Bársony-szótár – fogantatás

A Bársony-szótár : Bársony István (nyelvezetének) szótára

Szerkeszti : Nyáry Szabó László

„Az életünkért vállalnunk kell a felelősséget s meg kell találnunk benne azt, amiért érdemes volt élni. Minden bajunknak magunk vagyunk az okai, még ha tehetetlenségünk s az élhetetlenségünk adja is meg ennek a magyarázatát.” Bársony István

„Aki tele van életkedvvel s hozzáillő erővel, azt a sors nem bírja a két vállára fektetni.” (Magamról, 1926)

A legyőzhetetlen – fogantatás

Bársony István nyelvezete olyan sajátos, gazdag és gyönyörűséges, hogy bőséggel megérdemel egy saját értelmező szótárat… akárcsak Csokonai, Arany, Jókai, vagy éppen… Makkai Sándor is.

A Bársony-szótár ötlete és terve régen érett már… de 2016 Enyészet hava 14.-én, szerzőnk szülinapja előestjén fogant a gondolat, majd kezdődött meg az élvezetes, boldog munka… A legyőzhetetlennel … a Legyőzhetetlen alakjával… a torontál téli történetével, a törpesólyommal… Majd a Délibáb gyöngyszemeivel …hangulatos történeteivel folytatódott… (2018.04.03. után újraszerkesztve alakult a mai alakja.)

Bár hamarabb megkezdhettem volna! De sajnos megélhetési kényszerűségeim évtizedeken át akadályoztak benne… más (szellemi-lelki) nyomorúsággal töltöttem a drága időmet a mindennapi megélhetés megvetendő, szánalmas rabszolgájaként

Érdemes az összes művét átrágni, lábjegyzetelni (gyökjegyzetelni), és képesítve, vagy ábrállva kiadni! A szerzői jog már rég lejárt… de még soha nem volt Bársony-összes … Saját szerkesztésű könyveit hagyni úgy, ahogy Ő jóvá hagyta, a szerkesztetlen írásokat pedig új csokorba menteni…
Akkorra a teljes sorozattal készen állni… és előlobbanni érdemes !
Ennek a könyvfolyamnak uszályában pedig megjelenhet – szinte hordalékként, melléktermékként – a Bársony-szótár is…

Az életmű kiadásának előkészületei pedig tökéletes alkalmat adnak a teljes szöveg szótár-szerű földolgozására is!

A szótár szövegét szerkesztette, gondozta, a jegyzeteket és az utószót írta Nyáry Szabó László.

Érdemes ízes idézeteket is kanyarintani a címszavak mellé…

KÉPEK – az eredeti őskiadások köteteiből…

Oldalszám, csak oldaljegyzetben…
vagy ha mégis a megjelenő szövegben, akkor csakis az újdonkiadott sorozathoz igazítva…
Ezt akár szerkesztői munkatárs is végezheti…

Akácvirág : … „Az Akácvirág című elbeszélésemet hatszor írtam meg elejétől végig.” (DÉLIBÁB / Magamról, 1926) vagy (Magamról / DÉLIBÁB, 1926)

asszonyozás : szoknyavadászat, udvarolgatás ; „Nagyon szerette a szerelmet. Nem birt meglenni legyeskedés nélkül. Született udvarló volt. Azt hiszem, minden napját elveszettnek tartotta, amely legalább is egy ici-pici asszonyozás nélkül telt el.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

áldottlelkü : (İstenhitében) jószívű, jólelkű, … „áldottlelkü szelid nagynéném mindig azért pörölt velem, hogy sohasem lát…” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

árkolás : árokkal jelölt-biztosított telekhatár ; „Igazi kerités sem határolta; csak olyan régi árkolás, amely felett fák és bokrok sűrüsödtek.” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér, 1926)

barna villám : ’törpesólyom’ azaz ’torontál’ „… a barna villám újra átcikázik a sövény fölött, s eszeveszett hajszával kergeti meg őket. [A verébnépet.] Az a barna villám egy a törpesólyom.” (A legyőzhetetlen, 19??)

belekozmásodik : ??? „A gyönyörüséges szép asszonyt sajnálták. – Ugy rajzott körülötte a férfisereg, mint a méz körül a dongó. Magam is köztök voltam. Magam is belekozmásodtam.” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

cirpegés a törpesólyom (torontál) hangja… „mintha halkan kacagna hozzá, úgy hallik csöndes cirpegése …” (A legyőzhetetlen, 19??)

cirreg a sármány hangicsál… „cirregő elnyújtott parasztos dalát…” (A legyőzhetetlen, 19??)

citrombegyű a sármány … (A legyőzhetetlen, 19??)

csapodárkodó ’csapodáran élő’ ??? ; „a felesége, aki nagyon okos asszony volt, tudta ezt. Nem érezte magát az ilyesmik miatt szerencsétlennek. Különben is meg volt rá a módja és a rátermettsége, hogy csapodárkodó urát éppen a szerelem legnagyobb hatalmával birhassa magához kötni.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

cseng-kong : (hangutánzó) ’cseng-bong’ …csengő kis harang hangicsál ; „A kis lélekharang egy szegény mártirnak csengett-kongott…” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

csetteg : az ökörszem hangicsál „…itt csetteg az ökörszem, amint koboldként szökell a rőzse közt …” (A legyőzhetetlen, 19??)
csorr … csőr … „[a gatyás téli ölyű a törpesólyom támadására] nyakát előrenyújtja, csorrát indulatosan nyitja széjjel…” (A legyőzhetetlen, 19??)

diadalmas : büszkén győzedelmes ; „Talán még jól esik neki a másvilágon, ha diadalmas szépségét emlegetjük, amelyre az élete virágában annyira büszke volt.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

diván : …kerevet, lóca, heverő, dívány… „Én bizony még éjjelre is szivesebben maradtam volna kint, valahol akárhol, […] a gyékényből font divánon…” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

elképped : … „Elképpedtem attól, hogy akármeddig repül a képzeletem, sehol sem talál kerítésre, falra, égig érő hegyre, óperenciás tengerre, ahol a világnak vége volna.” (DÉLIBÁB : Magamról, 1926)

elzüllött(en) : ???lecsúszott(an)…??? „…ugy megborzadt tőle, hogy világgá ment. Esztendők mulva tudtuk meg, hogy elzüllötten pusztult el.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

emberlény : (rosszallóan) emberi lény „csunyább, visszataszitóbb emberlény életemben sem került a szemem elé. Töpörödött, ragyás vénleány, – vagy asszony volt az istenadta; tele himlőhellyel; a balszemére vak…” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

emésztődik : önmagát emészti „Első kétségbeesett fejtörésem, alig nyolcéves koromban, a világ végének a problémája volt. – Hol van a világ vége? – Ez a gondolat nem hagyott nyugodnom. Elbujtam a kertünk bokrai közé s ott emésztődtem ezen a megoldhatatlan kérdésen.” (DÉLIBÁB : Magamról, 1926)

estennet …esténként, estefelé, estéken át ??? „(Itt) sípol estennet a sövény aljában megszálló pirók…” (A legyőzhetetlen, 19??)

epedés : (kielégíthetetlen) vágyakozás „A szája az édes epedés.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

életkedv : „Aki tele van életkedvvel s hozzáillő erővel, azt a sors nem bírja a két vállára fektetni.” (DÉLIBÁB : Magamról, 1926)

feleséges : házas, nős ; „…feleséges ember volt. A házasságát gyerekekkel is megáldotta az Isten. Három pompás kis cselédje volt: két fiu, meg egy leány.” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér, 1926)

félarc : „A hold pufók félarca fanyarul vigyorog rám. Olyan dagadt, mintha a foga fájna.” (DÉLIBÁB : Magamról, 1926)

félbenmaradt : kisnövésű ; „Ha ült, nagyon szigoru bácsinak látszott; csak ha felállott, akkor sült ki, hogy milyen félbenmaradt emberke.” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér, 1926)

férficselédség : … „A konyhában csak kétségbeesve sikoltozó nők voltak. A férficselédség mind távol volt.” (DÉLIBÁB : Magamról, 1926)

födözet : fedezet, fedezék „[a törpesólyom] Hacsak lehet, födözetet keres, mint a héja.” (A legyőzhetetlen, 19??)

fűrésznyiszorgás : a fűrész munkállásának hangja „…minden zaj csak annyi, hogy néhol fát vágnak vagy fűrészelnek. A fejszecsapás meg a fűrésznyiszorgás egyhangúan keveredik össze.” (A legyőzhetetlen, 19??)

G…

Hajnal : „Hajnal című rajzomat nyári pirkadáskor írtam az ablakom párkányán, derengő világosság mellett, szinte vonásról vonásra ellesve a hajnalt. Egy szót sem kellett az első kéziratomon változtatnom.” (DÉLIBÁB : Magamról, 1926)

halálveszély : életveszély, ’a halál veszélyeztetése’ (miként görög: kündinosz thanatosz alakja is) „… a madárkirály a halálveszély vijjogásával menekül előle. [A sas a törpesólyom elől]” (A legyőzhetetlen, 19??)

harminckettedmaga : … „A dohánymonopólium kezdetén harminckettedmagával fogadta meg, hogy nem dohányozik többet. Egyedül ő tartotta meg; pedig nagy pipás volt.” (DÉLIBÁB : Magamról, 1926)

hengerbucka : ???bukfenc???hátrabukfenc???flikkflakk??? … „Miatta felfordulhatott az egész világ […] meg akár az egész mindenség hengerbuckát hányhatott.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

himlőhelly : a feketehimlő nyomán maradó csúfító heg „Töpörödött, ragyás vénleány, vagy asszony volt az istenadta; tele himlőhellyel; a balszemére vak…” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

ing-ring : (ahogyan) nád mozog a szélben „Ing-ring a susogó nád; tétova lendüléssel imbolyognak ott a vadászó réti héjják.” (DÉLIBÁB: Virágos Peti, 1926)

Juppiter : Juppiter vagy Júpiter a római főisten – latin ıratokban Iuppiter illetve Iūpiter – neve szabatosan latinul, ekként magyarul is. Semmiképpen sem bevett pongyolán, rövid „u” melletti eggy „p”-vel. „Ritka az olyan istenáldotta költő, aki készen pattan ki Juppiter fejéből.” (DÉLIBÁB : Magamról, 1926)

kakaskodás : (fiú(k) lány(ok)nak való (küllemi) udvarlás(a) „… a nagybátyám is tudott az eféle dolgokról; de ő még csak fejcsóválással sem dorgált meg. Egyszer hallottam félfüllel, amikor azt mondta: ugyan, ne fujjátok fel annyira azt a kis kakaskodást; magam sem voltam különb.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

kalabriászozó : kalabriász( kártyajátéko)t játszó „Friss virslire jöttek hozzánk vacsorára (édesapámnak) a kalabriászozó társai.” (DÉLIBÁB : Magamról)

kalitka : kalicka, ketrec ; „Aki valaha gyermek volt (Istenem, hány ember nem volt sohasem igazán gyermek), az tudja, hogy milyen nagyszerü kalitka az olyan ötholdas buja kert a szabadságra vágyó kis madaraknak.” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér)

keménynézésü : kemény, szigorú tekintetű ; „…bozontos haján kivül roppant nagy bozontos bajusz is ékeskedett rajta. Ugyanilyen volt a szemöldöke is; a szeme pedig szúrós, keménynézésü.” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér)

kémszemle … ??? földerítő szemle „[a törpesólyom] A határt óvatosan kerüli meg; fáról fára szálldos, úgy járja kémszemléit. Hacsak lehet, födözetet keres, mint a héja.” (A legyőzhetetlen, 19??)

Korparéti kaszáló … „Az első csapás a korparéti kaszálón ért.” (DÉLIBÁB : Magamról, 1926)

kószaösztön … a kószálás ösztöne „[a törpesólyom] Napestig kószál, kalandozik, sportol. Benne van hatalmas rokonának, a vándorsólyomnak a kószaösztöne.” (A legyőzhetetlen, 19??)

kútostor : a gémes kút kötele (melyen a vödör lóg) „…egy pusztai kútgém kapaszkodik az ég felé. Ugy csüng le róla a kútostor, mintha mesebeli nagy madár csőre volna.” (Virágos Peti)

leesdekel : addig kérlel, könyörög, míg leszáll „Sándor leesdekelte a doktort a kocsiról s vitte lázas feleségéhez.” (DÉLIBÁB : A megtért, 1926)

legnyelvtudóbb : legnagyobb nyelvtudású „…az apámból sugárzott a tiszta nagy magyar érzés. Ahogy a nagyjainkról beszélt, ahogy régi magyar nótáit dúdolta, ahogy magyarul tudott, mint a legnyelvtudóbb akadémikus…” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

legsenyvesztőbb : „Legsenyvesztőbb a szürke, eseménytelen, gépies rabszolgasors, az egyhangú mindennapiság, a sárban cammogás, a szüntelen igavonás, amely állandósítja a lelki élet hiányát. Ez a bizonyos halál.” (DÉLIBÁB : Magamról)

lelki emlő … „A magyar föld nemcsak a testünket táplálta, hanem lelki emlőnk is volt.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

leset(ni) : hagy(ni), hogy lessen ; „Én biz’ nem lesetem magamat azzal a vasorru bábával.” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

lécpad : gyönge léc(ek)ből ácsolt (kerti) pad „A kert ősgesztenyefája alatt ült Guszti bácsi egy lécpadon. Melléje telepedtem.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

madáraggató : „Ez volt az első fürjem! Felakasztottam a madáraggatómra. Vágtatok tovább, mámoros hevülettel […]” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

madárkirály : sas(A legyőzhetetlen, 19??)

megnyilal : …???megszúr (éles tárggyal), mint a nyíl… „amikor befogni készült, észrevette, hogy nagyon sántit a nyerges; megnyilalta a kovács a tegnapi patkolással.” (DÉLIBÁB : A megtért, 1926)

ménta : ment(h)a (Mentha …) a görög minthé (μίνθη) vagy menthé (μένθη) név Minthé (Μίνθη) nümpha nevéből származhat (vagy éppen fordítva). „Hajnalban már lóháton nyargalásztam és szivtam magamba a felséges illatos levegőt, amely tele volt a kakukfü, a ménta, meg a vadborsó lélegzetvételével. A kaszálóról csakugy áradt a szénaillat.” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

nekiszilajodás : „Lehet visszaidézni az akaratunk nekiszilajodását, amikor elszántan ragadtuk magunkhoz az élet szépségét, javát.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

német szó : „Azután elkerültem Pozsonyba, német szóra. Akkor még lehetett ott németül tanulni.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

nyugtalanit : bosszant, (vki) nyugalmát fölborítja ; „Ki nem állhatott. Ahol csak tehette, nyugtalanitott.” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

nyüvődik : „A holdvilág ma is úgy fénylik, mint hetven esztendővel ezelőtt. Ezen az égi kalandoron nem látszik meg, hogy vénül. Minden más, ami körülöttem van, kopik, nyüvődik, enyészik lassan-lassan.” (DÉLIBÁB : Magamról)

Oroszlány hava : Az vajon melyik??? „A tiszteletére tüzet gyújtunk a hegytetőkön Oroszlány hava ötödik napján.” „Oroszlány havára otthon leszek.” (Táltos-király, 1934)

országrontó … „???…” (Sárga vihar, 1934)

őszbevegyült : (enyhén) őszülő, őszülni kezdő „a haja meghatározhatatlan szinü és őszbevegyült” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

penderül … „penderült ki a tömegből…” (Sárga vihar, 1934)

rablóbecsület : …, betyárbecsület ; „…mindent elosztogatott a szegényeknek, és magának semmit sem tartott meg, mert ő neki csak a rablóbecsület kellett; azért is lett vezér. Bizony!” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér)

rákapat : rászoktat, rávesz, beleszoktat, megszerettet… „Kiviszegetett a gazdaságaiba és rákapatott ezzel a természetre.” (DÉLIBÁB : Magamról)

serreg : a sordély hangicsál „Barátkoztam a bokron serregő sordéllyal.” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

sugalló : sugárző; ihlető „[apám] …rendkívül szerettem volna mindig hasonlítani hozzá, mindenben. A lényének sugalló ereje volt rám.” (DÉLIBÁB : Magamról)

szérüskert : ??? „Én bizony még éjjelre is szivesebben maradtam volna kint, valahol akárhol, a szérüskertben” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

szikrazápor : … „A kémény kigyulladt s a szikrazápor csakúgy hullott a tűzhelyre.” (DÉLIBÁB : Magamról)

szimpla puska : eggycsövű puska „…a korparéti kaszálón… Addig kajtattam rajta szimpla puskámmal, amíg fel nem vertem egy fürjecskét, amelyet, Isten tudja, hogyan, lelőttem.” (DÉLIBÁB : Magamról)

sziteg… szitteg … ??? vagy ezt talán csak magam alkottam ???

töpörödött : (élemedett korával) zsugorodott, görnyed(et)t „Töpörödött, ragyás vénleány, – vagy asszony volt az istenadta…” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

urficska : kis úrfi (behízelgőn becézgetve) ; „urficska, ha hoz egy rövidszivart, elmondok valamit magának az apjáról, aki hires rablóvezér volt valaha…” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér)

vadborsó : … ()??? „Hajnalban már lóháton nyargalásztam és szivtam magamba a felséges illatos levegőt, amely tele volt a kakukfü, a ménta, meg a vadborsó lélegzetvételével. A kaszálóról csakugy áradt a szénaillat.” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

vadgerlicék : vadgerlék (becézett alakja) „…senki sem járt arra, csak a sirályok, meg a vadgerlicék.” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

varas béka : ’varangy(os béka)’ ; „Elkezdett átkozódni: […] légy ragyás, árasszon el a himlő, vesszen ki belőled minden melegség és légy olyan utálatos, mint a varas béka!” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

váll-lap : lapocka; a hóncsonttal (clāvicula-’val) és a fölkarcsonttal (humerus-szal) ízesülő lapos háromszögletű csont. Ennek megfelelő szóösszetétel egyébként a „görög lapocka”, az ómoplata, gör. [ejt: ómoplá?ta], … scapula, scāpula?, -ae, f. lat. [ejt: szkápula???]: ???Honnan???

vészhang(ok) : a ’vész hangja(i)’. … „Tűz van! Égünk! – Az apám pillanatok alatt a konyhában volt, ahonnan a vészhangok hallatszottak.” (DÉLIBÁB : Magamról)

zsákhordozó : ’teherhordó’„…voltam az Élet »zsákhordozója«, mint a legtöbb ember…” (DÉLIBÁB : Magamról)

zsemlyepénz : ’uzsonnára, zsemlyére szánt pénz (gyermeknél)’ ; „…futottam a szivarért; a zsemlyepénzemen megvettem és vittem az öreg rabnak.” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér)

Legutóbbi címszavak „A megtért”-ből…

Bársony István művei… mindet bedolgozni !!!

Több, mint ezer novella… Ez aztán a föladat!!!

Kezdendő a digitálisan földolgozottakkal…

Pl.: Délibáb – MEK

Sárkeresztesi szülőháza emlékmúzeummá !!!

Bársony István sírja. Kerepesi temető: 35-1-76. (Fekete Géza 1931-ben készített szobra).

Források:

Délibáb Singer és Wolfner, Budapest, 1927 – 238 oldal
(DÉLIBÁB / Magamról) vagy (Magamról / DÉLIBÁB)

http://mek.oszk.hu/08500/08594/08594.htm

Singer és Wolfner, Budapest, 1926 – 238 oldal

Bársonyunk Hitvallása így szól: „A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.„

Életében 46 kötete jelent meg. Közel 700 elbeszélése olvasható e 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető föl. Így hozzávetőlegesen életműve eggyharmada kötetben sohasem jelent meg. Azóta is (kerek eggy évszázada) kallódik… Ezek is mind összegereblyézendőek (a tervezett) „Teljes életmű-kiadás”-ban. Az eredeti kötet-mértékkel számolva így kb. 60-70 kötetes lehet a (teljes) sorozat…

İsmertebb művei – Regények – Elbeszélések – Karc(olat)ok

Százszorszépek (1886)
A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.
Négyszemközt . Budapest, 1894.
Erdőn-mezőn, Budapest, 1894. Nagy díszmű (Athenaeum) 12 frt
Vadásztörténetek, Budapest, 1898.
Az ingovány (regény) Budapest, 1900.
Egy darab élet (elbeszélések) Budapest, 1901.
A rab király szabadon (fantasztikus állatregény) Budapest, 1903.
Sugok valamit (A Tolnai Világlapja ajándéka) 1908.
Este (elbeszélések) Budapest, 1914.
Az én világom (rajzok) Budapest, 1925.
Délibáb. (elbeszélések) Budapest, 1927

Halála utáni kiadások

Erdőn–mezőn. Vadásztörténetek. Vál., szerk., az utószót írta Véber Károly. (Budapest, 1962)
Csend. Elbeszélések. (Magyar vadászírók klasszikusai. 2. Budapest, 2000)
Vadásztáska. Vadásztörténetek. (Meglepetés könyvek. Szeged, 2001)
Vadászhangok, hangulatok. (Sárkeresztes, 2005)
Az erdők könyve. (Magyar vadászírók klasszikusai. 17. Százhalombatta, 2005).
Igaz mesék MEK (2014) ISBN 9786155433764

A többi máig lapokban „kallódva”…

A 70. születésnapján az Ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett. Sírjánál családja valamint az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a közélet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

Bársony Istvánt két életrajzi mű is méltatja:

Molnár Péter: Bársony István, Pécs, 1940.
Csiák Gyula: A pagony dalnoka (Bársony István élete és munkássága), 2007.

İllő lenne Őt teljes életmű kiadással ünnepelni egy Szabad Magyar Országon…

Bársony öröksége gyógyirodalom. Minden magyarnak gyógyír meg nyugalom.

Több, mint ezer (1000) írása egy teljes életmű összesben kiadandó !

Melynek ráadása egy nyelvi gazdagságát is méltón bemutató Bársony-szótár lehet…

A közoktatásban pedig máig túlhajszolt bomlasztók meg antimagyarok helyett Őt illene méltó(bb) helyen oktatni mint valódi gyógyirodalmat !!!

Olvassunk hát ma Bársonyt a bús magyar estében, hogy megteljen a tér, az Otthon, a Haza lélekkel és fénnyel !

BÁRSONY ISTVÁN
MAGAMRÓL

Ossza meg: