Alexandriai Hüpatia görögül Ὑπατία, latinul: Hypatia (Alexandria, 355 körül – Alexandria, 415 márciusa) késő antik alexandriai újplatonikus bölcselő, számtanász és csillagásznő volt.
A matematikus és csillagász Alexandriai Theón leányaként a görög nyelvű alexandriai tudományos és filozófiai hagyományban működött. Az egyik legkorábbi olyan női matematikus-filozófus, akiről viszonylag részletes ókori és bizánci forrásanyag maradt fenn, noha saját művei önálló formában nem ismertek.[2][3][4]
A főbb források többsége nagy tekintélyű tanítóként mutatja be, aki Platón és Arisztotelész műveit, valamint matematikai és csillagászati tárgyakat magyarázott tanítványainak. A későbbi hagyomány Diophantosz Aritmetikájához, Pergai Apollóniosz Kónikájához, valamint ptolemaioszi csillagászati anyaghoz kapcsolódó magyarázó vagy szöveggondozó munkát tulajdonított neki. A modern kutatás e művek körét óvatosan kezeli: Hüpatia tudományos jelentőségét elsősorban oktatói, kommentátori, szerkesztői és közvetítői tevékenységében látja, nem pedig modern értelemben vett önálló természettudományos felfedezésekben.[5][6][7]
A 19. századi művészetben Hüpatia gyakran a szépség, a pogány műveltség és a tragikus ártatlanság jelképeként jelent meg.
www.bukowskis.com
Tanítványai között pogányok és keresztények egyaránt voltak. Legismertebb tanítványa Συνέσιος azaz Kürénéi Szünesziosz, a későbbi ptolemaiszi püspök volt, aki leveleiben nagy tisztelettel fordult hozzá. Ez a tanítványi kör különösen fontos a népszerű Hüpatia-kép értelmezéséhez: Hüpatia nem modern ateista racionalista, hanem késő antik pogány újplatonikus filozófus volt, akinek műveltségét keresztény tanítványok és tisztelők is elismerték.[8][9]
Hüpatia 415 márciusában vált városi erőszak áldozatává. Szókratész Szkholasztikosz közel kortárs keresztény egyháztörténész szerint egy Péter nevű lektor vezetésével keresztény férfiak támadták meg, a Kaiszareionba hurcolták és meggyilkolták. A gyilkosság hátterében az Oresztész alexandriai prefektus és Alexandriai Kürillosz püspök közötti várospolitikai-egyházi konfliktus, valamint az a szóbeszéd állhatott, hogy Hüpatia akadályozza a két vezető kibékülését. Közvetlen püspöki parancsra nincs biztos kortárs bizonyíték, de az eset már az ókorban súlyos árnyékot vetett Kürilloszra és az alexandriai egyházra.[10][11]
A kora újkortól kezdve alakját gyakran a vallási fanatizmus, az antik műveltség pusztulása, illetve a nők tudományos szerepvállalása körüli viták jelképeként értelmezték. A modern kutatás ezeket a recepciós rétegeket többnyire elválasztja a forrásokból rekonstruálható történeti Hüpatiától. Halála nem a „tudomány és vallás” elvont összecsapásaként, hanem a késő antik Alexandria erőszakos városi, vallási és politikai viszonyai között értelmezhető.[12][13][14]
Agora 2009
Bár teljesen hiteltelenül – talán gyalázatból vagy más ármányból – eggy hellén helyett eggy zsidó színésznőre bízták a főszerepet, a film mégis tanulságos és továbbgondolásra érdemes …
Eggy hellén-hitelesebb göndör szőke ábrázolás :
Royal Academy Exhibition of 1885, Burlington House (4 May 1885 – 3 August 1885)
Nevének görög alakja Ὑπατία, latin alakja Hypatia. Magyarul a szakirodalomban és ismeretterjesztő irodalomban egyaránt előfordul a Hüpatia és a hosszú magánhangzós Hüpátia forma.
Cover of the novel Hypatia by Charles Kingsley. 1897 edition published in New York by Thomas Y. Crowell. Illustration is by Edmund H. Garrett (1853–1929).
Születési ideje bizonytalan. A régebbi irodalomban gyakran 370 körüli dátum szerepelt, de több újabb kutató korábbra, a 350-es évek közepére vagy a 360-as évek elejére teszi születését. A kérdésben nincs pontos ókori adat, ezért a datálás közvetett következtetéseken alapul: apja, Theón működésének idején, Hüpatia tanítói tekintélyén, Szünesziosz tanulóévein és azon, hogy 415-ben már hosszabb ideje ismert és nagy tekintélyű filozófusként jelenik meg.[15][16][17]
A 355 körüli dátum ma valószínűbbnek tűnik, mint a 370 körüli születés, mert jobban illeszkedik ahhoz a képhez, amely szerint Hüpatia halálakor nem fiatal tanító, hanem érett, tekintélyes és régóta működő alexandriai filozófus volt.
Forrásaim / :
- https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Hypatia_by_Julius_Kronberg,_1889.jpg
- https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b4/Hypatia_by_Julius_Kronberg%2C_1889%2C_detail.jpg?utm_source=commons.wikimedia.org&utm_campaign=imageinfo&utm_content=original
- https://en.wikipedia.org/wiki/Hypatia#/media/File:Hypatia_(Charles_Mitchell).jpg
- https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Hypatia_by_Charles_Kingsley_-_Edmund_H_Garrett_-_book_cover.jpg
.jpg){kind=link}
- Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
- (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) alkotású) szójavallataim