Aral-Khazár qıpcsák nyelvek – Dél-qıpcsák nyelvek

Alapfogalmak, Helyes īrás, Magyar Nyelvművelés, Nemzetközi Nyelvművelés, Nyelv-tervezés, NYELVTÖRTÉNET, Szóalkotás - Szóteremtés, Szóeredet – Néveredet, Török Nyelvművelés, Türök nyelvek

Már a földrajzi megnevezésük is igen gondterhelő …
Aral-Khazár Qıpcsák néven magam illetem, míg az idegen nyelvi csecseken csimpaszkodók meg (ınkább) Aral-Kaszpi kipcsak nyelvek gyanánt írogatnak róluk … igencsak pongyolán, a kezdő mélly q-t sem meg a mélly ı-t sem átallva elhagyni, azazhogy többszöröse hıbásan jelölve. Ez utóbbit, a mélly ı-t még az orosz is jelöli Кыпча́кские языки alakban. Talán jóhiszeműbben özbekkedésnek hihetnők ezt a félreejtett lejegyzést… (özbekül Qipchoq tillari)

Az Aral-tó ugyan Aral-tó, még ha mára eggy tönkretett pocsolya is…
De a lefolyástalan tenger neve azonban igencsak vitatható ! Történelmi nevei Hürkán-tenger, khazárul Gorgán- vagy Dzsurdzsán-tenger, utóbb Kaszpi-tenger vagy Khazár-tenger neveken is ösmeretes.

Minthogy ezek közül a Khazár-tenger utal leginkább a türök(ös) jelenlétre, így ez a türök szempontból vitathatatlanul a leghitelesebb neve is.

Khazár Khaganát(us) 650–850 (Julieta39 / Laszlovszky András)

Az északibb türök népek – a Khazár Birodalomhoz közelibbek – érdekes képpen az ókori kaszpi nép nevét őrzik : qazaqul Каспий теңізі [ejt : Kaszpij tengizi] , qırgızul Каспий деңизи, [ejt : Kaszpij deñizi], özbekül Kaspiy dengizi.

A délebbi türök népek mind a khazárok örökén nevezik meg emlegetik is ma a Kaszpi tengert, mint a Khazárok Tengere‘t. (Angolkodón ‘Khazar sea’.) Qırımı (Kırımı) tatárul Hazar deñizi, kumukul meg Hazar dengiz. A hajdani Khazár Birodalom határvidékének örökén azer(bajdzsán)iul Xəzər dənizi, törökül Hazar Denizi, türkmenül meg Hazar deňzi a keleti tengerük neve. Ezen türök tengernevek mind a (7.-10. században állott) történelmi Khazár Khaganát(us) emlékét őrzik máig e tenger nevükben (is).

De lássuk hát a qıpcsákokat !

A qıpcsák nyelvek (GalaxMaps–Altitud49 , 2021)

Az említett alcsoportra szűkítve ad biztosabb tájékoztatást az alábbi terkép …
Szerte foszló narancssárgával az Aral-Khazár-qıpcsák csoport :

Qıpcsák nyelvek – narancssárgával az Aral-Khazár-qıpcsák csoport
özbekül : Qipchoq tillarining tarqalishi ()
Qazaqul : Қыпшақ тілдерінің таралу аймағы

Aral-Khazár-qıpcsák – más nevükön – Dél-qıpcsák nyelvek

■ E csoportba négy nyelv tartozik: qazaq, qaraqalpak, qırgız, nogaj
■ A földrajzi megnevezés nem egészen pontos – nehéz jó nevet adni e nyelv-csoportnak …
■ E nyelveket a Khazár- (Kaszpi-) tenger nyugati partjától a Tien San (hegység) nyugati végéig beszélik
■ A qırgız különleges helyet tölt be a csoportban (nyelvtörténeti szempontból hasonlóságot mutat a dél-szabíriai türök nyelvekkel)
■ Ide tartoznak az özbek nyelv qıpcsák nyelvjárásai is (Taskent meg Simkent környéke)

■ A kazak és a kirgiz nyelvek jobban dokumentáltak, kutatottak
■ A nogaj és karakalpak nyelvekből kevesebb forrás áll a rendelkezésre
■ Legfontosabb hangtani jellemzők –
ÓT γ ; g > kaz nog ., kar. w kirg . hosszú V
–
ÓT b–; t –; k megmarad
–
ÓT y –> kirg ., kar. ǰ nog . y kaz . ž
–
ÓT č > š
–
ÓT š > s

Ерекшеліктер

Қыпшақ тілдері тобына басқа түркі тілдерінен айырмашылығы:

  • дауыстылар саны 8 — 9 болады, ы, і, у, ү ерекше дыбыстары қолданылады;
  • ерін үндестігі сирек кездеседі (құлұн — құлын);
  • созылыңқы дауыстылары жоқ; в) ғ, г дыбыстары мүлдем айтылмайды не у, й дыбыстарымен алмасады. (тағ>тау);
  • сөз басында ұяң б, қатаң т, к, қ дыбыстары болады (болат, тіл — полат, діл);
  • б дыбысының орнына м қолданылады (бен — мен);
  • сөз басында й ~ ж ~ ж (дж) дыбыстары тұрақсыз келеді (йол — жол (джол);
  • кейбір қатаң дыбыстар ұяң айтылады: п>б, қ>ғ, к>г дауыстылар арасында спирант дыбыстарға айналады: п>у; б>у; қ>ғ; к>г.
History of the Kipchak Languages
Costas Melas
Costas Melas

Forrásaim / Kaynakça / Дереккөздер :

2024. Mag havától … 2026.10.11.

Ajánlott olvasmány :

Kaszpi-tenger – Khazár-tenger – Hazar dengiz

Az északibb türök népek nép érdekes képpen – a Khazár Birodalomhoz közelibbek – az ókori kaszpi nép nevét őrzik : qazaqul Каспий теңізі [ejt : Kaszpij tengizi] , kırgızul Каспий деңизи, [ejt : Kaszpij deñizi], özbekül Kaspiy dengizi.

A délebbi türök népek mind a khazárok örökén nevezik meg emlegetik is ma a Kaszpi tengert, mint a Khazárok Tengere‘t. (Angolkodón ‘Khazar sea’.) Qırımı (Kırımı) tatárul Hazar deñizi, kumukul meg Hazar dengiz. A hajdani Khazár Birodalom határvidékének örökén azer(bajdzsán)iul Xəzər dənizi, törökül Hazar Denizi, türkmenül meg Hazar deňzi a keleti tengerük neve. Ezen türök tengernevek mind a (7.-10. században állott) történelmi Khazár Khaganát(us) emlékét őrzik máig e tenger nevükben (is).

Ossza meg: