A köznyelvi bogrács szavunk a régi romlatlan szögedi nyelvünkben csakis bokrács alakban hangzott …
Így használta ezt mindön szögedi férfiembör … „raktuk a tüzet, riszáltuk a bokrácsot” – ahogyan ezt Bitó János (is) írha a halász-önéletrajzában …
A köznyelvi „bogrács” szögediül bızony „bokrács”!
A bokrács pedig ėggyben az összetartozás jelképe is:
„Ėggy bokrácson vagyunk.” – annyit jelönt, minthogy „ėggy tálból”, azaz hogy ėggy asztalnál öszünk, vagyis hogy összetart(oz)unk. (Sz.)
Bálint Sándor Szegedi szótárának (1957) tanúsága szerint alföldi (pusztai) népünk alapeszköze volt.
Möglepő módon majdnem ugyanígy hangzik ez edény törökül is !
bakraç fn. bogrács, (réz)üst, (vörösréz)edény
Talán tőllünk tanulták a megszállásunk 145 esztendeje alatt ?!
De lehet, hogy mi tanultuk tőlük ?
Vagy talán még régebbi e nyelvi kapcsolat ?
A magyarban gyökeit fejteni bajos. Valamilyen „rács” bizonyosan nem lehet ez öblös fémedény …
A török bakraç [ejt : bảkrảcs] bizonyosan nem „bakrács” ! De az is bizonyos, hogy összetett szó ! Ha nem mástól való átvétel … Talán képzett szó … De miből is ?
Török értelmezésben :
Türkçede yer alan bakır kelimesi ise Eski Türkçe bakır sözcüğünden evrilmiştir ve tarihte geçtiği en eski kaynak olan ve 8. yüzyıla tarihlenen Yenisey Yazıtları‘nda, „bakırı buŋsız erti” (bakırı sınırsız idi) şeklinde geçmektedir.
- Kök: bakır (Eski Türkçe bakır sözcüğü)
- Ek:
+gAç(küçültme/yapım eki) yoluyla bakır + -aç > bakraç (باقراج) şeklinde türetilmiştir. - Anlamı: Kelime etimolojik olarak „küçük bakır kap” veya „küçük bakır kova” anlamına gelir. Su, süt, yoğurt gibi sıvıları taşımak için kullanılan kulplu küçük kapları tanımlamak için kullanılır.
Vagyis bakır + -aç > bakraç azaz ‘réz-ke’ vagy ‘rézince’ vagyis ‘rézedényke’.
A magyar bogrács azonban bizonyosan nem rézből van !
És nem is nagyon kicsike… kicsinyítőképzőre bizonyosan nem szorul …
Volt az bizony cserépből régen, ma meg leginkább vasbogrács vagy acélbogrács van.
Érdekes kérdés, hogy van-e adat rá, hogy bokrácsunk-bográcsunk eredetileg rézből lett volna ?
Volt e divat honunkban a rézbokrács ?!
Igen érdekes(en hézagos) válasz Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) a rézbokrács címszava :
A keresztelő víz tartója meg a halléfőző alkalmatosság vélhetően alakjában mög méretében is igen különböző löhetött …
Alaposabban Szögedi szótárban :
bokrács bogrács (-ot, -csa) fn. ‘ahenum’. Nr. Ėggy halászbokor, vagy ėggykunyhóbéli kubikosok, 3-6 rokon-koma ėggy bokrácsban, közösen szoktak főzni. Innen a szóllás közöttük : Ėgy bokrácson vagyunk.
Vödd: halászbokrács, rézbokrács, vasbokrács.
E hivatkozásból sejthető, hogy valaha réz(ből) is volt a bokrácsunk !
Lehet, hogy török jövevény … de akkor hogyan neveztük öreg cserépbokrácsainkat ?
Hisz az bizony ‘réz-ke’ vagy ‘rézince’ néven nem lehetett …
Hajdan nem csak az alátét, a bokrácskoszorú, de még a bokrács részei, mint a lánca is fából voltak …
bokrácsfüle (bográcsfüle) fn. ‘az a félkörív alakú nagy fogantyú-fül, amelynek a bokrács két szélét íveli át, és amelynél fogva a bokrácsot a szolgafára (föl)akasztják’.
bokrácskoszorú (bográcskoszorú) fn. ‘koszorú alakú, sok fácskából összerótt pásztorfaragás, amelyet valamikor az étellel telt bokrács alá tettek, hogy föl ne billenjen’.
bokrácslánc (bográcslánc) fn. ‘ėggy darab fából nagy gonddal kifaragott pásztormunka, amely a bokrács láncául is szolgált’.
Így áll tájanyanyelvem (Sz.) hatalmas szótárában :
De létözött egy vaskos kemény bírálatot jelző jelző is :
bokrácsoshátú (bográcsoshátú) fn. ‘zsémbelődő, fösvény öreg’ talán a ’púpos’ megjelölésére…
’keménypúpú’ gonosz banya csúfolására : Vén bokrácsoshátú !
A szögedi „bokrács” a hangalakjában közelebb áll a török bakraç-hoz [ejt : bảkrảcs], mint a köznyelvi magyar bogrács !
Törökül elemözve :
Anadolu’nun kimi yörelerinde ‘küçük kova’ karşılığında telaffuz edilmektedir. Bakraç sözcüğünün ‘küçük bakır’ karşılığında türetildiğini söyleyebiliriz. Bir başka ifadeyle ‘küçük bakır kab’a işaret edilmektedir. Nasıl topaç sözcüğü ‘küçük top’ karşılığında biliniyorsa, bakraç kelimesinde de bir küçültme son eki bulunmaktadır. Bakır sözcüğüne gelince Orta Çağ’da Türklerce de kullanılmıştır. Bununla birlikte Güney Slav Dillerinde de bakır ya da benzeri sözlerle karşılaşılmaktadır. Bakır kelimesi, bakar şekliyle; Sırpça, Hırvatça, Makedonca ve Boşnakçada da telaffuz edilmektedir. Aynı sözcük Slovence baker, Arnavutça bakër şekliyle bilinmektedir. Buna karşılık, Özbekler ‘küçük kova’ya paqir demektedirler. Yukarı Fırat Bölgesi’ndeki Kürtler ‘bakır’a baḳır derken daha güneylerde paḫir ve sifir denilmektedir.
İsmet Zeki Eyuboğlu Çinliler Türklerden önce ‘bakır’ı işliyorlardı diyerek, bakır sözcüğünün Çinceden Türkçeye geçmiş olabileceğini belirtmektedir. Eyuboğlu şu açıklamada da bulunmaktadır: “Türkçe bak- kökünde bakır’ı imleyen bir anlam göremedik” (İsmet Zeki Eyuboğlu, “Türk Dilinin Etimoloji Sözlüğü”, İstanbul 2004, s.67).
Kaşgarlı Mahmud sözlüğünde bakır karşılığında önce “Çin parası” demekte; sonra ‘bakır’ sözcüğüyle belirtmektedir.
Öte yandan İtalyanca brocca (=sürahi), Fransızca broc (=sürahi) ve Fransa’nın güneyindeki Provence Dilinde broç (=küçük kab, sürahi) sözleri Kürtçede broş (=küçük bakır kova) şekliyle bilinmektedir.
Arnavutça ve Bulgarca bakraç sözlerinin Türkçeden geçmiş olmaları mümkündür. Sırpça bakraç ‘bakraç, çaydanlık, küçük kova’ olarak bilinmektedir. Macarca bogrács ‘kazan’ karşılığında ifade edilmektedir. Farklı bir bulguyla karşılaşmadığımız sürece bu sözlerin adı geçen dillere Türkçede dile getirilmiş olan bakraç kelimesinden geçtiğini söyleyebiliriz.
Kaynak : https://aksozluk.org/bakrac
Forrásaim / Kaynakça :
- Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
- Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szöged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
- Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
- Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
- Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
- Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)
- Ak Sözlük Etimolojik Açıdan : https://aksozluk.org/bakrac 15 Aralık 2019
- „Bakır”. Nişanyan Sözlük. 21 Mart 2012 tarihinde kaynağından arşivlendi. Erişim tarihi: 25 Kasım 2019.
- https://tr.wikipedia.org/wiki/Bak%C4%B1r
- https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/17/Cu-Scheibe.JPG?utm_source=tr.wikipedia.org&utm_campaign=index&utm_content=original
- Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
- (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim