Ami a magyarban pincsi-pancsi – az a törökben csıpı-csıpı.

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar (Nagy)szótárában igen röviden :

Szögedi tájanyanyelvem (Sz.) hatalmas szótárában :

Forrásaim / Kaynakça :

• Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
• Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szöged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• szárma – tőtike – Kincses Nagy Éva személyes közlése
• Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
• Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
• Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
• Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim

A Pincsi-pancsi – csıpı-csıpı bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Az angol Hallowmas a közismert Christmas-ra rímel. Nem véletlenül…
Két „misés” Szent Nap ! A Hallow Mas meg a Christ Mas.
A Hallow Mas előestéje pedig a Halloween.

A Magyarnak persze a halovínkodás helyett sokkal jobban áll(na) a Hello Wienkedés ! (Sz.)

De lássuk csak a Napját !

ALL SAINTS’ DAY also known as All Hallows’ Day, the Feast of All Saints, the Feast of All Hallows, the Solemnity of All Saints, and Hallowmas …

The season of Hallowmas, having been frequently mild, has been, from time immemorial, proverbially called “All-hallown summer,” i. e., late summer. (From Folk-lore of Shakespeare by Thomas Firminger Thiselton-Dyer)

Now wasna that a bonnie and fearful sight to see beneath the light of the Hallowmas moon?  (From Folk-Lore and Legends Scotland by Anonymous)

Short for „All-hallows’ mass” (ealra hālgena mæsse in Old English), where hallow means saint and -mas refers to a church service or mass.

short for Middle English Alholowmesse, from Old English ealra halgena mæsse, literally, all saints’ mass

The first known use of Hallowmas was in the 14th century

Hallowmas is an older name for All Saints’ Day, a Christian holiday in honor of all the Christian saints. It originated as a holiday of the Catholic Church, but it is also observed by some other Christians. The day after All Saints’ Day is All Souls’ Day, a Christian holiday of solemn prayer for all dead persons. Other names for the day include Allhallows and Allhallowmas. 
The night before was known as Allhallows Eve, which is where the word Halloween comes from.

1375–1425; late Middle English; short for Allhallowmas

Forrásaim / Sources :

• https://www.merriam-webster.com/dictionary/Hallowmas
• https://www.dictionary.com/browse/hallowmas
• Thomas Firminger Thiselton-Dyer : Folk-lore of Shakespeare 

• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) alkotású) szójavallataim

A Hallowmas – Alholowmesse – ealra halgena mæsse bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A keltálkodón kérkedő Halloween rémesen terjedőben van…
Lassan kiszorítja már a mi Vén Magyar Mindenszentjeinket is…

Sokan, a még maradék magyarok duzzogva lázadoznak ellene, pedig igazán fölösleges.
Miénk ez az ünnep is ! Ízig-vérig !!! Csak eg(g)y kicsit másképp…

Hello Wien ! – A mi Nemzeti Ünnepünk ! A Hello Wien – Régi-új magyar hagyomány ! 

Értetlenségünk oka lehet, hogy csúnya elírás rejti ma is hajdani diadalmunk…

A nyugati világ divatjától nem szabadulhatunk, sodrása ellen ma nem úszhatunk…
Ússzunk hát vele ! Ünnepi sodrás(á)ban is Tiszta Szívvel, Magyarul !
Egy kis átérzéssel, vidámsággal és persze lélekemelő humorérzékkel…

Itt az idő, végre fölfedezni Halloweenben a helyesen írt magyart ! A Magyar Diadalt !
Ünnepeljük végre tisztességgel, büszke fővel a magunk Diadaljátékát !
Bécs bevételét. Modern szóval itt van nekünk a „Hello Wien“ !

A bárdolatlan nyugati rémjátékot meg igazán meghagyhatjuk a hibbant hülye Nyugatnak…
Nekünk legyen elég, hogy „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára…”
A perverz oláh Drakula meg Mátyásunk börtönében várja a magyar király kegyelmét…

III. Vlad Drakulea a Die geschicht dracole waide képén 1488-ban megdöbbentő módon a meghódoltató magyar trikolorban…

Ennek a Vladnak volt egy jó szokása is : a koldulást és a „közveszélyes munkakerülést” bűnözésnek tekintette, így kegyetlenül üldözte. Koldusait karóba húzatta. Szép európer, oláh hagyomány.
Ez biz(ony) ráférne a mai világra, a honvesztő libsi csürhedelemre is !!!
No meg a nigránsok hadát is illően meg lehetne ritkítani vele…
Régi szép szokás ez… Hajdan ha magyarok kínzásában vétkes buzulmánokat fogtunk, szívesen karóba húzogattuk őket, még mielőtt saját véreink lefejezésében lelhették volna bulizós nagy kedvüket, mint a mai fasiszlám férgei… az USA demokratái által teremtett, feketetében járó, közveszélyes elmebetegek…

Pápa vára előtt magyar vitézek szemlézik a buzulmánok (nigránsok) méltó elbánását : Hello Wien !!!

Mi magyarok meg ünnepelhetjük méltán a rémek végét ! Meg a rémjátékuk velejét, a Magyar Diadalt !
Drakula lefejezett testét maga Mátyás ajándékozta a törököknek, hogy (Hello Wien alkalmából) Vele azok is eggyütt örüljenek !
Érdemes ezt alaposan megünnepelni így, Helló Wienkor…

„Hello Wien“!

Legyen hát e szójátékkal örvendetes Mag hava vége, a lege meg a magyar hadtörténet jeles eseményének emléke:

1485 június 1.-jén, öthónapos ostrom után Igazságos Mátyás királyunk magyar seregének behódolt Bécs.
Ha Nap hava (június) elsejét nem is ünnepel(get)tük eddig tisztességgel, hát engedve a nyugati hibbant divatnak, ünnepeljük hát meg Mag hava (november) 31.-én !

Elevenítsük föl hát elfeledett, ősi ünnepünket méltán-méltón „Hello Wien” alakban is !
Más (nálunk büszkébb) nemzetek ilyen ünnepeket nem felednek, hanem Nemzeti Napként vigadva ünnepelnek…

Ünnepeljük hát végre méltón Bécs magyar behódolást, a magyarok Bécs-üdvözlését.
Illőn mai alnyelvi alpárisággal angolkodón – no meg némi szójátékkal – itt van nekünk a Hello Wien!

Vienna Pannonie – A Magyar Bécs – a Nürnbergi Krónikában (fametszet, 1493)

Az idegenkedő tökfejek töklámpás-állítása helyett ünnepelhetjük méltán magyar Tökvicsorival „Hello Wien”-ünk diadalmasan szép hagyományát…
Hiszen a töklámpás-faragás sem idegen a magyar néplélektől…
Tökvicsori néven évszázadok óta fölbukkan honi néphagyományunkban !

Azt meg már igazán szétkürtölendő, hogy az angol keresztények hajdan – hozzánk hasonlatosan – tisztességgel tartották Mindenszentek napját is. „Hallowmas” néven.

„Halloween” után „Hallowmas” néven. (Hallow Mas, mint Christ Mas…) Ennek, a „Hallowmas”-nak előestéje a Halloween. Ez szabad magyar értelmezésben Mátyás további „más” terveiről emlékezhetik meg, hiszen Mag hava (október) végére rég megvolt már „Hello Wien”, utána jöhet hát a „Hello más”!

Jöttek is sorra ! Üdvözöltük a szomszédos népeket és fővárosaikat is… Mátyásunk derék seregei élén magyar virtussal köszöntötte Morvaország és fővárosa, Berén (csehül Brno / németül Brünn), majd Szilézia és fővárosa, Boroszló (németül Breslau / lengyelül Wrocław) népeit is…

Bécs bevétele 1485 június 1.-jén döntő fordulatot jelentett. A német császár fővárosa került Mátyás királyunk kezébe. Maga a birodalom is küldött csapatokat a visszavételére, de természetesen sikertelenül. A Magyarság akkor még erős volt és rendíthetetlen(nek tűnt) …

1487 augusztus 17.-én a Magyar Király bevonult Bécsújhelyre is, a császár kedvenc városába. Ezzel Mátyás Királyunk Krems városa kivételével egész Alsó-Ausztriát, valamint Stájerország és Karinthia keleti részét is elfoglalta magyarnak. No ez (a) Nagy-Magyarország ! Ezt érdemes visszaálmodni és (vissza)követelni az EU jogán ! Aki ma Nagy-Magyarországot akar, ezt akarja. De az engedékenyebbek, mint magam is, a több mint ezer éve magyar Kárpát-medencével, azaz Magyar Országgal is megelégszünk …

Mi szerényen e Mátyási Részekre nem is gondolunk, amikor azt daloljuk méltón magyarul : Mindent vissza !

Mátyásunk bizony még tisztességgel ünnepelte Mindenszentjeinket :
„Hello Wien” Drakulával a várpincében… – Ilyen a magyar virtus !

Hiszen – mint az közismert – a vérszívó (Vlad) Drakula a mi Mátyás királyunk magosvári (visegrádi) várbörtönében raboskodott.

Georgius Houfnaglius (közel) korabeli metszete Magosvárról azaz Visegrádról…

A szánalmas oláh rab drakula nem is volt akkoriban oly rémségesen híres, nagy legény…

Aki pedig mindennek a történelmi hátterére kíváncsi, ím lássuk hát !

Mátyás és Bécs ! – száz szálon kötődnek.

Lássuk hát Mátyás és Bécs összefonódó történelmi hátterét :

Bécsi asszonytól született (Budán) Mátyás „trónörökös” fia, Corvin (Korvin) János is (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.).

Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló ház szövetségre lépett egymással, s III. Frigyes Ulászlónak adta a cseh királyi címmel járó fejedelmi méltóságot. Erre válaszul Mátyás 1477 őszén körbezárta Bécset. III. Frigyes – mivel a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelemségét – 1477-ben Mátyásnak adományozta a címet.
Mátyás tovább folytatta a háborút, 1483-ban újra elfoglalta Alsó-Ausztriát, majd 1485-ben Bécset is, s a királyi székhelyet is ide helyeztette át. „Hello Wien” !
Terveit azonban nem tudta maradéktalanul véghezvinni, mert 1490 április 6.-án, Bécsben(!) váratlanul – orgyilkosság áldozataként – vesztette életét.

Mátyás király pecsétje és aláírása

De ami a mai napon – még ha kissé bizonytalan „kacsa” is a dátum – a legfontosabb, az a jeles évforduló:

Mátyás király elfoglalja Bécs városát

Tény, hogy Béccsel újra „nagy” lett Magyarország… Valóban „nagy” !

„Nagy Magyarország”, mint olyan egy többféleképpen is értelmezhető fogalom. Van azonban valóságalapja bőséggel, nem úgy, mint rabló szomszédaink vérgőzös vízióinak. Nagy-Magyarország bizony nem az Ezeréves Magyarország. Ez utóbbi csak tisztán „Magyarország”.
De „Nagy Magyarország” bizony létezett ! Méghozzá sokféle alakban… 

Az Árpád-korban Ausztria fele is hozzánk tartozott (az Óperencián innen) – az bizony „Nagy Magyarország” volt ! De „[…] nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára…” is, meg Szilézia is, mint sok más – ma „távoli” – déli terület (Kucsói, Barancsi, Macsói, Sói, meg Uszorai Bánság) is magyar fennhatóság alatt volt Mátyásunk idején…

Mátyás Király Magyarországa valóban „Nagy Magyarország” volt…

Mátyás Nagy Magyarországa bő másfélszerese (volt) a Történelmi Magyarországnak, az Ezeréves Magyarországnak … tehát úgy jó ötszöröse a mai Magyar Csonkországnak…

„Hello Wien-i Nagy Magyarország” – Mátyás királyunk Magyarországa :
Bécs-Berén-Boroszló a nyugati (halványkék) karéjban, a Mátyás-karéjban, a nyugati Magyar-karéjban…

Morvaország a fővárosával, Berénnel – szégyenletesen közismertebb morva nevén – Brnóval…
és Szilézia a fővárosával, Boroszlóval együtt 1469-1490 között – 21 éven át – Magyarországhoz tartozott.

Nagy Magyarország néven Mátyás (Nagy) Magyarországa értendő. Minden más téveteg, Ezeréves Magyarországra való utalás szégyenletes tudatlanság, célzatos antimagyarizmus avagy nyílt hazaárulás.

„Nagy Magyarország” nem vízió, hanem színes történelem, gazdag múlt, mely föleleveníthető. Fölelevenítendő valóság ! Illő jelszava lehet ma „Hello Wien“!

Hello Wien-kor illendő a Hello Wien-i Magyarország vidékein gondolatban átszáguldanunk…

Ünnepeljük hát végre tisztességgel, büszke fővel és lovagi tornával minden magyar város szerte a magunk diadaljátékait !
Mátyásnak, királynak öltözött gyermekek táncoltathatják láncon Drakulát… az oláh toprongyot, a szánalmas kutyát…

Itt van nekünk a magyar „Hello Wien” !
Csak meg kell végre értenünk az idők szavát, a korok sugallatát !

És győzedelmesek leszünk, hisz azok lehetünk megint…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

Ajánlott olvasmány :

Magyarország – Csonka-Magyarország – Nagy-Magyarország meg még nagyobb Magyarországok …

MAGYAR NYELVMŰVELÉS

Országszerte magyarellenes uszítók és jól fizetett antimagyar ügynökök meg az általuk agymoslékoltak hirdetik, hogy Nagy Magyarország a Kárpát-medence ! Hát… NEM !!! Az csak Magyarország ! …

Bécsújhely is a miénk – A Hunyadi Magyarországon…

A Hunyadi-Magyarország – Mátyás Magyarországa
Bécsújhely is a miénk – Hunyadi Mátyás Magyarországán…
Bécsújhely bevétele napján – augusztus 17.-én ideje…

LAJOS KIRÁLYUNK KORONÁZÁSA NAPJÁN

A Hello Wien ! – Egy Magyarhoz illő Igazi Ünnep ! bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Orhun yazıtlarında K harfi de iki farklı damgayla yazılır. Çoğu kaynak bunu ünlü uyumunun bir yansıması olarak geçiştirir: biri ince ünlülerle, diğeri kalın ünlülerle kullanılır. Ama bu açıklama eksik. Çünkü bu iki damga aslında iki farklı sesi temsil ediyor.

İnce K, bugün bildiğimiz sıradan K sesidir — bunun yanı sıra yürek, bilek, eňek gibi kelimelerde bin yıl önce de böyleydi, bugün de böyle.

Kalın K ise bambaşka bir şey: gırtlaktan çıkan, Anadolu ağızlarından da tanıdık gelen derin bir ses. Qara, qapı, quş, tırnaq, ayaq, barmaq — bu kelimelerin hepsindeki o ses. Osmanlı alfabesi bu ses için ق harfini kullanıyordu. Modern Türkiye Türkçesinin standardı ise bu sesi ayrı bir harfle göstermedi.

Ama Türk dünyasının geri kalanı göstermeye devam etti. Kazakça, Kırım Tatarcası, Karakalpakça, Özbekçe bu harfi latin alfabesinde Q olarak yazdı. Kiril alfabesini kullananlar Қ, Ҡ ve Къ gibi ayrı harfler geliştirdi. Hatta 1928-1940 yılları arasında tüm Türk dillerinde kullanılan Yanalif alfabesi de bu ses için tam olarak aynı harfi, Q’yu koymuştu. Bunların hepsi aynı soruya verilen aynı cevap: bu ses ayrı bir harfi hak ediyor.

Bu bölüm, tek bir yazım farkının ardındaki bin yıllık ses düzenini anlatıyor.

BÖLÜMLER
0:00 İki damga, iki ses mi?
0:07 Kül Tigin ve Bilge Kağan yazıtları
0:28 İki farklı ses, iki damga
0:39 İnce K: bildiğimiz K sesi
0:48 Orhun’da istisnasız ince ünlü
0:56 Modern Türk dillerinde yaşayan kural
1:12 Kalın K: gırtlak sesi
1:26 Orhun’da istisnasız kalın ünlü
1:36 Bu ses zamanla nereye gitti?
2:00 Kiril alfabesinde Қ, Ҡ, Къ
2:12 Latin alfabesinde Q harfi
2:27 Yanalif ve Q harfi (1928–1940)
2:41 Azerbaycan dilinde Q
3:05 İki ayrı ses, iki ayrı ünlü grubu
3:21 K → G, Q → Ğ: söz içinde yumuşama
3:48 Neden bu kadar önemli?
4:16 Atalarımızın mirası
4:30 Beğen · Abone ol · Paylaş

KAYNAKLAR VE OKUMA ÖNERİLERİ — Orhun Yazıtları (VIII. yüzyıl): Kül Tigin, Bilge Kağan, Tonyukuk — Talat Tekin : Orhon Türkçesi Grameri — Gerard Clauson : An Etymological Dictionary of Pre-Thirteenth- Century Turkish — Marcel Erdal : Old Turkic Word Formation — Kâşgarlı Mahmud, Divânu Lugâti’t-Türk — Nişanyan Sözlük (çağdaş Türkçe için) — Ortak Türk Alfabesi kaynakları (Yanalif ve sonrası)

DÜZELTMELER VE TARTIŞMA Bölümde Türkiye Türkçesinin standart alfabesinin bu sesi dışarıda bıraktığını söylüyoruz. Ancak ağız ve lehçe araştırmacıları bu sesin Anadolu’da hâlâ yaşadığını belgeliyor. Elinizde bu konuya ilişkin güncel bir kaynak varsa yorumlara bırakın.

2026.X.28-29.

Ajánlott olvasmányok :

Irq Bitig – Az ótürök jóskönyv

Irq Bitig – Az ótürök jóskönyv – A jóstürök ókönyv

Az Irq Bitig olykor gyöngébben Irk Bitig alakban szerepel; még gyöngébben, angolkodón Book of Omens or Book of Divination. Ez az eggyetlen eggy ma ismert olyan könyv, amely ótürökül, ótürök írással is íródott.

Vilhelm Thomsen – Orkhun megfejtője

E napon született… Télderék 25.-én… A dán nyelvész, Vilhelm Ludwig Peter Thomsen 
Koppenhágában született 1842 január 25.-én. Egy igen termékeny sikeres élet múltán …

Turkológusként az Orkhuni Föliratok megfejtőjeként lett híres.
1901–1902 között a Koppenhágai Egyetem rektora volt.

Török tájszóllások

Mennyire nehéz megismerni vagy akár megérteni a török tájszóllásokat ?! Szándékosan írok „szóllás”-t, hiszen a magyar tájszóllásokban ez csakis „szóllás” …

#OrtakTürkDili #Türkçe #Etimoloji #DilBilim #EskiTürkçe
#OrhunYazıtları #TürkDilleri #Kazakça #Kırgızca #Azerbaycanca
#Uygurca #SesDeğişimi #Yanalif #TürkAlfabesi #GırtlakSesi

A K damgasının arkasındaki gerçek bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Cалыстырмалы шырай – Középfok
– oroszul : Сравнительная степень

– рақ/-рек, -ырақ/-iрек

тазарақ – tisztább
жаманырақ – rosszabb
жуанырақ – vastagabb
дұрысырақ – helyesebb
қызылырақ – pirosabb
үлкенірек – nagyobb
күштірек – erősebb
сарырақ – sárgább
жылырақ – melegebb
жақынырақ – közelebb
сұлуырақ – szebb
арзанырақ – olcsóbb
азырақ – kevesebb
кеңірек – tágasabb
тезірек – gyorsabb
тәттірек – édesebb
жаңарақ – újabb
төменірек – alacsonyabb

Qazaq nyelvi jellegzetesség, hogy…
A szóvégi к, қ, п mássalhangzók zöngés г, ғ, б mássalhangzókká változnak.

ақ – ‘fehér’ > ағырақ – ‘fehérebb’
биік – ‘magas’ > биігірек – ‘magasabb’
суық – hideg > суығырақ – ‘hidegebb’
арық – sovány > арығырақ – ‘soványabb’
толық – ‘teljes’ > толығырақ – ‘teltebb’
көп – ‘sok’ > көбірек – ‘több’

A qazaq fokozás bizonytalan(abb) esetei

Qazaq hasonlító, ízelítő képző

-дау/-деу, -тау/-теу, -лау/-леу
A -лау/-леу képzőt magánhangzók, valamint a р, й, у hangok után használjuk.
A képzett melléknevek jelentése: -as/-es, kissé …, valamelyest ….

көңтеу – ‘kékes’
жасылдау – ‘zöldes’, kissé zöld(es)
қаралау – feketés
тәттілеу – édeskés
көңілділеу – kissé vidámabb
ластау – kissé piszkosabb
үлкендеу – kissé nagyobb
биіктеу – kissé magasabb
жарықтау – kissé világosabb
саңыраулау – nagyothalló

суықтау – hideges, kissé hideg(ebb)
салқындау – hűvöskés, kissé hűvösebb
жылылау – langyos

жаңалау – kissé újabb
қысқалау – kissé rövidebb

кеңдеу – ‘kissé tágasabb’
жеңілдеу – ‘kissé könnyebb’

арзандау – ‘kissé olcsóbb’
қымбаттау – kissé drágább
семіздеу – kissé kövérebb
тереңдеу – kissé mélyebb (qazaq терең – török derin)

Jelzőképzők, vagy ízetlenebbül melléknévképzők sora igen hosszú, amelyek valamely tulajdonság enyhe fokát, vagy árnyalatát fejezik ki.

-аң, -қай,

-ша/-ше,
сұрша – szürkés

-ғыш, -ілдір,

-шыл / -шіл,
ақ – ‘fehér’ > ақшыл – ‘fehéres’

-шылтым/-шілтім,

-ғыл/-қыл,

-ғылт/-қылт,
сарғылт – sárgás

-ғылтым /-қылтым –

FELADAT:
 үлкен – большой     
 ыстық – горячий     
 қысқа – короткий   
 қымбат – дорогой     
 көп – много   
 аласа – низкий   
 кіші – младший   
 жақын – близкий      
 алыс – дальний 
 қызыл – красный      
 жеңіл – лёгки

ақылды – умный     
жұмсақ – мягкий (qazaq жұмсақ – török yumuşak)

Fölsőfok – күшейтпелі шырай

Kétféleképpen is képezhető.
Bár az eggyik fölsőfok a másik meg legfölsőbb vagy legfőbb fokként nevezhető …

Kezdő-kettőző fölsőfok

Az első szótag megismétlésével, amelyhez a -п képző kapcsolódik :

қап-қара – koromfekete
сап-сары – élénksárga
тәп-тәтті – nagyon édes
лап-лас – nagyon piszkos (Vödd : Laplace)
әп-әдемі – nagyon szép
тұп-тұзды – nagyon sós
ұп-ұзын – nagyon hosszú
жап-жақсы – nagyon jó
біп-биік – nagyon magas
жеп-жеңіл – nagyon könnyű
кіп-кішкене – meglehetősen kicsi
жұп-жұмсақ – nagyon puha
жып-жылы – nagyon meleg
түп-түзу – teljesen egyenes
ап-ауыр – nagyon nehéz
үп-үлкен – hatalmas
оп-оңай – nagyon könnyű
тап-таза – teljesen tiszta
жап-жаңа – teljesen új
еп-ескі – ‘nagyon régi’, ‘ősrégi’
қып-қышқыл – ‘nagyon savanyú’

Az ақ és көк melléknevek tőalakja is megváltozik:
ақ > аппақ – ‘hófehér’
көк > көкпеңбек – ‘mélykék’

Ha a szó első magánhangzója и, az első szótag megismétlésekor ы vagy і magánhangzót használunk, a szó hangrendjétől függően.

біп-биік – nagyon magas
қып-қиын – nagyon nehéz

Az en-fölsőfok vagy a legfölsőbb fok

ең – ‘leg-‘,

Képezhető fokozás a határozószók segítségével is :

өте – nagyon,

аса – különösen,
аса жаман – a legrosszabb

ерен – rendkívül,
ерекше – különösen,
орасан – rendkívül,
лық – teljesen,
телis – tele,
тіптен – egészen,
тіпті – sőt, túlságosan
тым – túlságosan,

тым күшті – túlságosan erős
ерекше биік – különösen magas
өте әдемі – nagyon szép
тіпті жақсы – nagyon jó (még jobb)

FELADAT:
Алманың көйлегі әдемірек. –
Жұмыс өте ауыр. –
Картоптың сапасы төмендеу. –
Аспан бүгін ап-ашық. –
Әжемнің шашы қап-қара. –

Két tárgy összehasonlításakor a második főnévhez a ‘-tól/-től’ jelentésű -дан/-ден, -тан/-тен, -нан/-нен rag kapcsolódik. (elativus)

Үстел орындықтан үлкенірек. – Az asztal nagyobb a széknél
Дәріхана үйден алыстау. –
Алматы Тараздан үлкендеу. –

Cөздік

Орындық : szék (орысша : стул, ағылшынша : chair) – адам отыруға арналған, арқалығы бар күнделікті тұрмыстағы жиһаз түрі.

Az összehasonlítás során a қарағанда ‘-hoz/-hez képest’, ‘összehasonlítva’ szóval fordítható.
Ebben az esetben a második főnévhez a részes-viszonyító eset ragjai kapcsolódnak.

Сенің бойың менің бойыма қарағанда аласа. – A te magasságod az enyémhez képest alacsonyabb.

Сенің жұмысың менің жұмысыма қарағанда қиын. –

Тоңазытқыш теледидарға қарағанда қымбаттырақ. –

Менің телефоным сенің телефоныңа қарағанда әдемілеу. –

Алманың көйлегі әдемірек. – Alma ruhája szebb.

Жұмыс өте ауыр. – A munka nagyon nehéz.

Картоптың сапасы төмендеу. – A burgonya minősége gyöngécske (‘alacsony’)

Аспан бүгін ап-ашық. – Az égbolt ma nagyon derűs / teljesen felhőtlen

Әжемнің шашы қап-қара. – Ezsemin haja koromfekete / ‘telefekete’

Forrásaim / Дереккөздер :

• Erika Öner : Qazaq nyelvi jegyzetek (2026.10.28)
• https://talkpal.ai/culture/what-are-the-causative-verb-forms-in-kazakh/ ???
• https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D1%80%D1%8B%D0%BD%D0%B4%D1%8B%D2%9B
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Giz-gaz, azaz -гіз, -ғыз, a qazaq műveltető képző

2026.10.14. DR. SZABÓ LÁSZLÓ QAZAQ NYELV

Hogyan képezzük a qazaq műveltető igét ?
Három-féle képpen is ! Tizeneggy alakú képzővel … A qazaq igen gazdag vagy változatos …

A Qazaq Nyelv

A Qazaq nyelv – qazaqul қазақша vagy қазақ тілі, oroszkodón meg a kazah nyelv a türök nyelvcsaládon belül a qıpcsáq csoportba tartozik. İgen, a hátul képzett qával …

Qazaq többesszám – hatos illeszkedés !

A Qazaq jelzők fokozása – Сын есiмнің шырайлары bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Így áll tájanyanyelvem (Sz.) hatalmas szótárában :

Bálint Sándor szerint tehát a szármány a „szögedi szárma” régies változata.
(A nem messze termett Ménesi bor az Arad-hegyaljai borvidékről való.)

Van pedig a szármának tölteléke meg burk(olat)a :

De a tőtelék már magában is fogalom :

A ‘szármával való táplálkozás‘-ra pedig külön igét is képöz a szögedi nyelv :

A szármázás persze nem keverendő és nem is keverhető a származással, hiszen a szögedi gyerök az nem származik, hanem szármaddzik.

Hanem ez a szép szögedi magyar szárma eggy kis kitekintéssel, vizsgálódással már igencsak nemzetközinek tűnik. Visszafejtve a Balkán szinte összes népeinél élő szinte azonos alakot eljuthatunk a török forrásáig. Ez persze pusztán a szavak eggymás mellé tételével ingoványos vizekre vezet …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar (Nagy)szótárában igen röviden :

Bár van eggy jelentős jelentés-eltolódás, de mégis csak valamibe töltött étel a törökben is …
Habár a törökben a töltött meg a göngyölt ételeknek külön neve van. Ládd alább !

Már az oszmán törökben صرمه (sarma) [ejt : szảrmả] szóval illették a ‘levélbe csomagolt töltelékkel való étkek’-et. Innen kutathatnánk perzsa vagy arab irányba is, de ez a vándorszó török gyökéből megérthető és tisztán, következetesen származtatható :

Türkiye Türkçesindeki sarma kelimesi, sar- fiilinden +ma isim fiil ekiyle türetilmiştir.

A török sarma [ejt : szảrmả] fn. ma leginkább ‘töltött szöllőlevél‘ jelentésben él.
Általánosabban (szólva) göngyölt, azaz ‘göngyölve töltött étel‘.

Hanem ennek a beburkolásnak vagy begöngyölésnek a törökben még bennsőségesebb értelme is kerekedett …

De csak hogy a konyhában maradjunk, vagy legalábbis a főzészetnél, a konyhaművészetnél leragadjunk, itt érdemes megemlíteni, hogy a fokhagyma török neve is ugyane tőről fakad !

Bár az alapszó sarmısak/ğı/ (fn.) mégis ma inkább hangzatosabb hangátvetéssel sarımsak/ğı/ alakban ösmeretes ‘fokhagyma’ (Allium sativum) jelentésben.

De lássuk csak, milyen szármáink is löhetnek még Szögedön ?!

Hajdan a Bécsi szárma valami nemös, úri étel löhetött, de mára az eredeti jelentése régön elhomályosult már. Inkább csak a méltatlan uraskodás gúnyoló kifejezése maradt ránk a tápaiak ízös nyelvözetében …

De a gúnyos szójátékok a szárma szárbaszökkenésével az öngúnyt is melegen betakargatják …
A kubikos-szárma bizony a ‘szögény embör szármája‘ …

A szögedi magyar nyelvben a szárma eredeti jelentését, azazhogy göngyöletes nyelvi gyökét nem ösmervén, nem érezvén dolma-sarma megkülönböztetést nem tartván él a tápai nyelvözetben a paprikaszárma ‘töltött paprika’ jelentésben.

Bár az az igazság, hogy a szögediek nem is göngyölnek, hanem gyöngyölnek … ez persze már messze vezet …

Törökországban azazhogy a törökben a dolma meg a sarma eggyáltalán nem ugyanaz.

Dolma – a dol-(mak) igéből származik, amelynek jelentése: ‘(meg)tölteni’. Ez tehát valamilyen ‘töltött étel’, amelynek a belét kivájták, majd mással töltötték (meg). Például :

Biber dolması – töltött paprika.

Patlıcan dolması – töltött padlizsán.

Kabak dolması – töltött tök (pl. cukkini).

Enginar dolması – töltött articsóka.

Sarma – a sar-(mak) [ejt : szảr-mảk] igéből származik, amelynek jelentése: ‘(be)tekerni’, ‘(be)göngyölni’, ‘(be)csomagolni’. Ez tehát valamilyen ‘(be)göngyölt étel‘, például:

Yaprak sarma(sı) – ‘levél-szárma’, ahol a tölteléket szöllőlevélbe göngyölik.

Lahana sarması – ‘káposzta-szárma’, ahol a tölteléket káposztalevélbe göngyölik.

Törökországban a szöllőlevélből készült szárma alapfogás az ünnepeken meg a családi összejöveteleken.
A jó háziasszony büszke is arra, hogy milyen gondosan tudja a leveleket föltekerni, a tölteléket be(le)göngyölni.

Göngyöletes szöllőlevelek képe Isztanbul 2025…

A török szárma származéka ↷ a bolgár сарма́ [ejt : szảrmả], a makedón сарма, a rác са̀рма, a horvát sàrma, az oláh sarma [ejt : szảrmả], az arumuny (latinosan angolkodón Aromanian) sãrmã, az arnót (albán) sarmë, de még a törökbe áztatott újhellén (νέα ελληνικά) σαρμάς [ejt : szảrmảsz] is … de még az örmény սարմա (sarma) is …

A magyarba vélhetően délszláv (rác-bolgár) közvetítéssel érkezett a szárma, minthogy a jelentése is alapvetően ‘töltött káposzta’, akárcsak a rácban meg a bolgárban.

Nem kell messzire tekintenünk, déli szomszédunk is szárma azaz са̀рма alakban emlegeti a ‘töltött káposzta‘ fölséges élményét… A rác (szerb) szóhasználatban azonban a са̀рма jelzővel akár háromféle étel is lehet. A számunkra legszokatlanabb a sarma od zelja [ejt : szarma od zelja] becézgetve sarmice od zelja [ejt : szarmice od zelja] pedig töltött répalevél… azazhogy ez egy újabb kétség (elágazási pont), hogy mit is takar a délszláv zelja ?! A zelja szó betakarja a lósóska‘tól a mángoldon át talán még a kelkáposzta levelét is … de leginkább ‘zöld (levél)’ jelentésben értelmezhető.

A szárma a törökben (elévetett jelző nélkül) leginkább a ‘töltött szöllőlevél‘ jelentésben él, míg az egész Magyar Alföldön – gúnyhatáron innen és túl is – ‘töltött káposzta‘ jelentésben ismeretes. A Dunántúlon e fogalmat nemigen ismerik. Ott kevésbé honolt a török. No persze e szó kihalása azaz végső eltűnése előtt illendő lenne egy minden falunkra kiterjedő tájnyelvi vizsgálatot kiterjeszteni, az eredményeket pedig tájnyelvi terképbe göngyölendeni. Ez a szárma-terkép már tisztán megmutathatná, meddig is terjedt a ‘töltött káposzta‘ török(ös) befolyása.

