A kasub nyelvnek nincs országa !

A kasub nyelvnek, no meg a hasub népnek nincs országa ! Máig sem…
Pomeránia évezredes túlélőjének, a kasub népnek máig nincs országa !

Ím egy sürgető föladat az EU téveteg tanácsnokainak meg hiteltelen hivatalnokainak, no meg buzgó bizalmasaiknak !

kasub nyelv lengyelül język kaszubski [ejt : jenzik kasubszki] egy még é(deg)lő nyugati szláv nyelv, amely föltételezhetően annak a pomerán törzsnek a nyelvéből alakult ki, amely Pomerániában, a Balti-tenger déli partján élt a Visztula és az Odera folyók között. Saját önnevükön, kasubul a nyelvük kaszëbsczi jãzëk, vagy kaszëbskô mòwa.

A kasub nyelv (maradékának) elterje ma Dancka (Gdanyszk) vidékén
Pomerániai vajdaság, lengyelül: Województwo Pomorskie, kasub nyelven Pòmòrsczé wòjewództwò terképén 

A kasub nyelv fönnmaradását az önálló államiság biztosítaná !
De… A kasuboknak pedig nincs országa !
Kasubország ! Kasubia !

De nincs végveszély, csak lassú sorvadás van. Kasubföldön a jelen lengyel fönnhatóság alatt számos iskolában oktatják a kasub nyelvet, és a Pomorzei (Pomerán(iai) Vajdaság bizonyos részein a helyi közigazgatásban félhivatalos nyelvként is használják. 

Kasub ! Még e név is különösen cseng… míg jelentéktelen nyelvi sőt nyelvjárási különbségekkel önálló országokra jó néhány példa sorakozik Európa-szerte ! Csak eggyetlen példaként hadd említsem a – nyelvi és kulturális vonatkozásokban – Németországtól természetellenesen és teljesen értelmetlenül független Ausztriát ! Ami nevében a „Keleti Birodalom” ! Ha Ausztria nyelvjárási és kultúrális különbségeiért jár a külön ország, úgy a dél-franci(á)knak is legúgy jár egy külön ország ! Volt már ilyen igazság a Földön, de a párizsi franci sovinizmus meg az internáci összeesküvés eltiporta azt ! (A bretonoknak meg ezer éve rabságban fogynak…)

Ezzel szemben … A kasub egy önálló nyelv. Nézőpontok persze különbözőek. A lengyelek olykor „język” [ejt: jenzik], de inkább „dialekt” sőt sorvadásában már inkább csak „ethnolekt” (tévetegen „etnolekt”) gyanánt emlegetik.

A kasub nyelv és nyelvjárásainak elterjedtsége a 20. század elején Friedrich Lorentz fölmérései szerint (Poznaniak)
Talán leginkább úgy határolható Kasubföld, ha Dancka (kasubul Gduńsk) vidékétől északra, nyugatra és délre tekintünk.

No de szorgos EU-támogatás meg államiság híján a 20. század viharaiban, majd a 21. század erjedő konzumidiótizmusában ez nyelv (is) lassan elolvad…

A kasub nyelv a kihalt pomerán nyelv utódja, amit egykor Pomeránia, lengyelül Pomorze területén beszéltek, de népe java része beolvadt a német és lengyel népességbe. A kasub nyelv vélhetően az egyik pomerán nyelvjárásból alakult tovább, különálló nyelvvé. Az első ismert kasub nyelvű nyomtatott szöveg a 16. század végéről származik. A kasub első helyes írását 1879-ben dolgozták ki.

Bernard Sychta, kasub nevén Bernard Zëchta, (1907 w Puzdrowie, gm. Sierakowice – 1982 w Gdańsk) kasub nyelvész és néprajzos is körvonalazni igyekezte Kasubföldet…

Pomnik ks. Bernarda Sychty (1907-1982) w Sierakowicach przed neogotyckim kościołem św. Marcina. (Michael Tav)

Szerinte már jóval töpörödöttebb volt a Kasub föld a 20. század közepén is…

Występowanie grup lokalnych na obszarze dialektów kaszubskich wg Bernarda Sychty (Poznaniak)

A kasub nemzet(iség)nek ma már csak töredéke tudja a kasubot, azaz az ősanyanyelvét.
A század elején még jó eggymillió kasubból mára alig maradt a nyelvéhez kitartó…
Az 500 000-es kasub népességnek a tizede, vagyis 50 000 kasub tudja és éli ma anyanyelvét.

Oka ennek éppen az önállóság, azaz az önálló államiság hiánya.

Ebben az évszázados szétszóratásban már a saját anyanyelvük nevében is igen megosztottak : kaszëbsczi jãzëkkaszëbskô mòwaeggyszerűbben meg csak kaszёbizna.

Általános hasonlatossággal mondható : A kasub legalább annyira, de inkább jobban különbözik a lengyeltől, mint a szlovén a ráctól meg a horváttól…

A kasub nyelv hatóköre és jogi helyzete

A kasub nyelv(észeti) helyzete még nincsen bizonyosan meghatározva. Olykor(an) a lengyel nyelv egyik tájszólásának (dialektusának) tartják, de már 19. századtól megjelentek olyan vélemények, amelyek szerint annyira eltér tőle, hogy külön nyelvnek. Csak el kellene ismerni végre. A nyelv-fölfogás a történelmi koroktól meg időszakoktól függ, hogy ethnolektus elismerhető-e nyelvnek vagy csak dialektusnak. A nem nyelvészeti tényezők – mint a beszélők kulturális vagy ethnikai azonosságérzése – nagyobb súllyal játszik az államalakításban. Ez azonban visszahat a nyelv életképességére és a túlélése esélyeire is…

A politikai megközelítés nem kedvez a kasuboknak. Különös, hogy az államiságukat 120 évre is elvesztő, majd visszanyerő lengyelek milyen kevéssé megértőek az önálló államiságukról álmodó, hazátlan kasubokkal szemben. – A kasubokat pl. a II. Köztársaság idején szeparatizmussal vádolták; hasonlóan a Lengyel Népköztársaság alatt az állami válságok idején is meg-megvádolták őket elnyo(mó )módon, pl. 1970-ben…

Ma már akadnak kétnyelvű táblák is Kasubvidéken…

Wëdowiédnô tablëca w dwóch jãzëkach: pòlsczim ë kaszëbsczim

A kasub nyelvet az általános nyelvészeti munkák különálló szláv nyelvnek tartják, néha azzal a fönntartással, hogy némely kutató szerint ez a lengyel nyelv tájszólása (dialektusa). A lengyel nyelvészek körében még záródott le a vita, bár a nézet, hogy a kasub nem csak ethnolektus, de külön nyelv, egyre népszerűbb.

Jó hídfő a kasub kultúrának, hogy saját múzeuma is van…

A Kasub Nyelv és Nép Múzeuma Wejherowie-ben

A kasub nyelv jogi helyzetét Lengyelországban 2005 január 6.-ától a nemzeti kisebbségekről és a regionális nyelvről szóló törvény rendezi, amelyben az ethnolektust regionális nyelvnek ismerik el. Eszerint a helyhatósági szervek előtt a kasub nyelv használható mint segédnyelv. Ezt a lehetőséget elsőnek Parchowo község juttatta érvényre (a Pomerániai Vajdaság közép-nyugati részén).

2003-ban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte a kasub nyelvnek a CSB kódot.

A kasub nyelvet nemcsak némely iskolában tanulhatják, de 2005-től érettségizni is lehet belőle. 
Kasub könyvek és folyóiratok is megjelennek, közvetítenek kasub rádió- és tévéadásokat is.

A Danckai Egyetemen (Gdańsk), a Lengyel Filológiai Intézetben 2009-től oktatják a Kaszubistyka avagy a kasub nyelvtudomány, a kasubisztika szakterületet, ahol képezik is a kasub nyelv és kultúra tanárait.

A kasub magánhangzók / Samogłoski

Przednie / ElülsőCentralne / KözépsőTylne / Hát(ul)só
Przymknięte / Zártiʉ[36]u
Półprzymknięte / Félzárteoõ
Średnia / Középállásúə
Półotwarte / Félnyíltɛɞɔ
Otwarte / Nyíltäã (orron-a)

Kasub betűkészlet

A kasub nyelvnek saját ábécéje van, amelyben van néhány olyan betű, ami a lengyel ábécében nincsen. 
Ezekkel írják le azokat a hangokat, amelyek nincsenek a lengyel nyelvben :

  • ã – nazális a (IPA: [ã])
  • é – magyar é/éj-hez hasonló (IPA: [e], [ej])
  • ë – e és a között (IPA: [ə], mint az angol cat szóban)
  • ò – ejtendő mint ue (IPA: [wɛ], vigyázz az élest – ellenkező oldalra dőlt mint a lengyel ó-ban!)
  • ô – a tájszólástól függően, ejtendő mint o illetve mint meghajlott e iránt (IPA: [ɞ] vagy [ɔ])
  • ù – ejtendő mint uu (IPA: [wu]).

Az ą hang egy kicsit keskenyebben ejtendő, mint a lengyelben (a kasub ą a nazális u-hoz hasonló), u pedig – gyakran mint a magyar ü. A többi hangzó úgy ejtendő, mint a lengyel nyelvben. Ahogy látható, nincsenek betűk a [t͡ɕ], [ɕ], [ʑ] hangok és a nazális e jelölésére; ezeket lengyelül ć, ś, ź, ę jelöli, de a kasub nyelvben nem léteznek.

Florian Ceynowa – Xążeczka dlo Kaszebov (1850)

A két legjellegzetesebb hangtani vonás, amely elválasztja a kasubot a lengyel nyelvtől:

  • Kaszubienie – a [t͡ɕ], [ɕ], [ʑ], [dʑ] lengyel hangok (írásban: ć, ś, ź, dźc, s, z, dz hangokká válnak.
    Pl. świat, zima, rodzić /világ, tél, szül/ ⇒ swiat, zëma, rodzëc.
  • Kasub palatalizáció – a lengyel [k’] és [g’] lágy hangzók a kasub [ʧʲ] és [ʤʲ] hangokká alakulnak (az első magyar cs-nek ejtendő, a lengyelben cz-nek írják, a második lágy magyar dzs-nek ejtendő, lengyelül -nek írandó). Pl. kaszubski, długi /kasub, hosszú/ ⇒ kaszëbsczi, dłudżi.

A kasubok pedig kemények. Kitartanak. Van még saját billentyűzetük is !

Kaszubska klawiatura (Kaszeba, 2007)

A lengyel nyelvészek többsége – természetesen elvi és hazafias alapon – a kasubot a lengyel nyelv nyelvjárásának tekinti…
A lengyel nyelvnek öt – vagy a kasubbal hat – fő tájszólását (dialektusát) különböztethetjük meg.

Az alábbi terkép érzékeltet(het)i a lengyel tájnyelvek és a kasub viszonyát :

Zasięgi dialektów polskich (Aotearoa, 2010)

Kasubország természetes lenne egy művelt Európában. Ez nem jelenti a Lengyelországtól való (teljes) elszakadást sem, hiszen élhetnek szoros Unióban, olyanban, amelyben a litvánokkal éltek évszázadokon át. Sőt ! A kasub legközelebbi rokona bizonyosan a lengyel nyelv, így egy egészen szoros egységet is alkothatnak.
Lengyel-Kasub Köztársaság… Lengyel-Kasub Unió…
De… A Kasub Önrendelkezés (autonomia) alapvető (kellene legyen) !
A kasub nyelv megmaradásához biztosan.

Annyi bizonyos, hogy a kasub nyelv és műveltség elveszejtésével szegényebb lesz egész Európa !
Itt az idő cselekedni ! A kasuboknak országot teremteni !

Kasub Miatyánk Jeruzsálemben

Ajánlott olvasmány / Lëteratura :

  • Florian Ceynowa: Kurze Betrachtungen über die kaßubische Sprache als Entwurf zur Gramatik; hrsg., eingel. und kommentiert von Aleksandr Dmitrievič Duličenko und Werner Lehfeldt. Göttingen : Vandenhoeck & Ruprecht, 1998 ISBN 3-525-82501-3.
  • Eùgeniusz Gòłąbk: Wskôzë kaszëbsczégò pisënkù. Oficyna Czec 1997 ISBN 83-87408-02-6.
  • Aleksander Labùda: Słownik polsko-kaszubski/Słowôrz kaszëbskò-pòlsczi Gduńsk 1981
  • Fridrich Lorentz: Gramatyka pomorska t. 1-3 Wrocław 1958-1962
  • Bernard Zëchta: Słownik gwar kaszubskich na tle kultury ludowej. t. 1-7 Wrocław – Warszawa – Krakòwò 1967-1976
  • Gustaw Pobłocki: Słownik kaszubski z dodatkiem idyotyzmów chełmińskich i kociewskich, Chełmno 1887
  • Hanna Popowska-Taborska, Wiesław Boryś: Słownik etymologiczny kaszubszczyzny t.1-4 Warszawa 1994-2002 (Slawistyczny Ośrodek Wydawniczy ) ISBN 83-901394-9-9, ISBN 83-86619-81-3, ISBN 83-86619-28-7, ISBN 83-86619-74-0
  • Stefan Ramułt: Słownik języka pomorskiego czyli kaszubskiego, Krakòwò 1893
  • Sztrategijô òchronë ë rozwiju kaszëbsczégò jãzëka ë kùlturë, Gduńsk 2006
  • Jerzi Tréder: Spòdlowô wiédzô ò kaszëbiznie, Gduńsk 2014
  • Jerzy Treder: Język kaszubski. Poradnik encyklopedyczny. Gduńsk 2002 ISBN 83-7326-037-4
  • Jan Trepczik: Słownik polsko-kaszubski t. 1-2 Gduńsk 1994 ISBN 83-85011-73-0

A lengyel tájszóllások meg a kasub nyelv viszonya orosz föliratú terképen…

Ossza meg: