A törökök 1928 óta Kuran alakban írták, de újabban a Kur’an alak terjed ma az ámítógépes oldalakon …
Ugyan miért ? Változott valami ?

A mai (latin betűs) török ábécé újrabogarászásával döbbentem rá : Van még eggy betű a törökben, amit a szótáraik, nyelvtanaik nem jelölnek. Ez pedig a ‘ ! Tekinthetjük ezt szokatlan, különös kivételnek …

Ez a fura ékezet, a fölvessző (Sz.) hellénkedőn az aposztróf (a magyarral szemben) gyakran előfordul a törökben, de a fölvessző (Sz.), az aposztróf torokhangot csak ebben az eggyetlen eggy ezesetben akár e(g)gyetlen egy török szóban jelent …

A mai (latin betűs) török ábécé nem jelöl torokhangokat, minthogy ilyen nincsen, nem él ma a törökben. A hajdan torok-gá hang, a lágy gé azaz yumuşak [ejt : jumusak] gee talán még ennek tekinthető, de – a mi elly hangunkhoz hasonlatosan – az is kihalóban van. Talán még néhány szóban, ha ejtik … mint a ‘fa’ jelentésű ağaç [ejt : ağacs]. Murat Işık szerint… Két azonos hang között olykor hallható (még) a torokhang …

A törökben tömérdek arab jövevényszó van az arab vallás, az iszlám nyomulása nyomán. Ezek eredetijében igen gyakori – mint általában az arabban – a torokhang. Miért csak ebben az eggyetlen eggy szóban jelöli a nem is ejtett arab torokhangot a mai török helyesírás ?! Murat Işık szerint azért, mert ez egy olyan fontos szó …

A Kur’an a Szent Könyv neve. Ezért egy olyan arab hangot is jelölnek benne, amelyet a törökben nem is ejtenek !
Olyan ez, mintha a Bibliában a keresztény népek e(g)gy olyan hangot is jelölnének, amely saját nyelvükben nem is létezik …

A Qurán vagy Qur’án – mai magyar közbugyután Korán – arab(us)ul القرآن [ejt : al-Qur’ān / al-qurˈʔaːn / Al Qur’án].
Az Al Qur’án tehát az eredeti szó-név (határozott) névelős alakja.

A mai török csak eggyféle ká hangot ejt és írásban is csak eggyet jegyez.
Így a latin kezdő betű a K. A második u hangot azonban híven őrzi. Újabban meg az arab torokhangot is jelöli …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában 2013-ban még így jelenik meg igen kurtán a Kurán :

Kurana el basmak – a Quránra esküdni, szó szerint, a Quránra kezet nyomni (Sz.)

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a téveteg (betegesen kétértelmű) korán szavunk a török Kuran származottja …
Az Oszmán megszállás ideje alatt volt elég időnk elhallani. Bár elég későn sikerült kellő-illőképpen visszautasítani … Más hasonló muzulmániákus nyomulás meg a magyart meg nem szenvedtette. Bizonyára oszmán hatás, oszmán (török) szójövevény …

Az oszmán törökös terror által találkoztunk a Hitük Könyvének nevével (is) eleget …
Azóta vagyunk csonkák, bénák … ma rongymagyarok …

A mai törökben a szó bizonyosan Kuran. Mégis, amikor keresem…
https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran < Katt ide !
A hivatalos állami nagyszótárukban Kuran alakban, az eredmény :

Sonuç Bulunamadı
„Kuran” kelimesi sözlükte bulunamadı. – „Kuran” szó e szótárban nem található.

 Bunu mu demek istediniz? – kıran / Kuman / Kur’an / kura / kurak
Talán ezt akarta mondani ?

Tehát újabban – a törökben igen szokatlanul – az arab torokhang (nyugati) jelöléséhez ragaszkodnak :

Kur’an : Arapça ḳur´ān – Ez a ḳ (már) hátul képzett (torok-)ká jel(ölet)e. Az ā pedig a hosszú á jel(ölet)e.

İslam dininin temel ilkelerini, Hz. Muhammed’e gönderilen Tanrı buyruklarını içeren, Müslümanların kutsal kitabı. 

• „Birkaç fukara köylü sabaha kadar cenazenin başında bekleyerek Kur’an okudular.” — Halikarnas Balıkçısı

Kur’an-ı Kerim [ejt ku’ra:nı keri:mi azaz Quránı Kerím(i)] : Arapça ḳurʾān + kerīm

Kur’an çarpsın! – karşısındakini dediği şeye inandırmak için edilen yemin

De lássuk csak, hogyan látták és mondták ezt a Szent Könyvet jeles Magyar Őseink ?!

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa … 1854-ből

Ennek az V. Tábor című fejezetében bukkan föl az Alkorán …

– Helyesen mondád – szólt Ahmed, s parancsolá a főmuftinak, hogy hozza elé az Alkoránt, melyet nagy országos kérdések alkalmával a szultánok jóslat- és tanácsadásra szoktak felhívni, olyformán, hogy tűvel beleszúrtak annak lapjaiba, s amely lap utolsó volt az átdöföttek között, a keresztülszúrt sorban kellett lenni a jó tanácsadásnak.
(Jókai gyökjegyzete : Hammer-Purgstall, Gesch. d. osm. Reiches.)
A tanácsterem minden asztalán állt egy Alkorán, számra tizennégy azon egy szobában. Egynek gyémántokkal volt kirakva táblája, ezt hozá elé a mufti, s kezébe adta a szultánnak a tűt, hogy végezze vele a kegyes szertartást.

Jókai tehát (következetesen) Alkoránként emlegeti (Nagy kezdőbetűvel, eggy szóbann) a Kegyes Koránt, azaz a Quránt. A divatjamúlt Alcoran vagy az Alkoran régies alakként a nyugati irodalomban is fölbukkan.

Az arab Al-Qur’án alak tulajdonképpen الْقُرْآن [ejt : al-qurʔān], a قُرْآن [qurʔān, azaz qur’án] a ‘(hangos) fölovasás’ határozott névelős alakja. A قَرَأَ [ejt : qaraʔa] ‘(hangosan) fölovas’ vagy ‘idéz’ ige (igei) névszó alakja. A műveltebb és ősibb klasszikus szűr / szüriai (ang. Syriac) nyelvben ܩܪܝܢܐ [ejt : qeryānā, azaz qerjáná] ‘írás’, ‘olvasmány’.

Goldziher Ignácz : Az Iszlám (1881) könyvében már (csak) Korán néven szerepel :

A világítélet rajongó rajzával vannak eltelve a legrégibb hirdetések, melyek a Mohammedtől hozott isteni kinyilatkoztatás tartalmát teszik. Ez isteni kinyilatkoztatás a Korán neve alatt ismeretes könyvet foglalja magában […]

Talán innen, Goldziher Ignácz Az Iszlám (1881) könyvéből eredeztethető a mai (téveteg) Korán szóhasználatunk (is). Tévetegnek azért is nevezem, mert
1.) eggy egészen más jelentésű közszavunkkal is eggybe esik és
2.) azért is, mert az arab kétféle ká hangot ejt és ír is. Ez pedig eggy hátul képzett ká ! Ezt a latin betűkkel a mi ábécénkben is szereplő Q vagy q betűkkel mi is meg tudjuk különböztetni.
3.) Harmadrészt azért is téveteg, mert az arabban és törökben is rövid u hangot teljesen fölöslegesen és tévesen o-ra váltja !

Helyesen tehát Qurán vagy még helyesebben – az arab torokhangot is jelölve – Qur’án a neve !
Az arab Al névelő használata a magyarban (csak) araboskodás (lenne), így használata nem javallott !

Jegyzetek :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

• Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
• Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
• Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
• Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran, https://sozluk.gov.tr/kelime/Kur’an, https://sozluk.gov.tr/kelime/kur’an-%C4%B1%20kerim
• Török leíró nyelvtan – Kincses Nagy Éva Tanárnő és Murat Işık Tanár Úr (kiadatlan) órai előadásjegyzetei
• Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa (1854)
• Goldziher Ignácz : Az Iszlám 1881 (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 16.o.
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Alkorán – arab(us)ul القرآن – Al Qur’án …

Érdemes a régies és ritka Alkorán szó értelmén elidőzni …Helyes-e, nem-e ? Igaz-e, nem-e ? Jókai Mór több török tárgyú regényt is írt …

الإسلام – Az iszlám neve meg a helye világunkban

Az iszlám arabul الإسلام [ejt : al-islām, al-iszlám] kiejtéséhez < Katt ide!) az ősi arab sok-İsten-hittel (polütheizmussal) szakító, a mai zsidóval oltott keresztény vallással közös tőről fakadó ábrahámi, Eg(g)y-İsten-hitű (monotheista) vallás. Hívei a Quránt İsten[…]

Al-khaṭṭ al-kúfí – الخط الكوفي – Kúf(a)i īrás – Kúf-arab īrás

A Kúf(a)i īrás (Sz.) a mai rongymagyarban (ál)tudományoskodón bevetten tévetegen, így bizonyosan tévesen „kufikus írás”. Térjünk azonban meg a közhülyeségtől az illő magyar okfejtésű nyelvteremtéshöz !

A hitvallás – saháda – شهادة – az iszlám megvallása

Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása Az iszlám (első) fő pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   A saháda – شهادة [ ejt[…]

Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام  

Az iszlám 5+1 pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   1.) Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása A saháda[…]

A Kur’an – az eggyetlen torokhangot jelölő török szó bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Majd a második kiadás már mint irányregény 8 év múltán a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda gondozásában 1862-ből …

Halil Patrona és keresztény szerelme, Gül-Bejáze azaz a Fehér Rózsa szerelmének mesésen fordulatos története mögött valódi történelmi események állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki Bazár bátor boltosából, a Zsibárusból rendkívüli képességei meg a kedvező(?) események összejátszása révén eggy hatalmas fölkelés népvezére lett. Halil Patrona meg akarta újítani az alaposan elkorhadt szervezetű Oszmán Birodalmat (Törökországot). Ezt a történelmi eseményt fölidézve és kiszínezve a hiteles török és oszmán-muhammedán szokásokkal, mesés mozzanatokkal Jókai teremtett eggy gyönyörűszép, kisregényt. A fehér rózsa egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és bátorságról példázó, fölemelő hőstörténet is.

