Sejtbebújó kórokozó

Cikk

Arcoskodó latinkodással : intracelluláris pathogenek.
No ettől az idegenkedéstől még senki nem lett okosabb, csak okoskodóbb.

Sejtbebújó – sejtberejlő !?

A sejtbebújás tulajdonképpen sejt(jeink(b)en való élősködés.
Az igazán elvetemült és alamuszi kórokozóink mem csak a testünkbe, de még a sejtjeinkbe is behatolnak…

Ezek Sejtbebújók két „tudományos” alcsoportokba soroltatnak az eltérő hajlamaik szerint :

A Sejtbebújók alapfajtái :

Sejtbenélők – Sejtbelfüggők

Obligát intracelluláris kórokozók :
Kizárólag a gazdasejt belépen belül képesek fönnmaradni meg szaporodni; a sejten kívül önállóan nem életképesek.

  • Ilyenek mind a mérgüngyök a vírusok
    (Minden vírus – kivétel nélkül – obligát intracelluláris pathogen.),
  • valamint bizonyos inci baktériumok mint a Chlamydia meg a Rickettsia.
    Igazán ezeket nem is kellene már egy évszázada baktérium néven emlegetni ! Mert nem azok.
    A bölcsebben külön rend (ordo) fajaiként is kezelik ezeket a Rickettsiákkal eggyütt …
    Vödd : „Chlamydia trachomatis”.
Chlamydia zárványok Papanikolau kenetben.
Human pap smear showing clamydia in the vacuoles at 500x and stained with H&E.
Dr. Lance Liotta Laboratory, 1998

A Chlamydia két legismertebb fertőzése a (Nílusi) folyami vakság (trahoma) meg a Tajwani tüdőgyulla(dás) (Sz.).
Manapság az előbbi inkább mint bujakór, azaz nemi betegség kórokozója ismert a világ (túl)fejlettebbik felén…
Talán a papagájkór is megemlítendő, bár jóval ritkább betegség.

Alkalmi Sejtbebújók – Sejtberejlők

Fakultatív intracelluláris kórokozók :
Képesek a gazdasejten kívül is élni, de be tudnak hatolni a sejtekbe is, ahol búvóhelyet találnak a szervezet védekező rendszere ellen. Ezek az igazi sumákok, az alamuszi bacik.

  • Bizonyos baktériumok képesek alkalmi sejtberejlésre, mint a Salmonella, a Listeria, meg a Mycobacterium tuberculosis …
Mycobacterium tuberculosis, transzmissziós élektron mikroszkoppal.
 Public Health Image Library. CDC/ Elizabeth „Libby” White (PHIL #8433).

    Mire jó a sejtbebújdosás ?

    • Alapvetően túlélési távlathasznok (hellén-hülyén stratégiák) mentén válik előnnyé a sejtberejlés.
      A sejtbebújók képesek módosítani a gazdasejt működési folyamatait. Például megakadályozzák a lüszoszóma és a kórokozót tartalmazó phagoszóma egyesülését, vagy vakarcskén vakuólumokban azaz kis tokokban húzzák meg magukat.
    • A védekválasz (immunválasz) elkerülése: Mivel a sejten belül rejtőznek, védve vannak a keringő antitestektől és a sejten kívüli immunfaktoroktól. Emiatt leküzdésükhöz jellemzően a sejt-mediált immunválaszra ( T-lymphocyták, makrophagok) van szükség.
    • Az örük(anyag)csökkentés (genomredukció) is takarékoskodás, mert élősködés :
      Az obligát intracelluláris lények a fejl(őd)ésük (evolúciójuk) során lecsökkentik az örükanyagukat (genomjukat), mivel sok anyagcseréhez szükséges működést (latinkodó közhülyén funkciót) a gazdasejttől vesznek át.

    Forrásaim / Sources :

    Ossza meg: