A mai bevett (szak)szóhasználatban a türk népek világával meg a (türk) nyelveikkel foglalkozó tudomány nálunk teljességgel értelmetlenül turkológia címen fut. Valami beteges nyugatmajmolásban a saját elmé(i)nket is megerőszakolva a számunkra természetes ü hangot írni meg ejteni sem tudjuk e tudomány nevében… tehát :
A türkök tudománya a turkológia !
Turkológiává fajzott a tür(ö)kök tudománya !?

Hát ezt a dogmát nekem senki be nem oltja !
Legyünk (inkább) következetesek ! Bizony !
A türkök tudománya a türkologia !

Ennek megfejtése nálunk talán fejtörés, de a törököknek nem okoz gondot !

Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türkök, a türökök meg a törökök világában is !
Ehhez ajánlom alap-írásomat : Türük vagy türök vagy török ?

A mai török türk néven emlegeti saját népét. Meg a (nyelvi) rokonait is.

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban röviden :

Mi pedig a magyarban illetlen és zavaró hangtorlódás helyett török néven emlegetjük őket legalább eggy fél évezrede. Ők ragaszkodnak a türkös hangtorlódáshoz az országuk nevében is.

A tudomány ma ezt a magyarban beteges hangtorlódású türk-öt erőlteti minden török-rokon nyelv és nép jelölésére. A török-rokon kifejezést a türk hangtorlódásából kiváltó türök szóval jelölhetjük a – mai Törökországban élőket, vagy onnan származóakat jelölő – török szavunk mintájára.

Eggyszerűbben szólva : A türök nyelvek világa a török-rokonkörű nyelveket öleli föl. Mindet.

A magyarban egy érdekes félreérthetőség szerint a török nyelv a törökök által (Törökországban) beszélt nyelvet jelenti, míg a „török nyelvek” többesszámban a rokonságukba eső összes (többi) nyelv(ek)et (is) jelenti. A „török nyelvek” – megkülönböztetésül, a „türk” alakot (is) figyelembe véve – a magam javallata szerint a magyarba nem illő mássalhangzó torlódás nélkül ezek természetesen a „türök nyelvek”. Ez egy olyan nyelvcsalád, amely csaknem 30 nyelvből áll, az altáji nyelvnemzetségbe (nagy nyelvcsaládba) tartozik; Kelet-Európától Szabíriáig és „Nyugat-Kínáig” húzódó (orosz meg kínai megszállás alattı) területeken élő türök népek beszélik; összesen körülbelül 180 millióan. De hogy még nagyobb legyen a zűr: A legtöbben, a „török népek” – helyesebben „türök népek”– több, mint eggyharmada (mintegy 40%-a), a törökországi török nyelvet beszéli. Ezért is nevezem magam inkább „török rokonkörű”-nek vagy „türök”-nek ez utóbbi hatalmas halmazt…
Ím a színes terképük :

Érdekes, ahogyan a saját zenei termékeiket is ugyanezzel a tővel illetik. A türkü főnév jelentése ‘népdal’. Megjegyzendő, hogy a török mennyivel következetesebben a magáénak vallja a dalait, nem távolítja az(oka)t, holmi lesajnáló, tyúkszaros „nép-” vagy „népi(es)” jelzővel.

A magyarban tehát teljes nagy merítésben türökészekben, sekélyebb törökös merítéssel meg törökészek (Sz.) a turkologusok. A mai törökészek, nagyobb (ujguroktól gökogúzig húzott) merítésben türökészek (Sz.) – sajátosan latinkodó fennhéjázással turkologusok – többsége ma türökből meg törökből származtatná a magyart. Türök-rokonkörű szavainkat meg nyelvi elemeinket szánalmas szolgaian mind a türök-török nyelvekből származtatják. (Soha, véletlen sem fordítva !) Ahogyan az Wamberger Vámbéry a honi törökködés atyja is tette… Mindig csakis antimagyarul, szigorúan következetesen !

Vámbéry a türökös hasonlóságot megmagyarázni nem tudja, azazhogy a szokása szerint a törökből való származását sugallja „kiemelve természetesen, hogy a magyar nyelv keveréknyelv”. (A magyarság bölcsőjénél 6.o.) Ez a legkevésbé sem hízelgő a magyarra, de Vámbéry Wamberger fölkapaszkodott zsidóságát ismerve, ez a lekezelő héber fölsőbbség gesztusa a legkevésbé sem meglepő. Ma is hasonló tudománytalan héberkedések miatt oly sűrű a homály a Magyar Nyelvtudományunkban.

De hogy is nevezhető a türökök tudománya ?!
Régiesen Türkijat, mai francoskodó nevén meg Türkolozsi azaz Türkologia.

vagy modernebbül, francolkodón :

A latinkodó turkologus a mai rontott magyarban hosszú ó-val turkológus a törököt meg a görögöt is megcsúfolja eggyetlen szóban, eggyetlen rongymagyar szavában. Ha helyesen képeznénk a török türk meg a görög logosz tőből, úgy türkologosz lehetne helyesen, azazhogy következetesen… A tudománya meg türkologia …

Forrásaim :

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

• Ármin Vámbéry, Das Türkenvolk in seinen Ethnologischen und Ethnographischen Beziehungen – 1885
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmányok :

Türük vagy türök vagy török ?

Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türkök, a türökök meg a törökök világában is ! Először is tisztázandó…

A turkologusok – türökészek vagy törökészek ?

Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türökök meg a törökök világában is ! Először a beteges hangtorlódású türk-öt…

Moór Elemér: A magyar nyelv régi török és mongol jövevényszavai

A török-ugor vita hullámai a nemzetvesztő szocializmus idejére ugyan elültek, de manapság újra és egyre nagyobb hullámokat vetnek…

GOMBOCZ ZOLTÁN SZÜLINAPJÁN

Asmarin, a csuvas nyelvészet atyja

Az ogur vagy nándor türök (angolkodón : Old Western Turkic) nyelvek mai eggyetlen  túlélője a csuvas nyelv.
Ennek a nyelvnek az ölébe született, majd e nyelvbe szeretett bele Nyikoláj Ivánovics Asmarin, azaz Николай Иванович Ашмарин, aki szinte egész életét ennek a nyelvnek meg a megörökítésére szentelte…

Vámbéry Ármin születése napján

E napon – kikelet (március) hava 19.-én született 1832-ben Vámbéry Ármin magyar nyelvtudós, utazó, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója († 1913) Wamberger Hermann néven …

A Türk vagy türök ? – Tudományuk a Türöktan ! bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A prákrit jelentése szanszkrit nyelven : ‘természetes’. Szanszkrit प्राकृत, n., prākṛta.

A prákrit nyelvek az i. e. 6. század és az i. sz. 11. század közötti irodalmi nyelvek gyűjtőneve. Az indoárja nyelvek csoportjába tartozik, nyelvtörténetileg középind nyelvek néven is ismert. Budda is ezt a nyelvet használta, illetve ilyen nyelven, a páli nyelven tanított, így az eredeti Budda Hitnek ma is ez az általános, bevett nyelve. Az ezt jelentő páli szó, a Théraváda úgy fordítható, hogy az „Vének Tana” avagy az „Öregek Tan(ítás)a”.

A prákrit olykor eggyes számban nyelv, máskor többes számban nyelvekként jelenik meg. Valójában egy korokon meg tereken átívelő nyelv-nyelvjárás-nyelvváltozat rengeteggel állunk szemben, ahol a mi csökött európ(ai) világunkkal szemben nincsen alá-fölé rendelt hivatalos(abb), vagy elfogadott(abb) nyelv. Olyan ez, mintha a palóc meg csángó ízes nyelve nyíltan vetekedne a fennhéjázó pesti(e)s mekegéssel, a méltatlanul ivatalossá tett mekegzetes magyar nyelvvel…
Ebben az értelmezés-párhuzamban a szanszkrit meg egy bőségesen lejegyzett irodalmi ó-magyarnak felelhetne meg.

Prákrit nyelvek, nyelvemlékek :

• Egyházi-Vallási : páli, ardhamágadhi (ársa), dzsaina mahárástri, dzsaina sauraszéni
• Irodalmi : mahárástri, mágadhi, paisácsi, apabharamsa
• Szanszkrit drámák (köznyelvi) prákrit betétei
• Indi nyelvtanászok (grammatikusok) leírásában szereplő nyelvek
• Indián kívüli kharósti írással jegyzett nyelvekben, például a Dhammapada („A Törvény útja”) Vödd : İndia īrásai – İnd( )īrások
• Asóka nagykirály föliratai

Prákrit világi irodalomról nemigen beszélhetünk, bár a szanszkrit drámákban a nők és az alacsonyabb kasztok tagjai ilyen középind nyelveken szólnak.

Schmidt József írja Ázsia világossága – Buddha élete, tana és egyháza – könyvében 1924-ben :
A páli nyelv egy lágy- és tetszetős hangzású prákrit (közép-ind) tájszólás, amely körülbelül úgy viszonylik a szanszkrit (ó-ind) irodalmi nyelvhez, mint pl. az olasz a latinhoz; a déli buddhisták szerint azonos volna Magadha tájnyelvével (mágadhí), a valóságban azonban csak mágadhí alapú s más szójárásokkal keveredett irodalmi nyelv.

Hajdan az urak meg a közemberek nyelve, a szanszkrit meg a prákrit is eggyaránt brảmmí īrással örökíttetett meg. Ma is így van ez. Így a szanszkrit meg a prákrit könnyebben (össze)hasonlítható.

A brảmmí īrás a Krisztus előtti 6.-3. században jelent meg az ókori Indiában, nagyjából talán Asóka király korában már teljesen kidolgozott īrásmódként. Utódai, a brảmmí-fejl(i )īrások (Sz.) vagy brảmmí-utó-īrások (Sz.) ma is használatosak Dél- és Délkelet-Ázsiában. Ezen īrásfejlemények pallava grantha, a nágari meg a dévanágari …
A brảmmí eredetű īrásrendszerek az összefoglaló elnevezése több mint negyven ma használatos indi(ai) īrásnak.

A prákrit nyelv(ek) jellemzői

A szanszkrithoz képest egyszerűsödés figyelhető meg a szó végi mássalhangzók meg a zenei hangsúly terén is.
A szó végi mássalhangzók eltűntek. Az ‘r‘ hang(zó) visszaszorul és a mássalhangzócsoportok előre- vagy hátrahasonulással megkettőződnek (pl.: dharma→dhamma). Gyakori a zöngésülés is.
A zenei hangsúly pedig erősségi hangsúllyá alakult.

Az egyes szám és a többes szám mellől a kettős szám elmaradt.
Az esetek száma csökkent, így a birtokos és a részes eset összeolvadt(ak).
A nemek megmaradtak.

Az igeragozás egyszerűsödött, múlt idő nem létezik, csak jelen és a jövő.
A múlt idő kifejezése a múlt idejű melléknévi igenév használatával történik. (A magyar nyelvben is hasonló folyamat ment végbe az elmúlt 200 évben… pl.: mondá helyett mondta, bár nálunk ez még mindig múlt idő, csak azt ma a múlt idejű melléknévi igenév tölti be.)

A prákrit nyelvek szórendje kötetlen, akárcsak a szanszkrité.

Forrás-táram :

Helmuth von Glasenapp: Die Literaturen Indiens. Von ihren Anfängen bis zur Gegenwart (= Kröners Taschenausgabe. Band 318). Kröner, Stuttgart 1961, DNB 363784993.

Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1975) Szerk.: Kulcsár Zsuzsanna, Fordította : Pálvölgyi Endre

A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. 1213. o. ISBN 9630575973

Szimonidesz Lajos : A ​világ vallásai (Háttér, Budapest, 1994, 722 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637455930)

Major István: ó és középind nyelvek. In Keleti nevek magyar helyesírása. Ligeti Lajos. Budapest: Akadémiai. 1980. 292. o. ISBN 963052080x

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1krit_nyelvek

https://fr.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A2krit

• Oskar von Hinüber: Das ältere Mittelindisch im Überblick. Wien 1986. (2. Auflage. 2001)
• S. M. Katre: Prakrit Languages and their contribution to Indian culture. Deccan College, Poona 1964.
• https://de.wikipedia.org/wiki/Prakrit
• https://en.wikipedia.org/wiki/Prakrit

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmányok :

İndia īrásai – İnd( )īrások

Théraváda – a Vének Budda Tana – Budda Óhite – Budda Tanítvány-tana

BRÁHMANIZMUS vagy HINDUIZMUS ?

