Föld (szeptember) hava 25.-én fosztották meg Hunzaországot a szabadságától… Amíg a fél világ az ukránok jogain vinnyog, az elmúlt fél évszázadban mind elmulasztottak eggyet is vinnyanni a derék hunzákért !!! Vajon miért is ez az arcátlan, tüntető antihunza kirekesztés ?!
Az antihunz(it)a kirekesztők a térség ritka nyelveinek kihalásához is hozzájárulnak !!!
Beköszöntött az ősz Hunzaföldön is… De vajon hoz-e Hunza Szabadságot ?
Elveszett karakorumi rokonaink szabad országa.
1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűntének napja.
Félezer éves fönnállása után Hunzahont, a Hunzák Hegyi Tündérországát az alig több, mint negyedszázados, őrjöngő muzulmán kamasz Pakisztán lerohanta. A világ pedig némán tűrte…
A Zulfikar Ali Bhutto vezette paki kormány 1974 végére megszállta és bekebelezte az Ujgúrfölddel határos hófödte csúcsok között búvó Nagar és Hunza hercegségeket. Talán ezzel érdemelte ki méltán a gyilkos merényletet is… A nemzetközi fölháborodás pedig teljességgel elmaradt. De ami még ennél is súlyosabb, Hungária, azaz Magyarország tiltakozása is váratott magára ! Egészen máig várat…
No de lássunk egy hunza várat !
A Baltit erőd – középkori fellegvár a Hunza-völgyben
A Hunzahont megszálló pakik gyarmatosítják ma Britanniát és adják már London polgármesterét is! Ládd : Hogyan lett Londonnak paki polgármestere ? Ugyanezen népség sanyargatja ma „jogvédőként” a rasszista Nyugatra vándorolt magyarjainkat… Míg ők milliószám élnek az európaiak adójából ingyen, addig rasszista csak az lehet, aki ezért szólni mer ! Ha vérünket szívják is hivatásként, a rasszisták európai fehérekként csakis mi lehetünk !!!
De halljunk hát a hunzákról !
A hunzák egy magányos, de büszke nép, amely vallja magáról, hogy a hunok leszármazottai, a fehér hunok (heftaliták) utódai. A hunzák szőkék, barnák, vörösek, feketék; kék, zöld és barna szeműek, arcvonásaik pedig feltűnően különböznek a belső-ázsiai törökös és a déli, indiai, vagy a nyugati pastu-iráni arcok vonásaitól. Mongolidnak, kínainak meg igen nehezen mondhatóak. Végtére is „europid”-nak írták le a kínaiak a hunokat is…
Cserben hagytuk messzeszakadt véreinket…
Valóban ? Rokonaink ?! – Délibáboskodás ? – Hol az igazság ?
Amíg történelemhamisító „finnugor” néven emlegeti bárki „rokon”-ként „tudományos” fölhanggal is támogatva obi ugor nyelvrokonainkat, addig hunza-rokonságot emlegetni több, mint természetes. Amíg a helyesen hungrofinn(!) – mert nem „finn-ugor” – nyelvcsaládban hasonló nyelveket beszélők szemrebbenés nélkül „rokonaink”-ként emlegettetnek, addig senki zavarba sem jöhet a hunza-rokonság hallatán.
Rokonság… Mi is a népek közötti rokonság ? – Lehet vérrokonság, lehet nyelvrokonság, de szélesebb kulturális értelmezésben lehet akár hagyományrokonság, sőt érintkezés révén akár népi atyafiság is… Vérrokonaink a világban igen ritkák, nyelvrokonaink pedig a hungrofinnek és még sokan mások… A lengyelek – bár szláv nép, mégis – „testvérkék”-ként („bratánki” gyanánt) emlegetnek bennünket, magyarokat. Hun és magyar pedig néphagyományainkban Hunor és Magyar iker(test)vérsége révén igen régről rokonok. A hunzák pedig a hunok maradváinak tartják magukat, csakúgy, miként a mi székely atyafiaink is…
A hunzák a Hunza folyó mentén, annak meredek völgyében élnek. Egyebek közt egészségességükről és örökifjúságukról, másképp szólva rendkívül hosszú életükről híresek. Fene rákot nem ismertek a paki megszállásig…
A Karakorum (hegység)ben, a Hunza folyó mellett (Hunza-, Nagar-, Jaszin-völgyben), egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km2) élnek a hunzák, a zűrös pakisztáni-orosz-kínai határ találkozásánál a hegyek között, melyek átlag magassága hat-hét ezer méter.
Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. Ha a hunza függetlenség helyre nem áll, úgy a paki atomhatalom autópályát épít rajtuk át Kínába, így a világ egyik legtisztább völgyéből sikerül majd a legmocskosabbat „kifejleszteni”…
A hunzák teljesen egyedülálló, rokontalan nyelve, a burusaszki nyelv jószerivel máig kutatatlan. Mi sem kutatjuk. A 15 milliós magyarságnak eggyetlen egyetemi törpe-tanszéke sincsen a hunok, vagy a máig élő hunzák hagyatékának föltárására, kutatására, meg oktatására …
A hunzák bár elzártan élnek, műveltségük és írástudásuk messze fölülmúlja a megszálló Pakisztán átlagát. Míg a műveletlen pakik többsége írástudatlan (analfabéta), addig a hunzák csaknem 100 százaléka írástudó. De mi láttunk már ilyet a Kárpát-medencében…
Hunniában és Hunziában… Nem csak a nevünk hasonló! Gyakran elhangzik, hogy – nem is olyan távoli rokonainknak, – a hunok leszármazottainak, így a magyarok rokonainak tekintik magukat. A hunzák, vagy hunzakutok, hunzakotok, hunzukutok, olykor hunzuk nevének eredete tibetiül „hun”-„za”, vagyis „a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául) „húntsz” a ‘visszacsapó íj’; így „Húntsz-za” ’a (visszacsapó) íj hazája’, azaz ‘Az íjasok/íjászok hazája’. (Vélhetően ez íj neve is a hunok nevéből származik.) A hunza népcsoport nyelvéből eredően a hunzák neve burusó, burusa, brusó emberek, burusaszki nyelven: ہنزہ .
Egyedülálló, rokontalan nyelvüket – melyet biltum, b(u)rusaszki, buruca(sz)ki, burus(a)ki, de khadzsuna és kundzsut neveken is emlegetnek összesen kb. 90 000-en beszélik a 2000-es adatok szerint. Nagar (nagir), hunza és jaszin nyelvjárásokban…