Azután eggy gyönyörű kép(let)es szecessziós kiadásban … képletesen Fehér Rózsákkal…

Azóta több kiadást is megért…

Ez utóbbi puhakötésű kis könyvecskét magam is olvastam még általános iskolás kisdiákként, saját önszántamból …

Idén elkezdtem a török kincseit, régies szavait kigyűlyteni és rendre, mai képpességeim szerint elemezni meg értelmezni is …

E munkának eredménye az alább ajánlott olvasmányok sora…

Jókai Mór 1851 és 1853 között megírta az Erdély aranykora, A kétszarvú ember, majd a Törökvilág Magyarországon regényeit, amelyekben összeforr a magyar meg a török múlt …

1953-ban megemlékező cikket írt Halil Patróna‘ról meg a mozgalmáról.
Ugyanez évben egymás után megírta A fehér rózsa majd A janicsárok végnapjai regényét is. Ezek után a történelmi korrajzát Török mozgalmak 1733-ban címen. Mindezeket eggy kötetben (lenne) érdemes ma megjelentetni, szorgosan képesítve meg gyökjegyzetesítve az értelmezés kedvéért … (Sz.)

A A fehér rózsa‘t kötötték már töketlenül-kötetlenül teljesen oda nem illő más írásokkal is …

Utóbb már bölcsebb párosításban is sikerült…

Bár értelmetlenül fordított sorrendben …
Szinte értelmezhetetlen, hogy a két kisregényt hogy lehetett fordított időrendbe rakni …

A janicsárok végnapjai

Az 1850-es években Aranyhoz, Keményhez, Tompához hasonlóan Jókai is szívesen fordult történelmi témákhoz, s közülük előszeretettel a török időkhöz. A janicsárok végnapjai 1854-ben jelent meg folytatásokban a Délibáb lapban, majd eggyben könyv alakban, először két részben, melyek közül az első A balkáni harc címet viselte. Hősei görögök, törökök, albánok; a cselekmény 1818-ban kezdődik, némely előzményei föllelhetők A fehér rózsa című regényben. A lázadó janicsárok Ali Petelenti vezetésével meg akarják buktatni II. Mahmud szultánt, de az Behram nevű hadvezére segítségével letöri a lázadást. Az ütközetben kétezer megszállott janicsár pusztul el. A regény tele van vadromantikus hatásokkal, ez a szélsőséges francia romantika hatására vall, és talán Byronéra, akit ez időben Arany is követett a Katalinban, és másutt. Szélsőségek, különcségek jellemzik a hősöket és a szituációkat. Hárem, szex és párbaj, várostrom jelenetei váltogatják egymást. A romantikus stíluseszközök túlhajtása itt a korszak lidércességére, elviselhetetlen kisszerűségére utal, olykor az ironikus rájátszás, és megjátszás technikájával, tüneményes magyar nyelven.

A fehér rózsa

A hitvesi szeretet apotheózisának és fölmagasztalásának regénye A fehér rózsa. A török tárgyú Jókai művek közül való, a Janicsárok végnapjaival áll laza ciklikus kapcsolatban. Cselekménye az 1730-as orosz-török háború idején játszódik, és oroszellenes célzásaival a szabadságharc leverése után aktuális irányregényként olvasták. Halil Patrona janicsárvezér és Gül-Bejáze tragikus szerelme, különösen az asszonyi hűség és áldozatosság motivuma a korszak romantikus kelet-kultuszának azt az oldalát is kidomborítja, hogy Európa az ösztönösebb, érzelmesebb, kalandosabb élet utáni vágyának keresett félig-meddig képzelt egzotikus lelki tájat.

Itt az idő A fehér rózsa megújulására !

A legigényesebb borító megidézésével…

Jókai Janicsár-könyve (Sz.)

Az új, mai és illendő kötetben az 1953-as Halil Patróna‘ra emlékező cikket meg A fehér rózsa‘t és a Török mozgalmak 1733-ban történelmi korrajzát majd A janicsárok végnapjai regényét érdemes eggybe kötni. (Amennyiben egyéb ilyen török tárgyú írása is kallódik, azt is !)
A megjelentetés alapkövetelménye ma a szorgosan képesítés és gyökjegyzetesítés a kései olvasó biztos(abb) értelmezése kedvéért … (Sz.)

Jegyzetek :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

• Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa (1854)
• https://moly.hu/konyvek/jokai-mor-a-feher-rozsa – A hozzászólások különösen tanulságosak…
• Goldziher Ignácz : Az Iszlám 1881 (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 16.o.
• Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
• Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
• Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
• Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran,

Ajánlott olvasmány :

Alkorán – arab(us)ul القرآن – Al Qur’án …

Érdemes a régies és ritka Alkorán szó értelmén elidőzni …
Helyes-e, nem-e ? Igaz-e, nem-e ? Jókai Mór több török témájú[…]

Arnavut, magyarul arnót, régiesen siptár, újabban (meg) albán …

A régies és ritka arnót szavunk értelmén csaknem fél évszázada merengek…
(A könyv-szerkesztő eggy bölcs gyökjegyzete megoldotta volna e gondot …[…]

Jókai alkonyi Sztambulja

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa …
„Az esthajnal utolsó sugárait bocsátja[…]

Aszper a török akcse

„Per aspera ad astra”„Rögös az út a csillagokig” azaz „A rögökön át a csillagokba”
A Pallas Nagy Lexikona szócikkei szerint :[…]

A Jókai Mór – A fehér rózsa – 1854-ből bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa … 1854-ből

Ennek az V. Tábor című fejezetében bukkan föl az Alkorán …

– Helyesen mondád – szólt Ahmed, s parancsolá a főmuftinak, hogy hozza elé az Alkoránt, melyet nagy országos kérdések alkalmával a szultánok jóslat- és tanácsadásra szoktak felhívni, olyformán, hogy tűvel beleszúrtak annak lapjaiba, s amely lap utolsó volt az átdöföttek között, a keresztülszúrt sorban kellett lenni a jó tanácsadásnak.
(Jókai gyökjegyzete : Hammer-Purgstall, Gesch. d. osm. Reiches.)
A tanácsterem minden asztalán állt egy Alkorán, számra tizennégy azon egy szobában. Egynek gyémántokkal volt kirakva táblája, ezt hozá elé a mufti, s kezébe adta a szultánnak a tűt, hogy végezze vele a kegyes szertartást.

Jókai tehát (következetesen) Alkoránként emlegeti (Nagy kezdőbetűvel, eggy szóbann) a Kegyes Koránt, azaz a Quránt. A divatjamúlt Alcoran vagy az Alkoran régies alakként a nyugati irodalomban is fölbukkan.

Az arab Al-Qur’án alak tulajdonképpen الْقُرْآن [ejt : al-qurʔān], a قُرْآن [qurʔān, azaz qur’án] a ‘(hangos) fölovasás’ határozott névelős alakja. A قَرَأَ [ejt : qaraʔa] ‘(hangosan) fölovas’ vagy ‘idéz’ ige (igei) névszó alakja. A műveltebb és ősibb klasszikus szűr / szüriai (ang. Syriac) nyelvben ܩܪܝܢܐ [ejt : qeryānā, azaz qerjáná] ‘írás’, ‘olvasmány’.

Goldziher Ignácz : Az Iszlám (1881) könyvében már (csak) Korán néven szerepel :

A világítélet rajongó rajzával vannak eltelve a legrégibb hirdetések, melyek a Mohammedtől hozott isteni kinyilatkoztatás tartalmát teszik. Ez isteni kinyilatkoztatás a Korán neve alatt ismeretes könyvet foglalja magában […]

Talán innen, Goldziher Ignácz Az Iszlám (1881) könyvéből eredeztethető a mai (téveteg) Korán szóhasználatunk (is). Tévetegnek azért is nevezem, mert
1.) eggy egészen más jelentésű közszavunkkal is eggybe esik és
2.) azért is, mert az arab kétféle ká hangot ejt és ír is. Ez pedig eggy hátul képzett ká ! Ezt a latin betűkkel a mi ábécénkben is szereplő Q vagy q betűkkel mi is meg tudjuk különböztetni.
3.) Harmadrészt azért is téveteg, mert az arabban és törökben is rövid u hangot teljesen fölöslegesen és tévesen o-ra váltja !

Helyesen tehát Qurán vagy még helyesebben – az arab torokhangot is jelölve – Qur’án a neve !
Az arab Al névelő használata a magyarban (csak) araboskodás (lenne), így használata nem javallott !

A Qurán – mai közbugyután Korán – arab(us)ul القرآن [ejt : al-Qur’ān / al-qurˈʔaːn / Al Qurán].
Tehát ez az eredeti névelős alakja.

A mai török csak eggyféle ká hangot ejt és írásban is csak eggyet jegyez. Így a kezdő betű K. A második u hangot azonban híven őrzi. Újabban az arab torokhangot is jelöli …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában így jelenik meg igen kurtán a Kurán :

Kurana el basmak – a Quránra esküdni, szó szerint, a Quránra kezet nyomni (Sz.)

Az Oszmán Török قرآن [ejt : kur’an] így a mai török Kur’an is az arabic اَلْقُرْآن [ejt : al-qurʔān] származéka. Itt hangsúlyozandó, hogy az oszmán török már elhagyta az arab névelőt !

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a téveteg (betegesen kétértelmű) korán szavunk a török Kuran származottja …
Az Oszmán megszállás ideje alatt volt elég időnk elhallani. Bár elég későn sikerült kellő-illőképpen visszautasítani …

Az oszmán törökös terror által találkoztunk a Hitük Könyvének nevével (is) eleget …
Azóta vagyunk csonkák, bénák … rongymagyarok …

A mai törökben a szó Kuran. Mégis, amikor keresem…
A hivatalos állami nagyszótárukban Kuran alakban, az eredmény :

Sonuç Bulunamadı
„Kuran” kelimesi sözlükte bulunamadı.

 Bunu mu demek istediniz? – kıran / Kuman / Kur’an / kura / kurak

Tehát újabban – a törökben igen szokatlanul – az arab torokhang nyugati jelöléséhez ragaszkodnak :

Kur’an : Arapça ḳur´ān

İslam dininin temel ilkelerini, Hz. Muhammed’e gönderilen Tanrı buyruklarını içeren, Müslümanların kutsal kitabı. 

