Zarándoklat – haddzs – حج – [ejt : ḥaǧǧ]

A haddzs – حج [ejt : ḥaǧǧ] fogalma maga a Mekkai Zarándoklat, amelyre minden évben a muszlim naptár dzu l-hiddzsa hónapjában kerül sor. Az ősi arab szokásokra épülő zarándoklat minden muzulmán számára kötelező. Minden muszlimnak élete során legalább eggyszer el kell zarándokolnia Mekkába, ha az egészsége (is) megengedi és ha az utazás költségeit (is) megengedheti magának. 

Mekka csaknem fél évezreden át a török Oszmán Birodalom része volt, így a törökség gondolkodásába is alaposan beágyazódott… Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

Amikor a zarándokok már 10 kilométerre megközelítették Mekka városát, át kell öltözniük az ihrámba إحرام [ejt : iḥrām], amely két varratlan fehér vászonból áll. A zarándokok ezzel fejezik ki Isten előtti eggyenlőségüket. A mekkai zarándoklat nemcsak a férfiakra nézve kötelező, hanem a nőktől is elvárják a zarándoklatot. Miután valaki már részt vett a zarándoklaton, háddzsnak nevezik, a nő(ke)t meg háddzsának.

Ennek a török megfelelője Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

A zarándoklat sűrű porát és nehéz verejtékének ragacsát lemosó rózsaolaj neve is ‘zarándokolaj’ :

De még eggy féldrágakő is a muhammedán zarándoklatról nyerte a nevét :

A muhammedán (Sz.) zarándoklat messze ível … Ez az alábbi kifejezésben ölt színes pártát :

A hacılar [ejt : hadzsılar ] ‘zarándokok’, a kuşak pedig ‘öv’ jelentésben értelmezi e kifejezést : a ‘zarándokok öve’ értelemben.

De van még ennél nagyobb íve is a haddzsnak a Török Égen ! Ez már a Csillagok Világába, hacsak nem a Mennybe visz :

A hacı(lar) [ejt : hadzsı(lar) ] ‘zarándokok’, a yolu pedig ‘útja’ jelentésben értelmezi e kifejezést : a ‘zarándok(ok) útja’ vagyis a magyar Hadakútja értelemben.

A Héraklészt a Halhatatlanság Teje‘vel tápláló Héra kebléből kibuggyanó İsteni Tej loccsanatán… a hellénkedő Égi ‘Tej(Kör)’ jelentésű γαλαξίας (κύκλος) [ejt : galaksziasz (küklosz)] áthallása, a latin Via Lactea nyomán ma sokan ‘Tejút’ néven is emlegetik … Csillagotthonunkat a latinkodó hellénománok. Így tesznek ma az újlatin hiszpánok a Vía Láctea, a francoskodók a Voie lactée, a németek a Milchstraße, az angolok a Milky Way, meg az oroszok a Млечный Путь szavaikkal is… De nem így a törökök, és mégkevésbé így az Igaz Magyarok !
Hiszen a székelyeink a Hadak Útján magát Atilla fiát, a megváltó Csabát várják vissza …

Egészen érdekes a zarándoklat szokását túljátszó muhammedánok (Sz.) gúnyolása is…
Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

Magam is találkoztam hithűségüket gőgösködőn, mégis alpári módon fitogtató muhammedánokkal az angli-pakik között. (Sz.) Bár a Brit Állam lefosztásából és fekete üzelmeiken túl főleg segélyekből élt a család, mégis azzal hencegett a családfő, hogy a brit adófizetők pénzén (meg így az én pénzemen is) évente kétszer is elviszi a családját a HADDZS-ra Mekkába ! Természetesen fényűző körülmények között páváskodnak hitsorsosaik előtt… Mások, az igazhitű muszlimok meg lehetnek oly szegények, hogy soha a büdös életükbe el nem jutnak a haddzsra, Mekkába. Valahogyan így értelmezhető a hadzsı aga, azaz a ‘zarándoklat ura’ vagy inkább a ‘zarándoklat uraskodója’ kifejezés mélyen szántó gú(n)nya e találó török szóban.

A hacı [ejt : hadzsı ] ‘zarándok’, a yatmaz pedig ‘nem fekhet’ jelentésben értelmezi e kifejezést : a ‘zarándok nem fekhet’ azaz a ‘fekhet(et)len zarándok’ magyarul talán ‘Keljföl-Jancsi’ jelentésben.

Kába köve – kıble

Az iszlám második oszlopa az Ima, az arab szalát – صلاة [ejt : ṣalāt], azaz az imádkozás, az imák szertartásai is megkövetelik Mekka irányának ösmeretét. A Kába köve itt is az iránytű, az átszellemülésben is, akárcsak a zarándoklatok esetében. A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk – hajnalban, délben, kora délután, alkonyatkor meg éjszaka – minden imát arccal a mekkai Kába köve vagy inkább Kába sziklája (szentélye) felé. Az iszlám világban ezt mindenütt jelzik is….

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban szóllásossan :

A kıble alak egészen szokatlan a törökben. Még az arab szóátvételek között is. Mélly hangrendű ı után soha, eggyetlen más szóban sem következik (magas) e hang.

2026 4. 2.-3.

Forrásaim :

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام  

A Haddzs – hadzsı – Hadzsıjolu   bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

1.) Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása

A saháda – شهادة [ ejt : šahāda] az iszlám vallás hitvallása, amely kimondja, hogy eggyetlen isten létezik, Allah, és Mohamed az Ő prófétája. Ez a mondat az iszlám világ legfontosabb alaptétele. Ennek a mondatnak az arab megfelelője hangzik fel a müedzzinek énekében is. A rögeszmésen eggy-Isten-hitű (monotheista) vallás a Többistenhitek kiirtása ellen indított hadjáratot. A Qurán a sahádáról így ír:

2.) Ima – szalát – صلاة – [ejt : ṣalāt]

Az iszlám második oszlopa a szalát – صلاة – [ejt : ṣalāt], azaz az ima, az imádkozás, az imák szertartásai. Eszerint a muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: hajnalban, délben, kora délután, alkonyatkor és éjszaka. Minden imát arccal a mekkai Kába köve vagy inkább Kába sziklája (szentélye) felé kell elvégezni. Az iszlám világban ezt mindenütt jelzik is….

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban szóllásossan :

A kıble alak egészen szokatlan a törökben. Még az arab szóátvételek között is. Mélly hangrendű ı után soha, eggyetlen más szóban sem következik (magas) e hang.

A szalát elsődleges célja az, hogy az imádkozó gondolatait Allahra összpontosítsa. Az iszlám világban az imádkozást az Istennel való személyes érintkezésként fogják fel, amely hódolatot és hálát fejez ki. A Qurán – mai közbugyután Korán – القرآن [ejt : al-Qur’ān / al-qurˈʔaːn] a következőképpen ír az imádság hasznáról : „Az imádság eltilt attól, ami hitvány és elvetendő.„

3.) Böjt – szaum – صوم – [ejt : ṣawm]

A Qurán szerint háromféle böjt szaum = صوم – [ejt : ṣawm] lehet különböztethető meg : egyrészt a vallás által előírt rituális böjtök, másrészt azokat a böjtöket, amelyeket valamelyik parancsolat elmulasztása miatt mintegy engesztelésképpen kell megtartani, és végezetül az aszketikus böjtöt.

Az első kategóriába tartozik a ramadán hónapjában tartott böjt. Ebben a hónapban a muzulmánoknak tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól és nemi együttléttől hajnaltól napnyugtáig, és különösen ügyelniük kell arra, hogy ne kövessenek el másfajta bűnt. A muszlimok szerint a böjt jelentősége abban áll, hogy gyakorlása közben a hithű muzulmánok közelebb kerülnek Allahhoz. Az önmegtartóztatással az Allah iránt érzett hála, nagyrabecsülés és ugyanakkor a tőle való függőség jut kifejezésre, de a hívők ezáltal vezekelnek múltbeli bűneik miatt, vagy ezzel emlékeztetik magukat a nélkülözők kínjaira.

A A Qurán – mai közbugyután Korán – 30 nagyjából eggyforma terjedelmű dzsuzból részből áll. Ilyen módon a 30 napos Ramadán alatt napi egy dzsuz elolvasásával el lehet olvasni a teljes Koránt. 

4.) Alamizsna – zakát – زكاة – [ejt : zakāt]

A zakát (زكاة – zakāt) eredetileg alamizsnaadást jelentett, sőt a korábbi évszázadokban a zakát egy adónem volt, amely a túlzott vagyoni különbségek csökkentését célozta. Az alamizsnaadás kötelező, és a muzulmánoknak illik a vagyonukhoz mérten adományokat adni. A zakát úgy tartja, hogy az iszlám világ felelőssége megsegíteni azokat a muzulmánokat, hittestvéreket, akik anyagi gondokkal küzdenek. Az általánosan elfogadott hagyomány szerint a zakát egy hívő muszlim vagyonának 2,5%-át teszi ki, amelyet a szegényeknek illetve a rászorulóknak kell szétosztania. Ezek közé tartoznak a rabszolgák, szolgálók, adósok és az utazók is. Egy muszlim a megszabott zakáton felül is adakozhat, ha valamilyen okból kifolyólag nagyobb isteni gondviselést szeretne elérni. Ezt az adományt szadakának (arabul صدقة – ṣadaqa) nevezik.

A zakátnak két fő összetevője van. Az egyik a kaddzs, amit fix összegben határoznak meg az alapján, hogy a család feje mennyit költ ételre a Ramadán idején saját maga és egész háza számára. A másik a tulajdonképpeni zakát, amely a család jövedelmétől függően változik. Ez jelenleg tehát egy család minden értékének és megtakarításának a 2,5%-át teszi ki, amit egy holdévre számolnak ki. Ezt csak akkor kell kifizetni, ha a család vagyona nem érte el a minimumot, az úgynevezett niszábot (نصاب – niṣāb), ami három uncia, vagy 87,48 gramm arany értékét jelenti.
A legtöbb síita muszlim a zakáton felül egy humsz (خمس – ḫums) nevű adófajtát is fizet, amelyet a síiták külön vallási gyakorlatként kezelnek.

5.) Zarándoklat – haddzs – حج – [ejt : ḥaǧǧ]

A haddzs – حج [ejt : ḥaǧǧ] fogalma maga a Mekkai Zarándoklat, amelyre minden évben a muszlim naptár dzu l-hiddzsa hónapjában kerül sor. Az ősi arab szokásokra épülő zarándoklat minden muzulmán számára kötelező. Minden muszlimnak élete során legalább eggyszer el kell zarándokolnia Mekkába, ha az egészsége megengedi és ha az utazás költségeit megengedheti magának. 

Mekka csaknem fél évezreden át a török Oszmán Birodalom része volt, így a törökség gondolkodásába is alaposan beágyazódott… Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

Amikor a zarándokok már 10 kilométerre megközelítették Mekka városát, át kell öltözniük az úgynevezett ihrámba إحرام [ejt : iḥrām], amely két varratlan fehér vászonból áll. A zarándokok ezzel fejezik ki Isten előtti eggyenlőségüket. A mekkai zarándoklat nemcsak a férfiakra nézve kötelező, hanem a nőktől is elvárják a zarándoklatot. Miután valaki már részt vett a zarándoklaton, háddzsnak nevezik, a nő(ke)t meg háddzsának.

Ennek a török megfelelője Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

2026 2. 4. – 2026 4. 2.

A Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام   bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A zsidó ábécé eredeti alakjában egy 22 betűt (karaktert) tartalmazó „abdzsád” csaknem tisztán mássalhangzó-írás, amelyet az ókortól kezdve egészen napjainkig a héber nyelv (le)írására használnak. Ugyanezt az írást használták és használják ma is, esetleges kisebb módosításokkal a zsidó diaszpóra számos más nyelvének – például a németes jiddis, a spanyolos ladínó vagy a judeo-arab nyelvek – leírására is. A bibliai szövegek lejegyzése során kialakult pontozási rendszer eredetileg nem volt része az írásnak, utólagos toldás.

A kvadrátírás az i. e. 3. század során alakult ki az arámiból, amit a nyelv írására az i. e. 6. sz. óta használtak. Ezt megelőzően a hébert az óhéber írással írták, amely az i. e. 10 században jött létre a foiniki (közhülyén föníciai) ábécé nyomán.

Úgy is sorjázhatjuk, hogy … A héber nyelvet három féle betűkészlettel is írták a történelme során.
A héber nyelvet legelőször – a foiniki (közhülyén föníciai) írásból az i. e. 10 században létre jött – óhéber írással írták, majd arámi abdzsáddal, végül pedig az önálló és sajátos héber abdzsáddal írják.

Ez az óhéber betűrend mai szemmel inkább hasonlít a berber írás(ok)ra, mint a mai héber betűrendre.

Magánhangzó pettyegetek

Gershayim

Forrásaim :

• Ager, Simon (2015). „Abjads / Consonant alphabets”. Omniglot.
• Daniels, Peter T. (2013). „The Arabic Writing system”. In Owens, Jonathan (ed.). The Oxford Handbook of Arabic Linguistics. Oxford University Press. p. 415. ISBN 9780199764136.
• Daniels, Peter T. & Bright, William, eds. (1996). The World’s Writing Systems. Oxford University Press. p. 4. ISBN 978-0195079937.

A A héber ábécé – zsidó abdzsád – alefbet ivri – אָלֶף־בֵּית עִבְרִי bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A lámad [lāmaḏ] az arámi/szír „l” azaz a ܠ betű helyes ejtése magyarul.
A betű egyébiránt tükrösen fordított (nagy ell), abba az irányba, amelybe haladva írják…
Lâmad [lāmaḏ], Aramice/Süryanice “l” yani ܠ harfinin doğru telaffuzudur.
Bu harf ayrıca yazım yönüne doğru bakan aynalanmış (büyük L’nin tersine çevrilmiş) bir
biçimdedir.

Lám, lássuk hát a szilaj görbe botot ! Azaz hogy a görbe betűt…
Haydi bakalım, şu yabanî eğri değneğe bakalım! Yani eğri harfe…

Süryani Lâmadh : ܠ ـܠـ ܠـ

A szűr vagy szír lámadh

A lám [lām] az arab „l” azaz „ell” vagyis az لـ / ـلـل / ل betű helyes ejtése magyarul. Lám-lám…
Arapça lâm da “l” yani “ell” harfinin doğru telaffuzudur: لـ / ـلـ / ل
Arapçada bu harfin adı lâm [lām /laːm/]’dır.

Az arab lám

Az arab „l” azaz „ell” azaz لام neve a lám [lām /laːm/].

Ezt a betűt, ezt az írásképet használja lám-mal az arabon kívül a perzsa és még számos más muszlim hitű nép is… Így írt a török is az oszmán korban.
Bu yazı biçimi Arapçanın dışında Farsça ve birçok Müslüman halk tarafından da kullanılmıştır. Osmanlı döneminde Türkler de bu harfi kullandıdır.

A lámed (לָמֶד) meg a héber „l” azaz „ell” vagyis ל betű helyes ejtése magyarul. E betű az arámitól meg az arabtól eltérően nem csak tükörképi módon (jobbról balra) áll, de még bizony fejjel lefelé is áll, – tótágast, találóbban talán zsidágast él – sőt még egy kis kandikáló csápot is növesztett…
Lám a zsidágas sémmi lám(ad) a héber lámed írásában él.
İbranice lamed (לָמֶד) ise yine “l” sesini karşılar.
Bu harf Aramice ve Arapçadan farklı olarak yalnızca sağdan sola yazıldığı için aynalı değil, aynı zamanda adeta ters durur ve küçük bir çıkıntıya sahiptir.

A héber lámed

Írásváltozatok
			héber folyóírás	Ras(h)i írás
ל	ל	ל

A lámed héber betűzete : לָמֶד – İbranice lâmed harfi: לָמֶד

Az arámi lámad [lāmaḏ] azaz a ܠ betű eredete a ‘terelőbot’, vagy ‘horgas juhászbot’, vagy ‘gulyásbot’ – fél-latinkodón pásztorbot, – amelyet az ósémmi nyelvben hasonlóképp emlegettek. Nem is különös ez az ábécé első betűjének, az alef-nek ismeretében, amelynek a jelentése is ‘ökör’. S másodiké a béth(á)é meg ‘ház’. A harmadiké meg… ‘az ökröt (a házhoz) hajtó bot’…
Lamed’in Kökeni Aramice lâmad (ܠ) köken olarak: çoban değneği veya kancalı sürü sopası anlamına dayanır.
Bu durum şaşırtıcı değildir çünkü Sâmî alfabenin ilk harfi alef “öküz”, ikincisi beth “ev” anlamına gelir. Üçüncüsü ise “öküzü (eve) yönlendiren değnek”tir.

No de ezek a sémmi műveltségek sem önmaguktól valóak…
A lámad betű eredete is (még) ősi(bb) műveltségekre megy vissza…
Bu Sâmî alfabesi de daha Eski Kökenden doğmuş harfler
Bu lâmad (ܠ) köken olarak: çoban değneği sembolizm da daha eski kültürlere gider…

De egészen elképesztő lehet ez az műveltségeken meg évezredeken átívelő állattartó szemlélet, ha a magyar pásztorbotokat is szemügyre vesszük… Lám-lám az arámi-latin eredetű „ell”-ünk tárgyi képe :
Macar çoban değnekleri de şaşırtıcı biçimde bu şekle benzer.

A pásztorbotból támad-lámad a ܠ …

Çoban değneğinden → lâmad (ܠ) doğmuştur.

Sőt a magyar juhász botja korszerűbben, kampósan is egészen emlékeztet az égihoni (egyiptomi) jelképre meg a sémmi betűre is.
Hatta Macar çoban sopası, daha modern, kancalı haliyle de gök (Mısır) sembolünü ve Sâmî harfini anımsatıyor.

Juhászkampó (Kiskőrös, Bács-Kiskun m., 1970-es évek) – Çoban kancası (Kiskőrös, Bács-Kiskun m., 1970’ler)

Az akupti, égihoni hieroglüphákból majd a lámadból alakult a Ge’ez ለ is. A phoiniból (közhülyén föníciaiból), azaz hogy annak az ugariti ágából támadt a hellén Λ azaz a lambda, amely egészen hanghasonló a lámadhoz, de még hasonlóbb az ugariti lamda betűjéhez.
Akupti, göksel hiyerogliflerden ve lámad’dan Ge’ez ለ da oluşmuştur. Phoiniból (yaygın adıyla Fenike), yani onun ugariti dalından, hellen Λ, yani lambda ortaya çıktı, bu lambda lamaya ses olarak çok benziyor, ancak ugariti lambda harfine daha da benziyor.

Lakedaimón (Λακεδαίμων) legendás lambdája is innen ered… azazhogy innen szökkent (két) szárba :
Lakedaimón (Λακεδαίμων) efsanevi lambdasının da kaynağı burasıdır… yani buradan (iki) dala ayrılmıştır:

A hellén lambda az ugariti lamda betűből kerekedett !
Érdemes tisztázni : „föníciai” süketelések helyett ugariti eredetű !
Elgondolkodtató, hogy még az ugariti lamda neve is mennyire hasonló…
Fejlődésirányban ugariti lamda > hellén lambda.
Hellen lambdasının kökeni Ugarit lambdasından gelmektedir!
Açıklığa kavuşturmak gerekir : “Fenike” saçmalıkları yerine Ugarit kökenli!
Ugarit lamda’nın isminin bile ne kadar benzer olduğu düşündürücüdür …
Gelişim yönünde Ugarit lamda > Yunan lambda.

