur’an-%C4%B1%20kerim
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
• Кора́н – https://en.wiktionary.org/wiki/%D0%9A%D0%BE%D1%80%D0%B0%D0%BD
• “Коран”, in Речник на българския език [Dictionary of the Bulgarian Language] (in Bulgarian), Sofia: Bulgarian Academy of Sciences, 2014
• “Коран”, in Речник на българския език [Dictionary of the Bulgarian Language] (in Bulgarian), Chitanka, 2010
• Куран – https://en.wiktionary.org/wiki/%D0%9A%D1%83%D1%80%E2%80%99%D0%B0%D0%BD

Ajánlott olvasmány :

الإسلام – Az iszlám neve meg a helye világunkban

Az iszlám arabul الإسلام [ejt : al-islām, al-iszlám] kiejtéséhez < Katt ide!) az ősi arab sok-İsten-hittel (polütheizmussal) szakító, a mai zsidóval oltott keresztény vallással közös tőről fakadó ábrahámi, Eg(g)y-İsten-hitű (monotheista) vallás. Hívei a Quránt İsten[…]

Al-khaṭṭ al-kúfí – الخط الكوفي – Kúf(a)i īrás – Kúf-arab īrás

A Kúf(a)i īrás (Sz.) a mai rongymagyarban (ál)tudományoskodón bevetten tévetegen, így bizonyosan tévesen „kufikus írás”. Térjünk azonban meg a közhülyeségtől az illő magyar okfejtésű nyelvteremtéshöz !

A hitvallás – saháda – شهادة – az iszlám megvallása

Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása Az iszlám (első) fő pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   A saháda – شهادة [ ejt[…]

Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام  

Az iszlám 5+1 pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   1.) Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása A saháda[…]