Benáresz – Váránaszi – Kásí – a Ragyogó

Ázsia világossága – Buddha élete, tana és egyháza – Schmidt József könyve 1924-ből

Schmidt József : Ázsia világossága / Buddha élete, tana és egyháza (1924) könyvével reprint jellegű kiadásban ismerkedtem meg : Buddha…

A A prákrit nyelvek – a Közép-İnd(i)-árja nyelvek bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Magam már régóta nem izmusozom a vallásokat, hiszen a Hiten azok nem izmusok !

Ahogy nem beszélünk Jezuizmusról, vagy Mohamedizmusról sem, úgy Budda Hite‘t sem illendő Buddhizmus-ként emlegetni. Sőt egyenesen röhejes a hitalapítók neveihez csatolt izmusozás. A Hindu Hit meg még ősibb, így talán még kevésbé illendő azt Hinduizmus-ként emlegetni …(Sz.) Különösen a Marxizmus meg a Leninizmus tömeggyilkosan vörös derengésében…

Ma mégis szinte vallásosan közkeletű e közhülyén rögzült izmuskodás. (Sz.)

Van egy egészen új fejlemény, amely mind e megközelítés mellett a Hinduizmus fogalmát (még)is értelmezhetővé teszi. Lézetik egy korunkbeli mozgalom, amely a Hindu Hit-et India összetartó elvévé teendi, ez a Hinduizmus !
Az az elv, hogy a Hindu Hit India összetartó alapja, már valóban egy politikai mozgalom, így illik rá az izmuskodás. Ahogyan van kapitalizmus, szocializmus meg kommunizmus, úgy ez lehet névtanilag, névezészetileg is következetesen a Hinduizmus !
Hindu Nacionalizmus azaz a Hindutva India identitásának formálására alakult indiai politikai ideológia és mozgalom.
Válaszlépés az Indiát szétszakító muzulmán mozgalmakkal szemben…

Azonban…

A bráhmanizmus meg a hinduizmus nyugatias fogalma ma (még) a Hitében is beteg köznyelvben a vallásra vetül.

India (authentikus) ősi vallását hinduizmus helyett szanszkritül हिन्दू धर्म ehhez illően magyarul Hindu dharma, avagy az ‘Örök Törvény’, a सनातन धर्म azaz Szanátana dharma néven emlegethetjük. Másik ritkább nevén nyugatiaskodón bráhmanizmusnak is nevezik. Az iszlám meg a kereszténység nyomulása után a Földön a harmadik legnépesebb vallás. A világon kb. egymilliárd ember hitét és világnézetét képezi. A Föld lakóinak

A világ vallásai közül kitűnik dogmatika-mentességével, nagy toleranciájával és a missziós tevékenységek hiányával is. Nézetrendszere és bölcselete kísérletet tesz a létezés csaknem minden vonatkozásának a föltárására.

A bráhmanizmus és hinduizmus fogalma

A két elnevezés többnyire eggymással fölcserélhető fogalmak, bár a két kifejezés eredete eltér egymástól. Némely indiász (Sz.) idegenkedőn áltudóskodva indológus a 19-20. században úgy vélte, indokolt bizonyos árnyalatbeli megkülönböztetés a két megnevezés között, azonban ma már többnyire váltófogalmakká lettek. A hinduizmus szóhasználat jóval elterjedtebb.

India honi vallását, amelynek ma a kisföldrész lakóinak kb. kétharmada áldozik, a nyugati világban izmuskodón csak bráhmanizmusnak vagy hinduizmusnak nevezik. A két kifejezés eredete teljesen eltérő. A bráhmanizmus szó valószínűbb, hogy az indiai papok kasztjának, a bráhmana‘knak nevéből származtatható, de könnyen lehet, hogy a Teremtő Brahmá isten nevéből. Indiának azokat a lakóit jelölik vele, akik a bráhmanákat tekintik papjaiknak, vagy legalábbis azokat a tanokat követik, amelyeket a bráhmanák szent irataikban kifejtettek. A kifejezés eredete tehát hasonló a lámaizmus szóéhoz, amellyel azokat a Budda hívőket jelölik, akiknek a lámák a papjai.
A hinduizmus ezzel ellentétben földrajzi fogalomból származik. Az Észak-Indiába benyomuló muszlimok az Indus-vidék lakóit hinduknak nevezték. Ahogyan a görögök az Indus folyó indiai nevéből (a szanszkritban: Szindhu, azaz folyó; még ma is megvan
a Szindh tartomány nevében) az Indosz nevet alkották, amely ma a szubkontinens lakói összességének jelölésére használatos, úgy a muszlimok a folyónév perzsa alakjából1 (Szindhu az óperzsában Hindus) képezték azoknak az indeknek a nevét, akik nem tartoztak a Próféta vallásának követői közé. Ma a bráhmanizmus és a hinduizmus elnevezés egymással felcserélhető fogalmak;

Sir Alfred Lyall nyomán a hinduizmus úgy definiálható, mint „az az autochton indiai, azaz saját talajon kialakult vallási-társadalmi rendszer, amelyhez a mai India lakosságának túlnyomó többsége tartozik, és amely magában ‘foglalja mindazon rítusok, vallások, szokások, nézetek és mitológiai elképzelések összességét, amelyeket a szent könyvek és a bráhmanák előírásai közvetlenül vagy közvetve szentesítettek”.

A bráhmanizmus szó kiterjedési körével kapcsolatban nincs nézeteltérés az indológusok között: bráhmanizmusról kb. az i. e. 1. évezred kezdete óta beszélhetünk, azóta, hogy a papság Indiában kiváltságos helyzetbe került.
A „hinduizmus” fogalmának időbeli határairól viszont különböző nézetek léteznek.
Ha „hinduizmus”-on az indiai ősi talajon kialakult vallást értik, akkor már az i. e. 3. évezredbeli, árják előtti vallási formákat is így nevezhetjük, hiszen a mohendzsodarói [Mohenjo Daro] és harappai ásatások azt bizonyítják, hogy az Indus vidékén már ekkor megvoltak a mai hinduizmus alapvető jellegzetességei, amilyen pl. a phallosz-kultusz, bizonyos szent növények és állatok tisztelete, talán már egy anyaistennő és Siva isten imádata is. Szűkebb értelemben azonban, a fogalom mai értelmében csak akkortól használható e kifejezés, amikor az ősi autochton elképzelések összeolvadnak a bráhmanák kiváltságos helyzetének eszméjével, a
lélekvándorlásnak és a megváltásnak első ízben az upanisadokban (i. e. 8. század?) megjelenő gondolatával. Ha a következő szakaszban „bráhmanizmusról vagy hinduizmusról” beszélünk, akkor ezen azt a hitformát értjük, amely az upanisadkortól máig meghatározza mindazon indiaiak vallásos gondolkodását és érzését, akik nem csatlakoztak sem a dzsainizmushoz, sem a buddhizmushoz, sem pedig
valamelyik más, a Gangesz-vidéken elterjedt idegen eredetű valláshoz.

1 „A Hindu név először Dareiosznak, Hüsztaszpész fiának két feliratában fordul elő mint a perzsa
birodalom egyik határ menti tartományának és e tartomány lakóinak elnevezése.” Schrader, F. O.: Die
Religion in Geschichte und Gegenwart. [A vallás a történelemben és a jelenben.] 2. kiad. 2. köt. 104. hasáb.
2Az árják (a szanszkrit „árjá”-ból; jelentése: vendégszerető, nemes) kifejezést e műben a tudományos
szóhasználatnak megfelelően kizárólag az indo-európai nyelvet beszélő népek azon ágának megjelölésére
használjuk, amely ágból a későbbi indek és perzsák (pontosabban irániak) származtak.

Forrás-táram :

Szimonidesz Lajos : A ​világ vallásai (Háttér, Budapest, 1994, 722 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637455930)

Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1975) Szerk.: Kulcsár Zsuzsanna, Fordította : Pálvölgyi Endre

Schmidt József : Ázsia világossága / Buddha élete, tana és egyháza (1924) Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.T. kiadása (Budapest); utóbb reprint jellegű kiadásban : Schmidt József : Buddha élete és tanítása (Impresszum Kiadó, Könyvkuckó 2000?)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Hindu Hit vagy Hinduizmus ?

Egészen eggyszerűnek tűnik a válasz e kérdésre : a kettő azonos.
De vajon bizonyos, hogy azonos ?

Magam már régóta nem izmusozom a vallásokat, hiszen azok nem izmusok !
A vallások meg Hitek nem izmusok ! (Sz.)

A BRÁHMANIZMUS vagy HINDUIZMUS ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárban igen eggyszerűen :

Hát ennél még Csáki Éva harmadakkora és csaknem két évtizeddel korábbi szótára is bővebben tájékoztató :
„ bağlaç/cı/ fn. kötőszó ” – vagyis toldalékolásnál a szótöve zöngésedhet. Így alapalakban bağlaç [ejt : bálacs], magánhangzó(s) toldalékkal (pl. tárgyesetben) pedig bağlacı [ejt : báladzsı] …

A bağlaç szó származási és értelmi kapcsolatban áll a ‘(meg)köt’ jelentésű bağla- igével, meg a ‘csatlakozás’, ‘kapcsolat’, ‘kötelék’, ‘összefüggés’, ‘összeköttetés’ jelentésű bağlantı főnévvel is. Így… E hármast eggyütt érdemes megtanulni.

Vagyis a bağlaç szó szerint annyit tesz, mint ‘kötő’, ‘kötönc’, ‘kötönce’, ‘kötince’. (Sz.)

A bağlantı szó jelentése lehet ‘csatlakozás’, ‘kapcsolat’, ‘kötelék’, ‘összeköttetés’ vagy akár ‘(el)kötelezettség’ is…

De a legrávezetőbb török szó talán az alábbi :

Döbbenetes köt(őd)és – A Hiten át kötődés – Nyelveken át kötődés

Megdöbbentő módon a Hit meg a Vallás által akkora befolyással volt az arab (nyelv) a törökre, hogy még kötőszavakat is vett át a török (nyelv) az arabból !
Ez olyan, mintha a keresztény népek nyelveibe – akár a magyarba is – görög vagy latin kötőszavak öröklődtek volna át. Talán úgy mondhatnánk, hogy a kereszténység (görögje meg latinja) nem hatotta át olyan mélyen Európa nyelveit, mint az iszlám arabja a türök nyelveket.

A legeggyszerűbb kötőszó az ‘és’ jelentésű ve is arab eredetű. Csaknem ugyanígy hangzik az arabban ma is : wæ …

Sőt, ilyen a حَتى hattâ [ejt : hattá], azaz a ‘sőt’ értelmű kötőszavuk is !

No persze a tudatos beszélőnek a választékosabb szóhasználatában török kifejezés is kínálkozik erre :

Ez az üstelik [ejt : üsztelik] bizony szó szerint azt jelenti, hogy ‘ráadásul’,
egészen szó szerint ‘ráadásság’ :

Ilyen az ayrıca mondatrész-kötőszó is. Értelme : ‘ezenkívül’, ‘(más)különben’, ‘ráadásul’, ‘továbbá’. A ‘más’-ságot jelző ayrı alaptőből képzetten, e kötőszavuk is török eredetet sejtett…

Fölvetődik persze a kötőszavak csoportosíthatósága is. Hiszen a hattâ meg az üstelik (csakis) meg az ayrıca is mondatrészeket köt(het) össze, ahogyan a ‘sőt’ szavunk is mondatkötőszó (Sz.). Az ‘és’ jelentésű török ve eggyaránt köthet (össze) szavakat vagy mondatrészeket. Akárcsak a magyarban.

Onu gördüm hattâ konuştum. – Láttam (őt), sőt beszéltem is (vele).

A török(ök)ben a kérdés is fölvetődik : Hattâ bağlaç mı ? vagyis A hattâ eggyáltalán kötőszó ?

sokkal …

A törökben még olyan kötőszó is akad, amelyik a megelőző szóhoz magasság szerinti hangzóilleszkedéssel igazodik… Ilyen a da / de vagyis az ‘is’ kötőszavuk. Ez a magyarban (szinte) elképzelhetetlen.

