Kesztáne vagy kongur a gesztenye törökül ?

A kesztáne azaz a mai török iratában a kestane nyilvánvalóan a nyugati nyelvekből való szóátvétel.
A kipcsák qazaqban талшын … a legkevésbé sem hasonlít.

Sült gesztenye – Feneryolu állomás, Kadıköy, Isztanbul (Sz. 2025)

gesztenye (Castanea) a bükkfafélék (Fagaceae) családjának nemzetsége 12 vagy 13 fajjal. A vadgesztenye csak a nevében hasonlatos, nincs közeli rokonságban velük.

Paolo Antonio Barbieri : Konyhai csendélet gesztenyéskosárral (1635) – Art Institute of Chicago

A gesztenye nevének eredete

A magyarban német jövevényszónak mondják. A német Kastanie a latin castanea átvétele, amelynek végső forrása a görög καστάνεια (kastáneia). Sokkal valószínűbb, hogy egyenesen a görögből vagy az olaszból származott a magyarba. A gesztenyét már az ereszoszi Theophrasztosz (Θεόφραστος) latinul Theophrastus (Ereszosz, i. e. 371 körül – Athén, i. e. 287 körül) is ezen a néven említette az i. e. 4. században. Az európai nyelvek java része a szelídgesztenye neveként a latin castanea valamely köznevesült alakját használja:

  • spanyolul: castaña,
  • olaszul: castagno,
  • németül: Kastanie,
  • bolgárul: kastan,
  • oláhul: castan.

A magyar gesztenye szó – a legtöbb gyümölcsfa nevéhez hasonlóan – egyaránt jelenti magát a fát és annak termését is. A nagy szemeket termő fajtákat magyarul maróninak nevezik – ez az olasz marrone szóból eredhet, a német Maroni közvetítésével. A franci(a) marron, meg az angol marronier szó is e közös tőről kell fakadjon. E szóbokrot a ‘húsos som bogyója’ jelentésű késő görög maraon szóra vezetik vissza. Ez elég gyönge okoskodás… Hogyan is lehetne a som gesztenyévé ? Még a fájuk sem hasonlít ! Nem hogy a termésük…

A sült gesztenye Isztambulban, Fátih negyedében (Sz.)

Kestane ya da konur, kayıngiller (Fagaceae) familyasından Castanea cinsini oluşturan ağaçlara ve bu ağaçların yenilebilen tohumlarına verilen ad.

A sült gesztenye és kukoricaárus Isztambulban, a Fátih negyedében (Sz.)

De akad olcsóbb gesztenyéző is a kevésbé túristás környékeken, mint pl. a helyi vasútállomások.

Esőben ernyővel… Feneryolu állomás, Kadıköy, Isztanbul (Sz. 2025)

Kestane sözcüğünün Eski Yunan’da Teselya bölgesinde bir şehir olan Kastania’dan geldiği iddia edilmektedir. Türkçede ise özellikle Kıpçak ve Oğuz dillerinde kestane sözcüğü yerine koŋur sözcüğü kullanılır.

Ez a ‘török gesztenye’ vagy a színjelölője még névben is máig túlél : Erdem Konur

Fırında Kestane | Nasıl Yapılır? – Nefis Yemek Tarifleri | Çay Saati Tarifleri

Gesztenye szín…

Kestane kahverenginin kırmızımsı bir tonudur (sağda görüntülenmektedir) ve adını kestane ağacının kestane meyvesinden almıştır. Renk için alternatif bir isim hantaldır.

Châtaignes (Castanea sativa). Romagne, Vienne, France. (JLPC, 2008)

Hint kırmızısına benzer ama ayrı bir renktir kestane rengi.

Kestane, aynı zamanda neredeyse kahverengi görünen çok karanlık tonda bir bronzdur.

Szóeredet – Etimoloji

„Kestane” adı, kestane ağacının çavdar renginden kaynaklanır. İngilizce’de bir renk terimi olarak ilk kez kaydedilen’ ‘kestane’ ‘kullanımı 1555 yılında oldu. Kestane rengi Fransızcada marron adıyla da adlandırılır.

The first recorded use of chestnut as a color term in English was in 1555. : Mish, Frederic C., Editor in Chief Webster’s Tenth New Collegiate Dictionary Springfield, Massachusetts, U.S.A.:1994–Merriam-Webster Page 197

A (klasszikus) latin még eggy másik szót használt e szín jelölésére :

Badius nomen coloris est, quod in lingua Latina classica tantum de animalibus dicitur; e.g., 

Varro : equi colores dispares ita dati, hic badius, iste gilvus, ille murinus. (Saturae Menippeaefrg. 358.)

Et Grattius : …optima nigri Crura illi, badiosque legunt in pectore crines (Cynegetica, 536.)

In Latinitate biologica „badius” colorem fusco et brunneo propinquum significat, sed lucidiorem et iam fulvescentem, qui vulgo saepe castaneus dicitur.
(Ioannes Lindley, An Introduction to Botany, vol. II, p. 370; M. Kirpicznikov et N. Zabinkova, Lexicon Rossico-Latinum in usum botanicorum, Leninopoli 1977, s.v. каштановый.)

Fajok tudományos latin neveiben is szerepel jelzőként e színnév. Ez persze még olyan művelt fölfedezőket meg elnevezőket föltételez, akik még (kiválóan) tudtak latinul…

Boletus badius (ehető gomba) – Barna császárgomba képű barna tinóru vagy barna nemezestinóru – Elias Magnus Fries (1818) azóta kétszer is átnevezték már… Xerocomus badius (1931) majd Imleria badia – Vizzini (2014) 
Polistes badius (darázs) – Afri (Gesztenye-)Barna darázs – Carl Eduard Adolph Gerstaecker (1873)
Atractus badius (kígyó) – Barnagyűrűs sikló – Friedrich Boie (1827) – Boie’s ground snake, portugálul fura-terra 
Agelaioides badius (madár) – Barnaszárnyú gulyajáró – Louis Pierre Vieillot (1819) verébszerű mintázatú, pinty(őke) képű dél-amerikai madár
Molothrus badius (madár) – Barnafejű gulyajáró – Molothrus ater ater (Boddaert, 1783) 

Ossza meg: