Péter apostol utóbb Szent Péter (Kr. e. 1 – Kr. u. 67. június 29.) Jézü(s) tanítványa, a tizenkét küldött (aposztol(osz) egyike, a kathólikus hagyomány szerint Róma első püspöke Kr. u. 33-tól haláláig. Eredetileg Simon, hitelesebben héberül Siməón ‏(שִׁמְעוֹן) néven emlegették, amelynek jelentése ’figyelés’, ‘hallgatás’, ‘figyelem’, görögösen meg Szümeón (Συμεών). Jézü(s) adta neki a „Kőszıkla” nevet, amelynek a görög Petrosz (Πέτρος) alakjából lett a magyar „Péter”; de arámáján hellénkedőn Kéfás(z) néven szerepelt Pál aposztol minden műveiben, mivel ez a ’kőszıkla’ arámi eredetije קֵיפָא azaz Qéfá / Qēfá. A Kéfász (Κηφᾶς) név végén az „sz” (szigma) csak görög toldás az „illendő” hímnemű végződés kedvéért. Előfordul szír-arámi Semajon Keppa (ܟܹ݁ܐܦ݂ܵܐ ܫܸܡܥܘܿܢ) alakban is.

A Mel Gibson álmodta Passió filmben is végig Kéfả néven szólítja Őt Jézü(s) arámi azaz ảrámájá (ܐܪܡܝܐ‎) (anya)nyelvén…

E napon olvashatták eleink először…

János 18, 10-11.

Szólott a hadnagy : Célozz ! Jézus állott,
S aki megváltja majd e rongy világot,
Sápadtan, nyugodtan előre lép,
Fölveti szép, szőke, szelíd fejét
És szól : „Le a fegyverrel ! Én megyek !”
És indul. Utána a hadsereg.
Csak Péter, akiben kis szittya vér volt,
Gondolta : „Hát az egész csak ezért volt ?”
S Malkust, a szolgát ugy csapta fülön,
Hogy a szegény fül elrepült külön.
„Megváltás ide, megváltás oda !
Nekem elég volt. Nem oda Buda !”
Jól mondta Ahazvér, a csizmadia :
Szegény ember dolga csupa komédia !
Nyakunkon a római imperátor,
A papi fejedelmek, a kurátor,
A tizedes, a százados, legátus,
Irástudó és Pontius Pilátus.
Barabás ordit s szabadon bocsátják !
És elveszejtik az İsten bárányát !
Nyolc boldogság jut itt csak a szegénynek,
Meg a mennyország ! Az uré az élet !
Jézus Péterre néz. Jézus nem válaszol.
Eszébe jut egy koldus ács valahol.

Simon Péter – Először a Szeged és Vidéke 1906 április 15.-ei számában jelent meg Szeged, nagypéntek keltezéssel. A Szeged és Vidéke 1914 április 10.-ei száma után közölte a Makói Újság 1914 április 12.-ei majd a Nagyváradi Napló 1914 május 10.-ei száma is. A bibliai eseménynek maga a költő adta meg lelőhelyét a Szentīrásban.

Nagyon érdekes gondolat… „Csak Péter, akiben kis szittya vér volt…” – hiszen a „Péter” csak másodlagos görög név. Arámi eredetije, a Kefa az azonos jelentésű „szıttya” magyar Keve névalaknak felel meg, amely nem csak máig élő városaınknak – mint Túr-Keve, Rác-Keve –, de hajdanı (délvidéki) Keve vármegyénknek és a ma legdélebbi magyarlakta településünknek, Székely-Keve‘nek is névadója volt. Sőt a „kő(szıkla)” magyar, azaz hungrofinn nyelvrokonkörünkbe tartozó finn nyelven is „kivi”-ként – ragozott alakjaıban a töve „kive”-ként – hangzık ma is. – Milyen csodálatos „egybecsengés” !? Micsoda „véletlenek” !?
Kefa – Keve – Kive … Szép hunnofinn sor ! (Sz.)

Ahazvért, a csızmadiát, már itt emlegeti, de közhelyes idézet kedvéért; utóbb, Jézü(s) keresztútjával kapcsolatban önálló, bölcs erkölcsi ıránymutatású, remek költeményt alkotott Ahasvérről, „a bolygó zsıdó”-ról, Butadeuszról, vagyis a megtestesült Butaságról. (Vödd : VERS A VARGÁRÓL AVAGY KRISZTUS A VARGÁVAL).

Részlet a Juhász Gyula evangéliuma kötetből…

Ajánlott olvasmány :

JUHÁSZ GYULA – SIMON PÉTER (I.)

E napon olvashatták eleink először…
János 18, 10-11.

Szólott a hadnagy : Célozz ! Jézus állott,
S aki megváltja majd e rongy világot,
Sápadtan, nyugodtan előre lép,
Fölveti szép, szőke, szelíd fejét …

JUHÁSZ GYULA – SIMON PÉTER (II.)

Máté 26, 69.
Tavaszi éj volt. Hűs szél szállt nyugatról.
Simon Péter az ugaron barangolt.
Názáretit a hadnagy elvezette,
Talán itéltek is már ő felette !

Isza – Jézü – Jesúa – A Megváltó neve

A Föltámadott – 110 esztendeje …

VERS A VARGÁRÓL AVAGY KRISZTUS A VARGÁVAL

Vers a vargáról avagy Krisztus a vargával

Mikor szamárnak hátán a szent városba tartott,
– Az üzletek bezárva, (s) vırágosak a parkok –
Ahasvér varga ott állt a nép első sorába’ …

A Πέτρος – Péter – שִׁמְעוֹן – Simon – Κηφᾶς – Qéfá – magyarul Keve, a Kőszıkla bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Az avatár vagy avatára a szanszkrit: अवतार (IAST: avatāra) ‘alászállás’, a Hindu Hitben – betegesen erazmuszoskodóan a hinduizmusban – az isten alászállása és halandó lényben (akár állatban) való megtestesülése a Földön, a világ megmentése, a törvények helyreállítása vagy híveinek megoltalmazása céljából. Eközben részben megőrzi İsteni Természetét, részben Földi Természete lesz. Ahogy Visnu egyre följebb került a hindu İsten-körben (hellénkedőn pantheonban), úgy az Ő avatárái váltak a legfontosabbakká.

Az avatár(a) jelképessége

A Tíz Avatára az élet és az emberiség fejlődését testesít(het)i meg. Matszja, a hal a vízi életet; Kurma, a teknős a kétéltűséget; a harmadik állat, Varáha, a vadkan a szárazföldi életet; Naraszimha, az ember-oroszlán az ember és az állat közti átmenetet; Vámana, a törpe a tökéletlen embert; Parasuráma, az erdei vándor az ember kezdeti életmódját; Ráma király az uralkodói, Krisna a művészi és tudományos képességeket; Budda, a Megvilágosult pedig az ember lelki érettségét.

Visnu tíz legfőbb avatár(á)ja – Dasavatára

A dasavatara szó Visnu tíz meghatározott „nagy alászállása” jelentésben él – A dasa szanszkrit nyelven éppen ‘tíz’. Vödd : latin decem !

Maha Avatara 

Visnu legfőbb avatárái a hinduk hite szerint a következők:

Egyes hindu írások 23 Visnu-avatárát is említenek.
Balaráma, Krisna bátyja. Visnu avatárájának is mondják, de a Sesa kígyóénak is, amelyen Visnu pihen.
A Hindu Hit mindenre gondolt : Visnunak női avatárja is van !

Siva avatárái

Siva istennek 28 avatár(á)ja ismert – főleg aszkéták meg jógamesterek alakjában –, de nem tettek szert olyan jelentőségre, mint Visnu avatár(á)jai.

Más isten(ek) avatárái …

Tulajdonképen az İsten(ek) minden földi megtestesülése avatár(a). A kereszténységben İsten Fia (avatár(áj)a), Jézü(s) imádata is ilyen ! De e hindu fogalmat igazán az Avatár film tette közismertté világszerte, ha egy kicsit csiklandósan emberi İstenkedés alakjában is …

Az avatárák fajai

Kétféle avatára létezik, elsődleges vagyis közvetlen és másodlagos vagyis közvetett avatára, attól függően, hogy Visnu maga „száll alá” egy személyben vagy csak fölruházza azt saját isteni képességeivel.

A másodlagos avatárákat a hinduk nem imádják, csak a közvetlen, elsődleges avatárákat. Gyakorlatban ma azonban ezek közül is csak Naraszimha, Ráma és Krisna részesül tiszteletben. Összességében azonban a hinduk szerint nincs különbség aközött, hogy Visnut vagy az avatáráit imádják, hisz végül mindkét út őhozzá vezet. Akárcsak a kereszténységben İsten vagy az Ő Fia (avatár(áj)a), Jézü(s) imádata !

Jelképiség – Avatár(a)-jelképesség

Sokan vallják, hogy a tíz avatára az élet és az emberiség fejlődését testesíti meg. Matszja, a hal a vízi életet; Kurma, a teknős a kétéltűséget; a harmadik állat, Varáha, a vadkan a szárazföldi életet; Naraszimha, az ember-oroszlán az ember és az állat közti átmenetet; Vámana, a törpe a tökéletlen embert; Parasuráma már az erdei vándor az ember kezdeti életmódját; Ráma király az uralkodói, Krisna a művészi és tudományos képességeket; Budda meg a Megvilágosult, az érett lelkű Ember(sége)t …

Ím a Nyugati Világ Avatár-képe :

Forrásaim :

Bhagavad Gita, 4. fejezet, 5. vers

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

https://hu.wikipedia.org/wiki/Avat%C3%A1ra

https://en.wikipedia.org/wiki/Avatar

Ajánlott olvasmány :

Budda Hite – Buddhizmus vagy Burkandzsılık ?

Ahogy Jezuizmusról nem beszélünk, vagy Mohamedizmusról sem, úgy Budda Hite‘t rend(szertelen)re Buddhizmus-ként emlegetni (is) legalább ennyire röhejes. Ma mégis közkeletű …

Mettá vagy maitri – मेत्ता vagy मैत्री – tonglen

A páli meg a dévanágari मेत्ता [ejt : mettá ] vagy a szanszkrit मैत्री [ejt : maitri ] jelentése ‘(önzetlen) jóakarat’, ‘szerető kedvesség’, ‘(önzetlen) jószándék’, ‘(önzetlen) kedvesség’ …

Nibbána – nirvāṇa – nėhan – निब्बान – निर्वाण – 涅槃

A szanszkrit nirvāṇa vagy a páli nibbána az İndi Vallásokban – a Dzsáin Hitben, a Hindu Hitben, Buδδa Hite‘ben, Szikh Hitben – a ‘megváltás’ szava …

Muditá – az önzetlen öröm – az együttöröm

A muditá mind páli mind szanszkrit nyelven így hangzik, a jelentése ‘(együttérző) öröm’.
A szanszkrit मुदिता ‘öröm’ jelentése is elsősorban az ‘együttérző örömre’ vonatkozik …

Forrásaim

• Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
• James Lochtefeld 2002,
• Veronica Ions: Indiai mitológia. Budapest: Corvina. 1991. 50–70. o. ISBN 9631329887
• Bráhmanizmus. In Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás. 6. Budapest: Gondolat-Tálentum. 50. o. ISBN 963-645-059-5
• Klaus K. Klostermaier: Bevezetés a Hinduizmusba. Budapest: Akkord. 2001. ISBN 9637803866
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Avatára
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

A Az avatár avatára  bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Nagypénteken a Magyar háromszor tagadja meg a Gonoszt : Tria Non !!!

A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon meg mindenki a hamisságok gonosz ártó szellemétől ! A Krisztus-feszítők mai modern utódaitól meg azok minden szellemi termékétől.

Az ördög gyártotta vírus lelki terrora ellenünk tervezett gyalázat volt.  Az azóta ránkzúdított többi világ-hazugság is mind az. Mammóni mű, de a sikere vagy bukta is csak a HITünkön múlik !
Itt az idő a Megváltásban föloldódni !

Itt az idő szabadulni a gyávaságtól is !!!
Hiszen : Gyáva népnek nincs Hazája !!!
A gyávaság a legförtelmesebb hazaárulás !

Hiszek Egy Istenben, Hiszek Egy Hazában,
Hiszek Egy Isteni Örök Igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában !

Szeleczky Zita, Magyar Színésznőnk, a Vörös Terror üldözöttjének szavalatában :

Ha az antikrisztus vadul kapar is a Magyar Földekért… Mégis… Magyarország a Magyaroké !!!

Adjuk át magunkat a Húsvét Áhitatának ! Illő módon… Magyarul !

Aranyos dolog a húsvéti nyúl, meg a tojás, szép magyar szokás a locsolkodás,
de magyarnak az igazi vágy, a Megtisztulás, a Föltámadás !

Ezen a napon feszítette meg a Gonosz népe a Bűntelent !

Lássuk hát ! Vegyük sorra, mi is E NAP NEVE a mai maradék Magyar Világunkban ?!

Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntek

A Hosszúnap, az Aszupéntök hagyományait és nyelvezetét is érdemös föleleveníteni :

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja.
Kathólikusoknak nem pirosbetűs ünnep, hiszen Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg, szombatra virradólag. Kálvini fölfogás szerint viszont a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják : Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. – Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zala-Szent-Balázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta. – Ezt is szép lenne – a kommunizmus tűntén – megújítani végre Vasváron !

Nagypéntökön a Szögedi Tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (még csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban sem fogta a fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, – a zagyvarékasiak szerint – oda vág a villám.

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A nagypéntök hagyományáról Bálint Sándor 1957-es Szegedi szótára ekként emléközik :

Forrásaim :

Dugonics András: Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Bálint Sándor : KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD – A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából (1975. Fehérvasárnap)

Olvasói Válasz :

TRIA
TRIA non
TRIA non, TRIA non
TRIA non, TRIA non, TRIA non
NON!
UNI on, UNI on, UNI on
UNI on, UNI on
EURÓPÁBAN?
Vajon?
ON!

Szabó T. Attila

A Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntek bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

mert/di/ mn. 1. bátor, merész, férfias, hősies, vitéz; 2. (tiszteletreméltó)’ ember, férfi; 3. nemes

mertçe hat. vitézül, bátran, férfiasan; nemesen

mertlik/ği/ fn. férfiasság, merészség, vitézség

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárban :

Talán még e szókörbe tartozik az alábbi kemény dolog is :

A gerenda, ha nem is ‘hősies’, de keménységében bizonyosan ‘derék’, ‘karakán’ és ‘férfias’ is…

Forrásaim :

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Mer’ kérdések – Kérdéses „-mer”-ek

A Aki mert, az mert, mert a mert-kör egy bátor szóbokor bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A Pastú پښتو, nyelv a perzsa irodalomtörténetben Afgháni افغانی néven ismeretes. Innen az ország neve is…

A nagyobb afgán nyelvek (eggyszerűsített) elterje-terképe :

E fönti terkép a balucs(i) nyelvet még csak föltünteti, de a bráui nylvről nem vesz tudomást…

Természetesen lehet finomítani a nyelvi terkép(ek)en, de a nyelvi sokszínűség olyan tarka, hogy tökéletes térképet készíteni szinte lehetetlen …

Akadnak persze egyéb nehézségek is…
Mit tekintünk önálló nyelvnek ?
Milyen néven emlegetük eggy nyelvet ? Önnevén vagy külnevén ? (Sz.)

Ez az alábbi terkép például a tadzsik meg a dari nyelvet eggynek veszi…

A bevett anglonáci terminologiával szakítva a környező országokat is a saját nevükön nevezem, magyarul : Türkmenország, Özbekország, Tadzsikország, Qırgızország meg Pak(i)ország neveken. (Sz.)

Veszélyeztetett nyelvek Afgánországban

2004-ig csak a Dari meg a Pasto volt(ak) a kormány által támogatott nyelvek. Azóta ugyan változott a helyzet, de az ország kissebbségi nyelvei máig is veszélyben vannak. Az alábbi táblázat bemutatja Afgánország UNESCO által (f)elismert nyelveit. Az UNESCO 23 nyelvet nyilvánított veszélyeztetettnek Afgánországban. Ebből 12-t csak itt Afgánországban ismernek. Eggyet pedig már a fölmérés óta kihaltnak tudnak.

Őshonos vagy honos – ez is egy érdekes kérdés, de az áttelepítések

Extinct (no living speakers left) / Moribund / Severely endangered / Definitely endangered / Vulnerable

• (i) lit. „verge of death” Language has so few speakers, it is unlikely to survive unless immediate action is taken to preserve it
• (ii) Moghol is the only language in its branch
• (iii) Possibly Extinct
• (iv) Language has died or gone extinct in Afghanistan, but survives elsewhere.

Ajánlott olvasmány :

Moghol – Moγol nyelv

2025.06.29. DR. SZABÓ LÁSZLÓ MONGOL NYELVEK, NYELVMENTŐ

Igen. Nem, nem elírás, nem eggy „n” kifelejtése okozta e címet, hanem a legdélnyugatıbb mongol nyelv saját népnevének helyes lejegyzése …

Forrásaim :

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

„Afghanistan”. dbs.org. Bible Society. Retrieved 11 October 2025. Language: Gujari = 18,580

„Afghan – Population Statistics”. Cultural Atlas. 1 January 2022. Retrieved 4 November 2025.

„Language data for Afghanistan”. Archived from the original on 2 December 2022. Retrieved 2 December 2022.

„The 1997 CIA World Factbook Afghanistan” (PDF). Archived (PDF) from the original on 18 July 2022. Retrieved 18 July 2022.

„Pashto”. UCLA Language Materials Project. Archived from the original on 3 January 2009. In Afghanistan, Pashto is second in prestige to Dari, the Iranian language spoken natively in the north and west. Because of the political power of the Pushtuns, however, Pashto has been a required subject in Dari middle schools, and as an official language has been one of the languages of the government. For practical purposes, however, Dari is the language of business and higher education, and so Pushtuns learn Dari.

„The World Factbook”.

„Afghanistan”. dbs.org. Bible Society. Retrieved 11 October 2025. Language: Gujari = 18,580

„Afghan – Population Statistics”. Cultural Atlas. 1 January 2022. Retrieved 4 November 2025.

Wahab, Shaista; Youngerman, Barry (2007). A Brief History of Afghanistan. Infobase Publishing. p. 18. ISBN 9781438108193. Afghan Hindus and Sikhs speak Hindi or Punjabi in addition to Pashto and Dari.

Harald Haarmann: Sprachen-Almanach – Zahlen und Fakten zu allen Sprachen der Welt. Campus-Verl., Frankfurt/Main 2002, ISBN 3-593-36572-3, S.273–274; Afghanistan

The Asia Foundation. A Survey of the Afghan People: Afghanistan in 2019. Archived 18 August 2021 at the Wayback Machine

The Asia Foundation. Afghanistan in 2013: A Survey of the Afghan People. Archived 23 March 2021 at the Wayback Machine

The Asia Foundation. Afghanistan in 2006: A Survey of the Afghan People. Archived 28 June 2020 at the Wayback Machine

„Documentation for ISO 639 identifier: prs”. Sil.org. 18 January 2010. Archived from the original on 18 September 2012. Retrieved 5 December 2014.

„The World Factbook: Afghanistan”. Cia.gov. Archived from the original on 4 January 2021. Retrieved 20 July 2020.

R. Farhadi and J. R. Perry, Kaboli Archived 13 November 2021 at the Wayback Machine, Encyclopaedia Iranica, Online Edition, originally in Vol. XV, Fasc. 3, pp. 276–280, 2009.

„Uncommon tongue: Pakistan’s confusing move to Urdu”. BBC News. 11 September 2015. Archived from the original on 20 October 2021. Retrieved 7 December 2020.

„Languages of Afghanistan”. Encyclopædia Britannica. 31 July 2023. Archived from the original on 12 November 2013. Retrieved 17 December 2010.

„Ethnic groups”. BBC News. Archived from the original on 20 November 2001. Retrieved 7 June 2013. Pashtun: Estimated to be in excess of 45% of the population, the Pashtuns have been the most dominant ethnic group in Afghanistan.

O’toole, Pam (6 October 2004). „Afghan poll’s ethnic battleground”. BBC News. Archived from the original on 17 October 2025. Retrieved 16 September 2010.

„The World Factbok – Afghanistan”. The World Factbook/Central Intelligence Agency. University of Missouri. 15 October 1991. Archived from the original on 27 April 2011. Retrieved 20 March 2011. Ethnic divisions: 50% Pashtun, 25% Tajik, 9% Uzbek, 12–15% Hazara[,] minor ethnic groups include Chahar Aimaks, Turkmen, Baloch, and others […] Language: 50% Pashtu, 35% Afghan Persian (Dari), 11% Turkic languages (primarily Uzbek and Turkmen), 4% thirty minor languages (primarily Balochi and Pashai)[,] much bilingualism

„AFGHANISTAN v. Languages”. Ch. M. Kieffer. Encyclopædia Iranica. 15 December 1983. Archived from the original on 29 April 2011. Retrieved 16 January 2025.  Official languages. Paṧtō (1) promoted to the status of official language by royal decree in 1936, is the native tongue of 50 to 55 percent of Afghans; as a second language it is spoken by less than 10 percent of the population. The Paṧtō-speaking areas are located in the east, the south, and the southwest of the country. Important colonies of nāqelīn (displaced populations) have settled in Bactria. Persian (2) is the language most spoken in Afghanistan. The native tongue of twenty five percent of the population, it is split into numerous dialects.

„Languages of Afghanistan”. SIL International. Ethnologue: Languages of the World.

1. ^ „Afghanistan: Country data and statistics”. Archived from the original on 4 January 2024.
2. ^ Jump up to:^a b https://en.unesco.org/silkroad/silk-road-themes/languages-and-endanger-languages/pashto?utm_source=chatgpt.com
3. ^ Jump up to:^a b „Languages – The World Factbook”. www.cia.gov. Archived from the original on 12 November 2025. Retrieved 7 May 2025.
4. ^ „Languages of Afghanistan”. Encyclopedia Britannica. Archived from the original on 1 September 2022. Retrieved 12 August 2023.
5. ^ „AFGHANISTAN v. Languages”. Encyclopedia Iranica. Archived from the original on 29 April 2011. Retrieved 12 August 2023.
6. ^ Rahi, Arwin (16 December 2021). „When Urdu was the most spoken foreign language in Afghanistan”. The Express Tribune. Retrieved 8 January 2025.
7. ^ Hakala, Walter N. (2012). „Languages as a Key to Understanding Afghanistan’s Cultures” (PDF). National Geographic. Archived from the original (PDF) on 14 March 2018. Retrieved 13 March 2018. In the 1980s and ’90s, at least three million Afghans–mostly Pashtun–fled to Pakistan, where a substantial number spent several years being exposed to Hindi- and Urdu-language media, especially Bollywood films and songs, and being educated in Urdu-language schools, both of which contributed to the decline of Dari, even among urban Pashtuns.
8. ^ Krishnamurthy, Rajeshwari (28 June 2013). „Kabul Diary: Discovering the Indian connection”. Gateway House: Indian Council on Global Relations. Archived from the original on 17 September 2013. Retrieved 13 March 2018. Most Afghans in Kabul understand and/or speak Hindi, thanks to the popularity of Indian cinema in the country.
9. ^ „AFGHANISTAN v. Languages”. Ch. M. Kieffer. Encyclopædia Iranica. Archived from the original on 29 April 2011. Retrieved 8 April 2012. A. Official languages. Paṧtō (1) is the native tongue of 50 to 55 percent of Afghans… Persian (2) is the language most spoken in Afghanistan. The native tongue of twenty five percent of the population, it is split into numerous dialects.
10. ^ „What Languages are Spoken in Afghanistan?”. 2004. Archived from the original on 7 October 2015. Retrieved 13 June 2012. Pashto and Dari are the official languages of the state. are – in addition to Pashto and Dari – the third official language in areas where the majority speaks them
11. ^ گفت‌وگوی زهرا مشتاق، روزنامه‌نگار ایرانی با ذبیح‌الله مجاهد، سخنگوی طالبان [Interview between Iranian journalist Zahra Mushtaq and Taliban spokesman Zabihullah Mujahid]. Iran International (in Persian). YouTube. 2 October 2021. Archived from the original on 16 February 2025. Retrieved 15 February 2025.
12. ^ „MFA denies rumors that Taliban excludes the study of Uzbek language from school curriculum”. Kun.uz. 31 August 2021. Archived from the original on 19 June 2025. Retrieved 16 February 2025.
13. ^ Leake, Elisabeth (May 2023). „Constitutions and Modernity in Post-Colonial Afghanistan: Ethnolinguistic Nationalism and the Making of an Afghan Nation-State”. Law and History Review. 41 (2): 295–315. doi:10.1017/S0738248022000530.
14. ^ „Citizens say Taliban ignore Uzbek language on National Uzbek Language Day”. Amu TV. 20 October 2024. Archived from the original on 2 November 2024. Retrieved 16 February 2025.
15. ^ „Afghanistan: Country data and statistics”. Archived from the original on 4 January 2024. Retrieved 26 June 2023.
16. ^ Evans, Lisa (15 April 2011). „Endangered languages: the full list”. the Guardian. Archived from the original on 27 November 2020. Retrieved 5 September 2022.
17. ^ „Atlas of the world’s languages in danger”. UNESDOC Digital Library. Archived from the original on 11 November 2020. Retrieved 10 October 2023.
18. ^ „Tirahi”. Ethnologue.

