Az oszmán-török nyelv saját iratában لسان عثمانی azaz liszân-ı Oszmânî, törökül Osmanlıca [ejt : Oszmanlıdzsa] vagy Osmanlı Türkçesi [ejt : Oszmanlı Türkcseszi] a török nyelv eggy régi változata, melyet az Oszmán Birodalomban használtak adminisztratív, illetve irodalmi nyelvként.
Az oszmán-török talán illőbb nevezete a birodalmi török nyelv … (Sz. 2025.10.7.)
Perzsa közvetítéssel arab és perzsa szavakat és nyelvtani elemeket tartalmazott. Ez a keverék meglehetős nehézséget okozott mind a kiejtés, mind az írás terén, mivel a három nyelv különböző nyelvcsaládokba tartozik, a török az altaji, a perzsa az ind(o)európ(ai), az arab pedig az afroázsiai nyelvcsaládba, Az oszmán-törökre alkalmazott arab írás nem volt képes a török nyelv hangjainak illő leképezésére sem. A legdöbbenetesebb talán az, hogy a jól működő ótürök rovás(írás)t – vallási vakulatukban – lecserélték az alkalmatlan perzsarabra …
Az Oszmán Birodalom fölemelkedése és leomlása – irányítható mozgókép
Mivel a birodalom lakosságának nagy része írástudatlan volt, az oszmán-törököt csak a fölsőbb rétegek és a közigazgatási szerepet (latinkodón adminisztratív funkciót) betöltő hivatalnokok ismerték, a beszélt nyelv a török sokféle nyelvváltozata maradt.
Az oszmán-török nyelv a perzsarab írásrendszer oszmán változatát használta egészen 1928-ig.
ThatDohDude, 2021
Ottoman Turkish (لسان عثمانی, Lisân-ı Osmânî, Turkish pronunciation: [liˈsaːnɯ osˈmaːniː]; Turkish: Osmanlıca; Osmanlı Türkçesi) was the standardized register of the Turkish language in the Ottoman Empire (14th to 20th centuries CE). Written in the Ottoman Turkish alphabet, it borrowed extensively, in all aspects, from Persian and Arabic (through Persian).[3] Ottoman Turkish was largely unintelligible to rural Turks, who continued to use kaba Türkçe („raw/vulgar Turkish”; compare Vulgar Latin and Demotic Greek), which used far fewer foreign loanwords and is the basis of the modern standard.[4]
Terms for the language included lisân-ı Türkî or zebân-ı Türkî („Turkish language”), or, alternatively during the Ottoman era, lisân-ı Rûm or zebân-ı Rûm („the language of Rum”).[3] The Tanzimât era (1839–1876) saw the application of the term „Ottoman” when referring to the language[5] (لسان عثمانی lisân-ı Osmânî or عثمانلیجه Osmanlıca). Modern Turkish uses the same terms when referring to the language of that era (Osmanlıca and Osmanlı Türkçesi). More generically, the Turkish language was called تركجه Türkçe or تركی Türkî „Turkish”.
| 0 | ٠ | صفر – [szfr] | sıfır |
| 1 | ١ | بر – [br] | bir |
| 2 | ٢ | ایكی – [aíkí] | iki |
| 3 | ٣ | اوچ – [aucs] | üç |
| 4 | ٤ | درت – [drt] | dört |
| 5 | ٥ | بش – [bs] | beş |
| 6 | ٦ | آلتی – [altí] | altı |
| 7 | ٧ | یدی – [jdí] | yedi |
| 8 | ٨ | سكز – [szkz] | sekiz |
| 9 | ٩ | طقوز – [dkúz] | dokuz |
| 10 | ١٠ | اون – [aun] | on |
| 11 | ١١ | اون بر – [aun br] | on bir |
| 12 | ١٢ | اون ایكی – [aun aíkí] | on iki |
Transliterations
Forrásaim / Kaynakça :
- Korkut Bugday. An Introduction to Literary Ottoman Routledge, 5 dec. 2014 ISBN 978-1134006557 p XV.
- Hagopian, V. H. (1907). Ottoman-Turkish conversation-grammar; a practical method of learning the Ottoman-Turkish language. Heidelberg: J. Groos. p. 89. Retrieved 5 May 2018 – via Internet Archive.
- „Turkey – Language Reform: From Ottoman To Turkish”. Countrystudies.us. Archived from the original on 9 April 2016. Retrieved 24 May 2016.
- „5662”. DergiPark.
- Inan, Murat Umut (2019). „Imperial Ambitions, Mystical Aspirations: Persian Learning in the Ottoman World”. In Green, Nile (ed.). The Persianate World: The Frontiers of a Eurasian Lingua Franca. California: University of California Press. pp. 75–92. doi:10.1525/luminos.64.b. ISBN 978-0-520-97210-0.
- Glenny, Misha (2001). The Balkans — Nationalism, War, and the Great Powers, 1804–1999. Penguin. p. 99.
- Kerslake, Celia (1998). „Ottoman Turkish”. In Lars Johanson; Éva Á. Csató (eds.). Turkic Languages. New York: Routledge. p. 108. ISBN 0415082005.
- https://en.wikipedia.org/wiki/Ottoman_Turkish
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Oszm%C3%A1n-t%C3%B6r%C3%B6k_nyelv
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom#/media/F%C3%A1jl:OttomanEmpireIn1683_hu.png
- Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
- Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
- Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
- Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
- Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/kelime/
- Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
- (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
2025.10.7.-2026.9.17.