• „Birkaç fukara köylü sabaha kadar cenazenin başında bekleyerek Kur’an okudular.” — Halikarnas Balıkçısı

Kur’an-ı Kerim [ejt ku’ra:nı keri:mi azaz Quránı Kerím(i)] : Arapça ḳurʾān + kerīm

Kur’an çarpsın! – karşısındakini dediği şeye inandırmak için edilen yemin

Jegyzetek :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

• Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa (1854)
• Goldziher Ignácz : Az Iszlám 1881 (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 16.o.
• Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
• Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
• Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
• Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
• https://en.wiktionary.org/wiki/Kuran
• https://en.wiktionary.org/wiki/Qur%27an
• https://commons.wikimedia.org/wiki/File:AndalusQuran.JPG
• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran, https://sozluk.gov.tr/kelime/Kur’an, https://sozluk.gov.tr/kelime/kur’an-%C4%B1%20kerim
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

الإسلام – Az iszlám neve meg a helye világunkban

Az iszlám arabul الإسلام [ejt : al-islām, al-iszlám] kiejtéséhez < Katt ide!) az ősi arab sok-İsten-hittel (polütheizmussal) szakító, a mai zsidóval oltott keresztény vallással közös tőről fakadó ábrahámi, Eg(g)y-İsten-hitű (monotheista) vallás. Hívei a Quránt İsten[…]

Al-khaṭṭ al-kúfí – الخط الكوفي – Kúf(a)i īrás – Kúf-arab īrás

A Kúf(a)i īrás (Sz.) a mai rongymagyarban (ál)tudományoskodón bevetten tévetegen, így bizonyosan tévesen „kufikus írás”. Térjünk azonban meg a közhülyeségtől az illő magyar okfejtésű nyelvteremtéshöz !

A hitvallás – saháda – شهادة – az iszlám megvallása

Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása Az iszlám (első) fő pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   A saháda – شهادة [ ejt[…]

Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام  

Az iszlám 5+1 pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   1.) Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása A saháda[…]

A Alkorán – arab(us)ul القرآن – Al Qur’án … bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Sötét vizek partján
 

Ültem partjain Babilonnak
S ültem már partjain a Gondnak.

Láttam már apró szenvedelmet
S láttam beteg, hosszú szerelmet.

Lelkemet már nagy válság ülte
S voltam kis álmok kis őrültje.

Néhányszor már-már szinte hittem,
Néhányszor megjelent az İsten.

Hárfámat már fölakasztottam,
Hárfámat már leakasztottam.

İsten, kétség, bor, nő, betegség
Testem, lelkem összesebezték.

Voltam trubadúr, voltam bajnok,
Rossz hátgerincem százszor hajlott.

Mennyi sok mindent odaadtam,
Amíg ily szépen elfáradtam.

Ülök, csapdos ár és hideg szél
Babiloni sötét vizeknél.

KÉZIRAT, MEGJELENÉS

Kézirata (autográf) ceruzával írt tisztázat, 3 számozott 240 x 150 mm lapon.  Aláírás : Ady Endre. Mindhárom fólión hosszanti szakadás nyoma. A fóliók alján 6, 7, 8 oldalszám. A harmadik fólión eredetileg 7-es szám volt, amelyet a költő áthúzott és 8-asra javított. Föltehető, hogy Ady a 2. fólión levő két verssort, a 9. és 10. sort,

Hárfámat már fölakasztottam,
Hárfámat már leakasztottam.

utólag írta és toldotta be a versbe.
Az 1. fólión felül római III. szám, alatta a cím: Sötét vizek partján. – A kézirat László Gyula tulajdonában.

Első megjelenés: BN Esti lap 1907. szeptember 8. XII. évf. 214. sz. 2–3. – Ady Endre – („A legőszibb versek” főcímmel Az öreg Lázár és a Valamikor lányom voltál versek után harmadikként. Az öreg Lázár című vers kötetünkbe a Lázár a palota előtt vers III. részeként került be.) – További megjelenés: PN 1917. február 10. 68. évf. 41. sz. 14. (Szombat) – Versek – Ady Endre. – Kötetben: VA₁ (1908) (Az ős Kaján ciklus) 74–75.; AH (1908) 41–42.; VA₂ (1910) 45.; VA₃ (1910) 45.; Gyűjt [1910] 31–32.; Úmk (1911) 15.; VA₄ (1918) 45.; VA₅ (1919) 58. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 59.

SZÖVEGKRITIKA, SZÖVEGVÁLTOZATOK

Az alapszövegünk a VA₁-ből.

A VA₁ korrektúrájában (PIM A. 126/1.) Ady a 8. sorban az Isten kis i-jét verzálra változtatta, a 11. sor végén a vesszőt törölte.

Az utolsó két sor :

Ülök, csapdos ár és hideg szél
Babiloni sötét vizeknél.

Sokkal értelmesebben meg ütemesebben jönne ki így :

Ülök, csapdos ár és hideg szél
Bábél sötét, hűs vizeinél. (Sz.)

SZÖVEGELTÉRÉSEK:

KELETKEZÉSTÖRTÉNET

Földessy Gyula az „első Isten-problémás »új« Ady-vers”-nek nevezi a Sötét vizek partján-t. Valóban az. Téved azonban, amikor az Ének a porban c. verset pár hónappal korábbinak datálja, és azt állítja, hogy a vers „szintén érinti már az Isten-motívumot”. A vers két évvel korábbi, 1905. aug. 27-én jelent meg a BN-ban, s nem érinti „az Isten-motívumot”. Igaz, előzményként tekinthető, de csak az elfáradást, megrokkanást illetően: „Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik […] Rokkanva ér el az éjszakáig” – olvasható a versben. (A verset és jegyzetét l. AEÖV II. 183–84., 589–92.) A Sötét vizek partján-ban ez áll: Mennyi sok mindent odaadtam, / Amíg ily szépen elfáradtam. (Földessy: Amt 67.) A vers alapgondolatát a BN-ban 1906. nov. 29-én – tehát több mint két hónappal később – megjelent Szent Adolphe Retté c. glosszájában fogalmazza meg prózában pontosan: „Óh jaj, mindnyájunkat fenyeget a veszedelem, hogy egy szép napon elfáradunk és istenfélők leszünk.” (AEÖPM VIII. 126., jegyzetét l. uo. 448–49.)

A vers valóban a meggyötört, elfáradt ember siráma: Isten, kétség, bor, nő, betegség / Testem, lelkem összesebezték – írja Ady. Földessy hívja fel a figyelmet, hogy a Ny-ban 1908. jún. 1-jén megjelent Léda ajkai között c. versben visszatér a motívum: „Szomorú, zöld, nagy szemeidben / Dőzsölnek az én cimboráim […] A Mámor, a Halál s az Isten.” Az elfáradás egyik oka kétségkívül a Párizsból hazatérése után rászakadó magyar társadalmi és kulturális valóság: „itt vagyok már harmadik napja Budapesten – írja Diósi Ödönéknek pár nappal megérkezése után. – Tele gyűlölettel, sőt utálattal.” (AEl I. 254.) Hozzájárul ehhez a BN bizonytalan helyzete is, amely már csak néhány hónapig tud számára biztos fórumot, kenyeret nyújtani. Vezér Erzsébet szavaival: „Bekövetkezik hát az első nagy-nagy elfáradás”. Így jelent meg a Sötét vizek partján c. versben „először, igaz, nagyon bizonytalan hittel, de már ugyanaz a megszemélyesített Isten, akivel mindvégig vívódik: Néhányszor, már-már, szinte hittem, / Néhányszor megjelent az Isten. – Így született tehát – folytatja Vezér – Ady istene elfáradásból, csüggedésből, intellektus-válságból és abból a »religiós düh«-ből, mely fejlettebb kultúrájú országokban a század első évtizedében mindenütt kitört. De ez az isten már megszületése pillanatában is egészen más volt, mint a vallások vagy az újmisztikusok istene: a magyar társadalmi bajokkal magányosan küzdő, meggyötört, beteg Ady Endre istene volt.” (Vezér 193–94.) Ez év karácsonyán az Álmom: az Isten-ben egyértelműbb már az Isten-kép: „Nem birom már harcom vitézül, / Megtelek Isten-szerelemmel: / Szeret kibékülni az ember, / Mikor halni készül.” Az Isten megjelenésének motívuma tér majd vissza 1908-ban A Sion hegy alatt és Az Úr érkezése költeményekben.

Az utalás Babilonra és a hárfára bibliai eredetű: l. idevonatkozóan a Mammon-szerzetes zsoltára c. verset és jegyzetét e kötetben. A 137. zsoltár a babiloni fogságba hurcolt zsidók keservét énekli meg. Ady saját kilátástalan helyzetét érzi hasonlónak a bibliaival, a helyzetkép a belső számkivetettség állapotát jelzi.

Jellemző, hogy e versben is, miként a vele együtt megjelenő Valamikor lányom voltál c.-ben is jelen van a reinkarnáció gondolata. A vers múlt időben kezdődik: Ültem partjain Babilonnak és jelen időben fejeződik be: Ülök, csapdos ár és hideg szél / Babiloni sötét vizeknél. A folytonosságot érzékelteti a költő a babiloni fogság és saját belső számkivetettsége között.

A hárfa-kép bibliai eredetén túl Földessy felhívja a figyelmet, hogy „már az ÚjV-ben is van szó a hárfa szegre-akasztásáról a Búcsú Siker-asszonytól-ban” : „Nem kellek. Jól van. Jöjjön, aki kell. / Lantot, hitet vígan szegre akasztok.” Igaz, itt lantról, nem hárfáról van szó, de a hasonlóság valóban fennáll. A „fölakasztottam”, „leakasztottam”-ról megállapítja Földessy, hogy a költő „a kétséget, a hol-ezt, hol-azt-tevés bizonytalanságát akarja ezzel éreztetni.” Ez a gondolat megtalálható már a költőnek egy korai, a NN 1902. márc. 5-i sz.-ban megjelent rövid cikkének befejezéseként: „…Olvasóinkat biztosítjuk, hogy lírai költőnk csakugyan felakasztotta a lantját, s elbocsátás terhe mellett megtiltottuk neki, hogy egyszer is leakassza…” (AEÖPM III. 12.) Földessy e vers előzményének tekinti Petőfi Költő lenni vagy nem lenni költeményének nehány sorát is: „E hangszer ép még s azt, mint elromlottat, / A szögre föltegyem?” (Földessy: Amt 67.)

SZÖVEGÉRTELMEZÉSEK, SZÖVEGTÉVEDÉSEK…

Ady e verse legınkább a 137. zsoltár parafrázisa lehet. (Sz.)

