A júdásfa (Cercis) görögből orzott klatin neén kerkisz a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak, latinkodón csak Babok (Fabaceae) családjába tartozó lepényfaformák (Caesalpinioideae) alcsaládjának a névadó nemzetsége.

A nemzetségneve (angolkodón generic name) Cercis az óhellén κερκις [ejt : kerkisz ] szóból ered. Ennek jelentése „weaver’s shuttle”, which was applied by Theophrastus to C. siliquastrum due to the resemblance of the dry seed pod to a loom shuttle.

Első leírójáról – júdáskodás helyett – akár Theophrasztosz-fa‘nak is nevezhetnénk ! (Sz.)

The Judas tree (Cercis siliquastrum) is 10–15 m tall tree native to the south of Europe and southwest Asia. It is found in Iberia, southern France, Italy, Bulgaria, Greece, and Asia Minor, and forms a low tree with a flat spreading head. In early spring it is covered with a profusion of madzsenta (magenta) színű virágai a nyelves levelek előtt jelennek meg. A virágai ehetőek, így néhol salátalészítéséhez is használják… in a mixed salad or made into fritters with a flavor described as an agreeably acidic bite.

Még a színe után Madzsenta-fa‘nak nevezni is értelmesebb, mint a Júdásfán lógózni…

The tree was frequently figured in the 16th and 17th-century herbals. It is said to be the tree from which Ἰούδας Ἰσκαριώτης – régi rossz magyarkodón Iszkarióti Júdás – hanged himself after betraying Christ,

De megint mások Júdea fája (angolkodón „Judea’s tree”) néven értelmezik, minthogy Palesztinában meg Júdeában igen gyakori szinte közönséges fa volt egykoron…

Ha a klasszikus hellén név helyett magyart találunk, az csuda szép dolog lesz !
De aki addig is idegenkedni akar, annak a júdásfázó héberkedés mellett melegen ajánlható az angolkodó redbad(z) neve is. Bár a legbájosabb a szintén angol Lovetree (Cercis siliquastrum L.) neve, amely magyarrra leginkább Szerelemfa (Sz.) alakban ültethető…

A kerkiszfa, megváltó-vesztő zsidólkodón júdásfa a Cercideae nemzetségcsoportban az a nemzetség, amelynek fajai nem a trópusi esőerdőkben, hanem az északi növénybirodalomban, a mérsékelt övben élnek — zömmel szubtrópusiak, de például a kanadai kerkisz(fa) (Cercis canadensis) Észak-Amerikában honos. Magyarországra főleg közkertekbe (parkokba), meg közterületekre Dél-Európából telepítették be. A 20. század végén elkezdett kivadulni.

A kerkisz nemzetség (Genus Cercis L.) – angolul redbud azaz ‘pirosbimbó’ néven ösmeretes.
Három legismertebb faja(i) a :

Cercis siliquastrum L. – Judas-tree, Lovetree …

Cercis canadensis L. – Eastern redbud, redbud,

Változatai :

Cercis canadensis var. canadensis L. – Eastern redbud, redbud
Cercis canadensis var. texensis (S. Watson) M. Hopkins – Texas redbud, California redbud
Cercis canadensis var. mexicana (Rose) M. Hopkins – Mexican redbud

Cercis occidentalis Torr. ex A. Gray / Cercis orbiculata Greene – California redbud,

Forrásaim :

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

„Genus: Cercis L.” Germplasm Resources Information Network. United States Department of Agriculture. 2011-04-17. Archived from the original on 2008-10-15. Retrieved 2011-09-28.

Ceratonia L. Plants of the World Online. Retrieved 15 August 2023.

1. ^ Wunderlin RP. (2010). „Reorganization of the Cercideae (Fabaceae: Caesalpinioideae)” (PDF). Phytoneuron. 48: 1–5.
2. ^ Sunset Western Garden Book, 1995:606–607
3. ^ Jump up to:^a b „Cercis„. Integrated Taxonomic Information System. Retrieved 2011-09-28.
4. ^ Quattrocchi, Umberto (2000). CRC World Dictionary of Plant Names. Vol. I: A-C. CRC Press. p. 485. ISBN 978-0-8493-2675-2.
5. Rumsey, Fred. „Cercis siliquastrum (Judas tree)”. Natural History Museum. Retrieved 2013-01-04.
6. ^ redbud. (2008). In The Columbia Encyclopedia. Retrieved from http://www.credoreference.com/entry/columency/redbud

A Kerkisz vagy redbad(z) vagy júdásfa vagy szerelemfa ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Az ‘értékes régi cucc’ értelmű megszállóan francoskodón hüperangolkodó vintage [ejt : vintidzs] szinte új magyar szóvá lett…

Ifjaink a régiségeket már nem is a régiség, hanem vintage címszóval keresik a héllőn. A héllőn azaz anglonáci módon az interneten, pongyolangolkodón a neten, vagyis a hállón, vagyis a láthatatlan héllőn. (Sz.)

A mai angol vintage a középangol (Middle English) vendage majd vyndage hagyatéka. Nyilvánvalóan francos eredetű. A norman(d)angol (angolul Anglo-Norman, normannul meg Anglo-Normaund) vendenge, a normann megszállók szóajándéka az emaradott(abb) (ó)angoloknak. Az ófranci(a) (Old French) vendage, vendenge (vendange) öröksége. Fölsejlik benne, a vin- előtagban a ‘bor’ meg annak forrása a ‘szöllő’ tőkéje is… És valóban… Mint francoskodás természetesen a latin vindēmia [ejt : vindémia] folyománya ‘szöllőszüret’ értelemben.
A vindēmia [ejt : vindémia] angolos értelmezése : (“a gathering of grapes, vintage”), from vīnum (“wine”) + dēmō (“take off or away, remove”), from dē (“of; from, away from”) + emō (“take”).

A „vindēmia” Györkösy Alajos remek latin szótára szerint is „szüret” avagy maga a „szüretelt szöllő”.

vindēmia, -ae, f. szüret; leszedett szöllő; átvitt értelemben : ősz. [ejt : vindémia]

Képzett alakjában :
vindēmiātor, -ōris, m. vincellér – szó szerint a szüretelő [ejt : vindémiátor]

Sőt idővel az égboltozatra is fölkapaszkodott :
Vindēmitor, -ōris, m. csillag a Szűz csillagképben [ejt : Vindémitor] – a Szüretelő csillag (Sz.)

İgen érdekes és messzehordó a második meg a harmadik jelentése, a hiszen a gyök(e) símán a ‘bor’ jelentésű vin [ejt : vin francosan ven] szó. Így a magyar ‘betakarítás’ talán némelyest árnyalja az angolban sodródó mai fő jelentését is.

A franci(a) vendange szó ma is ‘szüret’ vagy ‘szöllőtermés’ vagy ‘szüretidény’ jelentésben él, ahogyan a francoskodó angol fölsőbbség is normannkodja magának máig is …

De nézzük csak angol jelentés-sodródást ! A Wiktionary szócikke alapos eligazítást ad :

Noun

vintage (countable and uncountable, plural vintages)

1. The yield of grapes or wine from a vineyard or district during one season.
2. Wine, especially high-quality, identified as to year and vineyard or district of origin.
3. The harvesting of a grape crop and the initial pressing of juice for winemaking.
4. The year or place in which something is produced.

• 1914-ben, Edgar Rice Burroughs Tarzan of the Apes (chapter 1) művében még nyilvánvalóan ‘erős, minőségi bor’ jelentésben élt : I had this story from one who had no business to tell it to me, or to any other. I may credit the seductive influence of an old vintage upon the narrator for the beginning of it, and my own skeptical incredulity during the days that followed for the balance of the strange tale.

Adjective

vintage (comparative more vintage, superlative most vintage)

1. (attributively) Of or relating to a vintage, or to wine identified by a specific vintage.
2. (attributively) Having an enduring appeal; high-quality.
3. (attributively) Classic, or old enough to be recognizably outdated but not old enough to be antique (such as watches, video or computer games from the 1980s or 1990s, old magazines, etc.).
   1. (Of a motor car) built between the years 1919 and (usually) 1930 (or sometimes 1919 to 1925 in the USA).
   2. (Of a watch) produced between the years 1870 and 1980.
   3. (Of an item of clothing) produced between the years of 1945 and 1970, during the post-war period.

Az angol jelentésében van eggy érdekes árnyalat :

Classic, or old enough to be recognizably outdated but not old enough to be antique …

Vagyis : Öreg holmi, ami nem oly öreg, hogy „antik”-nak nevezhetnénk…
Talán (még) használható vagy ‘használatos régiség’.

Vintage – Talán… olyan mint a ‘(szüret)érett szöllő’ jelentéstartalomban közelíthetjük meg legjobban a nyelveken és korokon át hályogosodott értelmét…

Ezt az eltévelyedett angol szót ma egész Európa majmolja. Pedig nem is angol, hanem francos francia. Sőt nem is franci(a), hanem rontott latin ! Ráadásul az eredeti jelentése is valami egészen más ! Azt, hogy a szüretből hogyan lett régiség, igazán nehéz értelmezni. Persze a butaságot köpülni hülyeség ! Így marad a régiség ! Minden épeméjű magyarnak a francangol vintage magyarul régiség !

Régi-es érdekességek a körökben :

İgen érdekes jelentéstani (hellénkedőn szémantikai) gondolatokat mozdít(hat) meg ennek az ódıvatúságnak a mai újdon-dıvatja…
Magyarul röviden szólva régiség, vagy hellénkedőn és körülményesebben szólva : antik-áru. De manapság a rongymagyar nyelvben inkább retró, sőt egészen francos anglonáci szóhasználattal a vintage [ejt : vintidzs] néven menőznek ma vele…

Jelentéstanilag – hellénkedőn persze szémantikailag – nagy gondolat- meg vitafolyam indítható arról, hogy milyen jelentésárnyalatai lehetnek. Hiszen az ‘ócskaság’ értéktelen áru, míg a ‘régiség’ meg értékes, de legalábbis jóval magasabb árfekvésű… Ezt az ‘értékes régi cucc’ jelentést fedi a megszállóan francoskodón hüperangolkodó vintage [ejt : vintidzs] is…

Forrásaim :

https://en.wiktionary.org/wiki/vintage

Györkösy Alajos : Latin-Magyar szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986) 598.o.

https://www.scribd.com/document/696374750/Gyorkosy-Latin-magyar-Keziszotar#page=672

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

Györkösy – Latin-magyar Kéziszótár by Lorin

Ajánlott (hasonló) olvasmány :

Eszkidzsi – régiséges, ószeres vagy ócskás ?

A Vintidzs – vintage – vendage – vendázs – vindémia –csak nem szüret ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Ím az „eszkidzsi„, akinek a török világra szóló sikere révén e kifejezés fölvetődött :

Eskici [ejt : eszkidzsi]
A jelentése Kovács Kolos szerint ‘ócskás’. Meglepett. Nekem ez egy ódivatú magyar szó, amely igazán csak az ‘értéktelen régiségekkel kereskedő’ személyt jelenti. A kérdés azonban tovább foglalkoztatott…
Hogyan lehet szabatosan fordítani e magyarban szokatlan képzésű török szót ?!

A török eskici [ejt : eszkidzsi] magyarul szó szerint ‘régi’+’-ész’, azaz ‘régi(ség)ész’. De ez így mégsem állja meg a helyét a (mai) magyarban. Lássuk hát a szótárainkban !

Csáki Éva szótárában egészen símán és tömören : eskici fn. ószeres

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárban igen kurtán :

İgen érdekes és kirívó a második jelentése, a ‘suszter’. (Talán a ‘régi cipők javítója’ ?)
Hiszen a gyök(e) símán a ‘régi’ jelentésű eski [ejt : eszki] szó :

Régi-es érdekességek a törökben :

A török ‘régi farkas’ eski kurt [ejt : eszki kurt] magyarul ‘öreg róka’. İgen. Az eski kurt mint ‘öreg róka’, vagy ‘régi motoros’, szó szerint : „régi farkas”. A ‘régi puska’ jelentésű eski tüfek [ejt : eszki tüfek] pedig ‘öreg harcos’ értelemben él. A ‘régi fejű’ értelemű eski kafalı [ejt : eszki kafalı] meg ‘maradi’ minőségben magyarítható… (Sz.)
A török ‘régi föld’ eski toprak [ejt : eszki toprak] azonban ‘jó erőben /jó karban levő’-t jelent.
A legérdekesebb „régi-es” török szófordulat pedig talán a ‘régi szem fájása’ azaz eski göz ağrısı [ejt : eszki göz árıszı], amely ‘régi szerelem’ értelemben fordítható…

A leg régi-esebb szóllás pedig a törökben : „Eski çamlar bardak oldu” azaz a „Régi fenyő pohár lett már” azaz „Régi fenyvek(ből) pohár lett” értelme me az, hogy ‘Más időket élünk’…

İgen érdekes jelentéstani (hellénkedőn szémantikai) gondolatokat mozdít(hat) meg ennek az ódıvatúságnak a mai újdon-dıvatja…

A magam Török-magyar szótárában az eskici [ejt : eszkidzsi] ekként szerepel :
eskici fn. régiséges, régiségkereskedő, ószeres, ócskás, antikos.

Röviden szólva régiséges, hosszabban és régiesebben szólva : régiségkereskedő, antik-árus, antikos. De manapság a rongymagyar nyelvben inkább retró-bolt vagy még angolkodóbban retró-sop (Retro Shop), sőt egészen francos anglonáci szóhasználattal vintage [ejt : vintidzs] néven menőznek ma vele…

Jelentéstanilag persze nagy gondolat- meg vitafolyam indítható arról, hogy milyen jelentésárnyalatai lehetnek. Hiszen az ‘ócskás’ értéktelen árukat árul, míg a ‘régiségkereskedő’ meg értékeseket, de legalábbis jóval magasabb árfekvésűeket… Ezt az ‘értékes régi cucc’ jelentést fedi a megszállóan francoskodón hüperangolkodó vintage [ejt : vintidzs] is…

Forrásaim :

Ferhat Aslan (Szerk.) : İsztanbul (2014) / Retroyla gelen şöhret (36.o.)

eskici : ócskás – Kovács Kolos szóbeli közlése (2026.04.17.)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Vintidzs – vintage – vendage – vendázs – vindémia – csak nem szüret ?

A Eszkidzsi – régiséges, ószeres vagy ócskás ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Nekünk Mohács kell

Ha van İsten, ne könyörüljön rajta :
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szívű sihederje,
Verje csak, verje, verje !

Ha van İsten, meg ne sajnáljon engem :
Én magyarnak születtem !
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, ostorozzon !

Ha van İsten, Földtől a fényes Égig
Rángasson minket végig !
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk.

Az İsten İ-jét természetesen magam javítottam nagy(on) pontos İ-re, bár már Adynál is Nagybetűvel szerepelt, de Kölcsey Hymnus-os példamutatása nyomán mindig is pontosan, csakis İsten !

Nekünk Mohács kell

Megjelenése

Első megjelenése : a Nyugat 1908 április 16. I. évfolyam 8. számának 432.oldalán – Ady Endre – (Ha van Isten címmel másodikként A lelkeddel hálni után.) – További megjelenés : Az Idő 1908 december 28. I. évf. 1. szám 1. – Ady Endre; Szilágy 1909 január 7. XXVII. évf. 1. sz. 1. – Tárca – Írta Ady Endre – („Versek” főcímmel harmadikként Az Úr érkezése és a Ha holtan találkozunk után, a Májusi zápor után és az Én kifelé megyek előtt.) A versek alatti kísérőszöveg: Mutatvány az Illés szekerén című, most megjelent verseskötetből.; Magyar Közélet 1909 május 15. VIII. évf. 10. sz. 21. – Kötetben: Az Illés szekerén. I. kiadás Bp., (1909) A téli Magyarország költekörben (ciklusban) 49.; Az Illés szekerén. II. kiadás Bp., (1911) 49.; Az Illés szekerén. III. kiadás Bp., (1918) 49.; Az Illés szekerén. IV. kiadás Bp., (1919) 49. – Gyűjteményes kötetben először: Ady Endre összes versei. 1. [1930] 101. (562.)

Szövegkritika, szövegváltozatok

Az alapszöveg Az Illés szekerén. I. kiadás Bp., (1909) kötetéből való, amely megeggyezik Az Illés szekerén. későbbi kiadásának köteteivel, de két helyen pontosította a korábban a Nyugatban közölt változatot.

Szövegeltérések

Keletkezéstörténet

Benedek Marcell Ady breviárium-ában (I–II. Bp., 1924. / II. 265.) ez a „visszájára fordított Himnusz” értelmezéssel szerepel. Talán még találóbban tömörebben, még ütősebben szólva ez az „anti-Hymnus” (Sz.) !
Ady önnön népére vonatkozó történelem-szemléletének azt a vonását folytatta és teljesítette ki, amely már az 1908 esztendő márc. 15.-én megjelent A magyar vigasságnak is a sajátja volt, s sajátja lesz majd az ugyanezen év augusztusában született – s A téli Magyarország költekörben (ciklusban) közvetlenül e vers elé sorolt – A kürtösök szava költeménynek is. A „nemzethalál” réme, mely a költő 1908 első hónapjaiban eluralkodott reménytelenségével és haláltudatával is kapcsolatban volt, itt a harcok nélküli idő, az önveszejtő tespedésre csábító béke (Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,) ostorozásával függött össze, amely motívum, egy publicisztikai írásában már három hónappal korábban is felbukkant: „minden szabadságharcunk nagyuraink számára gyújtott rőzsetűz volt. Mi ezt csináljuk már ezer év óta : föllángolunk, s könnyelmű tüzünk mellett nagyurak pirítják a szalonnájukat. A magyar históriának egy kádenciája van ezer év óta : béke a harc után. Rettenetes békék, gyönyörű, de gyilkos harcok után, melyekben pazarul ömlik a magyar vér, mondhatnók : szatmári békék.” (Csász. kir. kegyelmek. Budapesti Napló 1908 jan. 17.; Ady Endre összes prózai művei IX. 131.)

A címadással kapcsolatosan a Debrecenben élő Ady barátja, Ódry Árpád a színész idézett föl egy mozzanatot : „Volt egy Bartók-könyvem. Bartók Lajos történelmi drámája, a Mohács. Ezt magammal vittem egy Adyval való találkozáskor. Mutattam neki. Kezébe vette, forgatta, aztán nem kis bosszúságomra, a címlapjára firkantott valamit. Elolvastam. Ezt írta: Nekünk Mohács kell. Vállat vontam. S aztán elfelejtettem az egészet. […] Közel tíz évig hordozta magában ezt a Mohács-témát. Micsoda keserű, vad vers lett belőle.”

A történet hitelében Kovalovszky Miklós kételkedett, ezért a sorokhoz a következő megjegyzést fűzte: „A Nekünk Mohács kell című költemény csírájára utaló emlék érdekes, bár hitele kétséges. Adyban néha valóban sokáig erjedt egy-egy verse, de itt kerek tíz évről van szó. Bartók Lajos Mohács című drámája 1898-ban jelent meg, tehát szóba kerülhetett Debrecenben a két barát közt. Meglepő azonban, hogy Adyból már ekkor kipattant jóval későbbi versének frappáns címe, amely az első közlésben (Nyugat 1908. ápr. 16.) nem is ez volt, hanem az első sor [azaz a vers Sz.] első három szava: Ha van İsten. Valószínű, hogy a dráma fölvetette történelmi kérdésről folyó beszélgetésben Ady azt a gondolatot hangoztatta, hogy a magyarság megérdemli a sorscsapásokat, a megpróbáltatások tartják életben, és erre emlékezve vetíti Ódry tudata a Bartók-könyv lapjára a későbbi, kötetbeli verscímet. Ámbár lehet az is, hogy Ady kitűnő érzékkel valóban ezt a tömör, kemény szentenciát rögtönözte akkor. Erre azonban csak az eredeti kézirás volna bizonyíték.” (Emlékezések Ady Endréről II. 61–62.)

A verset uraló indulat abból a fél-életek látványa feletti elkeseredésből is származott, amelynek motívuma – kiterjesztve a Kárpát-medence valamennyi népére – már az eggy évvel korábban írt A Duna vallomása versében is megjelent :

„A Duna-táj bús villámháritó,
Fél-emberek, fél-nemezetecskék
Számára készült szégyen-kaloda.”
(Ady Endre összes versei III. 75–76.; 398–400.)

