Rácok vagy szerbök, talán szėrviánok a déli szomszédaink ?
Ma a Magyar Délvidéken még él a déli szomszédunk magyar „rác” neve. Ez több-évszázados régi hagyomány. Saját önnevükön srb [ejt : szırb, mélly ı-val]. A 20. század második felében a kommunista terminológia szinte kiradírozta a magyar szavunkat a szótárainkból meg a köznyelvünkből is. Ál-köznyelvinek csak – a hangrendünkbe nem illő vég-mássalhangzó-torlódású – szerb-et hagyta.
De itt az idő ! Lerázni a Vörös Terrorok igáját ! Itt az idő, föléleszteni Szép Magyar Anyanyelvünket !
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a rác szó ill. kifejezés is alapelemként :

… majd folytatólag …

II. 341. oldal 1. oszlop laptető
De lássuk csak tájanyanyelvem (Sz.) hatalmas szótárában a szerb címszónál is !

Tehát a Vörös Terror delelőjén a megfélemlített Bálint Sándor úgy fogalmaz, hogy a ‘rác’ új alakja a szerb.
De öregek ajkán (az 1950-es években) zárt, rövid ė-vel ejtött „szėrvián” alakja élt …
Ma a rác (önnevükön szerb) alak lenne illő megjelölésük. A Régi Rendünk helyreállásáig pedig mindkét megjelölés használata eggyaránt javasolt.
Milyen tánc is a „rácos” a Szögedi Világban ?
Még a mai „néptánc-szakértőink”-et is könnyen zavarba löhet hozni ilyes kérdésökkel !
Hiszen a „néptánc-gyűlytés” gyakran táncos okoskodásokkal és nem a helyi népnyelven, azaz nem az iagzi nevén jegyözte le magyar Táncainkat …
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a rácos szó ill. kifejezés is táncos szóörökségként :


2. oszlop laptető
Forrásaim / Forrás-irodalmam
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I.-II.
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (kéziratossan-gépiratossan / Torontál Kiadó, Szeged, 2027?), eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Dugonics András: Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)
Kovács János : Szeged és népe (Szeged, 1901)
Móra Ferencné szakácskönyve (Révai, Budapest, 1949 ötödik kiadás)
Gróf Dezső : Tolvajnyelvi gyűjtemény. Kézirat. Hozzákötve a Somogyi Könyvtár B. f. 237. számú könyvéhez. Sz.: (Gróf : Tolvajnyelv) – Kiadandó !!! Önállóan is kiadandom…
Továbbá… Gróf Dezső : Szegeden, 1921. évben szokásos tolvaj szavak jegyzéke. Litografált kézirat. Gróf Gábor szívességéből.
Péter László : Az ö-zés szépségéről (M.N. …)
Tömörkény István kéziratos Szegedi Tájszótára – Kiss Jenő szerint az Akadémia levéltárában… Tóth Gáborral beszéltem… az Akadémiának nincsen kézirattára… MTA könyvtár… Ittzés Nórát (a Akadémián) és Kiss Jenő tanár urat (az ELTE-n) hajkurászom a fölkutatásával…
Tömörkény Istvánnak 1900 táján gyűjtött, a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában ??? őrzött, több ezer szóból álló szegedi tájszógyűjteményét. – Érdemes (jegyzetekkel, értelmezéssel) külön is kiadni és önálló forrásként kezelni! (Sz.)
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984) ???
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim …
2026 Enyészet 22.-én fogantatott …
Ajánlott még :

Lippentős mög röszkettetős – Ács Gyura bácsi szülinapján
Lippentős mög röszkettetős – táncok nevei egy régi magyar világból…
Ács Gyura bácsi szülinapján jussanak eszünkbe és jusson Ő eszünkbe!
Emléközzünk Gyura bátyára azzal, amit ránkhagyott!
Táncfajta: (páros) csárdás / Gyűjtő(k): Martin György; Török József / Előadók: Ács György, Ács Györgyné (Tápa) 1960.10.18
Archív felvétel az MTA Zenetudományi Intézet On-line adatbázisából Lelt.szám: 0467.03 Szinkronhang: nincs

Konyvtaros
A Filmtár Adatbázis a Néptánc Archívum 16 mm-es filmeket tartalmazó Filmtárából ad közre 255 táncot.