A Afgánország nyelvei bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A türök nyelvekben – ahogyan a mai törökben is – a ‘tíz’ jelentését (a qazaqtól a törökig) az on szó fejezi ki. A magyar hatvan meg hetven szavakban a ‘tízesek’ jelöléseként megjelenő -van/-ven türökös rokonsága némely türökészekben meg törökészekben (Sz.) ha nem is méltán, de nyilván fölmerült. A mai törökészek – sajátosan latinkodó fennhéjázással turkologusok – többsége ma törökből származtatná a magyar( szavainka)t. Türök-rokonkörű szavainkat meg nyelvi elemeinket szánalmas szolgaian mind a türök-török nyelvekből eredeztetik. (Soha, véletlen sem fordítva !) Ahogyan az Wamberger Vámbéry a honi törökködés atyja is tette… Mindig csakis antimagyarul, szigorúan következetesen !

Vámbéry Ármin írja a csak a halála után megjelent könyvében 1914-ben A magyarság bölcsőjénél avagy A magyar-török rokonság kezdete és fejlődése művében (a 9. oldalon) : „a számnevek többségének ugor volta ellenére sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ilyen szók, mint iker (vö. tör. iki ‘kett’), hat, hét s a -van, -ven (a tizes számokban), a török alti ‘hat’, jeti ‘hét’, on ‘tíz’ alakokra emlékeztetnek.” – rokonságot (itt) nem állít, de célzatosan sugallja.

A ‘tízes’ hasonlóság érdekes és valós. A rokonsága már igen(csak) kérdéses. Helyesebben : A rokonságuk meg igen(csak) kétséges. A magyar tizesek képzésében a(zonban) nyelvileg fejlettebb kettős illeszkedés áll, a ‘tíz’ pedig a magyarban – a mai töröktől, sőt általában a türöktől eltérően – nem on, de még csak nem is van vagy ven ! Ezt a hasonlóságot Vámbéry meg magyarázni nem tudja, azazhogy a szokása szerint a törökből való származását sugallja „kiemelve természetesen, hogy a magyar nyelv keveréknyelv”. (A magyarság bölcsőjénél 6.o.) Ez a legkevésbé sem hízelgő a magyarra, de Vámbéry Wamberger fölkapaszkodott zsidóságát ismerve, ez a lekezelő héber fölsőbbség gesztusa a legkevésbé sem meglepő. Ma is hasonló tudománytalan héberkedések miatt oly sűrű a homály a Magyar Nyelvtudományunkban.

A -van/-ven végű ‘tízes’ számneveinknél (a leg)különös(ebb), hogy ‘tízes’-eket nem következetesen e képzőkkel képezzük. A húsz (is) kilóg a sorból, de ilyen akad más nyelvekben is. A harminc ugorincás kivételnek tűnik, de az összes többi valóban -van/-ven végggel képződik. Sorban : negy-ven, öt-ven, hat-van, het-ven, nyolc-van, kilenc-ven-es következetességgel. Olyannyira kilóg ez a harminc, hogy gyermekes-kamaszos nyelvrendező indulattal már 40 esztendeje (is) harvannak sulykoltam. Itt persze fölmerül a harvan-hatvan félreérthetőségének kérdése is, így talán inkább a hárvan-hatvan ellentételező páros le(het)nne indokolt.

Arról pedig, hogy mennyire következetes más nyelvekben a ‘tízesek’ képzése, érdekes példával állhat itt éppen a török, ahol a magyarnál sokkal nagyobb a zűr-zavar. A török ‘tízesek’ így sorakoznak : on, yirmi [ejt : jirmi], otuz, kırk, elli, altmış [ejt : altmıs], yetmiş [ejt : jetmis], seksen [ejt : szekszen], doksan [ejt : dokszan]. Vagyis egészen ötvenig semmi rendszer a ‘tízesek’-ben, azután a ‘hatvan’ meg a hetven’ (eggymáshoz) hasonlóan – de a magyartól eltérően nem az on-ra rímeltethető -van/-ven véggel – képeztetik, majd a ‘nyolcvan’ meg a ‘kilencven’ megint eggy másik, de közös-képzős rendszerben jelöli a ‘tízes’-t. A török ‘tízesek’-ben tehát (sehol) nem szerepel az on-ra rímeltethető -van/-ven vég !

Ennél talán már csak az különösebb, hogy nyelvészek állítani merik a -van, -ven török on-ból való származását, miközben a török nem (is) így, sőt egészen másképpen képezi a maga ‘tízes’-eit… Sőt a türök nyelvek többféle képpen is képezik a ‘tízes’-eiket, de éppen a -van, -ven képzővel biztosan nem ! Az on-os -van/-ven türökös rokonsága nagyjából itt már bizonyosan megbukik… Ha mégsem, hát különösen agyafúrt magyarázat szükségeltetik majd hozzá … Bizonyosan nem átvétel. Lehet nemzetségi, nép-rokoni érintkezés …

Okoskodni persze lehet, hatvankodni meg hetvenkedni viszont fölösleges…
A -van, -ven képzőnk on-os törökségével hetvenkedni bizony alaptalan csal-árdság… Hóhányó hamisság !

De… Lássuk csak, hogyan is él a ‘tíz(es)’ a mai törökben !
A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban röviden :

Ugyanitt (ugyanezen oldalon) szerepel a török ‘tíz’ képzett szavaiként :

Azután a ‘tízes’ értelmezése is :

Sorszámnévként :

Valamint a ‘tizedes’ törtszámnév értelmezése is :

De még a ‘tizedes’-i rang is a ‘tíz feje’ :

A mértani idom leírása is tisztán e számnévvel történik :

Forrásaim :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Vámbéry Ármin : A magyarság bölcsőjénél. A magyar-török rokonság kezdete és fejlődése; (Athenaeum, Bp., 1914., 6.,9. oldal)

Ajánlott olvasmány :

Vámbéry Ármin születése napján

A A türök on meg a magyar -van/-ven kétes rokonsága bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

1910-ben e napon született László Gyula történészünk és legnagyobb régészünk († 1998)

Szülinapjára ajánlott tanulságos fejtegetés :

László Gyula a szláv Kárpát Medence hazugságáról …

…és az onogurok 670-es népéről

László Gyula cáfolta és tagadta a történeti nyelvészek képtelen elképzelését a népességében (ethnikailag) többé-kevésbé egységes, kis létszámú közösségről, az uráli/finnugor nyelvű ősnépességről és a jól körülhatárolható őshazáról. A régészet és a néprajz nyújtotta tapasztalatok alapján ilyen, kis területen sűrűn élő, primitív néptömeg elképzelhetetlen. A halász-vadász-gyűjtögető fokon egy kisebb család eltartásához is igen kiterjedt terület szükséges, méghozzá folyópartokon és tópartokon, mert az erdő csak korlátozottan szolgál forrásként. Példája ennek épp a mai obi-ugorok kis települései is 20-30 kilométerre vannak egymástól.