A csak hónapokkal korábban született, a magyar nemzetkarakter önpusztító hajlamát vallató esszéjében pedig ezt írta: „A magyar fajtában öntudatlanul és rettenetesen él egy átok sejtése, azé a kielégülhetetlenségé, mely a féllelkek átka. Féllelkűek lehettünk mint szép és harcias barbárok is már, s nem ok nélkül, sőt jogos keserűséggel döngettük a kultúrás Bizánc kapuját, s kellemetlenkedtünk a nyugati Európának. Mindaz, ami ezer éven át történt velünk, s amit szeretnénk a sorsharag számlájára írni, amit szépítgetünk s mártir-aureolával ékesítünk, a mi tökéletlenségünk bűne, következménye egyszerűen.” (A magyar Pimodán II. Nyugat 1908 jan. 1. majd Ady Endre összes prózai művei IX. 159.)

Szövegmagyarázat

Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon: utalás a szumer Gilgames meg az innen loppant(ott) Noé és a Vízözön története‘re, amely így szól a Bibliában. „ …megjöve őhozzá [Noéhoz] a galamb estvére és imé egy leszakasztott olajfalevél vala annak szájában. Megesméré ezért Noé, hogy megszabadult volna a Földnek szine a vizektől.” (Mózes I., 8:11.)

Irodalmam

Nyugat (folyóirat)

Budapesti Napló (folyóirat)

Szilágy (folyóirat)

Benedek Marcell : Ady breviárium I–II. Bp., 1924. (II. 265.o.) – Benedek ;

Földessy Gyula : Ady minden titkai. Bp., 1962. ( 90.o.) – Földessy: Amt;

Király István : Ady Endre I–II. Bp., 1970. ( II. 677–79.o. ) – Király 

Kovalovszky Miklós : Emlékezések Ady Endréről I. Bp., 1961.; II. Bp., 1974.; III. Bp., 1987.; IV. Bp., 1990.; V. Bp., 1993. (II. 61–62.) – EmlAE 

Vezér Erzsébet : Ady Endre. Bp., 1969. (191.o.) – Vezér

Bíró Zoltán : Ady Endre sorsköltészete. Bp., 1998. (75.) – Bíró

Ady Endre összes prózai művei – Sajtó alá rendezte Vezér Erzsébet. Bp., 1973.

ADY ENDRE ÖSSZES VERSEI III. MEK : https://mek.oszk.hu/05500/05552/html/index.htm

ADY ENDRE ÖSSZES VERSEI IV. Költemények, alkalmi versek (1908–1909) Argumentum, 2006

Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: 1908 N. Pál József / 1909 Janzer Frigyes / Nényei Sz. Noémi

A magam szavalatra való színpadias(abb) Nyáry-Szabó változata meg így hangzik :

Ha van İsten…
Nekünk Mohács kell !

(„anti-Hymnus” )

Ha van İsten, hát ne könyörüljön rajta !
Veréshez szokott, keményfejű fajta,
Cigány-népek langy szívű sihederje.
Verje csak, verje, verje, verje !

Ha van İsten, hát meg ne sajnáljon engem:
(Mert) Én bizony Magyarnak születtem !
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, üssön, (csak) ostorozzon !

Ha van İsten, a (fekete) Földtől a fényes Égig
Rángasson minket végestelen végig !
Ne legyen (soha) egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk, végünk !

Talán a harmadik versszak kezdő sora még ragyogóbb vörös színben :

Ha van İsten, a véres Földtől a fényes Égig

A Nekünk Mohács kell ! – az „anti-Hymnus” bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Temüdzsin néven született 1162 április 16.-án a későbbi Dzsingisz kán (mongolul Чингис хаан, magyaros átírásban Csingisz hán; kínai nevén 成吉思汗; magyaros átírásban Csengdzsíszíhán), az első mongol nagykán (császár), a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója.

Dzsingisz egyesítette a mongol törzseket és megalapította a Mongol Birodalmat.
Nagyobbat, mint bármely birodalom volt a Föld kerekén…

A perzsák چنگیز [ejt : Csəngíz ] néven emlegetik.

Születése szerinti neve Temüdzsin mongolul Тэмүжин ᠲᠡᠮᠦᠵᠢᠨ vagy Teműdzsin Тэмүүжин, amely tatárul annyit jelent, hogy ‘Kovács’. e nevével Ő ‘a mongol nép eggybekovácsolója’…

Máig nem nehéz a nevét (meg)fejteni a türök nyelvekből sem…
A mai törökben is majdnem így hangzik…
Temüdzsin török megfelelője Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar (Nagy)szótárában :

Teműdzsin és utódai elfoglalták Eurázsia nagy részét : Kínát, Közép-Ázsiát, Oroszországot, Horezmet, Perzsiát és Kelet-Közép-Európát is. Nyugaton Magyarország fékezte meg őket… Európa tartozik nekünk !!!
Az adósságát máig nem rendezte…

A Közel-Keleten csak az egyiptomiaknak, a mamelukoknak sikerült megállítaniuk csapataikat.
Ajin Dzsalut diadala máig is a büszkeségük…

A Mongol volt a világtörténelem legnagyobb összefüggő területű birodalma.
A Temüdzsin jelentése talán ‘vasból való’ (törökösen fejtve). A Dzsingisz kán uralkodói név, egyik (föltételezett) jelentése: Tenger(nyi) népek uralkodója, egyszerűbben a Tenger Nép Ura.

Dzsingisz kán volt Kubiláj kán, a Jüan-dinasztia alapítójának és első császárának öregapja.

Lássuk hát, hogyan is kezdődött :

Lássuk hát Dzsingisz Birodalmának fölemelkedését !

Ahogyan korabeli kínai, arab és keresztény történetírók jegyezték, egész népeket irtott ki… Örökre eltűntetett országokat… Így például a dúsgazdag Horezm is eltűnt… a nyelvével egyetemben…

A hatalom megszilárdítása után Dzsingisz kán megteremtette az addigi legnagyobb postaszolgálatot. Adómentesítette az orvosokat és tanárokat, majd vallásszabadságot hirdetett. (Bár a Bidén meg más hübele háborodottak helyett ma volna nekünk egy ilyen Dzsingiszünk !)

Dzsingisz unokája Kubiláj kán pedig 1269-ben bevezetette és elterjesztette a mongolok és a meghódított népek között egy új egységes ábécét, a tibetin alapuló Phagpa írást.

Hatalma tetőfokán – 1227 augusztus 18.-án húnyt el …

Dzsingisz emlékezete

A Dzsingisz Kán Repülőtér ma Mongólia eggyetlen nemzetközi reptere.

A Dschinghis Khan együttes Dschinghis Khan dala világsláger volt…

Az öncsövező terror-cenzorai persze ezt is letiltották – internáci kirekesztők korlátoznák mindazt, ami a Magyarnak Szabadság !

Majd 2020-ban maroknyi mongollal hitelesebben megújították (ez még elérhető) :

Forrásaim :

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) (alkotású) szójavallataim

Fernsehsender Phoenix: Mongolen – Im Reich des Dschingis Khan vom 11. August 2007

A Temüdzsin – Dzsingisz kán születése napján bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Péter apostol utóbb Szent Péter (Kr. e. 1 – Kr. u. 67. június 29.) Jézü(s) tanítványa, a tizenkét küldött (aposztol(osz) egyike, a kathólikus hagyomány szerint Róma első püspöke Kr. u. 33-tól haláláig. Eredetileg Simon, hitelesebben héberül Siməón ‏(שִׁמְעוֹן) néven emlegették, amelynek jelentése ’figyelés’, ‘hallgatás’, ‘figyelem’, görögösen meg Szümeón (Συμεών). Jézü(s) adta neki a „Kőszıkla” nevet, amelynek a görög Petrosz (Πέτρος) alakjából lett a magyar „Péter”; de arámáján hellénkedőn Kéfás(z) néven szerepelt Pál aposztol minden műveiben, mivel ez a ’kőszıkla’ arámi eredetije קֵיפָא azaz Qéfá / Qēfá. A Kéfász (Κηφᾶς) név végén az „sz” (szigma) csak görög toldás az „illendő” hímnemű végződés kedvéért. Előfordul szír-arámi Semajon Keppa (ܟܹ݁ܐܦ݂ܵܐ ܫܸܡܥܘܿܢ) alakban is.

A Mel Gibson álmodta Passió filmben is végig Kéfả néven szólítja Őt Jézü(s) arámi azaz ảrámájá (ܐܪܡܝܐ‎) (anya)nyelvén…

E napon olvashatták eleink először…

János 18, 10-11.

Szólott a hadnagy : Célozz ! Jézus állott,
S aki megváltja majd e rongy világot,
Sápadtan, nyugodtan előre lép,
Fölveti szép, szőke, szelíd fejét
És szól : „Le a fegyverrel ! Én megyek !”
És indul. Utána a hadsereg.
Csak Péter, akiben kis szittya vér volt,
Gondolta : „Hát az egész csak ezért volt ?”
S Malkust, a szolgát ugy csapta fülön,
Hogy a szegény fül elrepült külön.
„Megváltás ide, megváltás oda !
Nekem elég volt. Nem oda Buda !”
Jól mondta Ahazvér, a csizmadia :
Szegény ember dolga csupa komédia !
Nyakunkon a római imperátor,
A papi fejedelmek, a kurátor,
A tizedes, a százados, legátus,
Irástudó és Pontius Pilátus.
Barabás ordit s szabadon bocsátják !
És elveszejtik az İsten bárányát !
Nyolc boldogság jut itt csak a szegénynek,
Meg a mennyország ! Az uré az élet !
Jézus Péterre néz. Jézus nem válaszol.
Eszébe jut egy koldus ács valahol.

Simon Péter – Először a Szeged és Vidéke 1906 április 15.-ei számában jelent meg Szeged, nagypéntek keltezéssel. A Szeged és Vidéke 1914 április 10.-ei száma után közölte a Makói Újság 1914 április 12.-ei majd a Nagyváradi Napló 1914 május 10.-ei száma is. A bibliai eseménynek maga a költő adta meg lelőhelyét a Szentīrásban.

Nagyon érdekes gondolat… „Csak Péter, akiben kis szittya vér volt…” – hiszen a „Péter” csak másodlagos görög név. Arámi eredetije, a Kefa az azonos jelentésű „szıttya” magyar Keve névalaknak felel meg, amely nem csak máig élő városaınknak – mint Túr-Keve, Rác-Keve –, de hajdanı (délvidéki) Keve vármegyénknek és a ma legdélebbi magyarlakta településünknek, Székely-Keve‘nek is névadója volt. Sőt a „kő(szıkla)” magyar, azaz hungrofinn nyelvrokonkörünkbe tartozó finn nyelven is „kivi”-ként – ragozott alakjaıban a töve „kive”-ként – hangzık ma is. – Milyen csodálatos „egybecsengés” !? Micsoda „véletlenek” !?
Kefa – Keve – Kive … Szép hunnofinn sor ! (Sz.)

Ahazvért, a csızmadiát, már itt emlegeti, de közhelyes idézet kedvéért; utóbb, Jézü(s) keresztútjával kapcsolatban önálló, bölcs erkölcsi ıránymutatású, remek költeményt alkotott Ahasvérről, „a bolygó zsıdó”-ról, Butadeuszról, vagyis a megtestesült Butaságról. (Vödd : VERS A VARGÁRÓL AVAGY KRISZTUS A VARGÁVAL).

Részlet a Juhász Gyula evangéliuma kötetből…

Ajánlott olvasmány :

JUHÁSZ GYULA – SIMON PÉTER (I.)

E napon olvashatták eleink először…
János 18, 10-11.

Szólott a hadnagy : Célozz ! Jézus állott,
S aki megváltja majd e rongy világot,
Sápadtan, nyugodtan előre lép,
Fölveti szép, szőke, szelíd fejét …

JUHÁSZ GYULA – SIMON PÉTER (II.)

Máté 26, 69.
Tavaszi éj volt. Hűs szél szállt nyugatról.
Simon Péter az ugaron barangolt.
Názáretit a hadnagy elvezette,
Talán itéltek is már ő felette !

Isza – Jézü – Jesúa – A Megváltó neve

A Föltámadott – 110 esztendeje …

VERS A VARGÁRÓL AVAGY KRISZTUS A VARGÁVAL

Vers a vargáról avagy Krisztus a vargával

Mikor szamárnak hátán a szent városba tartott,
– Az üzletek bezárva, (s) vırágosak a parkok –
Ahasvér varga ott állt a nép első sorába’ …

A Πέτρος – Péter – שִׁמְעוֹן – Simon – Κηφᾶς – Qéfá – magyarul Keve, a Kőszıkla bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Az avatár vagy avatára a szanszkrit: अवतार (IAST: avatāra) ‘alászállás’, a Hindu Hitben – betegesen erazmuszoskodóan a hinduizmusban – az isten alászállása és halandó lényben (akár állatban) való megtestesülése a Földön, a világ megmentése, a törvények helyreállítása vagy híveinek megoltalmazása céljából. Eközben részben megőrzi İsteni Természetét, részben Földi Természete lesz. Ahogy Visnu egyre följebb került a hindu İsten-körben (hellénkedőn pantheonban), úgy az Ő avatárái váltak a legfontosabbakká.

Az avatár(a) jelképessége

A Tíz Avatára az élet és az emberiség fejlődését testesít(het)i meg. Matszja, a hal a vízi életet; Kurma, a teknős a kétéltűséget; a harmadik állat, Varáha, a vadkan a szárazföldi életet; Naraszimha, az ember-oroszlán az ember és az állat közti átmenetet; Vámana, a törpe a tökéletlen embert; Parasuráma, az erdei vándor az ember kezdeti életmódját; Ráma király az uralkodói, Krisna a művészi és tudományos képességeket; Budda, a Megvilágosult pedig az ember lelki érettségét.

