Öreg népi mondóka, amelynek szerepe lehet az egészségnevelésben ..

Ugyan mi lehet(ne) egy népi mondóka szerepe az egészségmegőrzésben?

A régi, egészségesebb (lelkű) világban kütyük meg képernyő-műsorok helyett gondolatok és élőben kimondott mond(ol)atok szabályozták az emberi elme járását. Ha ezek az intelmek, versek, dalok, mondókák jobban szabályozták az emberek életét, úgy sikeresebbek lehettek a(z egészséges) túlélésben is. Egy egészség-megőrzésre szánt mondókát nem kell föltétlen értelmezni, elég az üzenetet átadni :

Csicsiriborsó, bab, lencse,
Tégöd látni szerencse !

Érdekes ebben a mondókában az is, hogy a Csonkország egyik legözögetőbb vidékéről, Szöged hajdani tanya-világából gyűlytöttem, a szöröncse, pedig mégis – talán a teljesebb rím kedvéért – csak „szerencse”-ként jelenik meg a „lencse” csengetésére. A csicseriborsó Szöged táján valóban csiccsiriborsó.

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) – bár a bővebb címszavában a köznyelvi, pest(i)esen mekegzetes alak szerepöl, mégis – az eredeti csiccsiriborsó alakot is szerepölteti :

No persze a fő-szócikke is igen szegényesre sikeredett…

A **csicsiriborsó** szócikk – Bálint Sándor ***Szegedi szótár***ának (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 242. oldalán

Mindönesötre Bálint Sándorunk szélös olvasottságát is dicséri, hogy Dugonics Andrástól is idézi e szót … a még szokatlanabb cicereborsó alakban…
Az általam gyűlytött mondás azonban az Ő szótárában nem szerepöl …

De mi löhet mégis az értelme ennek az apró mondókának? Hinni is nehéz, hogy a néptudás, már legalább egy évszázaddal a „hivatalos tudomány” előtt fölismerte – ha megnevezetlenül is – a phüto-ösztrogének csontépítő áldásos hatását.

Nem is ösmerném ezt a mondókát, így valószínűleg végleg el is veszett volna, ha a magam módján orvosként nem papolnék, prédikálnék folyton a csontporhanyós (Sz.) véneknek a csont porhanyodása (Sz.) elleni küzdelemről. A „csontritkulás” elég sánta fogalom, majdnem olyan gügye, mint a „vérhígítás” (anticoagulatio), így használatát csak a legkorlátoltabb betegeim számára hagyom. A csont ugyanis nem ritka, csak meszében és gerindá(cská)iban (Sz.) fogyatkozott, hiszen a kis csontgerindák (Sz.) közti teret szépen és alaposan kitölti a lágyabb kötőszövet…
A csontporhanyókór (Sz.) belsőleg egy kicsit rímel/ összhangzik-össz(e)porzik az orvosi latin osteoporosis-sal is. Ennek (fordítatlan) kimondása legendásan nehézkes a máig sznobul latinkodó angolajkúaknak. (Ajánlott filmélmény a Madagaszkár pingvinjei ! Igen szórakoztató önkritika az anglomán „pruritus latino-graecandi”-ra, vagyis a „tudományosan” görgö-latinkodó nyelvi viszketegségre.)

Napi papolásaim körébe tartozik a derékfájogatós meg a banyalázas vagy már szülő-korán túljutott asszonyoknak a bab meg lencse fogyasztásának sulykolása. A hüvelyesekben (bab, lóbab, lencse és csicseriborsó) található egy növényi ösztrogén, amelynek rendszeres fogyasztása egészen bizonyosan megelőzi a vénasszonyok csontporhanyókórját (Sz.), a gyöngébbek kedvéért „csontritkulását”.

Növényi csontbuzdanyok – phütooisztrogenek (iszoflavonok, kumesztánok meg mások)

Éppen szokott fölvilágosító tevékenységemet folytattam Szöged-alsótanyán, amikor egy nem túl fogékony öregasszony a méllázó hallgatása után búcsúzóul az ajtóban még visszafordult:

Csicsiriborsó, bab, lencse…
Tégöd látni szerencse !

Döbbenten ültem : – Ezt nekem mondta ? – Hát igen… Csak eszömbe jutott még gyerökkorombul ez a mondóka… Vagy nyócvan éve ki nem mondtam…

No ez – talán nem meglepő – még jobban megdöbbentett. Egy 80 éve alvó emléket csaltam elő belőle… Ha nem papolok, ez a kedves magyar mondóka (is) örökre elvész, mint kultúrkörünk százazarnyi hasonló csilláma… (Gárgyán Irén, Királyhalom… Szöged Alsó tanya… )

Azóta kicsit ıgazítottam a(z) (ős)népies alakon – már csak ilyen a népi mondóka, folyton alakul – és mögalkottam a magam mondolatát Kőrösön :

Csicseriborsó, bab, lencse…
Csontépítő szerencse !

Aki csontrıtkulással fölbukkan röndölőmben, bızonyosan hallja is tőllem ezt az ősi magyar bölcsességöt, ebben a mai „tudományos” változatában…

Aki megfogadja, annak meg napi gyakorisággal ajánlom a hüvelyesek (csicseri mög bab mög lencse) fogyasztását !

Irodalmam / Ajánlott olvasmányok :

Dugonics András : Római történetek. Pozsony-Pest, 1800. Bálint Sándornál : DugRóm. Sz.: (Dugonics : Római történetek 1800).

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mta k.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984) ???

Nyáry Szabó László : A Nyelvtisztász – Dugonics András születése napján (Nyelvész, 2025.10.18.)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …

2020.4.22 – 2026.8.23.