Ajánlott olvasmány / Önerilen okuma :

Rovások és Īrások

Sőt a Latin L is, de még a hellénből tördelt kürilli Л (ell) is lám-lám mind e botos körhöz kapcsolódik…
Hatta Latin L ve hatta Helen’den türetilen kiril Л (ell) bile bu sopa çemberiyle bağlantılıdır…

Törökül szólva :

Lâmaddan lâm doğmuş … Lâmaddan lâm olmuş …

Ajánlott olvasmányok / Önerilen okumalar:

Rovások és Īrások – Rováslar ve yazılar

Arab betűk – Arap harfleri

Az arab ábécé mássalhangzóīrás, más (arab) szóval abdzsád.
Szeretnek tetszelegni az eredetiségével, de természetesen ez is arámi eredetű. 
Isza azaz Jézüs nyelvének īrásából ered…

Arap alfabesi ünsüz harflerle yazılır, başka bir (Arapça) kelimeyle abdzsád.
Özgünlüğüyle övünmeyi severler, ama elbette bu da Aramice kökenlidir. 
Isza, yani İsa’nın dilinin yazısından türemiştir…

Qazaq īrás-rendszerek és īrás-reformok…

Qazaq yazı sistemleri ve yazı reformları…

A Qazaq nyelv – qazaqul қазақша vagy қазақ тілі, oroszkodón meg a kazah nyelv
a türök nyelvcsaládon belül a qıpcsáq csoportba tartozik.
İgen Qazaq, a hátul képzett qával…

Qazaq dili – қазақша veya қазақ тілі, Rusça’da Kazak dili – Türk dil ailesinde qıpçak grubuna aittir.

A Lâm-lâm – Lâmaddan doğar lâm… bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Magyarkodón tévelyegve Máté, helyesebben Matthai állítólag a héber Mattitjahu rövidült alakja. Jelentése a héber értelmezése szerint ‘Jahu ajándéka’, mai ajvékolással meg ‘Jahve ajándéka‘. Amennyiben Máté valóban héber (zsidó) származású, úgy a Mattitjahu lehet a hiteles névalakja, ha azonban Isza, azaz Jézüs arámi zsidegen (Sz.), héberkedőn gój(ím) – vagyis a zsidók számára „idegen” – népéből való, úgy a Matthai a valószínűbb. Ez utóbbi alakot, ill. változatát használja széles körben a nem keresztény világ is. A török például Matta néven emlegetik.

A középkori magyar írásmódja is „th”-val természetes : Mathe alakban.

Matthai eredetileg vámszedő volt, amely foglalkozást még a zsidók (az izraeliták) is megvetettek, mert a Római Birodalom számára (is) dolgoztak. De legúgy a saját zsebükre is. Zakeus főadószedő példázata szerint a zsidó templomokban (zsinagógákban) nem is imádkozhattak. Matthai, torz-magyarkodón Máté a szülőhelyén, Kafarnaumban működött, ahol – Jézü(s) hívására – fölhagyott addigi bűnös tevékenységével és követte Jézü(s)t (Máté 9,9; Márk 2,14; Lukács 5,27-32). Jézü(s) halála után Ő is elhagyta a szülőföldjét, és Ethiópiában hirdette az Örömhírt. Amikor hitének megtagadását követelték tőle, Ő kitartott amellett, ezért halálra kínozták érte. Az Ő Örömhíre nyomán ösmerjük a Napkeletek Bölcseinek (Sz.) történetét.

Az i. sz. 80-90 között keletkez(het)ett mű a szünoptikus evangéliumok közé tartozik, és elsősorban a zsidó származású keresztényeket célozta meg, hangsúlyozva Jézü(s) mint Messiás királyságát. Ezért (az evangeliumért) is hihető, hogy Matthai zsidó volt és hazabeszélt…

A vámszedő euangelionja ma a 4 hivatalos (kanonizált) evangélium egyike.
Az Ő Örömhíre nyomán ösmerjük a Napkeletek Bölcseinek (Sz.) történetét (is) :

Matthai Örömhíre (Sz.), azaz Máté evangeliuma gyermekségtörténetében (Mt 2,1-16) bukkannak föl a Keleti Mágusok azaz a „Magoi apo anatolón” (Μάγοι από ανατολών), másként a Napkeleti Bölcsek, akik a csıllag vezetésével keletről érkeztek Béthlehembe, hogy hódoljanak Jézü(s)nek. Szokásos magyarul Háromkirályok-ként is emlegetni őket, bár a bibliai evangelium (Matthai) a számukat sem mondja, és nem nevezi „királyok”-nak sem Őket.

A hellén (görög) Μάγοι από ανατολών [ejt : Magoi apo anatolón] szó szerint úgy fordítható, hogy ‘Mágusok (a) keletekről‘ vagy talán költőibben úgy is mondható, hogy a ‘Keletek Mágusai‘…
Ennek nyomán – amennyiben a Szentírásról a hellén forrást tekintjük (az) eredetinek, úgy – nem is a Napkeleti Bölcsek, hanem a Napkeleteki Bölcsek (Sz.) a helyes(en fordított) kifejezés.

Matthai Örömhíre (Sz.) hellénül τὸ εὐαγγέλιον κατὰ Ματθαῖον azaz Ma(t)thai Euangelionja (Sz.), törökül Matta İncili, (e)szpanyolul El Evangelio de Mateo, németül Das Evangelium nach Matthäus, angolul Gospel of Matthew, francogón L’Évangile selon Matthieu…

Forrásaim :

Juhász Gyula evangéliuma – Szerk.: Nyáry Szabó László (Torontál Kiadó, 2017)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …

Ajánlott olvasmány :

Keletekről – από ανατολών – apo anatolón

A Matthai – Máté avagy Mattitjahu ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

E napon született Debrecenben Oláh Gábor magyar írónk-költőnk.
Debrecenben, 1881 január 17.-én. Debrecenben is húnyt el 1942 június 23.-án. 

Szegény, sokgyermekes családban született. Apja bérkocsisként kereste a család kenyerét. Kisgyerekkorától Debrecenben élt. Apja ellenzése ellenére sikerült gimnáziumba, majd egyetemre járnia. A Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Négyesy László, Simonyi Zsigmond tanítványa volt. Hazatérve így még jobban érezte Hazája és Városa elmaradottságát…
Meg nem alkuvó, szilárd jelleme miatt fokozatosan elszigetelték…

Oláh Gábor legjelentősebb nyelvészeti alkotása : 

A debreceni nyelvjárás (1906) 

Ennek bevezetőjében olvasható :

Debrecen az alföldi kálvinista magyarság középpontja már nagy idők óta ; Szegeden kívül leghatalmasabb összetömörítő fészke a fajmagyarságnak. Szláv eredetre mutató neve mellett is határtalan pusztáival, házi állatvilágának gazdagságával, termő földjeivel és erős konzervatívizmusával mintha csak remekbe csinált
alkotmánya volna a nomád népfajból kialakúlt mai magyarságnak. Nyelve is olyan, mint maga a nép : erős, egyszerű, külsőleg tán szikárnak tetsző, de belsejében költői szépségeket rejtő.

Idegen nemzetiségek beolvadása nem igen keresztezte a debreceni vért.
Igaz, hogy a XVI. század folyamán sok baja volt a nyakán ülő törökkel; hatott is rá az ozmánság, de ez a hatás sokkal gyengébb volt, mint a rá való visszahatás. S ha török emberek családot alapítottak a városban : elmagyarosodtak, elvegyültek, úgyhogy nevöknél egyéb misem őrzi ozmán eredetöket.
Ilyen pl. az Ábrahám család, melynek őse egy Ibrahim nevű török ember volt.

Oláh Gábor tehát természetes jelenségként kezeli az Ábrahám családnév török İbrahim eredetét, azazhogy az (arab-)török İbrahim héber Ábrahámmá válását : az Ábrahám család […] őse egy Ibrahim nevű török ember volt.

Oláh Gábor azt is írja : Még egy érdekes, irodalmi hatásról eshetik szó: a Károli fordította Biblia nyelvének a hatásáról. A debreceni ember, mint kálvinista vallású, nagy bibliaolvasó és ismerő. S ez a könyv már tekintélyénél fogva is átültette régiesebb szólamait a beszédében nem sokat változó polgárság nyelvébe. (4.o.)

Így válik a magyar keresztény kultúrkörben a(mus)z(lim) arab İbrahim (a) biblikus nyomásra héber Ábrahámmá…

Oláh Gábor A debreceni nyelvjárás (1906) 4. fejezetében, a Család- és személynevek között már nem ejt szót Róluk; majd a 7. fejezetében, Vegyes tájszók címen tájszótárat, azazhogy tájszójegyzéket is mellékel, de ebben (a) családnevek nem szerepelnek. 

A törökök nézetében az is érdekes, hogy a köznyelvben ma elfogadott oszmán vagy régiesebb ottomán helyett a (talán helyi ízű) ozmán(ság) alakot használja. Ezt nagyjából a török(ség) váltószavaként alkalmazza. Bár a Hymnus-ban Kölcsey Ferencz is Ozman vad népének rovására írja, hogy Töröktől rabigát vállainkra vettünk !
Talán ősiesebb (arkhaikus) szóhasználat. De Cseke meg Debrecen közelsége révén még az is lehet, hogy ugyanaz a nyelvjárás…

Az Ábrahám családnévi alakot A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I. nem (is) szerepelteti.

Bálint Sándor Szegedi szótárában ugyan szerepel, de itt magyarázata nincsen :

Oláh Gábor természetes jelenségként kezeli a magyar keresztény kultúrkörben (a) biblikus (ószövetségi) nyomásra a muszlim, magyarul böszörmény (arab-)török İbrahim héber Ábrahámmá alakulását. Amennyiben és ahogyan ez Debrecenben végbement, hasonlóan történhetett az egész Nagy Magyar Alföldön is… (Sz.)

Forrásaim :

Oláh Gábor : A debreceni nyelvjárás (1906) Nyelvészeti füzetek (26). Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest.

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …

Nyáry Szabó László : A „Hymnus” szülinapján

A Hymnus eredeti kézirata – talán az egér rágta, vagy a labanc… vagy a 2. Ukrán Front…

A Ábrahám vagy İbrahim? – Oláh Gábor szülinapján bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Az arab „Sákíra“ név شاكِرة, jelentése a ‘Hálás’. Ő igen büszke is e nevére, és Hálás is érte…

Shakira Isabel Mebarak Ripoll [ ejt : /ʃəˈkɪərə/ shə-KEER-ə, spanyolul: ʃaˈkiɾa isaˈβel meβaˈɾak riˈpol]; Kolumbiában, Barranquilla városában, 1977 február 2.-án született.

Mára már négyszeres Grammy-díjas kolumbiai énekes-dalszerző, zenész, táncos és humanista (philanthróp), aki Latin-Amerikában az 1990-es évek közepétől a latin Funk-rock zene egyik legnagyobb alakja, a 2000-es évektől pedig már többféle hangszereléssel a világ egyik legsikeresebb előadóművésze. Ő az egyetlen dél-amerikai művész, aki első helyezéseket ért el az amerikai, ausztrál és angol listákon. Az anyanyelvén, a spanyolon kívül jól tud katalánul, portugálul, olaszul, angolul és egy kicsit arabul és franciául is…

Egy nagyon tanulságos kis filmen el is magyarázza ezt nekünk most Olly Richards :

Első versét már négyéves korában megírta La Rosa De Cristal (Kristályrózsa) címmel.
A verseit meg is zenésítette, majd dalba foglalta.
Nyolcévesen megírta első dalát, miután az egyik testvére meghalt motorbalesetben.
A baleset után az apja éveken keresztül sötét szemüveget hordott, hogy eltakarja fájdalmát.
Ez adta Shakirának az ihletet a dalhoz : Tus Gafas Oscuras (Sötét szemüveged).

Fiona Sturges of The Independent named Shakira an „international phenomenon”.

 „Shakira“ ist arabisch (شاكِرة, DMG šākira) und bedeutet „die Dankbare“.
(Christoph Dallach: Die Göttin des Dichterfürsten. Spiegel Online)

A Hogyan tanult meg Shakira 7 nyelven ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

E 28 betűből álló jelrendszerben csak mássalhangzókat jelölnek és eggyetlen magánhangzót, az á-t. A három hosszú magánhangzó – az á, í, ú – közül kettő, az í meg az ú tulajdonképpen mássalhangzójellel īródik, jé-vel meg vé-vel. Az első betű, az á hangértékű álif sok esetben meg más magánhangzóként is ejtendő, leginkább hosszú e-ként. Az á hangértékű álif lehet a torokzárhang, a hamza jelének is a „széke”, bár inkább az „állvány”-a.

A rövid magánhangzókat és a mássalhangzó-kettőzést mellékjelekkel lehet jelölni, ám ezekkel csak nyelvkönyvekben, szótárakban és régi, nehéz szövegek értelmezésében találkozhatunk.

Farkas Zsuzsanna gyorsīrótól származik az a tanulságos megjegyzés, hogy (az arab meg) az oszmán igencsak emlékeztet a gyorsīrásra. Igen. Valóban. Tulajdonképpen ez az arabok, ma már általánosságban mondhatóan a Közel-Kelet gyorsīrása. Példája annak, hogyan lehet minél kevesebb jellel – középkori szemléletben minél kevesebb tintával – minél többet lejegyezni…

Az arab betűvel való īrásnak több változata is kialkult :

Egy betűrend(szer) elterjedtsége nem föltétlen jelzi annak okos következetességét, de bizonyosan képet ad a használhatóságáról és beágyazottságáról. Az arab betű ma a világon a latin után a második legelterjedtebb…

Valaha ehhez az arab-īrásos övezethez tartozott az Oszmán Birodalom is, egészen Budáig, sőt még azon is túl, egészen a Dél-Fölvidékig, vagyis a ma már új megszállás alatt álló Magyar Fölvidékünk déli részéig.

Az arab-perzsa – vagy vidámabb szójátékkal perzsarab – oszmán īrás nyomai ma Törökországban mindenütt föllelhetőek. Minden 100 esztendőnél öregebb fölirat bizonyosan perzsarab !

