Létezik egy fém, amelynek elfeledett nyelvújításkori magyar neve seleny.
Német nyelvterületen Wolframnak hívják. A „wolfrám”, pongyolán csak „volfrám” név a wolframit, pongyolábban magyarul a volframit ásvány nevéből ered, amelyet a német bányászok neveztek el Wolfrahm azaz „farkashab”-ként emlegetve valószínűleg a kohósítást zavaró fölhabzására utalva.
A „wolfrám” tehát német szó, így illik is a német eredeti nyomán „w”-vel is írni. Ha meg magyarul mondanánk, akkor – ma jobb híján – seleny a neve.
A wolfrám fémes elem, tudóskodóbban átmenetifém. A rendszáma 74, a vegyjele a német „farkashab” W-je nyomán a kettőzött-vé, azaz W.
Elnevezése svédül „nehéz kő” azaz tungsten. Angolul és franci(á)ul ma is így nevezik, innen az anglonáci világ talpnyalói is e nevén emlegetik e nehéz fémfélét szerte e világon…
Küllemére kissé szürkés, erősen fémfényű kemény fém. Rácsa köbös tércentrált. A legmagasabb olvadáspontú fém (3380 °C fölött). Sűrűsége is nagy: 19,26 g/cm³. Jó elektromos vezető. Ellenállásának hőfoktényezője 4,8·10−3/K.
Relatív atomtömege : 183,85
Izotópjai : A wolfrámnak 5 stabil és 21 instabil izotópja van
Elektronkonfiguráció : [Xe]4f145d46s2
A wolfrám a króm-csoport harmadik eleme. Halogének megtámadják. Levegőn közönséges hőmérsékleten nem változik, hevítve sárga trioxiddá oxidálódik. A nitrogén még 1500 °C-on sem reagál vele. Szénnel, szilíciummal, bórral magas hőmérsékleten vegyületeket alkot. Közönséges hőmérsékleten jól ellenáll savakkal szemben. Tömény kénsav és foszforsav azonban 110 °C felett megtámadja. Salétromsav és hidrogén-fluorid elegyében oldódik. Alkálilúgok nem hatnak rá, de olvadékuk oxidáló anyag jelenlétében föloldja. Hidrogén-peroxidos KOH-oldatban is oldódik. Ammóniában hevítve nitriddé alakul. Vízgőzzel magas hőmérsékleten megfordíthatóan reagál: W + 2 H2O ⇌ WO2 + 2 H2. Ezért ha az izzólámpában vízgőz marad, a volfrámszál oxidálódik, elvékonyodik és kiég.
Ásványai közül a legfontosabb a scheelit (CaWO4) és a volframit [(Fe, Mn)WO4].
Afrikában ahogyan létezik Véres Gyémánt úgy létezik Véres Wolrám vagy Vér-Wolrám (Sz.) is ! A Kongói Demokratikus Köztársaságban nagy mennyiségben található wolfrám bányászatához kapcsolódó vérfürdőért, a népirtásokért nem oktalanul az elektronikai vállalatokat teszik felelőssé, amennyiben a fekete piacról szerzik be a termékeik előállításához szükséges alapanyagok jelentős részét.
A legnagyobb mennyiségben a nemes-acél ötvözetek és a wolfrám-karbid (vidia) gyártására használják. Kevesebbet használnak izzólámpa-gyártásra – egy átlagos izzólámpa 8 milligramm wolfrámot tartalmaz. A wolfrámszálas izzólámpát a magyar Egyesült Izzóban fejlesztették ki 1903-ban. A wolfrám vegyületeit a szövetfestésben és a szilikátiparban használják. A wolfrám az egyik legkeményebb és legmagasabb olvadáspontú fém. Fölhasználása ennek megfelelő : izzólámpákban izzószál, argon hegesztőbe, laborban oltópálca, harckocsikban páncéllemez és páncéltörő lőszerben harci rész. A darts játékban használt legjobb minőségű nyám-nyilak azaz maroknyilak (Sz.) hegye szintén wolfrámot tartalmaznak.
A seleny azaz wolfrám sűrűsége megközelítőleg azonos az aranyéval, de értéke csak századrésze annak, ezért hamisítók néha felhasználják aranytömbök belsejének kitöltésére. Mivel az arany az ólomnál hétszer erősebben nyeli el a röntgensugarakat, az ilyen visszaélést átvilágítással nem lehet kiszűrni. A volfrámban és az aranyban viszont más sebességgel terjed az ultrahang, és a két fém mágneses térben is eltérően viselkedik. Megfelelő műszerrel így sérülés nélkül eldönthető, hogy valódi-e az aranytömb.
Forrásaim :
Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
What happening in the Congo? Archiválva
Honnan tudhatjuk, hogy egy aranytömb valódi-e? Arany-blog (2016. április 7.)