Törökül szólva :

Bağlaçlar veya rabıt (bağlama) edatları; kelimeleri, kelime gruplarını veya cümleleri biçim veya anlam yönüyle birbirine bağlayan kelimeler: ama, ancak, ayrıca, çünkü, da/de, eğer, hâlbuki, hattâ, hem … hem …, hiç değilse, ile, ise, ki, lâkin, meğer, nasıl ki, ne … ne …, öyle, öyle ki, sanki, şu var ki, üstelik, ve, veya, yahut, yalnız, yani, yoksa, zira vs. Bağlaçlar, ifadeleri ilgi ve önem sırasına koyarak düzenlememize yardımcı olur.

Bağlaç olan „de” ve „da”, ismin hallerinden farklı olarak, ayrı yazılır.

Bağlaçların kendi başlarına anlamları yoktur. Yer aldıkları cümlenin çeşitli bölümleri arasında anlam ve biçim bakımından bağlantı kurarlar. Cümlelerde sıralama bağlaçlar sayesinde yapılır. Cümleler arasında konu ve anlatım bütünlüğü sağlamak için kullanılırlar.

Hatta bağlaç mı ?

Forrásaim – Kaynakça :

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Magyar-Török Szótár / Macarca-Türkçe Sözlük (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2002)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013) 231-232. o.

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)

İzzetağa, Enes : Arapça’da hatta edatının anlamları ve Kur’ân-ı Kerîm’deki uygulamaları

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

https://tr.wikipedia.org/wiki/Ba%C4%9Fla%C3%A7

Bağlaçların Özellikleri

A Bağlaçlar – Török kötőszavak bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A törökben a visszaható ige neve (szó szerint) inkább ‘visszatérő ige‘…

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárban :

A -lü képzővel melléknévvé alakítva lessz a dönüşlü ‘visszaható’ bár inkább ‘visszatérő’ :

Megjegyzendő, ha nem kívánunk arabkodni a törökben, úgy a fiil [ejt : fíl] helyett inkább az eylem [ejt : ejlem] szó illendő meg használandó !

Törökül szólva :

*Öznesi hem işi yapan hem de işten etkilenen durumunda olan fiillere “dönüşlü fiiller” denir.

birçok dilde olan bir fiil tipidir. almanca’da dönüşlü fiillerin başına „sich” takısı gelir. örnek olarak, üstümü giyiniyorum. ich ziehe mich an. (burada dönüşlü fiil sich anziehen oluyor, sich eki özneye göre değişiyor.)

italyanca’da da benzer bir durum vardır. dönüşlü fiillerin sonuna -si eki gelir. yine aynı örnekten gidersek, üstümü giyiniyorum. – (io) mi vesto. (burada dönüşlü fiil, vestire‘den türeyen vestirsi oluyor, sondaki -si eki özneye göre değişerek başa geçiyor.)

ingilizce‘de „oneself” eki eklenerek fiiller dönüşlü yapılabilir ama çok fazla dönüşlü fiil bulunmaz, çokta kullanılmaz. ispanyolca, fransızca ve rusça‘da da dönüşlü fiil kullanılmaktadır.

*Dönüşlülük Türkçede “-l, -n” ekleri ile yapılır. – *Dönüşlü fiiller, aynı zamanda etkendir.

Dönüşlü fiiller, öznenin işi yaparken aynı zamanda o işten etkilendiğini gösteren fiillerdir. Yani fiili yapan da ondan etkilenen de öznedir.

• Fiile “-°l, -°n, -°ş” ekleri getirilerek yapılır.
• Özne gerçek öznedir.
• Dönüşlü fiillerde özne belli olduğundan, bunlar aynı zamanda etken fiillerdir.
• Bu fiiller nesne alamazlar; geçişsizdirler.

Eggy szótagú török igék során át lássunk 3 példát !
Elsőnek az -(ü)l képzővel válik visszahatóvá :

Így a büz-ül-(mek) megfelel a magyar ‘ráncol-ódik’ igénknek :

Majd -ın képzővel válik „visszahatóvá”, ami a magyarban nem éppen visszaható, inkább gyaror(b)ító, de hasonlóképpen értelmezhetően ‘néz(g)elődik’ :

Még áttételesebb, és a magyarban egészen máshogyan képzett a gel- / geliş- képzett pár az -iş képzővel :

Itt az -iş képző egészen ‘fejlesztő’ erejű :

De akad olyan tő is, amelyhez többféle visszaható képző is illeszthető :

Örnekler:

• Kızlar süslendi; A lányok (ki)csinosítottáák magukat. Kicsipekedtek. (Szó szerint ‘díszítkeztek’.)
• Delikanlılar güzelce giyindi.
• Adam hep kendisiyle övünüyor. – Mindenkinek magáról dicsekszik.
• Onu karşımda görünce hemen sarıldım.
• Kedi yanıma sokuldu ve şefkat istercesine büzüldü.
• Yataktan kalkınca önce bir gerindi sonra da etrafa bakındı.
• Oğullarının başarılarıyla övünürdü her yerde.
• Adam bir anda sanki yaşlandı.
• Peynirler küflendi.
• Kuşlar kafeste çırpınıyordu.
• Sinirler gerildi.
• Olanlara çok üzüldü.
• Çocuk hızla gelişiyordu.
• Yüzü nasıl da buruştu?
• Adam biraz sakinleşti.
• Sebzeler sıcaktan büzüştü.
• Toplantının sonuna yetiştim.

* Tabiat olayları ile ilgili dönüşlü fiillerde “yapma” anlamı yerine “kendi kendine olma” anlamı vardır.

• Karlar tepelere doğru çekildi.
• Sıcaklardan dolayı gölün suyu çekildi.
• Öğleye doğru hava açıldı.
• Havalar ısınınca buzlar çözüldü.

* Bazı fiillerin edilgen şekilleriyle dönüşlü şekilleri farklı ekle yapılır:

* Bazı fiillerin edilgen şekilleriyle dönüşlü şekilleri farklı ekle yapılır:

* İsme getirilen “-lEn” ekiyle, fiile getirilen “-İş” ve “-lEş” eki de  dönüşlülük anlamı katabilir:

• O gün pek içlendim.
• Trafik polisini görünce adamın paçaları tutuştu.
• Birazdan sakinleşir.

Dikkat! Edilgen fiille dönüşlü fiil karıştırılabilir:

• “-I-” ve “-n-” ekleri cümleye edilgenlik sağladığı gibi dönüşlülük de sağlayabilir. Fiilin edilgen mi yoksa dö­nüşlü mü olduğu cümlenin anlamından anlaşılır. Ay­rıca, edilgen fiillerin gerçek öznesi yoktur; ancak dö­nüşlü fiillerin gerçek öznesi vardır.

Ayrıca bakınız ⇒ Fiillerde Çatı: Öznesine ve Nesnesine Göre Fiil Çatıları

Banyodan çıkar çıkmaz kurulandı.  (Kurulanma işini yapan kim?  O) (Kurulanma işinden etkilenen kim? O)

Ahmet, yıkandı, giyindi, tarandı, süslendi ve dışarı çıktı.

Güneşten korunuyorum.

Söylediğim sözlere alındı.  

Dün olanlara çok üzüldü.

Daima yaptığı işlerle övünürdü.

Not: Dönüşlülükle edilgenlik karıştırılmamalıdır.

Gündoğarken yıkandı. (Dönüşlü) (Gerçek Özne)

Sınıf yıkandı. (Edilgen) (Sözde Özne)

Not: Doğa olaylarının anlatıldığı cümlelerde yüklem “-l, -n” eklerini alıp dönüşlü olarak kullanılabilir.

Bulutlar toplandı.

Dönüşlü Fiillerin Özellikleri :

• Ekler: „-n” (taranmak, süslenmek) ve „-l” (üzülmek, darılmak) ekleri kullanılır.
• Özne-Yüklem İlişkisi: Özne işi kendi üzerinde gerçekleştirir.

Dönüşlü Fiillerin Örnekleri:

• Örnek Cümleler:
  • Banyodan çıkar çıkmaz kurulandı.
  • Aynur aynada tarandı.
  • Tören için güzelce süslendi.
  • Dün olanlara çok üzüldü.
  • Güneşten korunuyorum.

harcanmak: kendi parasını harcamak (dönüşlü fiil). birisi tarafından satılmak, bozuk para gibi harcanmak (edilgen fiil).

Dönüşlülükle edilgenlik karıştırılmamalıdır.

Aynur yıkandı. (Dönüşlü) (Gerçek Özne)

Sınıf yıkandı. (Edilgen) (Sözde Özne)

Forrásaim :

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

A Dönüşlü fiil – a török visszaható ige bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Először a beteges hangtorlódású türk-öt kiváltó türök meg a török viszonyát érdemes tisztázni.

A türök nyelvek világa a török-rokonkörű nyelveket öleli föl. Mindet.

A magyarban egy érdekes félreérthetőség, mely szerint a török nyelv a törökök által (Törökországban) beszélt nyelvet jelenti, míg a „török nyelvek” többesszámban a rokonságukba eső összes (többi) nyelv(ek)et (is) jelenti. A „török nyelvek” – megkülönböztetésül, a „türk” alakot (is) figyelembe véve – a magam javallata szerint a magyarba nem illő mássalhangzó torlódás nélkül ezek természetesen a „türök nyelvek”. Ez egy olyan nyelvcsalád, amely csaknem 30 nyelvből áll, az altáji nyelvnemzetségbe (nagy nyelvcsaládba) tartozik; Kelet-Európától Szabíriáig és „Nyugat-Kínáig” húzódó (orosz meg kínai megszállás alattı) területeken élő türök népek beszélik; összesen körülbelül 180 millióan. De hogy még nagyobb legyen a zűr: A legtöbben, a „török népek” – helyesebben „türök népek”– több, mint eggyharmada (mintegy 40%-a), a törökországi török nyelvet beszéli. Ezért is nevezem magam inkább „török rokonkörű”-nek vagy „türök”-nek ez utóbbi hatalmas halmazt…
Ím a színes terképük :

A magyarban tehát teljes nagy merítésben türökészekben, sekélyebb törökös merítéssel meg törökészek (Sz.) a turkologusok. A mai törökészek, nagyobb (ujguroktól gökogúzig húzott) merítésben türökészek (Sz.) – sajátosan latinkodó fennhéjázással turkologusok – többsége ma türökből meg törökből származtatná a magyart. Türök-rokonkörű szavainkat meg nyelvi elemeinket szánalmas szolgaian mind a türök-török nyelvekből származtatják. (Soha, véletlen sem fordítva !) Ahogyan az WambergerVámbéry a honi törökködés atyja is tette… Mindig csakis antimagyarul, szigorúan következetesen !

Vámbéry a türökös hasonlóságot megmagyarázni nem tudja, azazhogy a szokása szerint a törökből való származását sugallja „kiemelve természetesen, hogy a magyar nyelv keveréknyelv”. (A magyarság bölcsőjénél 6.o.) Ez a legkevésbé sem hízelgő a magyarra, de Vámbéry Wamberger fölkapaszkodott zsidóságát ismerve, ez a lekezelő héber fölsőbbség gesztusa a legkevésbé sem meglepő. Ma is hasonló tudománytalan héberkedések miatt oly sűrű a homály a Magyar Nyelvtudományunkban.

A latinkodó turkologus a mai rontott magyarban hosszú ó-val turkológus a törököt meg a görögöt is megcsúfolja eggyetlen szóban, eggyetlen rongymagyar szavában. Ha helyesen képeznénk a török türk meg a görög logosz tőből, úgy türkologosz lehetne helyesen, azazhogy következetesen…

Forrásaim :

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

A magyarság bölcsőjénél. A magyar-török rokonság kezdete és fejlődése; Athenaeum, Bp., 1914 (6.,9. oldal)

Ajánlott olvasmány :

Vámbéry Ármin születése napján

A A turkologusok – türökészek vagy törökészek ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Először is tisztázandó a türk meg a türk-öt kiváltó türök viszonya.

A mai török türk néven emlegeti saját népét. Meg a (nyelvi) rokonait is.

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban röviden :

A török már alapszavában is különbséget tesz a török nép(név) meg a török nyelv megjelölésében.

Mi pedig a magyarban illetlen és zavaró hangtorlódás helyett török néven emlegetjük őket legalább eggy fél évezrede. Ők ragaszkodnak a türkös hangtorlódáshoz az országuk nevében is.