A Sötét vizek partján versét Ady Babilon hasonlatával, sőt babiloni helyszínen kezdi. Ehhez érdemes tisztázni már a Babiloni történelem-hamisítást magát is ! Kezdve a Szent Város nevével…

Babülón – eredeti nevén Ka-Dingir-Ra, utóbb Ba-ab-dingir – városát, miként Urukot is Nimrud/Nimród (Enmerkár) szumer király alapította. A Város nevének jelentése ’Nagy, Tiszta İstenkapu’. A város akkád neve Babilla, ill bábéli változatai Báb-ili/Báb-iláni/Bábilim szintúgy ’az İstenek kapuja’ jelentésben; Arámi hangulatú Élő İsten fejtésében: Báb Éli, innen rövidülten Bábél. (Akárcsak Jézüs születés szerinti neve: Immánuél) Talán az akkád Babilla név öröklődött át a mai el-Hilla–’ra is. A Biblia nyomán a görög eredeti Babülón (Βαβυλών) latinos Babylon alakja mellett arámi meg héber Bábel (בָּבֶל) alakja is elterjedt. Szírül Báwél / Bábél (ܒܒܠ‎), utóbbi arab nevén Bábil (بابل) városának romjai ma a háború dúlta Irakban, el-Hilla városa közelében állnak, ha nem fekszenek már ınkább a tomboló gonosz örökén. Az amerikai légierő már a „Sıvatagi Vıhar” (Desert Storm) hadműveletben is bombázta Bábél romvárosát (a Világörökséget!!!), majd a fasiszlám állam dolgozott gőzerővel (világ)történelmünk ősi nyomainak eltüntetésén. A soknemzetiségű Babüloni birodalomban – bár az irodalom nyelve még az akkád volt, – közvetítő nyelvként már az arámit használták, mely fél évezreddel később Jézus nyelve is. Mára ez az arámi kihalóban van: Szent Tekla kolostoránál Málúlában beszéli már csak alig néhány ezer ember a polgárháború meg fasiszlám dúlta Szíriában. Hitünk őrvárosát, hajdan Magasságos Öreg İstenünk ős(i) Kapuját ma – bábeli zűrben – sötét Báb üli… (Sz.)

E fönti „babiloni névzűr”-t értelmezve… Tisztes magyar ember Kadingir(ra) alakban emlegeti e Szumer Szent Várost, arámi áthallással „Éli Kapuja”-t, míg akkádkodók Babilla, hellénkedők meg Babülón, arabkodók meg Bábil (بابل) képpen képzelhetik…
A Babilon név nem más, mint a hellén nyomokon latinkodó Babylon további rontása…
a biblikus Babülón (Βαβυλών) botor betegsége…
E föntiek értelmében bátorkodtam téveteg Adynkat legalább hellén-helyesre javítani :

Sötét vizek partján

Ültem partjain Babülónnak
S ültem már partjain a Gondnak.

Láttam már apró szenvedelmet
S láttam beteg, hosszú szerelmet.

Lelkemet már nagy válság ülte
S voltam kis álmok kis őrültje.

Néhányszor már-már szinte hittem,
Néhányszor megjelent az İsten.

Hárfámat már fölakasztottam,
Hárfámat már leakasztottam.

İsten, kétség, bor, nő, betegség
Testem, lelkem összesebezték.

Voltam trubadúr, voltam bajnok,
Rossz hátgerincem százszor hajlott.

Mennyi sok mindent odaadtam,
Amíg ily szépen elfáradtam.

Ülök, csapdos ár és hideg szél
Babülóni sötét vizeknél.

IRODALOM, MAGYAR FORRÁS :

Földessy: Amt 67.; 
Hatvany I. 27–28. II. 34–36.; 
Vezér 193–94.; 
Király II. 382.; 
Baróti 108–09.
Nyáry Szabó László : Gyalu Hite / Juhász Gyula Euangelionja

Az İsten szót természetesen mindenkoron úgy īrom… nagy pontos İ-vel, ahogyan az Kölcsey Ferenc Hymnus-ának eredeti (200 éves) kézıratában is szerepelt … egyszerűbben szólva : ahogyan az Magyar Emberhez illik ! (Sz.)

Ajánlott olvasmány :

ADY ENDRE – ÁLMOM : AZ İSTEN

HISZEK HITETLENÜL ISTENBEN

A SÖTÉT VIZEK PARTJÁN – A Bábéli Nyelvi Zűr  bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Az idegen betolakodó masszír(ozás) szót mindig megértik, míg a magyar értelmét meg magyaráznom kell … többnyire …

Ezért is hatott egészen üde szelletként, amikor a természetgyógyász házat is üzemeltető betegem az eggyik gyúrógépét magyarázva a következőt mondotta : „ez a lapockát dürücköli…” Mire a dürücköl szóra rákérdeztem, azonnal a ‘masszírozza’ szóval magyarázta. Fölfedezetlen tájszót éreztem… Majd a születési helye felől érdeklődtem. Nagy-Kőrös igen zárt közösség, de azért akadnak beszármazottak. Horváth Sándor büszkén mondta, hogy ő debreceni. Édesapja pedig gyakran használta a dürücköl(és) szót.

Elsőre is úgy rémlett, de többedikre is, hogy a dürücköl a dúr-dűr szóikerpár (Sz.) bokrából származhat. Talán eggy szokatlan -ücköl gyakorintó képzővel …

Bizonyos világokban, kultúrkörökben a gyógygyúrás a természetes, mindennapi élet része. Ilyen pl. Thájország is, ahol eggymást érik a gyúrodák, nem csak a látogatók (turisták) kedvéért …
A thájok olyan gyakorlatra tettek szert a gyúrászatban, hogy már jelentős kivitelük (exportjuk) is van belőle. Thermészetesen a világ hülyéji kedvéért csakis angolosan Thai Massage [ejt : tháj masszázs] alakban hirdetve …

Az angol szó eredete is (a) francoskodás. A franci(a) nyelvből vette át az angol is.

A francoskodás köréhez még hozzátartozik, hogy szemben a bugrisabb angollal, a francia megkülönbözteti a férfi masseur m (plural masseurs) meg a női (feminine) masseuse fogalmát. Mivel manapság nálunk e foglalatosságot eggyre inkább nők gyakorolják, így farncoskodón szólva ők nem is masszőrök, hanem masszőzök !

A nyelvi tudatosságunk (mai rongy-magyar társadalmunkban) eggyre fogy. Pedig …
Az értelmetlen női masszőrhöz men(ekv)és helyett inkább dürücköltessünk gyakrabban !

A franci masseur a masseren +‎ -eur származéka.

A német massieren [ejt : masszíren] a töve a magyarba (rögz)ült németkedésnek, latinkodón germanizmusnak.

A német szó vélhetően a franci masser átvétele, amelynek eredete azonban igencsak vitatott.
Arabkodók az arab ‘érint’ jelentésű مَسَّ [ejt : massza] alakból következtetik. Ibérkedők a portugál amassar alakra vezetik vissza. Ez már sokkal hihetőbb. Még hihetőbb, hogy az óhellén μάσσειν [ejt : masszein] az eredet, amelynek a jelentése ‘gyúr’ (pl. kenyeret). Nahát ! Talán az igéjét az arab is innen loppintotta. Mindenesetre a szóvándorlás nyelvészeti bizonyítékai ma (még) nem állnak a rendelkezésünkre.

Az óhellén μᾰ́σσω [ejt : mắssō, masszó] az attikaiban már μάττω [ejt : mắttō / mattó]. Ezt pedig társítják más indo-helleno-germán (Sz.) nyelvekkel is …  Így ezzel rokon lehet a vélt-ős-szláv *màzati ‘ken’ (‘mázol’), az óörmény մած [ejt : mac], ‘ragaszt’, ‘(meg)alvad’; ‘(meg)túrósodik’, de talán még a latin mācerō ‘áztat’, ‘lágyít’, sőt a szanszkrit मचते [ejt : makate, ‘apróra tör’, ‘őröl’, innen a hindi मचाना [ejt : makáná] ‘kitölt’ is …

A μᾰ́σσω [ejt : mắssō, masszó] görög eredetivel függ össze az ógörög μᾶζᾰ [ejt : mâză / maza] azaz a nőnemű (f ) ‘rozskenyér’ is. (genitive : μᾱ́ζης); első rag(oz)rendszer

A hellén gyúrás szava miért éppen a ‘rozskenyér’-rel zendül össze ? Talán mert az árpa (Hordeum vulgare) az egyik legrégebben termesztett gabona(féle), talán, mert a görögöknél a legrégebbi, amelynek története tízezer évre nyúlik vissza. Őshazája a Termékeny Félhold, azaz hajdan(i) Szumerország. Az árpa az emberiség történetében nemcsak élelmiszer-alapanyagként alapvető, hanem takarmányként és ital-alapanyagként, mint sör és tüzesvíz (szlávul vodka, szkótul whisky) is szolgált. Kedvező éghajlati és talajadottságokhoz való alkalmazkodó képessége miatt az árpa világszerte elterjedt kultúrnövény. Jól alkalmazkodik a hideg, száraz vagy gyengébb talajadottságú környezethez is, ahol más gabonák nem képesek megélni. Ezért kedvelt Skandináviában, Szabíriában, Közép-Ázsiában de még a Himalája térségében is.

Idegen masszák, mázolás meg masszírozás helyett tehát magyarán gyúrassunk eggy jó alaposat !
Debreceniessen meg dürücköltessünk !

Forrásaim :

• dürücköl – Horváth Sándor közlése (2026.9.3.) Debrecen
• https://en.wiktionary.org/wiki/massieren#German
• https://en.wiktionary.org/wiki/Masseur#German
• https://en.wiktionary.org/wiki/masseur#French
• https://en.wiktionary.org/wiki/masseur
• https://en.wiktionary.org/wiki/%CE%BC%CE%AC%CF%83%CF%83%CF%89#Ancient_Greek
• Beekes, Robert S. P. (2010), “μάσσω”, in Etymological Dictionary of Greek (Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series; 10), with the assistance of Lucien van Beek, Leiden, Boston: Brill, →ISBN, page 910
• https://hu.wiktionary.org/wiki/Hordeum_vulgare
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …
• “massieren”, in Digitales Wörterbuch der deutschen Sprache
• “massieren” in Uni Leipzig: Wortschatz-Lexikon
• “massieren” in Duden online
• “massieren” im OpenThesaurus.de
• “masseur”, in Collins English Dictionary, 2011–present.
• “masseur”, in Lexico, Dictionary.com; Oxford University Press, 2019–2022.
• “masseur”, in Merriam-Webster.com Online Dictionary, Springfield, Mass.: Merriam-Webster, 1996–present.
• “masseur”, in Cambridge English Dictionary, Cambridge, Cambridgeshire: Cambridge University Press, 1999–present.
• “μάσσω”, in Liddell & Scott (1940), A Greek–English Lexicon, Oxford: Clarendon Press
• “μάσσω”, in Liddell & Scott (1889), An Intermediate Greek–English Lexicon, New York: Harper & Brothers
• “μάσσω” in Bailly, Anatole (1935), Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
• μάσσω, in ΛΟΓΕΙΟΝ [Logeion] Dictionaries for Ancient Greek and Latin (in English, French, Spanish, German, Dutch and Chinese), University of Chicago, since 2011

A Debreceni Nyelv vonatkozásában ajánlott olvasmány :

Ídes szógám – az én uram – Oláh Gábor szülinapján

Télderék (január) hava 17.-én született szegény, sokgyermekes családban, Debrecenben Oláh Gábor magyar írónk-költőnk, akinek legjelentősebb nyelvészeti alkotása : 

A debreceni nyelvjárás (1906) 

Ahogyan a bevezetőjében (is) olvasható :
Idegen nemzetiségek beolvadása nem igen keresztezte a debreceni vért.

De itt a dürücköl hírből sem szerepel, csak a tevékenysége körében hasonlatos dögönyöz címszó található : ‘öklével elver’, v. ‘megnyom’ értelemben.

A Gyúr, dűr, dürücköl, mert masszíroz magyarul … bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa …

Ennek 5. Tábor című fejezetében is fölbukkannak az arnótok …

Olykor egy-egy csoport jancsár vagy egy csomó arnót lovas vonul végig az utcán, vagy nehéz, hosszú kerekes ágyúkat vontatnak bivalyokkal. Azokat ezernyi népség követi a Szkutari felé vezető útra, hol a tábor már fel van ütve.
De később is fölbukkan az arnót lovasság …

Miféle lehet ez az arnót lovasság ?!
Mai ösmereteim szerint leginkább az Arnavutra hangol, rímel azaz hogy alliterál …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában igen kurtán :

A nyelvük az arnót vagy siptár, újabban (meg) az albán …

A hazájuk, azaz az országuk meg :

Arnavut : Arnavutluk’ta yaşayan halktan veya bu halkın soyundan olan kimse.
Arnót az Arnótországban élő, vagy onnan származó személy. Az Arnavutluk szó szerint ‘Arnótság‘ !

De az arnót-siptár-albán nem épp otthon ülő fajta, így úton-útfélen otthagyták a nyomaikat :

Arnavut kaldırımı

İrili ufaklı taşların döşenmesi ile meydana getirilmiş kaldırım veya yol.

• „Yol buradan itibaren kasaba yolları gibi Arnavut kaldırımı idi.” — Sait Faik Abasıyanık

arnavutbacası ► çatı penceresi : Tavan arasını aydınlatmaya yarayan pencere veya camlı kapak.

A konyhaművészetben is fölbukkan a balkáni(as) örökségük a törökben is …

Arnavut biberi [ejt : arnavut biberi] törökködőn magyarul ‘arnót-bors’, magyarabbul ‘arnórpaprika‘ vagy ‘arnórpiros(sa)‘ … (Sz.)

Kırmızı renkli, ince biçimli ve çok acı olan bir tür biber.

• „Yine de bir süre nazlandı, yutkundu, sapıyla birlikte kozalak bir Arnavut biberi yutmuş gibi kızarıp bozardı.” — Faik Baysal

arnavutciğeri [ejt : arnavutdzsijeri] törökködőn magyarul ‘arnót-zsiger’, magyarabbul ‘arnótos zsiger’ vagy étlaphoz illőbben ‘zsiger arnótossan’ … (Sz.)

Ufak ufak doğranmış kuzu veya dana karaciğerinin acı biberle baharatlanmış yağda kızartılmasıyla yapılan bir tür yemek.

• „Arnavutciğeri iyi midir buranın?” — Tomris Uyar

A siptárokról meg albánokról a következő e tárgyú írásomban …

Arnót – siptár – albán

cikkemben írok …

Szójegyzet :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/?ara=arnavut / https://sozluk.gov.tr/kelime/arnavut

Ajánlott olvasmány :

Az arnót lovasság … a Szkutari felé vezető útra, hol a tábor már fel van ütve …

Szkutárion – Üsküdara gideriken …

Az Oszmán Had gyülekezőhelye A fehér rózsa‘ban Szkutari …
A minap Üszküdárba vitt az utam.
Ott jártomban rajzolódott ki előttem, mennyire is keveset tud(hat) egy magyar erről a vidékről…

A Arnavut, magyarul arnót, régiesen siptár, újabban (meg) albán … bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

» Élethez, szemhez nincs közöd,
Multi föld ez, nem magyar ! «

Ady ma is túlértékelt, túlméltatott és túlbeszélt alakja iskoláinknak. Gyógyító Bársonyokat és Igaz Magyar Dsidákat meg reményt adó Reményikeket szorít ki szép irodalmunkból a máig betegesen balrahordó, magyarűző közoktatás hamis, vörös mezein…

Vérgőzös és vérbajos vérnyomorában mindössze negyveneggy évig húzott élete azonban mégis hagy örökül tanulságot Igazszívű Magyaroknak is…

A Magyar Kommunista Párt 1947-es hírhedett csalásos választásának és győzelmének évfordulóján…

Az internáci háttérhatalom ma egy új jobbágyság, egy új zsellérség kialakításán fáradozik gőzerővel…
Új uraink, akik a vadkapitalizmus sötét szellemét idézik meg, már láthatatlanok…
(Természetesen nem „demokratikusan” választott kormányokról beszélek.)
A Régi Urak legalább láthatóak voltak és (többnyire) magyarok !!!

Ezek az újak meg Ady démonainak honvesztő leszármazottai…
Elég csak a „gróf(i)” szót „multi”-ra cserélni és máris a mában vagyunk…
egy sokkal rémisztőbb elnyomás mindennapi áldozataiként…

Az egész táj vad fájdalom.
S a multi mulat valahol …

Élethez, szemhez nincs közöd,
Multi föld ez, nem magyar ! «

A grófi szérűn

Nyár-éjszakán a grófi szérűn
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

 Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.

 Koldús, rossz álmú zsellér ébred,
Lompos, bús kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol.

 Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csúfos éneket:
» Korgó gyomrú magyar paraszt,
Hát mi vagyok én neked ? «

 » Mért fáj neked az égő élet ?
Nincs benne részed soha.
Ne sírj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora. «

» Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar. «

 S mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fújnak a szelek,
A grófi szérűn ott zokog
Egy egész koldús-sereg.

 Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bús élet s a kalász.

Ady Endre, 1906-1907

Ady rossz álmú zsellérei ma egy új formában, még szánalmasabb formában újra támadnak… azazhogy már nem is támadnak… A mai magyarságnak egyre kevesebb a gyökere… kilúgozott szellemmel, búbajos multikultiban él, teljes lelki kizsákmányolásban… Hamarosan visszasírhatjuk a Korgó gyomrú magyar parasztot, akinek még fájt az égő élet, mert még volt műveltsége… népi míves magyar műveltsége…

Ady : A grófi szérün

Első megjelenése : Népszava 1907 március 27. XXXV. évf. 74. sz. 1. – Ady Endre. –
További megjelenés : Független Magyarország 1909 január 21. IX. évf. 17. sz. 1. – Tárca – Ady Endre – („Az Utca éneke” főcímmel Az őszi rózsák című verssel együtt elsőként közli.) –
Kötetben: Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén. Bp., 1909 (Az utca éneke ciklus) 88–89.; Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén. Bp., 1911 (88–89.); Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén. Bp., 1918 (88–89.); Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén. Bp., 1919 (88–89.) –
Gyűjteményes kötetben először: Ady Endre összes versei. 1930 (110.)
(Az egyes kötetek adatait l. az AEÖV II. 288–99. oldalain található A gyűjteményes kötetek kiadástörténete c. fejezetben és e kötet Kiegészítés a gyűjteményes kötetek kiadástörténetéhez c. részben (192.) a kiadások időrendje szerint arab számozással.)

Szövegkritika, szövegváltozatok

A Népszava szövegét több módosítással vette át Ady az Az Illés szekerén-be, amelynek egyes kiadásai között csak egy-két eltérés akad. A Független Magyarország utánközlésében gyakori a szedési hiba, a szövegromlás. Az alapszöveg Az Illés szekerén. Bp., 2. kiadásából (1911) való.

Javítások:
1 A különírt Nyár éjszakán szavak közé a Népszava és Az Illés szekerén (Ady Endre legújabb versei, Bp., 1909.) közlésével eggyezően kötőjelet tettünk: Nyár-éjszakán.
A 28. sorvégi vesszőt a vers többi kiadásával eggyezően értelemszerűen pontra javítottuk:
Egy egész koldús-sereg.

Szövegeltérések:
Főcím: Az Utca éneke – Független Magyarország
1. Nyár éjszakán – Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén (1918 és 1919)
5. szörnyü (rövid véggel) – Népszava, Független Magyarország
9. álmu (rövid véggel) – Népszava, Az Illés szekerén (1909), Független Magyarország
10. bus (röviden) – Népszava
12. (S a gróf mulat valahol.) zárójelben – Népszava
14. csufos (röviddel) – Népszava
15. „Hé, korgó – Népszava … gyomru (rövid véggel) Népszava, Az Illés szekerén (1909), Független Magyarország … rongy-paraszt. Népszava
17. „Miért – Független Magyarország
19. sirj (röviddel) – Népszava, Független Magyarország
21. gyötörni – Népszava
25. mégis – Népszava … mikor – Független Magyarország
26. fujnak (röviddel) – Népszava, Független Magyarország
29. másét – Népszava, Független Magyarország
30. (A gróf tán épp agarász): zárójelben – Népszava
32. bus (röviddel) – Népszava
Talán a Népszava‘nak nem volt hosszú ú betűje …

E költeményének keletkezéstörténete

Ady a nagybirtokok (feudális latifundiumok) ellen már nagyváradi újságíró korában fölemelte a szavát: „Nyíltan megszólal a feudális önzés, – írja 1901-ben a Nagyváradi Napló-ban – mikor Károlyi Sándor, ez az új kártevő azt mondja: akit a föld nem tud eltartani, vándoroljon ki.” (AEÖPM II. 314.) Nem is csoda, hogy félték Ady éles nyelvét ! Nem a verseivel lett nevezetes, hanem a kérlelhetetlen helyzet-elemzéseivel… A költeményei csak fűszerezés e félelmetes irány-fényhez !

