Finnújvárosi Béke – lett a lív, a vót és inkeri nyelvek közelgő vége…
Hungrofinn nyelvrokonaink hanyatlása eggy vesztett háború nyomán kialakuló új orosz hatalommal vette kezdetét …

A Nystadi béke, magyarul Finn-Újvárosi Béke, oroszul Ништадтский мир, svédül Freden i Nystad, finnül meg Uudenkaupungin rauha, németül pedig Der Frieden von Nystad, amelyet s Julián(us)-naptár szerint 1721 augusztus 30.-án, a Gergely-naptár szerint pedig szeptember 10.-én írtak alá Nystad, azaz a mai Finnország Uusikaupunki városában, magyarul Finnújvárosban véget vetett az 1700 és 1721 közötti Nagy Északi Háborúnak.
Uusikaupunki a mai Finnországban áll, jelentése pedig finnül ‘Újváros‘.

A szerződés értelmében Svédország átadta Oroszországnak Észtföldet és (a korábban svéd uralom alatt állott) Livónia‘t és Ing(e)riföldet, valamint Karélia legnagyobb részét Viborg (a mai Viipuri) várával eggyütt.

A háború előtti Svédország sárgával, Oroszország zölddel, és az Oroszországhoz kerülő területek vonalkázottan.

I. Péter cár lett az új uralkodója ezeknek a területeknek, aki a Nystadi Békekötés után két hónappal fölvette az imperátor címet, és Oroszország hivatalos elnevezését Orosz Birodalomra változtatta. Ezzel új nagyhatalom született. Ennek a hatalomnak pedig a Balti Kapuja orosz kellett legyen !

Ennek esett áldozatul a ma is orosz uralom alatt álló Ing(e)riföld, ill. Inkeriföld, amelynek inkeri (ingri) nyelve a livón és a vót nyelvvel együtt hanyatlásnak indult, és mára már a teljes kihalás szélére jutott.

Az új orosz hatalom Inkeriföldből kihasítva kijáratot nyert a Balti tengerre, ahol Péter cár megalapította Szentpétervárat. A kommunizmus e várost Leningrád néven gyalázta, de Péter (b)irodalmian nagy műve már azóta visszanyerte régi nevét és régi fényét is…

Az ing(e)ri, livón, vót és a karél(i) nyelvek mind a hungrofinn nyelvcsaládon belüli távoli rokonaink. Utolsó túlélő anyanyelvi beszélőik – a finneken és észteken kívül – csak ránk számíthatnak…

U(n)gro-komi-finn nyelvcsaládfánk (*Sz.* 2024) – ma „Uráli”-nak mondják. De ez a mi Nagy Fánknak csak egy kis sarja ! Sok meglepetés vár még ránk, ha valóban kutatjuk a Anyanyelvünk eredetét…

A nyelvcsaládunkat (mint mindeggyik másikat) tudományosan a legnagyobb számú beszélő, ill. a történelem folyamán legjelentősebb kultúrális jelentőségű nyelveiről illik elnevezni. Mivel máig a magyar beszélők száma több, mint a többi összesen, a mindenkori történelmi súlyunk pedig vitán fölül áll, így természetszerűleg – a tarthatatlanul antimagyar „finnugor” szemlélet helyett – itt van már a tisztes és illendő hungrofinn tudományosság ideje.

Ahogyan a nagyhírű Indo-Germán Nyelvcsaládot sem meri senki le-belgo-albánozni, úgy nem tűrhetjük többé azt a nevet sem magunkra, ahonnan éppen a legjelentősebbet, a magyart hagyták ki két évszázadon át !
A mi nyelvcsaládunk természetesen a Hungrofinn Nyelvcsalád !!! Történetileg hitelesebben meg Hungro-komi-finn Nyelvcsalád. (Sz.)

Korábban évszázadokon át a Svéd Birodalom uralma alatt élt Karélia azaz Karjala, Ingeriország, Észtország meg Lívország is …
A Finn-Újvárosi Béke után eggy évszázadra rá szabadult Finnország … Igen szerencsés ! De Karélia, Ingeriország meg Lívország soha nem nyerte el a függetlenségét, így nyelveik csak sorvadoznak, ha még éppen vannak …

A Svéd Birodalom alakulása (1560-1815)
(Memnon335bc, 2008)

Forrásaim :

Kálmán Béla : A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
Stephan Elbern: Frieden – eine verlorene Kunst. Von Kadesch bis Camp David. Nünnerich-Asmus, Mainz 2014, ISBN 978-394-39043-9-0, 115–117 o.: Der Aufstieg Russlands: Das Friedensabkommen von Nystad (1721).
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nystadi_b%C3%A9ke
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …