A Nóruz perzsiratban نوروز törökül meg Nevruz egy ősi Tavaszünnep. A mára sikeresen kiveszejtett mi magyar villőzésünkkel meg kiszehajtásunkkal rokon ünnepként él a nem is olyan közel Keleten…

A Tavaszi Napéjeggyenlőség idején köszönt be ez ősi Tavaszünnep. Az Új Nap !

Ekinoksta Dünyanın Güneş tarafından aydınlatılmasının gösterimi. Güneş ışıkları ekvatora dik geldiği için aydınlanma çemberi kutuplardan geçmektedir. (Przemyslaw „Blueshade” Idzkiewicz, 2021. Török fordi: Jelican9)

Zóroasztár örökén e napon kezdődik az év. Ezt a szép ünnepet még a monomán muhammedán terrorának sem sikerült leradíroznia a Közel-Kelet kultúrájából…

A nowruz-t ünneplő vidékek : **sötétkék**: ahol a többség ünnepli **világoskék**: kevesen ünneplik **rózsaszín** kocka: ahol hivatalos ünnep
Länder, in denen Nowruz gefeiert wird – Besser.online.gehen (2020 Kikelet 15.)

Ez ünnep nevének eredete a perzsa nev : ‘új’ + ruz : ‘nap’ szavakban fogant.
Magyarba ültetve talán Napújulat (Sz.) gyanánt a legérzékletesebb…

A noruz perzsául نوروز kurdul نه‌ورۆز avagy a Perzsa Újév az iráni naptárak első hónapjának az első napja, a hagyományos Újévi Ünnep Iránban, Azerbajdzsánban, Törökországban, a kurdok közt és Közép-Ázsia több országában, Afganisztánban, Indiában, Zanzibáron, de még Albániában is. Zarathustra követőinek, illetve a muszlim szúfizmusnak és a baháí hit híveinek ünnepe is.

A nowruzt ma több mint 300 millió ember ünnepli világszerte.

Faravahar (jelkép) Jazd templomának ormán (Irán) – Bernard Gagnon, 2016

Perszepolisz – a Királynak ajándékot vivők sora (A.Davey from Portland, Oregon)

Méltó Magyar Tavaszünnepünk dalául ajánlom Gyalunk e Remekét :

Kikelet havában éppen e napon jelent meg Juhász Gyulánk e költeménye…

Egészében ez a „márciusi” latinkodás nekem kicsit fájó…
Így behelyettesítem alliteráló(bba)n a szép magyar Kikelettel…

Így ajánlom meg így tanulom-tanítom meg, magyar(abb)ul :

Virágos hant és véres rög felett
Már bontja zászlaját a kikelet.
Végig cikáz
A termő, zengő, kikeleti láz.

Folyó megárad, megborzong a rét,
Ezer követ száll, ujjong szerteszét,
Vígan cikáz
A nyíló, bízó, kikeleti láz.

Ó templomok tornyán a csókja ég,
Vén börtönök odvára tűz a fény,
Büszkén cikáz
A boldog, bátor, kikeleti láz.

A vér és könny termékeny földje már
Új csókra és új ölelésre vár :
Végig cikáz
A lelkeken a kikeleti láz !

Juhász Gyulánk e költeménye először 1921 március 20.-án jelent meg a Munka kiadásában…

Kikelet havában éppen e napon jelent meg Juhász Gyulánk e remeke…

Különösen időszerű ez most :
A betegítő rémhírek helyett és a fölös rettegés ellen itt a Tavasz és itt a Költészet !

A MAGYAR LÉLEK GYÓGYULÁSRA VÁR !