Visnu tíz legfőbb avatár(á)ja – Dasavatára

A dasavatara szó Visnu tíz meghatározott „nagy alászállása” jelentésben él – A dasa szanszkrit nyelven éppen ‘tíz’. Vödd : latin decem !

Maha Avatara 

Visnu legfőbb avatárái a hinduk hite szerint a következők:

Egyes hindu írások 23 Visnu-avatárát is említenek.
Balaráma, Krisna bátyja. Visnu avatárájának is mondják, de a Sesa kígyóénak is, amelyen Visnu pihen.
A Hindu Hit mindenre gondolt : Visnunak női avatárja is van !

Siva avatárái

Siva istennek 28 avatár(á)ja ismert – főleg aszkéták meg jógamesterek alakjában –, de nem tettek szert olyan jelentőségre, mint Visnu avatár(á)jai.

Más isten(ek) avatárái …

Tulajdonképen az İsten(ek) minden földi megtestesülése avatár(a). A kereszténységben İsten Fia (avatár(áj)a), Jézü(s) imádata is ilyen ! De e hindu fogalmat igazán az Avatár film tette közismertté világszerte, ha egy kicsit csiklandósan emberi İstenkedés alakjában is …

Az avatárák fajai

Kétféle avatára létezik, elsődleges vagyis közvetlen és másodlagos vagyis közvetett avatára, attól függően, hogy Visnu maga „száll alá” egy személyben vagy csak fölruházza azt saját isteni képességeivel.

A másodlagos avatárákat a hinduk nem imádják, csak a közvetlen, elsődleges avatárákat. Gyakorlatban ma azonban ezek közül is csak Naraszimha, Ráma és Krisna részesül tiszteletben. Összességében azonban a hinduk szerint nincs különbség aközött, hogy Visnut vagy az avatáráit imádják, hisz végül mindkét út őhozzá vezet. Akárcsak a kereszténységben İsten vagy az Ő Fia (avatár(áj)a), Jézü(s) imádata !

Jelképiség – Avatár(a)-jelképesség

Sokan vallják, hogy a tíz avatára az élet és az emberiség fejlődését testesíti meg. Matszja, a hal a vízi életet; Kurma, a teknős a kétéltűséget; a harmadik állat, Varáha, a vadkan a szárazföldi életet; Naraszimha, az ember-oroszlán az ember és az állat közti átmenetet; Vámana, a törpe a tökéletlen embert; Parasuráma már az erdei vándor az ember kezdeti életmódját; Ráma király az uralkodói, Krisna a művészi és tudományos képességeket; Budda meg a Megvilágosult, az érett lelkű Ember(sége)t …

Ím a Nyugati Világ Avatár-képe :

Forrásaim :

Bhagavad Gita, 4. fejezet, 5. vers

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

https://hu.wikipedia.org/wiki/Avat%C3%A1ra

https://en.wikipedia.org/wiki/Avatar

Ajánlott olvasmány :

Budda Hite – Buddhizmus vagy Burkandzsılık ?

Ahogy Jezuizmusról nem beszélünk, vagy Mohamedizmusról sem, úgy Budda Hite‘t rend(szertelen)re Buddhizmus-ként emlegetni (is) legalább ennyire röhejes. Ma mégis közkeletű …

Mettá vagy maitri – मेत्ता vagy मैत्री – tonglen

A páli meg a dévanágari मेत्ता [ejt : mettá ] vagy a szanszkrit मैत्री [ejt : maitri ] jelentése ‘(önzetlen) jóakarat’, ‘szerető kedvesség’, ‘(önzetlen) jószándék’, ‘(önzetlen) kedvesség’ …

Nibbána – nirvāṇa – nėhan – निब्बान – निर्वाण – 涅槃

A szanszkrit nirvāṇa vagy a páli nibbána az İndi Vallásokban – a Dzsáin Hitben, a Hindu Hitben, Buδδa Hite‘ben, Szikh Hitben – a ‘megváltás’ szava …

Muditá – az önzetlen öröm – az együttöröm

A muditá mind páli mind szanszkrit nyelven így hangzik, a jelentése ‘(együttérző) öröm’.
A szanszkrit मुदिता ‘öröm’ jelentése is elsősorban az ‘együttérző örömre’ vonatkozik …

Forrásaim

• Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
• James Lochtefeld 2002,
• Veronica Ions: Indiai mitológia. Budapest: Corvina. 1991. 50–70. o. ISBN 9631329887
• Bráhmanizmus. In Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás. 6. Budapest: Gondolat-Tálentum. 50. o. ISBN 963-645-059-5
• Klaus K. Klostermaier: Bevezetés a Hinduizmusba. Budapest: Akkord. 2001. ISBN 9637803866
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Avatára
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

A Az avatár avatára  bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Talán még nem késő tudtul adnom, hogy ma SZÁRAZ SZERDA azaz ASSZONYI DOLOGTILTÓ NAP van !

Ha kommunizmus nép- és hagyományirtó rémét sikerült volna kitörölnünk a múlt mocskából, akkor ma üde tisztán a SZÁRAZ SZERDA napjára virradtunk volna !

Azt csak remélni merem, hogy minden embertársam tudatában van ma a Száraz-szerda napjának és ennek a súlyának. Hiszen az asszonyoknak ma dolgozni nem illik, sőt nem is szabad!

A Húsvét után következő szerdának a szögedi tájon „forgószerda” a neve, amely asszonyi dologtiltó nap.

Tulajdonképpen ez a régi magyar „Nők Napja”. Nem az ízetlen, kommersz „Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem a magyar hagyomány minden szépségével az „Asszonyok Napja”. Valóban az, amikor a házi urak úgy ünneplik, hogy nem hagyják dolgozni, jobban mondva kikímélik asszonyaikat…

Lányoknak persze nem szégyen a munka! Ezen a napon se…

Mitől száraz a Száraz-szerda? – Hát attól, hogy régen az asszonyok dolga volt a vízhordás is. Nem vízvezetéken meg csapon át jött a víz, hanem hozni kellett korsóban a kútról…
Mivel e napon az asszonyok nem dolgoznak, így víz sincsen a háznál. Ettől (is) száraz ez a szerda !

A hagyományőrzéséről is nevezetes Apátfalván a Húsvét után való szerdán, mint ők mondják „száraz szerdán” nem dolgoznak semmit. Ott a férfiak sem. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. 
Szép szokás…

Szebb, mint a május elseje !

A MAGYAR MÚLT MEG JÖVŐ HELYETT – A MÁJUS ELSEJÉT ÜNNEPELGETJÜK MA IS ?

Ahogyan Bálint Sándor értelmezi : a pihenőnap talán még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték. – A magyar népi magyarázat persze elrettentőbb erejű !
Más nyomok is utalnak arra, hogy a nyolcadot hajdanában a nép számontartotta. E hétnek máig fehérhét, a neve. Görögkatholikusaink ajkán fényeshét. Mindkettő már a fehérvasárnapra is mutat. Ilyenkor még a halottakat is fehér palástban temeti a hagyományhű, tisztes pap.

Görögkatolikusainknál ez a fényeshét a csonkahét. Fehérben jártak. Az ő hagyományaik szerint a Húsvét és Pünkösd közötti pénteken a feltámadás öröme miatt elmaradt a hústól való megtartóztatás is. Bár az első pénteken sokszor még a maradék pászkát (kovásztalan kenyeret) ették.

Somogyban a locsolkodós, asszonykímélős vidám hét komázóhét néven fut…

Magam már jó előre intézkedtem, hogy a forgószerdán gyalázat ne essék:
Az asszonynak szabad (könnyű) napot adtam... Volna !
De ma már senki nem hajlandó megérteni ennek a Napnak a Jelentőségét…

Szánalmasan rokkant, beteg társadalmunk ma is a komcsi csecsen csüngölődik, ahelyett, hogy boldogan kiteljesedve a Magyar Hagyományait élné örömest !!!

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…

Nemzetközi Nőnap
De… KINEK A NŐK NAPJA ?!
helyett…

Förgeteges Forgószerdát!
Magyar Nők Napját!

Kíván minden nőnek és asszonynak,

Tisztelettel:
Dr Szabó László
Magyar Kulturális Örökség
Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány:

KINEK A NŐK NAPJA ?! – NEMZETKÖZI ÖSSZEESKÜVÉS ÁLDOZATAI VAGYUNK…

Bálint Sándor: KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

A SZÁRAZ SZERDA – FORGÓSZERDA – ASSZONYI DOLOGTILTÓ NAP! bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Az Ördög Népe annyit dolgozott a neve ferdítésén, hogy mára már kibogozni is kihívás !

Az eredeti, arámi neve így íratik :

ܝܫܘܥ

Isa… Iso – arámájá iratában …
„Isa, pur és homu vogymuk…”

Isa… Iso – Isza… Iszo – Jézü(s) arámi neve
„Isa, pur és homu vogymuk…”

Iso – Íso – Isa …

Isa : Jézüs (Jesúa) méltó magyar neve, ahogyan az ismeretes a Halotti beszéd és könyörgésünkből is… („Isa pur és homou vogymuk”) Akár az étekáldásunkban is: „Addjad Uram, hogy jól essék ! / Buδδa, Isza dicsértessék !

Ez az Isa ismeretes a Halotti beszéd és könyörgésből…

Isa… Iso – Jézü(s) arámi neve
„Isa, pur és homu vogymuk…”

(Halotti Beszéd, 1192)

A Halotti Beszédben, 1192-ben szereplő „Isa, pur és homu vogymuk…” bizony – a közhülyén magyarázkodó bizony-kodás helyett – magát a Megváltót szólítja (meg).
A török (világ) – 100 millió ember – ma is Isza néven emlegeti…

Jézü azaz a héber Jesúa nyománlatinított Jézus neve magyar(abb) alakban. A Jesu(a) Jézü(s)nek a héber – némely téve(dé)sek szerint arámi – megfelelője. A Talmud írói Jézü, latinkodón Jézus nevéből gonosz szójátékot űzvén ezt „Jesu”-ra rövidíték, amely egy kezdőbetű(kből alkotott )szó (idegenkedőn mozaikszó): Jímmakh Səmó (יִמַּח שְׁמוֹ) vagy  Jímmakh Səmó Vəzíkəró, héber iratában יִמַּח שְׁמוֹ וְזִכְרוֹ. Jelentése pedig a rászánt átok : „Töröltessék el a neve és emlékezete”. Mégpedig a Jímmakh Səmó ( יִמַּח שְׁמוֹ) a legerősebb átoknak számít a héber nyelvben. Pedig Ő bizony a Megváltó ! Talán éppen ezért akart egy ellen-İsteni, azaz ördögi (faji-vallási) csoport a(z igazi) nevétől örökre megszabadulni…

A Jesua nevet a Septuaginta – helyesebben hellénesen Ἡ Μετάφραση τῶν Ἑβδομήκοντα a Héber Biblia (Ószövetség) 72 zsidó bölcs általi – koiné görög nyelvű fordításában Ἰησοῦς [ejt : Jészusz] alakban írták át görögre. Ez még a Kr. e. 3. században īródott, az egyiptomi Alexandria városában II. Ptolemaiosz fáraó uralkodása idején. Ennek nyomán a Újszövetség (is) a Iészusz alakot használja, és ez terjedt el tévetegen azután az európai nyelvekben is, így a magyarban a rokkant Jézus alakban. Tehát már a néveredet is kétes, héber(edés)es tévedés lehet. De még valószínűbbb, hogy a gyűlöletes zsidó átkot égették örökre a görögbe.

Az is igen különös, hogy az „Idegen” Megváltó helyett a zsidók faji alapú választása és követelése nyomán Pilátus által szabadon engedett gonosztevő neve (szintén) Jézus volt, sőt teljes formájában Jézus Barabbás azaz héberül Jesúa bar Abba, vagyis „Jézus, az Atyja fia”, hiszen közismerten kurafi volt, akinek az apja ismeretlen. A Megváltó származásában hitetlenek ezt persze az İsten fiáról is ugyanígy terjeszthették…

Hogyan is emlegessük hát İsten Fiát ?!

A spanyolok többnyire Heszusznak mondják…
A taljánok, az olaszok meg Gesùnak írván Dzseszúnak mondják…

A haiti [ejt : héjti] kreolban „Jezi” a neve, amit francoskodón Zsezinek ejtenek …

Az arabban – a Muhammed előtti prófétának elismert – Isza δu (angolkodón dhu) (خط ذو )…

Ezek közül is lehet választani ! Mind éppoly „hiteles”, mint a mi pongyolatinkodó „Jézus”-unk !

A köztévesen bevetten latinkodó „Jézus” alaknál sokkal hitelesebb a magyar hangrendbe is jól illő Jézü(s) vagy Jéze(s) alak. Az anyanyelvén(?) mondott arámi Isa vagy Isó, az Őt gyalázó héber Jesú, innen a hamis franci Zsezű meg a torzontorz angol Dzsízảsz mellett ez egy egészen konzervatív hangalak, amely egyébként a flamand Jészüsz nevével is szépen összecseng. A(z ó)magyarban azonban értelme is van, így hamis ó-hablatyok helyett Anyanyelvünkben új(ra) értelmet nyer : „A Élet Íze” azaz „Éze”… „Jéze”…
Vagy… Talán mégis Karácsony (lenne) az igazi neve !?

„Ó én ézes urodum,
Eggyen igy fiodum!”

(Ómagyar Mária-siralom, 1300 táján)

Jézü vagy Jéze neve – az Igazi Neve – maga is megér egy kis kitekintést… dogma-láncolatlan nyelvészeti barangolást…

Ehelyett az eredeti neve helyett ma héberre rontott nevein emlegetik …

Ezeknél a hebrontásoknál még az arab neve is hihetőbb :

عيسى [ejt :ʿĪsā] azaz Íszá …

Isa / Isza : Jézüs (a zsidó Jesúa) méltó magyar neve, ahogyan az ismeretes a Halotti beszéd és könyörgésünkből is… „Isa pur és homou vogymuk”
Akár az étekáldásunkban is :
„Addjad Uram, hogy jól essék ! / Buδδa, Isza dicsértessék !

Ez az Isa ismeretes a Halotti beszéd és könyörgésből…

Jéze (Jézus) „rangja-címe”, a Krisztus szó a görög khriszéin ‘felken(ni)’ igéből származik, jelentése: Felkent. Az ókori judaizmusban szent olajjal kenték fel a királyokat és kivételesen szent életű embereket hivataluk viselésére.

2017 – 2026 4.6. 23:42

Lawrence Schimel : Found tribe – 2002 „The worst curse in Hebrew is „Yemach shemo!” May his name be erased!”

Lév 8,10-12

Kiv 30,29

Ajánlott olvasmány :

100 éves az Ómagyar Mária-siralom

Volék sirolm tudotlon.
Sirolmol sepedek,
Búol oszuk, epedek. 

A Isza – Jézü – Jesúa – A Megváltó neve bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A ragyogó azúron át a Lelke
A Genezáret kékségét kereste …

Keresztes Szent János Krisztus-rajza (1550)

A Föltámadott
I. rész

Latrok között, a gyászos, csonka péntek,
Hasadt kárpitja a mogorva égnek.

Az ecet és epe, a szörnyű lándzsa
Már messze, régen elmaradt utána.

Kín és halál csak kusza, kurta álom,
És élni, élni jó e szép világon.

Mögötte áldott harminchárom éve,
Előtte : az öröm mély messzesége.

És negyven napra, hogy az égbe tartott,
Úgy hivták, vonták még a földi partok.

Oly idegenül tündökölt a menny még
S oly szédítőnek tűnt a végtelenség.

Folyton lenézett, búcsut mondva halkan
És fájó szívvel szállt a szűz magasban.

S a ragyogó azúron át a lelke
A Genezáret kékségét kereste.

Gyalunk e költeménye A Hét 1916 április 2.-ai számában jelent meg először…

A Lúqá’ euangelionja (5:1) szerinti Genezáreti tó, hellén-illőn λίμνη Γεννησαρέτ, egyszerűbben, görögösen Gennészáret (Γεννησαρέτ) a Föld legalacsonyabban, 209 méterrel a tengerszint alatt fekvő édesvizű tava.

E tó lefolyása a mélycsúcstartó felszíni víz, a különösen sós Holt-tenger, a héber Jám ha-Mélaħ / Melaħ ( יָם הַמֶּלַח‎ ) azaz Só-tó a Bibliában az Arabok tengere/tava a Jám ha-‘Arábah ( ים הערבה‎).

Mind a kettő az Afri-arám(i) vagy maibban Afri-arab Kéreglemezek hasadékvölgyében fekszik. A Jordán (folyó) arámiul ܢܗܪܐ ܕܝܘܪܕܢܢ‎, héberül Nõhar ha-Jarõden נְהַר הַיַּרְדֵּן‎) táplálta Gennészảret-tó hossza mintegy 21 kilométer, legnagyobb szélessége 13 kilométer, területe meg 166 km². Legnagyobb mélysége 43 méter, vízmennyisége pedig 4 km³. A hellén „Galilaiai-tenger” (θάλασσαν τῆς Γαλιλαίας) héber nevén Kinneret-tó azaz Jám Kinneret (יָם כִּנֶּרֶת‎), avagy a „Hárfa-tenger” partján elterülő – Galilaia új fővárosául Tiberius római császár tiszteletére alapított – Tibériás, héberül Tõberõjáħ mai héberül meg Tverjáh (טְבֶריָה) városról latinul Tibériás-tóként is ösmert, amelyből fura, torz arab neve, Buhájrėt Tabaríjja (طبريا بحيرة) is fakad.

Raffaello Sanzio da Urbino : A varázslatos halfogás a Galilaiai tavon (1515)

A tó az Egyiptomot az északi bırodalmakkal összekötő ősi Via Maris [ejt: Via Marisz] – a Tenger(mellék)i Út – kereskedelmi útvonala mentén fekszik. E tó és környéke volt Jézüs – evangeliumokban is megörökített – cselekedeteinek fő színtere. A hagyomány szerint e tóra néző hegyen tartotta híres Hegyi beszédét is (Vödd: Juhász Gyula: A hegyi beszéd, 1905), itt járt a vízen, itt csöndesítette le a vıhart, és a „semmiből” adott enni 5000 embernek (Tabghában). E tavat hajdan települések szinte folytonos füzére vette körül. Iosephus Flāvius, 1. századi zsidó történetíró szerint a halászat oly vırágzó mesterség volt itt, hogy mintegy 230 halászhajó szelte Galilaia tengernyi édesvizét… A legnagyobb tóparti város Tibériusig Szkűthopolisz azaz Szıttyaváros meg Magdala volt… Ez is értelmezi, miért is tekintették a zsidók idegennek e tájat, hiszen semmilyen értelemben nem volt az övék. Számukra idegenek, hébre-nézett gójimok, hiszen szkűthák lakták…

Salvador Dalí : Krisztus letekint a keresztről (San Juan de la Cruz nyomán)
Más nevén: „Keresztes Szent János Krisztusa” (1951)
(Christ of Saint John of the Cross)
(Kelvingrove Art Gallery and Museum, Glasgow).

Dalí e képének színösszetételét mintha maga Gyalunk verse ihlette volna…

„…a ragyogó azúron át a lelke / A Genezáret kékségét kereste.”

A hangzó hosszúságok meg Nagybetűk igazításával…
A magam változatában így ajánlom :

A Föltámadott

Latrok között, a gyászos, csonka péntek,
Hasadt kárpitja a mogorva Égnek.

Az ecet és epe, a szörnyű lándzsa
Már messze, régen elmaradt Utána.

Kín és halál csak kusza, kurta álom,
És élni… Élni jó e Szép Világon.

Mögötte áldott harminchárom éve,
Előtte : az Öröm mély messzesége.

És negyven napra, hogy az Égbe tartott,
Úgy hívták, vonták még a földi partok.

Oly idegenül tündökölt a Menny még
S oly szédítőnek tűnt a Végtelenség.

Folyton lenézett, búcsut mondva halkan
Míg fájó szívvel szállt a Szűz Magasban.

A ragyogó azúron át a Lelke
A Genezáret kékségét kereste.

A A Föltámadott – 110 esztendeje … bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.