Kοσμογονία – Vılágnemzés – Teremtés-rege

A ma közkeletű kifejezés a helléniszmosz avagy a görögösség öröksége.

A Kοσμογονία – a Koszmogonia, erazmikus pongyolatinkodással kozmogónia – a vılágegyetem keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudomány.

A Kοσμογονία – eredetileg a Teremtés-rege – szó szerint a ‘Vılágnemzés‘, más értelmezésben meg ‘Rendteremtés‘. Való igaz, hogy a Zűrvılág (Sz.), avagy a Khaosz ellentettje a Rend.

Távolról… Tissot teremtés-képén egy Vılágaszóló Nagy Mosoly hatja át a Mindenséget… (Sz.)

A legrégebbi ismert Teremtéstörténet természetesen a szumer regék köre.
Ez a hatalmas, ékes agyag-örökség a ma oly közismert teremtéstörténeteket legalább ezer évvel előzi.
Így minden erről értekező szerzőnek tisztes történelmi sorrendben először ez(eke)t illik említenie…

A Szumer Teremtéstörténet nemzetközi angol nevén Eridu Genesis beszámol az ember İstenek általi teremtéséről, a legősibb (szumer) városok keletkezéséről meg a Vízözönről is…

Eridu teremtés-története három töredékből ismert. Az első a szumer Nippur városában talált agyagtábla, amelyet Pennsylvania Egyetem 1893-as kutatóútján találtak. Szumer nyelven íródott Kr.e. 1600 táján. A második töredék Ur városából származik szumer nyelven ugyanekorból. A harmadik kétnyelvű szumer-akkád töredék Asurbanipal Könyvtárából Kr-e. 600 tájáról. 2018-ban egy új töredéket közöltek Eridu teremtés-történetéből. Ha a fasiszlám nem pusztított el minden a Szumer Őshazában talán megtalálhatjuk a még hiányzó elemeket is.

A Kr.e. 2500-ból származó szumer teremtés-rege a Nippur-henger – Samuel Noah Kramer szerint The Nippur Cylinder (Catalogue of the Babylonian Section (CBS) number 8383. ) – hagyatéka, amely az első közlője révén Barton Cylinder néven is ösmeretes, ma a Philadelphiai Pennsylvania Egyetemen kutatható (University of Pennsylvania Museum of Archaeology and Anthropology).

Ezek folytatása a Vízözön-történet, amely a héber-hamisítás előtt Gilgames-eposzként volt ösmeretes…

Gilgames regéje évezredeken át eltemetve rejtezett Ur városának romjai között. Csak a 20 században, annak is inkább a második felében lett nyilvánvalóvá, hogy ez a legősibb és talán legeredetibb Vízözön-rege.
Addig a legnépesebb vılágvallás, a kereszténység teremtés-regéjének Noé történetében volt közismert egy évezredekkel későbbi és szinte bizonyosan innen merített másodlagos-többedleges rege-változat.
Ahogyan minden szájhagyomány, a regéktől a népmesékig lassan változik, de akár a fölismerhetetlenségig is átalakulhat ezer évek alatt. Így lehetett Gilgames Noévá. Így alakulhatott a Bábéli művelődés évtizedeiben héber-nézetben a „Babiloni fogság” idején a szumer Gilgames regéje a zsidó Noé történetévé.
Ahogyan korábban is hirdettem, a Gilgames-fordító Andrew R. George közlése (2003) igazolta, hogy a Noé-történet Gilgames-eredete kétségtelen.

A tanulságos „fogság” alatt a zsıdók elsajátították a kifınomultabb bábéli – eredeti, tisztes szumer nevén Ka-Dingir-Ra-béli – szokásokat; így tanulták el, örökölték meg hitükhöz – az Ószövetséghöz, azaz az Ő szövetségükhöz – a sokkal ősibb Szumer-föld azaz Meszopotamia ősi hitregéit is a maguk képére alakítottan. No persze ennél még bonyolultabb a teljes kép. Az Énokh Könyve‘hez kapcsolódó apokrüpha, az Óriások Könyve‘nek Qumránban talált változata név szerint is említi Gilgamest meg Humbaba‘t…

XXIII. János pápa – a „Jó pápa”, taljánul „il Papa buono” avagy Il Saggiatore – sommásan hirdette az 1962-es II. Vatikáni zsinat-nyıtó beszédében :

„[…] hamis, ókori nívón mozgunk ma is, amikor a pozitív tudományok, régészet, embertan, földtan, s nem különben a megtalált Szumer Első Biblia (Ur, 1954 Dr. S.N.Kramer: Paralel Biblia, 1956) eredményeit figyelmen kívül hagyjuk, amelyek mindent világosan föltártak és megmagyaráztak. Senki nem érti ezt a maradi és már rég idejemúlt ószövetségi fontoskodást, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt – szumer, parthus, káld, babiloni, egyiptomi – népeknek megmásított történelme. Szóval kötve vagyunk valami ósdi judaizmussal; nekünk nem elég a Krisztus, az İsten Fıa …” – Talán ezen tiszta bölcsességek miatt is távozott oly hamar a 20. század legbölcsebb pápája.

A szumer teremtéstörténet földolgozása pedig máig is folyik. A hajdani Szumerország táján immáron két évtizede zajló módszeres fasiszlám pusztítás persze tovább nehezíti a teremtés-regéink eredetének megfejtését…

Tzvi Abusch (2001) és mások azt is fejtegették, milyen hatással volt a Gilgames-eposz az azt még eredetiben ismerő antik szerzőkre. Homérosz műveiben is fölismerhető a szumer teremtés-regék hatása…

Szumer elsődleges meg másodlagos teremtésregék…
Görögök, latinok meg sémmik csak ezután sorakozhatnak…
Ennek ellenére már a Vılágteremtés elnevezésében is a görög szó-alak él évezredeken át.

A talán arámi eredetiből ógörög majd latin Biblia hajdan héber Ószövetségének szumer párhuzamai kétségtelenek. A Szumer Ninti Élet-İstennő éppen Enki İsten bordájából teremtetett, hogy meggyógyítsa Őt, miután a tiltott virágból evett. Az Ádám bordájából teremtett Éva történetének meg a tiltott gyümölcsnek előképe ez a Genészisz Könyvében. Hámori Eszter (Esther J. Hamori) Echoes of Gilgamesh in the Jacob Story írásában Jákob és Ézsau történetét állítja párhuzamba Gilgames és Enkidu évezredekkel ősibb történetével.

A Genészisz Könyve, héberül a בְּרֵאשִׁית‎ [ejt : Bərēʾšīṯ], azaz ‘A Kezdetekben‘ könyve latinul Liber Genesis.

A legtöbb vallásban a koszmogonia, a Vılágnemzés egyet jelent a theogóniával, azaz az İstenek születésével. A Khaoszból létrejött hellén Rendről, azaz İstenek születéséről Ἡσίοδος [ejt : Hésziodosz] Theogonia‘jában, azaz a Θεογονία vagyis İstenteremtés művében olvashatunk.

A hellén İstenek születésének talán legbájosabb jelenete Aphrodíté (Ἀϕροδῑτη) küproszian-krétaian mondva Aphrodíta (a latin Venus) születése :

Az óhellén İstenteremtés egy tanulságos fejezete az İsteni Hıba meg annak fölismerése, vagyis az Újra-teremtés : a Títánok születése és elpusztítása … a Régi İstenek lecserélése …

A görög regerendben a Títánomakhia (Τιτανομαχία) a Títánok harca tíz esztendeig tartó csatasorozat volt, amelyet Thesszáliában vívtak. A títánok többsége avagy az İstenek idősebb nemzedéke, az Othrüsz-hegyeiről (Όθρυς) harcolt az olümposziak, az ifjabb nemzedékek és szövetségeseik ellen, akik az Olümposz (Όλυμπος) hegyén uralkodtak. Az İstenek Háborúját azért vívták, hogy eldöntsék, melyik İsten-nemzedéknek lesz uralma a vılágegyetem fölött. Közismert, hogy az Olümposzi İstenek győztek. Τῑτᾱ́ν [ejt : Tītā́n, Títán] +‎ μάχη [ejt : mákhé] ‘harc’, ‘csata’

A Vılág túlfelén a japán Kodzsiki szerint is az ős-Kháoszból sok İsten jött létre.

Vannak sokkal földhözragadtabb teremtés-történetek is. Ilyenek pl. a Szabíriában (russzo-germanizmussal Szibériában) élő tunguzok meg evenkik vılága : Az evenkik például úgy tudják, hogy a föld valamikor egészen kicsiny volt, és minden oldalról víz vette körül. A mammut kicsinek találta ezt a szigetecskét, agyaraival földet kotort a tengerfenékről, és a rögöket a már meglevő szigetre dobálta. Ám a föld ekkor nagyon hegyes-völgyessé vált, s a mammut segítségül hívta a kígyót. A kígyó csúszkálni kezdett a rögös földön; amerre tovasiklott, nyomában folyómedrek maradtak. Amerre a mammut lépegetett, lábanyomában tavak keletkeztek. Ahol meg a rögök megmaradtak, azok a hegyek. (Diószegi Vilmos : Samanizmus (Budapest, 1962, 1998) – Való ıgaz, ez egy másodlagos teremtés-rege. A földet, a vizet meg a mammot és a kígyót is meg kellett előbb teremteni ! Ebben persze az is érdekes, hogy fogalmuk és szavuk van (több ezer éve) rég kihalt állatokról is. Ez a szájhagyományozás erejének döbbenetes bızonyítéka. A mammut már évezredek óta nincsen, de a regékben a (mai) vılágot Ő teremtette…

Az evenki rege szerint … a föld valamikor egészen kicsiny volt, és minden oldalról víz vette körül. – Ez pedig egészen elképesztően összecseng a földtan és őslénykutatás bizonyított tényével, hogy valaha, az Élet hajnalán ős-földrészek – latinkodón őskontinensek – meg körbevevő őstengerek azazhogy őstangarok vagy ős-akianuk – németesen pongyolán, erazmi-latinkodón „ősóceánok” – álltak a Földön. Ilyen volt a „Pangea” (Παγγαία) magyarul az Ősösszföld (Sz.).

Az Ősösszföld (Pangea) széttöredezése – United States Geological Survey (2005)

A „Pangea” (Παγγαία) magyarul az Ősösszföld (Sz.) fogalmat Alfred Wegener alkotta, aki 1912 január 6.-án a frankfurti Senckenberg Naturmuseumban ismertette elméletét a Német Földtani Társulat számára a Pangea szuperkontinensről, amely az évmilliók folyamán földrészekre tagolódott, amelyek a lassú mozgásuk révén a mai helyükre kerültek. Alfred Wegener nagy műve, a Die Entstehung der Kontinente und Ozeane avagy A kontinensek és az óceánok eredete 1912-ben jelent meg, majd bővített kiadásban 1922-ben. Ezt a művet tekintik a kontinensvándorlás-elmélet és az abból kifejlődött lemez-tektonika, magyarul a kőzelemeztan, vagy lamaztan, főld(kéreg)lemeztan (Sz.) alapkövének.

Ez az Ősösszföldet (Sz.), mint szuperkontinenst körbefogó Ősössztangar (Sz.) vagy rövidebben őstangar vagy ős-akianu, németkedőn ősóceán a Panthalassza. A Panthalassza a πᾶν ‘össz’, ‘minden’ meg a θάλασσα [ejt : thalassza] ‘tenger’ szavak összevonása.

Vallástudományi-hiedelemnéprajni nézetben létezik a koszmogonikus, a theogonikus, az anthropogonikus meg az arkheogonikus műthoszok csoportja, azaz a keletke-regék vılágteremtő, İstenteremtő, emberteremtő és Ősteremtő rétegei. E különböző, mégis hasonló regék adják a Teremtéstörténet teljes körét.

… És lőn vılágosság !

A Kοσμογονία – a Koszmogonia, erazmikus pongyolatinkodással kozmogónia – ma a vılágegyetem keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudomány is, nem csak a regék és hiedelmek tudománya, hanem valódı tudományoskodásnak is forrongó színtere.

A tudományos hitelességű Teremtéstörténet rövid rajzos mozıban, a Kurzgesagt teremtésében :

A Teremtés ma dıvatos nevén az Ősrobbanás angolkodó alliterációval a Big Bang…
Tudományos bızonyítéka természetesen máig nincsen, hiszen nem is igen lehet.
Közvetett bızonyítékokból faragja a „korszerű” tudomány a saját Teremtés-regéjét…

A tudományos Koszmogonia sajátos nehézsége, hogy az égitestek mozgásának és fejlődésének lassúsága mıatt (kevés kivételtől eltekintve) az evolúciós jellegű változások közvetlen megfigyelése szinte lehetetlen. Mindezt modellezni pedig igencsak problémás.

A koszmogonia kutatóınak csak kísérleti elméletei vannak a vılágegyetem koraı szakaszáról és keletkezéséről, de a csıllagokról érkező sugárzások mérésével és az űrutazások során gyűjtött adatok fölhasználásával valamint a természet (fizika) törvényeinek alkalmazásával a vılágkeletkezése (koszmogoniai) ismereteket egyre megbízhatóbbaknak tekintik.

Befejezésül pedig…
A tudományos Teremtéstörténet ma is zajló folyamatainak újra-értelmezését ajánlom egy mai csıllagászati tapasztalatainkat összegző rövid rajzos mozıban, a Kurzgesagt ter(e)m(t)ésében :

Kosmogonie griechisch κοσμογονία kosmogonía „Weltzeugung“; auch κοσμογένεια kosmogéneia Kosmogenie bezeichnet spekulative Vorstellungen zur Entstehung der Welt bzw. des Kosmos (altgriechisch für „Ordnung“).

Forrásaim :

• Kramer, Samuel Noah (2007) [1961]. Sumerian Mythology: A Study of Spiritual and Literary Achievement in the Third Millennium B.C. Forgotten Books. p. 28. ISBN 978-1-60506-049-1.
• Sandars, Nancy K., ed. (1977). The epic of Gilgamesh. Penguin classics (Rev. ed. inc. new material ed.). Harmondsworth, Middlesex, Engl: Penguin Books. ISBN 978-0-14-044100-0.
• The Epic of Gilgamesh: The Babylonian Epic Poem and Other Texts in Akkadian and Sumerian. Translated by Andrew R. George (reprinted ed.). London, England: Penguin Books. 2003 [1999]. ISBN 0-14-044919-1. OCLC 901129328.
• „Gilgamesh and Huwawa, version A: translation”. Electronic Text Corpus of Sumerian Literature.
• Der Urirrtum – Enkidu és Gilgames története (német nyelven)
• „Old Testament Pseudepigrapha – Just another WordPress @ St Andrews site”.
• Sz. : A fasiszlám örök bűne – Ninuwa városának megsemmisítése napján
• Ziolkowski, Theodore (1 November 2011). „Gilgamesh: An Epic Obsession”. Berfrois.
• Abusch, Tzvi (December 2001). „The Development and Meaning of the Epic of Gilgamesh: An Interpretive Essay„. Journal of the American Oriental Society. 121 (4): 614–22. doi:10.2307/606502. JSTOR 606502.
• Meagher, Robert Emmet (1995). The meaning of Helen: in search of an ancient icon. United States: Bolchazy-Carducci Pubs (IL). ISBN 978-0-86516-510-6.
• Hamori, Esther J. (Winter 2011). „Echoes of Gilgamesh in the Jacob Story„. Journal of Biblical Literature. 130 (4): 625–42. doi:10.2307/23488271. JSTOR 23488271. S2CID 161293144.
• Diószegi Vilmos : Samanizmus (Budapest, 1962, 1998)
• Alfred Wegener : Die Entstehung der Kontinente und Ozeane 1912 / 1922
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) szójavallataim …

Ajánlott olvasmány :

Diószegi Vilmos születése napján