A nagybirtokkal szembeni ellenérzést már diákkorából hozza magával. Nagykároly, ahol a piaristáknál a gimnázium négy alsó osztályát végezte, a Károlyi grófok birtoka volt. „[…] a Károlyi-család egyik ágának székhelyén végző Ady mágnás-gyűlölete – írja Bustya Endre – serdülő-, sőt gyermekkori benyomásaira vezethető vissza, hiszen közvetlen-közelről volt alkalma tudomást szerezni Magyarország egyik leghírhedtebb arisztokrata dinasztiájának tétlen, fényűző életmódjáról s káros közéleti szerepléséről.” (AEön 1328.) Hetey Zoltán, Ady nagykárolyi diáktársa is megállapítja, aki egyébként rokonszenvvel ír a Károlyi grófokról, hogy: „Nagykároly városát fejlődésében jelentős mérvben akadályozta az, hogy a várost északi, nyugati és déli oldalán a gróf Károlyi-uradalom vasgyűrűként vette körül.” (Hetey Zoltán: Ady Bandi – Ady Endre. Bp., 1942. 12.)
Ady ellenszenvét a Károlyi grófokkal szemben az is táplálta, hogy a Rákóczi-szabadságharcot – a függetlenségi hagyományt vallók szerint – „eláruló” Károlyi Sándor leszármazottjai voltak, akit Ady több írásában is „Kártevő Sándor”-nak nevezett.

Az Új versek idejétől az antifeudális szemlélet mind jobban fölerősödik Adynál. „A magyar ugar versek közvetlen hangulati-eszmei rokonai voltak a paraszti forradalmiságot megszólaltató Ady-költeményeknek. Olyan vers, mint pl. A grófi szérün, A magyar Ugar-ra emlékeztetett már pusztán a címadó képpel is.” (Király István: Ady Endre I–II. Bp., 1970. 507.o.) A Károlyi grófi uradalom – nyilván a gyermekkori élmények nyomán – visszatérő témája Adynak. „Károlyi uradalmakon, grófi uradalmakon sztrájkolnak a cselédek. – írja a Budapesti Napló-ban 1906 ápr. 4.-én A szívtelen cselédek című glosszájában – A silány kommenciót nem bírják tovább. Ilyen szívtelenek ebben az elistentelenedett korban a cselédek.” (AEÖPM VII. 186.) A feudális kiszolgáltatottság olyan fokát jelenítik meg Ady 1906-ban írt novellái, amikor az emberek már lázadni sem mernek. A grófi kastélyban játszódó Nyomorék Tar Pista novella cselédei szótlanul tűrik, hogy a gróf a vadásztársaság mulató urai szórakoztatására berendelje a lányaikat. Még a „cingár, vékonypénzű” legények is csak magukban dörmögnek, hogy az urak „elkívánják” a „leendő feleségüket”. Egyedül a nyomorék Tar Pista lázad föl, akire „soha leány komolyan rá nem nézett”, és rágyújtja a mulatozó társaságra a kastélyt. Majd fölcsap a láng, mint A grófi szérün : „Éjfél volt, s fölcsapott a láng. Rémült ordítozások hallatszottak be a faluba : égett a kastély […] A legények is fölébredtek. A parkban meglelték a nyomorék Tar Pistát. Félholtra verték, s úgy vitték a halálra ijedt gróf elé : – Ez volt, ez volt, méltóságos úr. Egész este átkozódott. Tessék a csendőröknek adni. Hadd rothadjon a tömlöcben ez a világcsúfja.” (AEön 423–26.) Összecsengenek ezek a sorok a grófi szérűn zokogó koldus-sereg kétségbeesésével, amikor Siratják a semmit, a másét.
Adynak több elbeszélésében is szerepel az idő tájt a grófi kastély. Ládd: Az Óhidyak igazsága; Jóba, a kőtörő; Vérhalom és Barbarossa; Kötsy Balázs temetése.

Forrás-Irodalom

Ady Endre legújabb versei. Az Illés szekerén. Bp., 1909 / 1911 / 1918 / 1919
Ady Endre összes versei. 1930
AEön : Ady Endre összes novellái. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette Bustya Endre. Bp., 1961.
AEÖPM : Ady Endre összes prózai művei. (1905 okt.–1906 jún. 14.). Sajtó alá rendezte Kispéter András és Varga József. Bp., 1968.
Andreánszky István: Mit mondott Tolsztoj Ady verseiről ? (Népszava 1940 nov. 21. 264. sz. 9.);
Szilágyi Péter: A tartalom és forma egységének bemutatása. (Köznevelés 1953, 91–93.);
Hársing Lajos: A grófi szérűn. (Irodalmi elemzések 2. rész. Bp. [1958] 66–71.); 
Hetey Zoltán: Ady Bandi – Ady Endre. Bp., 1942.
Király István: Ady Endre I–II. (Bp., 1970, 507–11.);
Szeberényi Zoltán: Ady Endre: A grófi szérűn. Irodalmi szövegelemzések. (A megszállott Pozsonyban; Bratislava, 1978, 65–72.);
Vincze: Lángok a grófi szérűn. (Szabad Föld, 1978 júl. 23.)

Magyar elektronikus Könyvtár https://mek.oszk.hu/05500/05552/html/av0090.html

Lássuk hát első megjelenésében, a szokatlan röviden írott magánhangzóin(a)k sorában :

A grófi szérün

Nyár-éjszakán a grófi szérün
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

 Éjféli hajnal, szörnyü fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.

 Koldus, rossz álmu zsellér ébred,
Lompos, bus kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol.

 Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csufos éneket:
» Hé, Korgó gyomru rongy-paraszt,
Hát mi vagyok én neked ? «

 » Mért fáj neked az égő élet ?
Nincs benne részed soha.
Ne sirj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora. «

» Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar. «

 Mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fujnak a szelek,
A grófi szérün ott zokog
Egy egész koldus-sereg.

 Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bus élet s a kalász.

Ady Endre – Népszava 1907 március 27. (XXXV. évf. 74. sz. 1.)

A vissza-visszatérő asztag szó értelmezéséhez :

Az asztag a tartósan összerakott, szabadban tárolt, cséplésre vagy nyomtatásra váró gabona (főleg búza) asz(al)ótömbje. A szovjet terror fél évszázadán át eluralkodó pánszlavizmusának jegyében még a Magyar Néprajzi Lexikon asztag címszavánál is „a magyar nyelvben szláv eredetű”-nek minősíti. A szláv-fasizmus eme képtelen hazug propagandáját jól minősíti, ha megemlítjük, hogy a levágott gabona aszalására építik az asztagot. A magyar nyelvben pedig az „asz-” tő legmélyebb rétegeinkből is nyomonkövethető ! Az asztag azaz asz(ó )tag minden kétséget kizáróan magyar szavunk. Ha szláv átvételei gyakran előfordulnak is, ez semmi mást csak többezeréves műveltségi és nyelvi fölényünket jelentheti, a szlávok (szolganépek) magyar-másolását bizonyíthatja…

Rippl-Rónai József : Három sudár jegenye és két asztag (még nyárvégi meg őszeleji fényben) – Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár

Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén, ahol nincsenek tároló építmények, a gabonát szérűn vagy a szérűskertben, rakodón (vagy egyeben) asztagba rakják. Másutt a csépeletlen gabona csak akkor kerül asztagba – a Székelyföldön asztaglábra –, ha a termés nem fért be rendes helyére a csűrbe vagy pajtába. Az asztagrakás célja az, hogy a néhány hét, esetleg hónap múlva bekövetkező cséplésig vagy nyomtatásig a szálas gabonát a romlástól megóvja. Juhász Gyula 3 évvel későbbi Őszi altató költeményében az ázás mindenesetre nem tesz jót az asztagnak. A bánatos és barna asztagok / Az őszi csönd ölén kallódva áznak.

Asztag-házikók (Debrecen, 1931) – Magyar Néprajzi Lexikon

Az asztag többnyire ludálydad (ellipszis) vagy téglalap, Erdélyben kerek alapú, koporsó, tojás vagy körte alakú. Keresztmetszete a lábánál és a tetejénél keskenyebb, mint a derekánál. Az asztag helyét a szérűhöz hasonlóan előkészítik, legtöbbször kaparékszalmát, néhol dorongokból ászokot tesznek alája, hogy a levegő jobban járja. Az asztagrakást egyszerre 2–4 ember végzi. A szekerekről nyárssal vagy rendszerint kétágú favillával adogatják az asztagrakók a kévéket vagy a gabonacsomókat. Ha nagyon magasra emelik az asztagot, két gerendát dugnak az oldalába és arra deszkát fektetnek. Az így keletkezett lépcsőről (álló vagy asztal) vagy létráról adogatják följebb a kévéket. A külső kévéket az asztag falába tővel kifelé rakják (Nyugat-Dunántúlon rövid nyársakkal tűzik össze), a belsőket pedig úgy, hogy téglafal módjára fogják egymást. Az asztag befedése (hajazás, tetejezés) háztető vagy csúcsos formára illesztett, kalászukkal lefelé mutató kévékkel történik. A ház-szerű asztagok pedig házsorok gyanánt egymás mellett sűrűn sorakoznak. Erre vonatkozik Ady Endre Grófi szérűn versében az „asztag-város” utalása is…

Nyár-éjszakán a grófi szérün
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

Ha az asztag sokáig csépeletlenül áll, és esős idő várható, tetejét szalmával vagy silány szénával fedik be. Az asztagokat – különösen a szérűskertekben és az uradalmi szérűkön, ahol tucatjával álltak – rájuk kötött madárijesztőkkel, kereplőkkel őrizték a kártevőktől.

Ajánlott irodalom:. 
Nagy Gyula : Hagyományos földművelés a Vásárhelyipusztán (Népr. Közl., 1963); 
Pais Sándor : A becsvölgyi gazdálkodás (Népr. Közl., 1964).

„a Czuczor–Fogarasi”-ban : 

ASZTAG, (aszt-ag) fn. tt asztag-ol. Szabad ég alatt, illetőleg szűrűn hosszukás vagy kerekdomboru halomba öszverakott gabonakévék. Búza-, rozs-, árpa-asztag. A kévékbe nem kötözött száras gabona, szalma, széna stb. hasonló halomba rakva különösen kazal, vagy boglya, vagy máglya. Asztagot rakni, tetézni. Asztag alá járatni a barmot.

„A nagy asztag s a szép leány,
Segít hazán és a pártán.,,
Székely dal.

Szélesb ért. mondják kévébe kötözött más növénynemüekről is.
A rőzsekévéket, kukoriczakórót osztagba rakni.
Egyezik vele a perzsa: ászti, román: stogi, a szláv: stog, stoh, stok. Elemzését illetőleg L.: ASZT.
ASZTAGOL, (aszt-ag-ol) áth. m. asztagol-t. A gabonakévéket asztagféle halmazba rakja.
A szűrűbe hordott búzát, rozsot asztagolni.
ASZTAGOLÁS, (aszt-ag-ol-ás) fn. tt asztagolás-t, tb. -ok.
A gabonakévéknek asztagba rakása, asztagcsinálás, asztagrakás.