A tudomány ma ezt a magyarban beteges hangtorlódású türk-öt erőlteti minden török-rokon nyelv és nép jelölésére. A török-rokon kifejezést a türk hangtorlódásából kiváltó türök szóval jelölhetjük a – mai Törökországban élőket, vagy onnan származóakat jelölő – török szavunk mintájára.

Eggyszerűbben szólva : A türök nyelvek világa a török-rokonkörű nyelveket öleli föl. Mindet.

A magyarban egy érdekes félreérthetőség szerint a török nyelv a törökök által (Törökországban) beszélt nyelvet jelenti, míg a „török nyelvek” többesszámban a rokonságukba eső összes (többi) nyelv(ek)et (is) jelenti. A „török nyelvek” – megkülönböztetésül, a „türk” alakot (is) figyelembe véve – a magam javallata szerint a magyarba nem illő mássalhangzó torlódás nélkül ezek természetesen a „türök nyelvek”. Ez egy olyan nyelvcsalád, amely csaknem 30 nyelvből áll, az altáji nyelvnemzetségbe (nagy nyelvcsaládba) tartozik; Kelet-Európától Szabíriáig és „Nyugat-Kínáig” húzódó (orosz meg kínai megszállás alattı) területeken élő türök népek beszélik; összesen körülbelül 180 millióan. De hogy még nagyobb legyen a zűr: A legtöbben, a „török népek” – helyesebben „türök népek”– több, mint eggyharmada (mintegy 40%-a), a törökországi török nyelvet beszéli. Ezért is nevezem magam inkább „török rokonkörű”-nek vagy „türök”-nek ez utóbbi hatalmas halmazt…
Ím a színes terképük :

Érdekes, ahogyan a saját zenei termékeiket is ugyanezzel a tővel illetik. A türkü főnév jelentése ‘népdal’. Megjegyzendő, hogy a török mennyivel következetesebben a magáénak vallja a dalait, nem távolítja az(oka)t, holmi lesajnáló, tyúkszaros „nép-” vagy „népi(es)” jelzővel.

A magyarban tehát teljes nagy merítésben türökészekben, sekélyebb törökös merítéssel meg törökészek (Sz.) a turkologusok. A mai törökészek, nagyobb (ujguroktól gökogúzig húzott) merítésben türökészek (Sz.) – sajátosan latinkodó fennhéjázással turkologusok – többsége ma türökből meg törökből származtatná a magyart. Türök-rokonkörű szavainkat meg nyelvi elemeinket szánalmas szolgaian mind a türök-török nyelvekből származtatják. (Soha, véletlen sem fordítva !) Ahogyan az Wamberger Vámbéry a honi törökködés atyja is tette… Mindig csakis antimagyarul, szigorúan következetesen !

Vámbéry a türökös hasonlóságot megmagyarázni nem tudja, azazhogy a szokása szerint a törökből való származását sugallja „kiemelve természetesen, hogy a magyar nyelv keveréknyelv”. (A magyarság bölcsőjénél 6.o.) Ez a legkevésbé sem hízelgő a magyarra, de Vámbéry Wamberger fölkapaszkodott zsidóságát ismerve, ez a lekezelő héber fölsőbbség gesztusa a legkevésbé sem meglepő. Ma is hasonló tudománytalan héberkedések miatt oly sűrű a homály a Magyar Nyelvtudományunkban.

De hogy is nevezhető a türökök tudománya ?!

vagy modernebbül, francolkodón :

A latinkodó turkologus a mai rontott magyarban hosszú ó-val turkológus a törököt meg a görögöt is megcsúfolja eggyetlen szóban, eggyetlen rongymagyar szavában. Ha helyesen képeznénk a török türk meg a görög logosz tőből, úgy türkologosz lehetne helyesen, azazhogy következetesen… A tudománya meg türkologia …

Forrásaim :

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

A magyarság bölcsőjénél. A magyar-török rokonság kezdete és fejlődése; Athenaeum, Bp., 1914 (6.,9. oldal)

Ajánlott olvasmány :

Vámbéry Ármin születése napján

A Türük vagy türök vagy török ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Minthogy mind létszámában, mind műveltségében, mind írott történelmében a legnagyobb e három „nyelvrokon” közül a magyar, így a helyes megállapítás csak így hangozhat(ott volna) : „… a magyar nyelvnek (távoli) rokona(i) a vogul meg az osztják.”

Ennél már csak az a meglepőbb, hogy Aeneas Sylvius Piccolomini néven emleget valakit, akit kishíján össze is mos egy „veronai szerzetes”-sel, miközben ez az Aeneas Sylvius Piccolomini a középkor legműveltebb pápájaként szerepel a történelemben. (Nem csak az egyház-történelemben.) Nevezetesen II. Piusz pápa néven volt közismert.

A fönti Pusztay-bevezető tehát hitelesen, a pápa nevét le sem hazudva, így hangozhatott volna :
„Aeneas Sylvius Piccolomini, azaz kiemelkedő műveltségű II. Piusz pápa a XV. században egy veronai szerzetes észrevételét örökítette meg, miszerint a magyar nyelvnek (távoli) rokona(i) a vogul meg az osztják..”

Mindemellett mélyen megérintett ez szoci ál-népieskedés. Ennek nyomán fogant bennem a gondolat :
Piccolomini nagysága előtt tisztelegve az Uráli nyelvcsaládban az (állítólagos) Ugor-ágat ezennel elkereszteltem (e nyelv-rokonkör) első leírójáról Piccolomini-nyelvcsaládnak. (Sz. 2025. Kikelet (március) hava 4.-én)
Ennek legalább van értelme. Piccolomini (így) véli e nyelvi rokonságot.
A többiek, nyelvészek meg mások majd vitatkozhatnak rajta ! Akár évszázadokon át (is) …

Enea Silvio Piccolomini (Pienza, 1405. október 18. –‎ Ancona, 1464. augusztus 14.) a II. Piusz uralkodói nevet fölvéve 1458-ban lépett a római katolikus egyház legfőbb hivatalába. A történelem lapjaira e Piusz reneszánsz egyházfőként vonult be. A viszonylag ifjan megválasztott 210. pápa a humanizmus korának eszményképe volt. Igazi mindentudor (hellénkedőn polühisztór), a régészet és a művészet pártolója, mindemellett az Emberi Élet elkötelezett híve. Személyében a kor egyik legkiemelkedőbb humanista alakja lépett az egyház trónjára, akit a (francoskodón röneszánsz) Itália nem győzött dicsőíteni. A több tudományhoz is kiválóan értő Piusz hamar megtalálta helyét a kléruson belül. Bíborosként, majd pápaként tiszteletet vívott ki magának, bár pontifikátusa csak néhány esetben hozott igazi áttörést. Uralkodásának középpontjában az Oszmán Birodalom elleni keresztes hadjárat megindítása szerepelt, de a konciliarizmus ellen is fellépett.