Mai török nézetben meg olvasatban :

Arap harfleri, 7. yüzyılın üçüncü çeyreğinden itibaren Emevi ve Abbasi imparatorlukları aracılığıyla Orta Doğu merkezli geniş bir alana yayılma olanağı bulmuş İslam dininin benimsendiği coğrafyalarda kabul gören, kökeni Arap alfabesine dayalı, ünsüz alfabesi türünde bir yazı sistemidir.
Dünyada Latin alfabesinden sonra en çok kullanılan yazı sistemidir.

Ajánlott olvasmány :

Lám-lám – lámadból támad a lám …

A Arab betűk bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Észak-Nyugat-Afrikát berberek uralták, Egyiptomot a koptok, Levantét meg asszírok, arámiak, perzsák és számos többezredéves műveltség örökén túlélő más műveltségek…

A Hogyan arabosodott el a Közel-Kelet ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

E napon született Debrecenben Oláh Gábor magyar írónk-költőnk.
Debrecenben, 1881 január 17.-én. Debrecenben is húnyt el 1942 június 23. 

Szegény, sokgyermekes családban született. Apja bérkocsisként kereste a család kenyerét. Kisgyerekkorától Debrecenben élt. Apja ellenzése ellenére sikerült gimnáziumba, majd egyetemre járnia. A Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Négyesy László, Simonyi Zsigmond tanítványa volt. Hazatérve így még jobban érezte Hazája és Városa elmaradottságát…
Meg nem alkuvó, szilárd jelleme miatt fokozatosan elszigetelték…

Oláh Gábor legjelentősebb nyelvészeti alkotása : 

A debreceni nyelvjárás (1906) 

Ennek bevezetőjében olvasható :

Debrecen az alföldi kálvinista magyarság középpontja már nagy idők óta ; Szegeden kívül leghatalmasabb összetömörítő fészke a fajmagyarságnak. Szláv eredetre mutató neve mellett is határtalan pusztáival, házi állatvilágának gazdagságával, termő földjeivel és erős konzervatívizmusával mintha csak remekbe csinált
alkotmánya volna a nomád népfajból kialakúlt mai magyarságnak. Nyelve is olyan, mint maga a nép : erős, egyszerű, külsőleg tán szikárnak tetsző, de belsejében költői szépségeket rejtő.

Idegen nemzetiségek beolvadása nem igen keresztezte a debreceni vért.

Lássuk hát ! Hogyan is nevezte a Szilaj Magyar Világ Oláh Gábor korában, alig több, mint 100 esztendeje a férj és a feleség egymást ? Hogyan szólította egymást a háznép ?

A 4. Család- és személynevek fejezet bevezetőjében így ír :

A férj a feleségét szógám-nak, ídes szógám-nak vagy annyukomnak mondja; a feleség a férjét az én uram-nak, atyus-nak, apjok-nak, az én emberem-nek, a mi emberünk-nek vagy gazda‘-nak. — A szüle, ha mások előtt beszél gyermekéről, így mondja: a mi fiúnk, a mi jányunk; ha nem valami kedvesen emlékszik meg róla : a kölyök, (leányról) az a bestia, az a kis rébék. A gyermek az apját: ídes apámnak, az anyját ides-nek v. ídes anyámnak hívja. — A cselédség a férfit gazduram-nak, az asszonyt kisasszonyom-nak ; gazdagabb cíviseknél : nemzetes uram-nak s nagyasszonyom-nak; a fiúgyermeket pedig kisgazduram-nak mondja.

Oláh Gábor azt is írja : Még egy érdekes, irodalmi hatásról eshetik szó: a Károli fordította Biblia nyelvének a hatásáról. A debreceni ember, mint kálvinista vallású, nagy bibliaolvasó és ismerő. S ez a könyv már tekintélyénél fogva is átültette régiesebb szólamait a beszédében nem sokat változó polgárság nyelvébe. (4.o.)

Így válik a magyar keresztény kultúrkörben a patriarkhális rend az Atya‘tól az az én uramon meg az annyu(ko)mon át a Világ rendjévé…

Az … alakot A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I. nem (is) szerepelteti.

Bálint Sándor Szegedi szótárában ugyan szerepel, de itt magyarázata nincsen :

Oláh Gábor természetes jelenségként kezeli a magyar keresztény kultúrkörben az Atyajogú (patriarkhális) viszonyokat. Amennyiben és ahogyan ez Debrecenben is természetes volt, lehet az, így legyen hát ma is temészetes ez a Nagy Magyar Alföldön…

Forrásaim :

Oláh Gábor : A debreceni nyelvjárás (1906) Nyelvészeti füzetek (26). Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest.

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …

Ajánlott olvasmány :

Ábrahám vagy İbrahim? – Oláh Gábor szülinapján

A Ídes szógám – az én uram – Oláh Gábor szülinapján bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.