Ajánlott olvasmány :

A MAGYAR NYELV SZÓTÁRA

Fölbukkan az asztag képe ezidőtájt Gyalunk költeményében is, de már az őszön, későn, álmatagon…

Juhász Gyula: Őszi altató / November altatója

A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt,
Tükre alatt az elmulásnak.

Ó bánatos és barna asztagok,
Hol van a nyár, a tűznyilak, a táncok ?
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt
S az őszi könny szivárog.

A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Megint magányosabb lett e világ
S e szív megint halálra fáradt …

Őszi altató – Először a nagyváradi Szabadság lapban jelent meg 1910 október 30.-án, majd a Szegedi Hiradó 1910 november 1.-jei számában. Majd November altatója címmel A Hét 1910 november 13.-ai számában. Azután a Magyarság 1922 december 31.-ei számában szerepel, végül kötetben először 1963-ban szerepelt a Juhász Gyula összes versei kritikai kiadásában. – Enyészet altatója (Sz.)

Érdekesség, hogy minden megjelenésében kicsit más alakban bukkant föl. Az első két megjelenésében – a nagyváradi Szabadságban meg a Szegedi Hiradóban – a versszakok harmadik sora mind hosszabb, így ezt a változatot is külön közlöm itt:

A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt,
Borús tükre alatt az elmúlásnak.

Ó bánatos és barna asztagok,
Hol van a nyár, a tűznyilak, a táncok ?
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt
S az őszi könny oly álmosan szivárog !

A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Magánosabb lett ujra e világ
S e lélek már megint halálra fáradt …

Juhász Gyula

… és még eg(g)yszer, ahogyan magam szeretem… a mindenkori megjelenések legjobbjait eggyesítve :

A grófi szérűn

Nyár-éjszakán a grófi szérűn
Reccsen a deszka-palánk,
Asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.

Koldús, rossz álmú zsellér ébred,
Lompos, bús kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol...

 Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csúfos éneket :
» Korgó gyomrú magyar paraszt,
Hát mi vagyok én neked ? «

 » Mért fáj neked az égő élet ?
Nincs benne részed soha.
Ne sírj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora. «

» Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar ! «

Mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fújnak a szelek,
A grófi szérűn ott zokog
Egy egész koldús-sereg.

 Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bús élet s a kalász.

Ady Endre, 1906-1907

A 2. sor végén vessző és nem kell a következő sort fölös „s„-sel kezdeni…
a 25. sorban Mégis (S mégis helyett) miként eredetiben a Népszava első megjelenésében…  
Az utolsó előtti sor szótagszámát tartva, mégis értelmezve : De érzik titkon, hogy övék…

A Asztag – A grófi szérűn – Mai magyar szérűn … bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

De tekintsünk hát ezen a lanka-lagymatag Ladó’kodáson túl is !

A Baj a töröknek nem hogy nem baj, hanem inkább udvariaskodás.
Baj ? Ez az alak a mai (törökországi) törökben is él .

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában így szerepel :

Balassa Zoltán véleménye szerint a Vajk név török eredetű, eredeti formája Bajik, jelentése pedig ‘Igaz ember‘.
Érdekes… Ilyen szócikk a mai török szótárakban bizonyosan nem szerepel …

Az 1018-ig élt szász főpap, Thietmar, Merseburg püspöke őrizte meg Vuajk nevét nekünk. Krónikáját a szász királyok történetéről a Merseburgi püspökség a kor szokásai szerint latin nyelven készítette. Püspökként nagyúr volt, aki nem maga körmölte a krónikáját, hanem az alattvalóinak tollba mondta. Később átolvasta a munkát, és kiegészítéseket is írt bele. Két sor elé-közé közbeszúrva olvashatjuk krónikájában – talán saját keze írásával – Vu’aic nevét.

Áldja meg az Öreg İsten Thietmar örökhagyó bölcs kezét !

A teljes mondat ekként szól: „Az említett császár kegyéből és bíztatására pedig a bajorok hercegének, Henriknek a sógora, a saját országában püspöki székeket létesítő Vajk, koronát és áldást nyert.” (Fordította Thoroczkay Gábor.)
A Vu’aic kettőzött u-ja, azaz a kezdő Vu-ja ómagyar kétajki w hangot sejtet …
Vélhetően kettőshangzót (hellénkedőn diphthongust) magyarabbul ‘ua’ képpen ősi ötwihangot is őriz …
Bár a fura ékezet, a fölvessző (hellénkedőn aposztróf) akár (ómagyar) torokhangot is sejtethet … (Sz.)

A föntiek alapján, ha hitelesen kívánjuk írni és ejteni, leginkább a Vuajk alak ajánlott ! (Sz.)

A császár, akit a fönti mondat említ, III. Ottó (983–1002). Az ő bíztatására koronáztatta meg magát Vuajk. Ottó császár másodfokú unokatestvére volt IV. Henrik bajor herceg, aki Ottó halála után német király lett. Henriknek ugyan volt más sógora is, a Vu’aic  nevű sógor(a) azonban, aki püspökségeket alapított, és koronát nyert, csakis a magyar Szent István lehet, aki Henrik leánytestvérét, Gizellát vette feleségül.

Thietmar krónikája más pontján is megemlékezik a „pannón király”-ról, aki ugyancsak Szent István királlyal lehet azonos. Az elbeszélés szerint a lengyel fejedelem, Boleszláv saját területének, és a magyarok földjének határán rábízott eggy várat egy bizonyos Procui nevű úrra (senior), aki a pannón király anyai nagybátyja volt, és a király korábban már elűzte őt saját területéről. A király a határ melletti várból is kikergette nagybátyját, annak foglyul ejtett feleségét azonban ajándékként, tehát váltságdíj nélkül adta át a legyőzöttnek. A krónikás megjegyzi: „Sohasem hallottam még másról, aki ennyire kímélte volna a legyőzötteket, így ezért a fentebb említett várban, miként másokban is, neki adta meg Isten a kitartással elért győzelmet.” (Thoroczkay Gábor fordítása)

Thietmar tehát hangsúlyozza Szent István királynak a kegyes voltát. Nem kései legendaíró dicsérete ez itt, hanem e(g)gy kortárs történetíró jellemzése. Ez annál is figyelemre méltóbb, mert Thietmar számos kortársáról ellenszenves képet fest krónikájában. Az anyai nagybácsit, akit a király már korábban legyőzött, a magyar forrásokból ismert erdélyi Gyula‘val szokás azonosítani.

Thietmar megemlékezett a „pannón király” apjáról is, akit Deuvix-nek (Deuuix, Deuiux) nevezett. Ő Géza fejedelemmel azonosítható. Deuvix felesége Beleknegini, aki Thietmar szerint harcos módjára ülte meg a lovat. Ő valószínűleg a magyar hagyomány Saroltjával egyezik. Thietmar nem dicséri a „pannón király” szüleit. Fiuk, István mégis szent emberré vált…
Beleknegini neve eggy következő rejtély … Nehéz a Sarolta‘val illeszteni …

Közszájon ez forog : Vajk / Wajk – Szent István király eredeti „pogány” magyar neve.
A rejtélyes iratú Vuajk a németül nyomakodó keresztségben az István nevet nyerte …
No ettől még a Vuajk nem a sértegetésre való „pogány” neve az Ifjúnak. Sokkal hihetőbbnek tartom, hogy anyai vagy dajkai ihletésű beceneve. Minthogy fölnőttnek is szokatlanul kegyes volt, így gyermekként (kenyérre kenehtő) ‘vaj-finomságú’, avagy ‘vaj-szívű’ kedves gyermek lehetett … Tehát a Vuajk legvalószínűbben tulajdonság-jelölő bizalmas beceneve lehetett …

A 14. században írt Képes krónika 969-et adja meg születése évének. Három késő 11. századi életrajz ellenben eggyetért abban, hogy 997-ben még nagyon ifjú volt, ami későbbi időpontot valószínűsít…

A Pallas Nagy Lexicona szerint :

Vajk (Vojtěch), Szt. Istvánnak (l. o.) állítólag pogány neve. Ez a név különben nemcsak helynevekben él (mint V. 1548-ból, Országos levéltár, NRA. fasc. 1596 nov. 11., V. ma is Nyitrában, Vajka Pozsonyban, a két Vejke Tolnában), hanem mint egy nemzetség neve is; igy 1228. Dénes nádor a Vojk nemzetségéből való Jób comes fia Rubinnak s rokonainak a Téteny-nemzetségbeliek ellen folytatott pörében itélt (Wenzel, Árpádkori új okmánytár, VI., 457.). E nemzetségből származik a klokochi és trebinjei Voikffy-család, melyből Miklós 1496. címeres levelet, Zsigmond és Kristóf pedig 1763. grófi méltóságot nyert.

Itt érdekes megjegyzés már az indításkor a magyar Vajk meg a lengyel Vojtěch azonosítása.
Így a ma is élő lengyel Vojtěch a magyar Vajk leszármazottja, származéka lehet …

A koronázását követően István a keresztény Magyar Királyság első uralkodója lett, ám tényleges hatalmának megszilárdításáért még le kellett győznie törzsi ellenfeleit. A harcokat elsőként 1002-ben vagy 1003-ban indította meg Erdély ellen, ahol a saját nagybátyja, az „Ifjabbik” Gyula ellen kellett küzdenie. Győzelme után őt a családjával együtt fogságba ejtette, sóbányáit elkobozta, országát beolvasztotta sajátjába, és ott is megkezdte a keresztény hittérítést. A kortárs Hildesheimi évkönyv szerint a térítés erőszakos volt …

Rá négy évszázadra eggy másik nevezetes Vajk jelent meg : Hunyadi János atyja.
A nemzőatyja ugyan vitatottan talán Zsigmond király (is) lehetett …

Vajk nevünk ma igen méltatlanul nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között …
De itt lenne az ideje végre az ezeréves forrás szerint fölelevenítve Thietmar krónikájából Vu’aic azaz Vuajk vagy a kétajkias Wuajk alakban új életre kelteni !!!