A török számára a szárma (elővetett jelző nélkül) röviden és tömören a ‘töltött szöllőlevél‘ jelentésben él. Ha pontosítani akarják, hogy milyen göngyöletről is van szó, hát a yaprak sarması [ejt: jảprảk szảrmảszi] azaz ‘levél-szárm(áj)a’ vagyis ‘levél göngyölet(e)’ alakot mondják.

De akad itt másik recept is. Ez is tanulságos :

Érdekes jelenség még, hogy a ‘töltött szöllőlevél‘ a székelyben-magyarban töltike vagy még inkább tőtike névalakban él. Ez az étel azonban inkább Erdélyországban elterjedt. A székely-magyar tőtike azonban nem olyan apró, mint a török tőtike. Erdélyben ma is könnyen kóstolhat ilyet az utazó. Majdnam olyan természetes mint a mai török hódoltsági területeken. Szöged vidékén töltike vagy tőtike mint étel (azonban) teljesen ösmeretlen.

Még a szögedi töltike jelentése is egészen zavarba ejtően más :

Forrásaim / Kaynakça :

• Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
• Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szöged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• szárma – tőtike – Kincses Nagy Éva személyes közlése
• Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
• Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
• Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
• Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)
• dolma / sarma – Serije i sve lepote Turske
• https://en.wiktionary.org/wiki/%D8%B5%D8%B1%D9%85%D9%87#Ottoman_Turkish
• sarma – https://en.wiktionary.org/wiki/sarma
• sarma od zelja – Obradovics Nenad személyes közlése
• Sarma od zelja – starinski recept
• Meninski, Franciszek à Mesgnien (1680), “صرمه”, in Thesaurus linguarum orientalium, Turcicae, Arabicae, Persicae, praecipuas earum opes à Turcis peculiariter usurpatas continens, nimirum Lexicon Turkico-Arabico-Persicum‎^[TAP], Vienna, column 2916
• Поленаковиќ, Харалампие (2007), “sărmắ”, in Зузана Тополињска, Петар Атанасов, editors, Турските елементи во ароманскиот [Turskite elementi vo aromanskiot]‎^[p], put into Macedonian from the author’s Serbo-Croatian Turski elementi u aromunskom dijalektu (1939, unpublished) by Веселинка Лаброска, Скопје: Македонска академија на науките и уметностите [Makedonska akademija na naukite i umetnostite], →ISBN, page 172
• https://ical.manu.edu.mk/books/PolenakovicHaralampie.pdf
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim

2026.10.23. napján fogant a címe …

•  Albanian: sarmë
• → Armenian: սարմա (sarma)
• → Aromanian: sãrmã
• → Bulgarian: сарма́ (sarmá)
• → Greek: σαρμάς (sarmás)
• → Macedonian: сарма (sarma)
• → Romanian: sarma
• → Serbo-Croatian:
  • Cyrillic script: са̀рма
  • Latin script: sàrma

A Szárma – szármány – tőtike vagy göngyölet ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Alexandriai Hüpatia görögül Ὑπατία, latinul Hypatia (Alexandria, 355 körül – Alexandria, 415 márciusa) késő antik alexandriai újplatóni(kus) bölcselő, számtanász és csillagásznő volt. – a Tudomány Hősnője és Vértanúja …

A matematikus és csillagász Alexandriai Theón leányaként a görög nyelvű alexandriai tudományos és filozófiai hagyományban működött. Az egyik legkorábbi olyan női matematikus-filozófus, akiről viszonylag részletes ókori és bizánci forrásanyag maradt fenn, noha saját művei önálló formában nem élték úl, nem ismertek.^[2][3][4]

A főbb források többsége nagy tekintélyű tanítóként mutatja be, aki Platón és Arisztotelész műveit, valamint matematikai és csillagászati tárgyakat magyarázott tanítványainak. A későbbi hagyomány Diophantosz Arithmetikájához, Pergai Apollóniosz Kónikájához, valamint ptolemaioszi csillagászati anyaghoz kapcsolódó magyarázó vagy szöveggondozó munkát tulajdonított neki. A modern kutatás e művek körét óvatosan kezeli: Hüpatia tudományos jelentőségét elsősorban oktatói, kommentátori, szerkesztői és közvetítői tevékenységében látja, nem pedig modern értelemben vett önálló természettudományos felfedezésekben.^[5][6][7]

Tanítványai között pogányok és keresztények egyaránt voltak. Legismertebb tanítványa Συνέσιος azaz Kürénéi Szünesziosz, a későbbi ptolemaiszi püspök volt, aki leveleiben nagy tisztelettel fordult hozzá. Ez a tanítványi kör különösen fontos a népszerű Hüpatia-kép értelmezéséhez : Hüpatia nem modern ateista racionalista, hanem késő antik újplatonikus filozófus volt, akinek műveltségét még az anti-pogány keresztény tanítványok és tisztelők is elismerték.^[8][9]

Hüpatia 415 márciusában vált városi csőcselék erőszakának áldozatává. Szókratész Szkholasztikosz közel kortárs keresztény egyháztörténész szerint egy Péter nevű lektor vezetésével keresztény férfiak támadták meg, a Kaiszareionba hurcolták és meggyilkolták. A keresztény(-védő) magyarázat szerint a gyilkosság hátterében az Oresztész alexandriai prefektus és Alexandriai Kürillosz püspök közötti várospolitikai-egyházi konfliktus, valamint az a szóbeszéd állhatott, hogy Hüpatia akadályozza a két vezető kibékülését. Közvetlen püspöki parancsra nincs biztos kortárs bizonyíték, de az eset már az ókorban súlyos árnyékot vetett Kürilloszra és az alexandriai egyházra.^[10][11]

A kora újkortól kezdve alakját gyakran a vallási fanatizmus, az antik műveltség pusztulása, illetve a nők tudományos szerepvállalása körüli viták jelképeként értelmezték. A modern kutatás ezeket a recepciós rétegeket többnyire elválasztja a forrásokból rekonstruálható történeti Hüpatiától. Halála nem a „tudomány és vallás” elvont összecsapásaként, hanem a késő antik Alexandria erőszakos városi, vallási és politikai viszonyai között értelmezhető. ^[12][13][14]

Agora 2009

Frankyking

Bár teljesen hiteltelenül – talán gyalázatból vagy más ármányból – eggy hellén helyett eggy zsidó színésznőre bízták a főszerepet, a film mégis tanulságos és továbbgondolásra érdemes …

Ím… Eggy hellén-hitelesebb göndör szőke ábrázolás :

Nevének görög alakja Ὑπατία, latin alakja Hypatia. Magyarul a szakirodalomban és ismeretterjesztő irodalomban egyaránt előfordul a Hüpatia és a hibásan hosszú magánhangzós Hüpátia forma is.

Születési ideje bizonytalan. A régebbi irodalomban gyakran 370 körüli dátum szerepelt, de több újabb kutató korábbra, a 350-es évek közepére vagy a 360-as évek elejére teszi születését. A kérdésben nincs pontos ókori adat, ezért a datálás közvetett következtetéseken alapul: apja, Theón működésének idején, Hüpatia tanítói tekintélyén, Szünesziosz tanulóévein és azon, hogy 415-ben már hosszabb ideje ismert és nagy tekintélyű filozófusként jelenik meg.^[15][16][17]

A 355 körüli dátum ma valószínűbbnek tűnik, mint a 370 körüli születés, mert jobban illeszkedik ahhoz a képhez, amely szerint Hüpatia halálakor nem fiatal tanító, hanem érett, tekintélyes és régóta működő alexandriai bölcselő(nő) volt.

„Mort de la philosophe Hypatie, à Alexandrie”. Cette version particulière provient de l’ouvrage Vies des savants illustres, depuis l’antiquité jusqu’au dix-neuvième siècle de Louis Figuier, publié en 1866: [3]. Néanmoins, cette image était auparavant apparue dans le journal Le Voleur Illustre, numéro 475, 7 décembre 1865

Forrásaim / :

• Vanyó & Baán 1984: Vanyó László, ed. (1984). Szókratész egyháztörténete. Ókeresztény írók, 9. ford. Baán István. Budapest: Szent István Társulat. ISBN 963-360-287-4.
• Whitfield 1995: Whitfield, Bryan J. (1995). „The Beauty of Reasoning: A Reexamination of Hypatia of Alexandria” (PDF). The Mathematics Educator (angol nyelven). 6 (1): 14–21. 2006. szeptember 2. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 1.
• https://fr.wikipedia.org/wiki/Hypatie
• https://en.wikipedia.org/wiki/Hypatia
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandriai_H%C3%BCpatia
• https://en.wikipedia.org/wiki/Synesius
• https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Hypatia_by_Julius_Kronberg,_1889.jpg
• https://fr.wikipedia.org/wiki/Hypatie#/media/Fichier:Alfred_Seifert_Hypatia.jpg
  https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Alfred_Seifert_Hypatia.jpg
• https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b4/Hypatia_by_Julius_Kronberg%2C_1889%2C_detail.jpg?utm_source=commons.wikimedia.org&utm_campaign=imageinfo&utm_content=original
• https://en.wikipedia.org/wiki/Hypatia#/media/File:Hypatia_(Charles_Mitchell).jpg
• https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Hypatia_by_Charles_Kingsley_-_Edmund_H_Garrett_-_book_cover.jpg
• https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Mort_de_la_philosophe_Hypatie.jpg

• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) alkotású) szójavallataim

A Ὑπᾰτία – Alexandriai Hüpatia – a Tudomány Hősnője bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A Bársony Bálint & Gerege – Hidegen fújnak a szelek / Khartai sarlag bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A Megarai Büzász – hellén-írottan Βύζας – volt Büzantion hellénül Βυζάντιον, latinkodón Byzantium alapítója. Ez az a Város, amelyet később Kons(z)tantinápoly néven emlegettek, amit a törökök a hellén(es) hallomány nyomán ma Isztanbulnak neveznek. Bizony… e neve képtelenül  eggyszerűen … A ‘Városba(n)’ jelentésű εἰς τὴν Πόλη(ν) azaz (e)isz tén Póli(n) mondolatból kerekedett-lerekedett (I)Sztanbul neve…
Osmanlı Türkçesinde استانبول (İstanbul) olarak.

Forrásaim / Sources :

Ακύλα Μήλλα, Πέρα, Το Σταυροδρόμι της Ρωμιοσύνης, εκδόσεις Μίλητος, Αθήνα 2006, ISBN 9608033047, σελ. 15

„Istanbul”. Harris 2017, p. 204.

Harper, Douglas. „Istanbul”. Online Etymology Dictionary.

John Bagnall Bury, Chapter III. Constantinople.

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …

Ajánlott olvasmány :

Büzász – Büzantion – Bizánc – Büzánc

A Megarai Büzász – hellén-írottan Βύζας – volt Büzantion hellénül Βυζάντιον, latinkodón Byzantium alapítója.
Ez az a Város, amelyet később Kons(z)tantinápoly néven emlegettek, amit ma Isztanbul néven ismer a világ …

Jókai alkonyi Sztambulja

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa …
„Az esthajnal utolsó sugárait bocsátja…

A Büzantion – Kónsztantinopolisz – Isztanbul bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

De nem minden Magyarnak ment még el az esze !

1882-ben ezen a napon született Kálmán Imre, 1948-ban pedig ugyanezen a napon hunyt el Lehár Ferenc.
Már e fölvezetés is igen kétes értékű … mi több Lehár-(le)sajnáló !
A két világhírű zeneszerző emléke előtt tisztelegve, a Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta ezen a napon ünnepelik a magyar operettet.
A magyar operett napját hagyományosan az Álom, álom, édes álom ünnepi gálával köszöntik.
(Dal Kálmán Imre Csárdáskirálynőjéből)

De valóban ez a nap az illendő ? Mikor is lehet a Magyar Operett Napja ?!

Az operett elnevezés Wolfgang Amadeus Mozarttól származik. A jelentése: „kis opera” vagy „operinca”, szlávkodón meg „operácska”.

Az első igazi operettet Offenbach írta Orfeusz az alvilágban címmel 1858-ban.

Az első magyar operett Huber Károly műve volt, a Víg cimborák 1863-ban. 

Lehár Ferenc első operettjét, a Wiener Frauent avagy a Bécsi asszonyokat 1902-ben (november 21.-én) mutatták be, amely világsiker lett, majd A víg özvegy operettje 1905-ben további nemzetközi sikerek sorát indította el.

A szegedi Huszka Jenő 1902 december 20.-án bemutatott Bob hercege hatalmas siker lett.
Ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek …

Kacsóh Pongrác János vitéz dalművét 1904-ben mutatta be a Király Színházban.

Erre a jó Magyar Hajóra kapaszkodott föl Kálmán Imre aTatárjárással 1908-ban, majd a többiek, Ábrahám Pál, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Eisemann Mihály és Fényes Szabolcs is a későbbi műveikkel. A 20. század első évtizedeiben beköszöntött a magyar operett aranykora …

Tehát Kálmán Imre a Magyar Operett bonvivánjainak, azaz hőseinek sorában legföljebb az ötödik !

Kálmán Imre (még Kopstein néven) Siófokon született, 1882. október 24.-én.

Kálmán Imre születésének a napja a mai napig vita tárgyát képezi, így e nap kijelölésére ezért sem éppen telitalálat. 1882. október 24-én éjfélkor született Siófokon a budapesti zsidó születésű Koppstein Károly (1850–1921) és a varasdi születésű Singer Paula (1853–1933) fiaként. A vita onnan ered, hogy nem eldönthető a születése perce. A Koppstein családnál vendégeskedő nagybácsi megállapította, hogy a baba éjfél után, azaz október 25.-én jött világra, az apa szerint viszont épp egy perccel éjfél előtt.

A legtöbb operettjét nem is magyar nyelven írta, így megint csak kérdéses, hogyan is lehetne a születése napja – A Magyar Operett Napja ? Legföljebb a Monarchikus Operett Napja ! Megjegyzendő, hogy Trianon Terrora után pedig végleg Bécshez, majd Amerikához pártolt… Ekkora mAGYAR volt ő !!!

A Magyar Operett Napja könnyedén kijelölhető remek más magyar operettszerzők születésnapja alapján is.
Így szóba jöhet a leghíresebb Lehár Ferenc, Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő hármasán túl Jacobi Viktor, Brodszky Miklós, Szirmai Albert, Ábrahám Pál, Gyöngy Pál, Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Farkas Ferenc és Fényes Szabolcs is…

Kacsóh Pongrác rendkívüli sokoldalúsága is döntő érv rá, hogy az Ő Születése Napja legyen a MAGYAR OPERETT NAPJA ! Kolozsvárott Summa cum Laude minősítéssel szerezte meg a bölcsész diplomáját, majd fizikából doktorált. Hozzáfoghatóan művelt operett-szerzőnk nem akadt. Talán más nemzetnek hasonló sem…

Kopstein (Kálmán) Imre volt a család hat gyermekéből (Béla, Vilma, Imre, Emília, Rózsa, Ilona) a harmadik.

Az édesapja házában alakult meg az 1880-as évek közepén az a társulat, amely Siófok fejlesztését tűzte ki céljául. Nagyszabású építkezéseket terveztek, szomszédságukban épült fel a nyári színház, majd később a lóversenypálya is.

Zongoristaként 1897-ben mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csodagyerekként ünnepelték, de a zongorista karrierről 1900-ban a játékát korlátozó ízületi gyulladása miatt le kellett mondania. Ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárás, amelyet 1908-ban mutattak be nagy sikerrel a Vígszínházban.

Ezután Bécsbe költözött, és 1938-ig ott is maradt. Itt mutatták be 1915-ben legsikeresebb művét, Die Csárdásfürstin-t, azaz a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett. Magyarországon csak eggy évvel később került színpadra. Befutásától fogva szinte minden darabját előbb Bécsben és csak azután szerepeltették Pesten … Így Kálmán Imre születésnapja méltán lehet a Bécsi Operett Napja !

Nagy sikerű művei voltak ez után Der Zigeunerprimas azaz A cigányprímás, Die Bajadere azaz A bajadér, a Gräfin Maritza azaz a Marica grófnő meg Die Zirkusprinzessin azaz A cirkuszhercegnő.

Der Zigeunerprimas (A cigányprímás) ősbemutatója 1912 október 11.-én volt. Sikerét érzékelteti, hogy Bécsben másnap mindenütt az operett híres keringőjének (Gingalló, mint a pillangó…) dallamát fütyörészték. Ez volt Kálmán második világsikere. Meghódította vele a budapesti Király Színházat is, ahol 1913. január 24-én mutatták be.
A cigányprímás Amerikát is meghódította, Fedák Sárival a főszerepben.
… Így Kálmán Imre születésnapja méltán lehet az Amerikai Operett Napja !

Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Ausztriából Amerikába menekült.

1940-ben a Genovából induló hajó, a Conte di Savoia fedélzetén érkezett meg a Kálmán család New Yorkba, majd Grace Moore színésznő unszolására Hollywoodba utaztak. Ott Louis B. Mayer, az MGM stúdió főnöke fogadta őket, aki korábban már megszerezte a Marica grófnő megfilmesítésének jogait is. 

New Yorkban régi barátokra talált Bartók Béla, Richard Tauber, Ormándy Jenő, Oscar Hammerstein személyében.

A Rudolf herceg és Maria von Vetsera tragikus történetéről szóló Marinka darabot 1945 július 18.-án mutatták be a New York-i Winter Gardenben hatalmas sikerrel. A szövegkönyvét Farkas Károly és George Marion írták.

1949-ben visszatért Európába. Ellátogatott Bad Ischlbe is, ahol megkoszorúzta Lehár sírját.

Párizsban húnyt el 1953 október 30.-án az operettjeiről híres magyar zsidó zeneszerző és karmester. A halál álmában érte. Ausztria állami pompával temette el oda, ahova kívánta : a bécsi központi temetőbe, Beethoven, Brahms meg Mozart szomszédságába. Ennyire volt Ő a Magyar Operett Embere ! Teljesen méltatlan a legoly híres, de inkább a leghíresebb magyar operettszerzők, mint Lehár Ferenc, Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő elé toszakodni Őt… akármilyen sikeres is lett a kapcsolatai meg a helyezkedései révén …
Tiszteljük Őt, ahogy illik, a Magyar Operett népszerűsítőinek sorában dobogós, vagy azt követő helyen !

Utolsó művét, az Arizona Ladyt fia fejezte be. 1954 január 1.-jén mutatták be a berni Stadttheaterben.

Siófoki szülőházában múzeumot rendeztek be a hagyatékából, a személyes tárgyaiból.

Kálmán Imre operettjei

Más művei

• A pereszlényi juss, énekes játék, 1906 április 7.-én mutatták be a budapesti Magyar Színházban
• The Blue House, egyfelvonásos operett, 1912-ben mutatták be a londoni Hippodromban
• Kivándorlók, életkép, 1913 szeptemberében mutatták be Medgyaszay Vilma kabaréjában
• Ronny, hangosfilmoperett, 1931 december 22.-én mutatták be a berlini Gloria Palastban

Forrásaim / Sources :

• https://hirmondo.blog/2025/10/24/a-magyar-operett-napja/
• Október 24. – A MAGYAR OPERETT NAPJA! Ma a …
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

LEHÁR FERENC SZÜLINAPJÁN

Szelek (április) hava 30.-án 1870-ben e napon született Lehár Ferenc 
magyar zeneszerző, katonakarmester és operettszerző († 1948)

…

KACSÓH PONGRÁC születése napján

Kacsóh Pongrác sikerén túl a rendkívüli sokoldalúsága is döntő érv rá,
hogy az Ő Születése Napja legyen a MAGYAR OPERETT NAPJA !

A Kálmán Imre születésnapja – A Monarchikus Operett Napja ! bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.