II. Piusz pápa Anconába a keresztes háború miatt érkezett. Itt e hevületben is érte Őt a halála. Sajnos a kelleténél sokkal hamarabb. Magyarország sorsa alakulhatott volna jobban, ha az Úr Őt tovább élteti. De az Úr a kezünkbe, Őseink kezébe adta a sorsunkat…

II. Pius pápa azaz Piccolomini művei magyarul

• Eszterházy Károly: Püspöki hírdető levél azon jubileumrúl, mellyet Második Ferencz minden örökös birodalmaira ki-nyert a’ római szentséges pápátul ezen folyó ezer hét száz kilenczven ötödik esztendőben / II. Piusz pápa: Jeles ájtatossága Krisztusban leg-kedvesebb fiúnknak Ferencznek minekutánna már az ő szíve felette megilletődött volna, e’ hadakozásnak leg-sanyarúbb ideje miatt most őtet arra a’ maga meg-határozására hajtotta, hogy ezen új esztendőnek eleit maga, és népei közönséges könyörgéseinek szentelné. Költ Rómában Boldog Asszony havának első napján, Urunknak 1795 esztendejében; A’ Püspöki Typográfia’ betöivel, Eger, 1795
• Aeneas Sylvius: A gyermeknevelés. V. László magyar király számára; ford., jegyz. Acsay Antal; Franklin, Bp., 1898
• Pápa vagy zsinat? Válogatott levelek; vál. Boronkai Iván, ford. Boronkai Iván, Kapitánffy István; Magyar Helikon, Bp., 1980 (Bibliotheca historica)
• Szemelvények Aeneas Sylvius Piccolomini „Európa” művéből;
  ford., sajtó alá rend., bev. Nótári Tamás; JATE Történész Diákkör, Szeged, 1999 (Documenta historica)
• II. Piusz pápa feljegyzései, 1-2.; ford. Bellus Ibolya, Boronkai Iván; Balassi, Bp., 2001 (Történelmi források) ISBN 9635064012

…

II. Pius pápa azaz Piccolomini művei latinul

• „Documenta Catholica Omnia” (latin nyelven).

2025. Kikelet (március) hava 4.-én,
majd 2026 Aranyasszony (augusztus) hava 9.-én …

Forrásaim / Kaynakça :

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

• https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Piusz_p%C3%A1pa

Pusztay János : Az „ugor-török háború” után Gyorsuló idé sorozat, Magvető Kiadü, Budapest, 1977

A A Piccolomini-nyelvcsalád (Sz.) bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Szent Bertalan éjszakáján történt a Hugenotta Holokauszt !!!

A 16. században dúló francia vallásháborúk folyamán 1572-ben Szent Bertalan éjszakáján zajlott a legszégyenletesebb eset: 1572 augusztus 23.-áról augusztus 24.-ére virradó éjszakán a békülési szándékkal a Párizsba gyűlt hugenották (francia reformátusok) nagy részét a király beleegyezésével lemészárolták a francos kathólikusok.

A hugenották holokausztját minden jogérzékeny ember megemlékezi ma éjjel Európában…
A kirekesztők persze talán inkább buzeránsokat meg perverzeket sajnálnak ma is, amíg a mi pénzünkön a sáskajáró nigránsokat tenyésztik a hugenotta holokauszttúlélők és minden józan Európai Ember rovására…

Érdeklődőbbek meg műveltebbek akár operában is láthatják a Hugenotta Holokausztot :

Bővebben: MEYERBEER – A HUGENOTTÁK operája

De olvasni is érdemes róla ! Remek regény franciául : La Chronique du temps de Charles IX (1828)

Prosper Mérimée francia regényíró, művészettörténész és régész tollából – Szent Bertalan éjszakája

De több kiadást is megért… érdemes hát ma is olvasni…

Édesanyám máig emlegeti, hogy atyjától (Öregapámtól) kapott egyik legemlékezetesebb olvasmánya Mérimée e regénye volt…

Olvasói levél:

Kedves Laci!
Köszönöm.

A Szent Bertalan éjnek két zenei vonatkozásáról tudok.
A nagy francia zeneszerző Meyerbeer Hugenották című operája erről szól, a színpadon zajlik a tömeggyilkosság, 1835-ben mutatták be, számos részletét rendszeresen előadják, kb. 3 évvel ezelőtt a Budapesti Operában, pontosabban az Erkel színházban én is láttam..

A másik…
Claude Goudimel egyházi zeneszerző, akinek művei ma is hallhatók, a Szent Bertalan éj egyik áldozata volt.

Baráti üdvözlettel: Leksi
(Dr. Farkas Elek)
2022 Aranyasszony havában

Viszontválaszom:

No lássuk csak ! Claude Goudimel …

Claude Goudimel (magyarosan Goudimél Kolozs), született Besançon-ban (Franche-Comté) a 16. század elején – meghalt Lyonban, 1572. augusztus végén) francia hugenotta zeneszerző. A Genfi Zsoltárok egy részének, valamint a Református Dicséreteknek a zeneszerzője.

1559 előtt öt misét szerzett, köztük egy Magnificat címűt. A párizsi Szent Bertalan-éjt követő vidéki vérengzések során Goudimelt Lyonban gyilkolták meg, tetemét a folyóba vetették…

A francos hugenottákon túl a magyar reformátusok is befogadtak és a mai énekes könyvükben levő 150 zsoltáron kívül, a dicséreteknek is jelentős részét a Goudimel által szerzett dallamok szerint éneklik…

A Hugenotta Holokauszt – Szent Bertalan Éjszakáján bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.