László Gyula elveti ősnép felbomlására épülő, szétvándorlásos nyelvfejlődési modellt is, amely szerint a lassan nyugat felé húzódó ősnépességről nagyobb néprészek szakadtak le, s végeredményben ezek képeznék a későbbi obi-ugor, permi, volgai és keleti-tengeri finn nyelvi tömbök alapját. Kiemeli, hogy a feltételezett vándorlással érintett területek – az erdős vidék déli pereme – eléggé ismertek régészetileg, és ilyen keletről nyugatra, vagy egyesek szerint nyugatról keletre történő vándorlást nem lehet nyomon követni.

László Gyula elismeri, hogy az uráli/finnugor nyelvű népek nyelveinek rokonságát. Viszont, ha az uráli népek ősei sosem élhettek együtt egykor kis területen, tömören, akkor nem ezek szétvándorlása magyarázza a ma nyelvláncban elhelyezkedő finnugor népek nyelvi rokonságát…

A másféle magyarázat máig is várat magára…

László Gyula művei

• Kolozsvári Márton és György Szent-György szobrának lószerszámja. Kolozsvár, 1942
• A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben. Kolozsvár, 1943
• A honfoglaló magyar nép élete. Kolozsvár, 1944
• A népvándorlás lovasnépeinek ősvallása. Budapest, 1946
• Lehel kürtje. Budapest, 1953
• Études archéologiques sur l’histoire de la société des Avars, 1955
• Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Budapest, 1961
• Hunor és Magyar nyomában. Budapest, 1967
• Az ősember művészete. Budapest, 1968
• A népvándorláskor művészete Magyarországon. Budapest, 1970
• A honfoglalókról. Diószegi Vilmos emlékének. Budapest, 1973
• Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Élet a Kárpát-medencében a magyar államalapításig. Budapest, 1974
• A bócsai fejedelmi sír és a keceli kard. Cumania IV., 1976
• Régészeti tanulmányok. Budapest, 1977
• A nagyszentmiklósi kincs. (Társszerző.) Budapest, 1977
• Művészetről, művészekről. Írások a képzőművészetről. Budapest, 1978
• A „kettős honfoglalás”. Budapest, 1978
• „Emlékezzünk régiekről”. A Kárpát-medence egykori népeinek története és a magyar honfoglalás. Budapest, 1979
• Őstörténetünk. Egy régész gondolatai néppé válásunkról. Budapest, 1981
• 50 rajz a honfoglalókról. Budapest, 1982
• Számadás népünkről. Budapest, 1986
• Árpád népe, monográfia. Budapest, 1988
• Őseinkről. Budapest, 1990
• Arckép és kézírás. 1–2. Köt. Veszprém, 1992
• A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest, 1993
• A zuevói temető; előszó Fodor István; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1993
• 1910-ben születtem… Egy a XX. századot végigélt magyar ember emlékezései; műmelléklet Kodolányi Sebestyén; Életünk Szerkesztősége–Magyar Írószövetség Nyugat-magyarországi Csoportja, Szombathely, 1995 (Életünk könyvek)
• A honfoglaló magyarok. Budapest, 1996
• Ex libris. Mesterségem: régész. Budapest, 1996
• Góg és Magóg népe. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Budapest, 1996 (Örökségünk)
• The Magyars. Their life and civilisation (A honfoglaló magyarok); angolra ford. Timothy Wilkinson; Corvina, Budapest, 1996
• Múltunkról utódainknak 1-2.; Püski, Budapest, 1999
• Erdősi Katalin–László Gyula: Amikor beáll a csend. Pesthidegkúti emlékkönyv; Pesthidegkút Alapítvány, Budapest, 2000
• Találkozásaim. Beszélgetések a kortársakkal; Szabad Tér, Budapest, 2003
• A „kettős honfoglalás”; 2. jav. kiad.; Helikon, Budapest, 2004
• Das awarenzeitliche Gräberfeld in Csákberény-Orondpuszta; szerk. Szentpéteri József, németre ford. Albrecht Friedrich; MNM–MTA BTK Régészeti Intézet, Budapest, 2015 (Monumenta Avarorum archaeologica)
• Kőhalomtól Nagyváradig. Pesti Vigadó, 2017. február 6–március 19.; szerk. László Zoltán; Magyar Művészeti Akadémia, Budapest, 2017
• Magyar régészek a háborús Kijevben. Fettich Nándor kijevi naplója és László Gyula naplótöredéke; sajtó alá rend. Fodor István; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2018
• Régészeti tanulmányok az avar társadalom történetéhez; Püski–NMI, Budapest, 2019
• Kortársak. Válogatás László Gyula régészprofesszor író- és költő kortársait megörökítő rajzaiból. Klebelsberg-kastély, Emlékház. Budapest, 2020. július; szerk. Albrecht Beáta; Visegrádi Négyek Építészeti Alapítvány, Budapest, 2020

Ajánlott olvasmányok :

GÓG ÉS MAGÓG FIA VAGYOK ÉN…

EMESE ÁLMA – 100 ESZTENDEJE

Ajánlott olvasmány még könyvben :

Egy hihetetlen munkabírású és kimondottan termékeny kutató, pap, levéltáros hagyatékának gyűjteményes kötetét tartjuk a kezünkben. Sok más mellett, elévülhetetlen az, amit a magyar mitológiakutatás terén letett az asztalra. De ezen túlmenően nagyon széleskörű kutatások tömegét hagyta az utókorra.

Ez a kötet Kandra Kabos eme szerteágazó munkásságának állít emléket, egyszersmind összegyűjtve az itt-ott kallódó, de a Szerzőhöz köthető nagyobb és kisebb történelmi tárgyú munkákat.

Idézetek Kandra Kabos előszavából:
„Az ős hitrege-tan egy nemzet esze- és szívejárásának föliratos emlékköve, s egyszersmind jelleme- és lelkületének kidomborodása. Valamely ősnép sem rosszabb, sem jobb, mint nemzeti istenei, vagy megfordítva: istenei jóság tekintetében nem különbek nálánál.”

Mythologiánk alapvető szent-írásául a finn „Kalevalá”-t fogadtam el, mint amely néphagyomány-töredékeinkkel egykorú, s e mellett tisztább is, vegyületlenebb is. Azt hiszem, hogy még egyszer mythologiát írva, Ipolyi sem tenne másként; avagy ha ezt tette volna, nem annyi sok kifogásolni valóra talált volna benne a kritika.

A magyar hitregék könyvét veszi itt a szíves olvasó. Habár fogyatékosan, az ősök hitvallásának és szent meggyőződésének elveszett könyve került meg benne: de már mint szentírás, hanem mint – regekönyv.
Az eredetit, ősi hitvallásunknak a nép ajkára bízott tisztes könyvét, ezeréves nemzeti viszontagságok lapokra, sőt sorokra széttépte. Szerte szállongó foszlányait összeszedegettem és szövétnekül szánta Géniuszunk elhomályosult világa felé. Összegyűjtöttem azokat teljes buzgalommal, hazafiúi lelkesedéssel, ha talán – nem is a kívánt sikerrel.
Nehéz egy munka, beismerem. Mert mit sem nehezebb írni, mint népies – és nem tudós – mythologiát és benne a hallgatásra kárhoztatott nemzeti szellemet megszólalásra bírni, miután annak egykoron bővizű forrása: a hagyomány részint, mondhatni, teljesen kiszáradt; részint oly egyvelegesen szivárkozik, hogy nem csupán gyűjtése ad gondot, hanem átszűrése jár még csak sok fáradsággal!

és…

„Volt isten, vagy voltak istenek az ótörök időkben?” – teszi fel a meghatározó kérdést a kötet egyik tanulmánya. A török mitológia kutatása egészen a közelmúltig elhanyagolt területe volt a tudománynak, és most először született olyan átfogó igényű munka, amely részletekbe menően mutatja be az ősi török mitológiát. A szerzők véget kívánnak vetni a terminológiai problémáknak, és rendszerezett módon dolgozzák fel a török mitológiát és a régi török hitvilágot. Álláspontjuk szerint a törökök egyistenhívők voltak, és ebből nézőpontból kiindulva vizsgálják a mitológiai szövegekben szereplő „panteon, istenek, istennők, istenszerű lények, félistenek” stb. kifejezések helyes, illetve helytelen értelmezését. A könyv bevezetést és hét fejezetet tartalmaz. Ha az itt olvasható írások különálló cikknek tűnnek is, közvetetten mind összefüggenek.

A régi török hitvilág bemutatása számunkra, magyarok számára kiemelten fontos, hiszen a honfoglalás előtti intenzív magyar-török érintkezések folytán olyan hasonlóságokra és párhuzamokra bukkanhatunk, amelyek hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy tisztábban lássuk őseink hitvilágát, hiedelmeit és gondolkodásmódját.

A Nyelvrokonság a régészet nézetével – László Gyula születése napján bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Diabemutató letöltése : 260306-Dr.-Szabo-L.-In-memoriam-Budenz-haz-szt@.pptx

A Ugor-ház – A Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Bár a jelenleg rác megszállás alatt álló Magyar Délvidéken mind a magyar, mind a rác szóhasználatban – főleg ‘dinnyeföld’ jelentésben – máig is él, a Csonka-Magyar szóhasználatban, a mai „közmagyar”-ban meg általános(abb)an az északibb országrészekben kihalóban, az ifjabb nemzedékek számára (már) teljesen ösmeretlen.

A bosztán(y)ok emlékei szinte már csak a tájszótárainkban élnek…

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a vélhetően török-gyökű bosztán(y) szó :

Bár tájszó-terképéről nincsen tudomásom, az Új Magyar Tájszótár ad némi támpontot :

bosztán fn 1. bosztán (Gyimes-v. 1407: 237; Gyimesbükk vid. 1398: 544; Bukovina – D túl 1443: 276; Bukovina-Hertelendyfalva 1396: 523; Moldva 314: 19; uo. 1398: 173; Bogdánfalva 1357: 249), bosztánt (tgyr Moldva 1399: 7, 147), bosztánból (Szépvíz 1696: 200): tö k | a. bosztán (Moldva 1380: 95; Bogdánfalva, Szabófalva 1380: 96) | bósztán (Csügés, Turluján 1800: 293) | bósztán (Lészped 1380: 96) | bosztány (Csík vm. 1228) | buōsztány (Vizánta 1800: 293): takarmánytök I b. bosztánnal (Déva 1669: 83) | bosztán (Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok 1451: 324) | bosztány (Csík vm. 1228) | bōsztány (Gyimesközéplok 1451: 324): disznótok | c. bosztán (Gyergyó-vid. 1402: 81): úritök 2. bosztán (Ada 1399: 286; Zenta 1406: 376): dinnyeföld, dinnyetermelő hely | a. bosztány (Ada 30: 21): veteményes föld [!]. || SzlavSz. bosztány; SzegSz.; CsángSz. Ö : cukor~, disznó~, fehér~, marha~, sütő~, török~.

bosztánalma fn bosztánálma (Bukovina – D túl 2039: 49; Andrásfalva-D túl 137: 95) | bósztánalma (Bukovina -D túl 2039: 11): nagy termésű almafajta.

bosztánfarka fn bosztáãfārka (Bogdánfalva 1357: 249): tökszár.

bosztánmag fn 1. CsángSz.

bosztános I. m n A bosztános pitán (Déva 1669: 83): kukoricalisztből és puhára főzött disznótökből sütött tészta.
bosztányos II. fn (Magyarkanizsa 1337: 381): kertész | a. bosztányos (Ada 30: 21): kertészkedő ember.
bosztányos III. mn v. fn (Zenta 1406: 376): . Bosztány : dinnyeföld; bosztányos (nem pl; uo.). || SzegSz. bosztányos; CsángSz. O: dinnye~

A bosztán (szó) a török( nyelv)ben ma is él…
Érdekes, hogy nem csak a hangzása, de a jelentése is kísértetiesen, no meg dinnyésen összecseng a (mai) magyaréval… Ebben az a legkülönlegesebb, hogy szinte bizonyosan oszmán – Török Megszállás korabeli – szóátvételünk, mégsem változott négy évszázad alatt a jelentése egy lehelletnyit sem.

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában a dinnyés vagy veteményes konyhakert :

A bosztán a törökben is jövevény szó. A perzsa bú (بو) ‘illat’ + a -szitán (ستان) ‘helly’ összetétele. A perzsa búsztán (بوستان) jelentése ‘illat(os )helly’.

Türkçedeki bostan; Farsça bû (koku) + sitân (yer bildiren ek) birleşimiyle oluşmuştur. „Güzel kokulu yer” ilk anlamıdır. 

Farsça būstān ~ bustān (بوستان) “bahçe“, “sebze bahçesi” (< Far. būsitān < bū (بو) “koku” + –sitān (ستان) < –istān (استان) yer adı eki).

Türkçede 13. yüzyıldan itibaren tanıklanır. 

Türkçenin diyalektlerindeki anlamı „uborka” dır.

Magam e bosztán szóval igazán közeli ösmeretségben, sőt testi-lelki viszonyban vagyok, hiszen Isztanbul Kadıköy negyedében három őszi(-téli) hónapon át minden nap úsztam (a) Dzsaddebosztán (Caddebostan) porondján, a Márvány-tenger ‘sugárút-kerti’ partján. (Sz.)

Minthogy a dinnye szavunk eredete sem tisztá(zhatóa)n magyar, így a perzsa-török bosztány a szűk(ös) ‘dinnyéskert’ jelentésben éppen megfér ma is a magyarban is. Ez a középkori „kertészeti” szóörökség csak gazdagabbá meg szebbé színesíti nyelvünket.

De van a bosztánnak mestere, fölügyelője is… a bosztándzsi :

A régebbi, (oszmán-kort idéző) történelmi jelentése érdekes eltévelyedés a ‘kert’-től, de talán kevésbé a ‘vetemény’-től… A bosztandzsi a ‘város – a vagyon meg a termények – biztonságára ügyelő fegyveres őr’, vagyis az étellátásért felelős katona.

A bostancı [ejt : bosztandzsi] a törökben árnyaltabb értelmű :

1. Bostanda sebze yetiştiren kimse: Sür bostancı danayı / Yemesin lahanayı (Ninni’den).
2. târih. Önceleri saray bahçelerine bakmak ve bunları korumakla görevli iken sonraları sarayın korunmasından ve şehrin zâbıta işlerinden sorumlu bir askerî ocak hâline gelen teşkîlâta mensup kimse.
ѻ Bostancı askeri: târih. II. Mahmud zamânında Enderunlular’dan meydana getirilen hassa atlıları alayı.

De külön fogalom a bostancı askeri [ejt : bosztandzsi aszkeri] a törökben árnyaltabb értelmű :

birl.i. târih. II. Mah­mud zamânın­da En­de­run­lu­lar’dan mey­da­na ge­ti­ri­len has­sa at­lı­la­rı ala­yı.

Forrásaim :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Új Magyar Tájszótár I. kötet 570. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 ?) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim

https://kelime.com/arama/bustan

https://kelime.com/arama/bostan

https://lugatim.com/s/bostan – Misâlli Büyük Türkçe Sözlük (Kubbealtı Lugatı), 2005 – İlhan Ayverdi’nin hazırladığı üç ciltlik sözlük.

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)

Ajánlott olvasmány :

Kerek perec a törökök mentő öve

A kerek perec a török világban önálló fogalom.

A Bosztányos bosztán kiveszőben bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

1938-ban e napon Jégbontó (február) hava 20.-án Svájcban népszavazással a roman(c)s – azaz a rétoromán – lett a svájci nemzet negyedik hivatalos nyelve. (A német, a francia meg az olasz után a negyedik…)

E nyelvet római rokonaitól – azaz a többi neolatin avagy újlatin nyelvektől – megkülönböztetendő, mostanában roman(c)s nyelvként emlegetik…

A rhaetoromán nyelveket a római Raetia vagy Rhaetia tartomány örökén a rhaetiak, vagy rhaetok [ejt : rhajtok] utódai beszélik Észak-Olaszország és Svájc határvidékén…

E hajdan Római tartomány a mai Svájc tájékán állott maradékán máig éldegél a római utódnyelve…

No de Svájc az Svájc ! Akárhogy is züllik, az EU szintjére zülleszteni még nagyon kitartó és súlyos, hosszú aknamunka kérdése…

Ékes ellenpéldaként a hamiskásan római rokonságával házalva hencegő Oláhországban azaz Rumunyában máig nem hivatalos nyelv az őshonos lakosok nyelve, a magyar ! A székely sem ! Meg a csángó sem …
Még a megszállt, ezeréves színmagyar területeken se…

██ Élénk sárgával – A történelmi Erdély, Belső-Erdély

██ Halvány barnával – A Partium és a Bánság keleti része

██ Kékkel – Ó-Oláhország (Órománia), oláhossan Regát

A még a megszállás és módszeres elolájosítás ellenére is máig magyar anyanyelvű területek türelmesen várnak a hivatalos nyelvükre… Bár a roman(c)soknál mind számukban, mind arányaikban jóval többen vannak…
De ugyan mit is érdekelné ez az EU népét meg az álszent vezetőségét ?!

Amíg bűnvándorlók meg dzsender-férgek jogairól vinnyadoznak Európa hibbant hülyéi, addig a magyar máig nem hivatalos nyelv Erdélyben és a többi megszállt magyar vidéken, a Történelmi Magyarországtól elrabolt területen… A máig csaknem 100 %-os magyar anyanyelvű településeken sem !!!

A Magyarországtól Oláhországhoz csatolt területeken a székelyek meg a magyarok ma sem beszélhetik anyanyelvüket hivatalos nyelvként. Országgyűlésünk szégyene (a sok többi hazaárulás között), hogy ennek ellenére is beszavazta Oláhországot (történelem-hamisító nevén Romániát) az EU-ba… Pedig vétó-jogunk volt !!!

Az eloláhosítás pedig folyamatos és módszeres…
Röhögnek rajtunk az országrablók, a megszállók… és mi tűrjük !!!

Amíg hazájukat fölprédáló sáskahadak sorsán síránkozik az EU buzeráns krémje… azaz a langyi trutymója… ez az anyanyelvi kérdés az Európai Unió hajadonfőtt hülyéit, no meg az internáci langyikákat meg sem legyinti… 

Bizonyára kicsit keményebben kellene már végre föllépnünk !

E(g)gy-két kemény pofonból bizonyára jobban értenének…

2022-2026 Jégbontó (hava) 20.-án

Ajánlott olvasmány még : 

A LAPP NÉP NAPJÁN – ELÉG AZ ANTISZÁMITIZMUSBÓL !

A lapp nép nemzeti ünnepén… Jégbontó (február) hava 6.-án van a lappok (a számik) nemzeti ünnepe.

SAINT GERMAIN – 100 ÉVE TÉPETT HÚSUNKBA A NYUGAT !

A LIDI LADIN – A NYELVSZABADSÁG NAPJÁN … bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.