A Gyógyult Magyar Lélek ellenáll a majd a világ gonoszságainak, meg a köré kerített rettegés kísértésének is…

Az egészséges lélek pedig ellenáll majd a világ más gonoszságainak, az agymos(lékol)ásnak, az antimagyar kishitűség kísértéseinek is…

Törökül szólva :

İsim kökeni

Kelimenin aslı eski Farsçadan gelir: Yeni anlamındaki nava ve gün ışığı/gün anlamındaki rəzaŋh birleşerek oluşturmuşlardır. Anlamı „yeni gün/günışığı”dır ve günümüzün Farsçasında da hâlâ aynı anlamda kullanılmaktadır. (nev : yeni + ruz : gün; anlamı „yeni gün„)

Farsça olan bu kelime geniş kültür coğrafyalarına yayılmış ve kullanım alanı bulmuştur. Çıkmış olduğu kültür çevresine kıyasla Türk kültür çevresinde daha çok kullanılmaktadır.
Türkiye Türkçesinde “Nevruz”,
Azerbaycan Türkçesinde “Novruz”,
Başkurt Türkçesinde “Nouruz”,
Kırgız Türkçesinde “Noruz”,
Türkmen Türkçesinde “Novruz”,
Kazak Türkçesinde “Navruz”,
Özbek Türkçesinde “Navruz”,
Tatar Türkçesinde “Navruz”,
Uygur Türkçesinde “Noruz” şeklinde kullanım alanı bulmuştur. (Ercilasun, 1991, s. 648- 649.)

Érdekes, hogy minden türök nép hangzóharmóniával őrzi e Napot – Noruz, Novruz, Navruz alakokban, – míg a török elvesztette az összhangzatot – Nevruz alakjában.

Türkçeden başka bu kelimenin “Novruz” (Ercilasun, 1991: s. 649) ve Arapça’ya “Neyruz” şeklinde geçtiği görülmektedir. Batı Trakya Türkleri’nde Mevris adları ile anılır.

Yeni gün adı eskiden Türkler arasında “yengi kün” şeklinde Nevruza karşılık kullanılıyordu. (Kaşgarlı Mahmud: I, s. 347.) “Yengi” ve “kün” kelimelerinin ayrı ayrı Uygurlarda (Caferoğlu, 1968, s. 283.) ve Kumanlarda (Grönbech, 1992, s. 128.) “eski zamanlarda” kullanıldığı görülmektedir. Yeni gün anlamında kullanılan Nevruz On iki hayvanlı Türk takvimine göre yılın başladığı gündür.

İrani dillerdeki Gün anlamına gelen Ruz (Farsça), Ruz (Tatça), Roç (Beluçça), Roc (Zazaca), Roz (Soranice) ya da Roj (Kurmanci) sözcükleri Proto İran dilinde var olduğu tahmin edilen „Rauça” kökünden gelir. Bu da Proto Hint-Avrupa dilinde manası ışık olan *leuk- kelime köküne dayanmaktadır. Rusçadaki Luç, Almancadaki Licht, Yunancadaki Leukós, Latincedeki Lux, İngilizcedeki Light ve Ermenicedeki Luy da aynı köke dayanmaktadır. Proto Iran dilinde Rusçadaki gibi bir k > ç ses ertelemesi ortaya çıkmıştır ve ayrıca ‘L’ sesi ‘R’ye dönüşmüştür.

Eski İran dili olan Avesta dilinde Raôçah zamanında esas olarak Işık demekti. Eski Hint-Aryan dilindeyse (Bugünkü Kuzey Hindistan’da var olan dil grubu) Roçiş kullanılmaktadır.

Nevruz teriminin tarihte ilk yer aldığı kayıtlar, M.S. 2. yüzyıldaki Pers İmparatorluğu kayıtlarıdır, ancak bundan çok daha öncesindeki (yaklaşık MÖ 648 ve 330 yılları arasında) Pers İmparatorluğu altında yaşayan değişik milletlerin Pers şahına Nevruz gününde hediyeler getirdiğine dair bilgiler mevcuttur.

Farsça’da ise Nouruz‘dur. Arnavutluk’ta ise Sultan Nevruz olarak isimlendirilir.