Hét Vajk nevezetű településünk is őrzi Vuajkunk nevét, de ma mind a gúnyhatárainkon kívül áll …
Hat a máig megszállt Fölvidéken, :

• Vajk – tót (szlovák) megszállás alatt (Vajka nad Žitavou), Vajkmártonfalva része
• Vajka – tót (szlovák) megszállás alatt (Vojka nad Dunajom), Nagyszombati kerület, Dunaszerdahelyi járás
• Vajkmártonfalva – tót (szlovák) megszállás alatt (Lúčnica nad Žitavou), Nyitrai kerület, Nyitrai járás
• Vajkóc – tót (szlovák) megszállás alatt (Kapušianske Vojkovce) : község az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re.
• Vajkvágása – tót (szlovák) megszállás alatt (Valkovce, Valykóc): község az Erdős-Kárpátok D-i részén, Girálttól É-ra.
• Tarcavajkóc – tót (szlovák) megszállás alatt (Vajkovce), Vajkóc : község a Tarca folyó partján, Kassától ÉK-re.
• Temesvajkóc – rác (szerb) megszállás alatt (Vlajkovac, oláh: Vlăicoveţ, Vlajkovec): község a Délvidéken, a Bánság D-i részén, Versectől DNy-ra.

Forrásaim :

• Kálmán Béla : A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit (2009). Keresztnevek enciklopédiája (PDF). Tinta Könyvkiadó.
• A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
• Ladó-Bíró, 124. old.
• B. Szabó János – Sudár Balázs: Az Árpád-ház férfineveiről (970–1301).
• „[[Balassa Zoltán]] (2001): A Hunyadiaktól karácsonyig. Jel 13 (10): 3–11″.
• Dr. Halmágyi Miklós : Vajk neve és Szent István kegyessége https://behir.hu/vajk-neve-es-szent-istvan-kegyessege
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

Ajánlott olvasmányok :

İsten ırata İ-vel illendő …

Az İsten helyes īrására érdemes egy kis İdőt áldoznunk !   
Az İ – a tisztös magyar „nagy i” jelölésére való.  İsten áldd meg …

Magyarország – Csonka-Magyarország – Nagy-Magyarország meg még nagyobb Magyarországok …

Országszerte magyarellenes uszítók és jól fizetett antimagyar ügynökök hirdetik, hogy Nagy Magyarország a Kárpát-medence ! Hát… NEM !!! Nagy Magyarország …

A VAJK – néveredet – Szent István Ünnepén – Vuajk bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A belaruszok (más néven fehéroroszok) keleti szláv nép, a mai Belarusz Köztársaság államalkotó népe. (A Magyarországon a rendszerváltás előtt használt belorusz, illetve Belorusszia névváltozat közvetlenül az orosz nyelvből ered.) Jelentős számban vándoroltak ki a 20. század elején Amerikába. A szovjet hatalom is szanaszét dzórts őket e Szovjetunióban. Ma körülbelül 8 millió ember vallja magát belarusz nemzetiségűnek világszerte.

A Szovjetunió szétesése után megalakult első önálló államában a belarusz nép nemzeti identitása újra erősödésnek indult.

Nyelvük a belarusz azaz a fehérorosz nyelv, de többségük oroszul is beszél, főleg a nagyvárosokban, sokan pedig a traszjanka elnevezésű belarusz–orosz, azaz orosz-fehérorosz keveréknyelvet használják a mindennapokban.

A törökök teljesen fölöslegesen perzsa szóval, hosszabban illegetnek a szép, rövid és tömör törökkel szemben …
A magam illőbb ajánlata Beyaz Rus [ejt : Bejaz Rusz] helyett Ak Rus [ejt : Ak Rusz]. (Sz.) 

Törökül szólva :

6. ve 8. yüzyıllar arası Belarusların ataları olan kavimler, bu ülkeye yerleşti ve daha önce burada yaşayan Ugor-Fin kökenli bazı kavimleri zamanla özümlediler. 

Belaruslar veya Beyaz Ruslar (Beyaz Rusça: беларусы; biełarusy), Belarus’ta nüfusun çoğunluğunu oluşturan bir Doğu Slav halkı.

„Beyaz Rusça” terimi 16. yüzyılda ortaya çıktı. 19. yüzyılın sonuna gelindiğinde „Beyaz Rusya” terimi, Belarus’un tüm topraklarının nüfusunu sağlamlaştırdı.

Belarus (Belarusça ve Rusça: Беларусь, Belarus), resmî adıyla Belarus Cumhuriyeti, Doğu Avrupa’da denize kıyısı olmayan bir ülkedir. Doğu ve kuzeydoğuda Rusya, güneyde Ukrayna, batıda Polonya ve kuzeybatıda Litvanya ve Letonya ile çevrilidir. Belarus, 207.600 kilometrekare (80.200 mil kare) alana yayılmış olup 9,1 milyonluk bir nüfusa sahiptir. Ülke yarı boreal iklime sahiptir ve idari olarak altı bölgeye ayrılmıştır. Minsk, başkent ve en büyük şehirdir; özel statülü bir şehir olarak ayrı olarak yönetilir.

Forrásaim :

• Kálmán Béla : A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Belaruszok
• https://tr.wikipedia.org/wiki/Belarus
• https://tr.wikipedia.org/wiki/Belaruslular
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

A Bejaz Rusz – Ak Rusz – Fehérorosz bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Csıllagzıvatar – érthetőbben, qazaqul : Zsıldızda zsambur …
A Qazaqok között láttam a legszıporkázóbban… Szabíriában … A Tündér-tó partján teljesen fényszennyezés-mentösen…

Ma van a napja ! Kisasszony avagy Aranyasszony hava 12.-én…

Ma záporzik a csıllagcsömör, ma zuhog a Részög Embör csıllaghányása…

Égre néző őseink az Eget is jobban ösmerték, mint mi !
A csıllagokat hajdan még látó-értő szőregiek nyelvén Részög Embör, de görögködőn persze Perszeusz (Περσεύς) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a Fogadója, azaz a Kocsmája után…
A kéttetejű csárda, görögködőn Kassziopeia (Κασσιόπεια), szőregiesen csak a Korcsma csıllagzata.

A forró nyár végén éppen e napokban augusztus 12.-13.-án csodálható a Részög embör szıporkázó csıllaghányása hellénködőn a Perszeidák Aranyasszony havában jelönnek mög az égön.  Ez az egész évnek az eggyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meg meteorraja).

Már az elmúlt napokban is csillantak a fényköppenetek az Égi Korcsma táján…
Az elmúlt éjjeleken is láttam már fél-fél percenként eggyet-eggyet suhanni…

No persze a teli holdak tolongása ronthatja a csodálati viszonyokat…

A Részög Embör csıllagcsömörének avagy Perszeidáknak első ismert (jegyzett) mögfigyelése állítólag Kr.u. 36-ban történt Kínában. Fejemet teszem rá, hogy szumer eleink már möglátták mög figyelték is… A csıllóhullagraj szülőégitestje egy üstökös, a Részögembör (csıllagcsömör)üstököse (betegesen angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről állítólag szintén vannak följegyzések már az ókori Kínából … Elképesztő ez a kultúr-kínai nyomakodás …
Ehhez képest a hellén csıllagzápor, az aranyló görög rege önmagáért beszél !
Az aranyeső zuhatagában fogant Perszeusz szıporkázik a görög Égen jó 2500 esztendeje bızonyosan…
Ha ez nem eggy ragyogóan szıporkázó metaphora, akkor mi az ?

A csıllóhullagraj szülőégitestjét, a Részögembör (csıllagcsömör)üstököse‘t az újkorban, 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetlé / Kwetle] követte le, majd írta le …

Majd alaposabban 1866-ban az olasz csıllagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]

bızonyította az üstökös és a Részögembörös hullócsıllag-zápor közötti összefüggést…
Azazhogy … Schiaparelli üstököse hányatja a Részögembör hullócsıllag-záporát …

Magyarul, tisztösséggel Részögembör… No persze a Perszeidáskodásnak vannak ma még többen a hívei…
A magyarul sem tudó, se nem érző internáci okoskodók karmesterkednek… Nekünk … Hagyjuk !?

De… Lássuk hát Őt is ! Περσεύς-t, azaz Perszeuszt, a hellén névadót :

Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi kırálylány volt, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg … Hát nem különös ?
Perszeusz aranyesőként fogant ! Milyen érdekes ! Az a csıllagzat, amely évente aranyesőben, csıllag-zıvatarban fürdik, meg fürdeti az egünket …
Lehet, hogy már ez a mesés leírás is a hullócsıllagraj (ókori) sejtésére, de talán tudására és alapos ismeretére is utal… 

Magyarul e Szép Embört Szőreg vidékén csak Részög Embör névön emlögették…
Hát… e csıllagkép tántorı állása szerint ınkább Részög Embör, mint csodálatos hős hellén dalia…

A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat (talán) már mindönki lát(hat)ott…
De ím az égbolt görögös nézete :

Ahonnan pedig a hullócsıllagrajzás indul, az éppen a Részög Embör fölfelé kandikáló feje…
Ugyan honnan más-honnan is tudna hányni egy Égi Csıllagembör ?!

A Részög embör csıllagcsömöre…
A Részög embör csıllaghányása…

Az északi ırányba nézve, a Részög Embör ıránt tekintve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…

Amikor a Részög Embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csılló hullagok száma kissebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, és hosszabb is a csík.
Ezek megcsodálására az öreg este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik.
(Mögjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár hígítássa, vagy akár fröccsel is rákészülni…

Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !

Tögyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni ! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható „Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagosan idéző sorait bő száz esztendeje: „A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor „aldumas” csillagát köszönteni.“

Tegyünk hát róla ma, hogy Magyar Egünk újra Csillagzatunk Hona is legyen!
Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

Ma éjjel miénk a Részögembör sziporkázó csillaghányása…

Gyönyörködjünk hát benne !
Magyar Hitünk szerint…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Utószózat

Ahogyan a népköltés, a népi mondás, úgy a népi ösmeret is változik időben és térben.
Az, hogy a Részög Embör ott van a Magyar Egünkön, az nem kérdés ! De hogy milyen alakban ?!

Bálint Sándor – címében bár pest(i)esen mekegzetes – Szegedi szótárában (1957) is szerepöl a Részögembör :

Ez bizony elgondolkodtató !
E történet értelmezése szerint az Égi Csárdából tántorgó Részög Embör csıllagzatán azaz csıllagképén túl van egy Részög Embör csıllaga is a Hadak Útján …

De akad itt más is a részögségrül …

Irodalmam / Ajánlott olvasmányok : 

Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. (Új Magyar Múzeum, 1855.)

Kandra Kabos: Magyar mitológia;

Kálmány Lajos : Csillagok nyelvhagyományainkban;

Toroczkai-Wigand Ede : Öreg csillagok.

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984) ???

Nyáry Szabó László : A Nyelvtisztász – Dugonics András születése napján (Nyelvész, 2025.10.18.)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …

A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Schalk Gyula: Az ősmagyarok csillagos ege, 2008. augusztus 7.

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…
Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!

Özögetés – ögedelöm – Szögedelöm ?

A Ma zuhog a Részög Embör csıllaghányása… bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.