A malária taljánkodása ellen lázadok és lázítok most minden magyart magyarul.

De lássuk csak ! Miért is oly rossz a levegője a váltóláznak, amelyet okkal nevezhetünk mocsárláznak !
Valószínűleg Megalexandrosz, azaz Nagy Sándor hozta el hódításai (mellékes) eredményeként a mocsárlázat Európába. Ezzel lassú hanyatlásnak is indította ősei klasszikus hellén, és saját hellénisztikus világát.

Ősidőkben úgy hitték, hogy a mocsarak kóros kigőzölgése okozza a mocsárlázat, váltónevén váltólázat, betegesen meghonosodott talján nevén pedig a maláriát. Olaszul „mal aria” annyit jelent, mint ‘rossz levegő’. Rendkívül szellemes ! Azazhogy kiábrándítóan szellemtelen…

 A talján malaria, a ‘rossz’ jelentésű mal– és a ‘lég’ jelentésű aria szavakból állt össze. Az angolok szokott nagyzolásukban saját ó-angol ‘rossz levegő’-jüket szellőztették ki, azaz unlyft -jüket takarították el az éppen divatosabb olasz maláriával.

A középangolban még élő agu meg ague, [ejt : éjgjú] a közép-francia (fievre) aguë, azaz “acute (fever)” heveny láz kifejezésből (A mai franci(a) fièvre aiguë, a kései latin (febris) acūta [ejt : febrisz akúta] heveny lázából lett ily francossá. Gyöke a latin acūtus ‘éles’, ‘heveny’ meg a ‘láz’ jelentésű febris szavakból lett.

Édes Magyar Anyanyelvünk ennél sokkal szellemesebb. E kínzó kórságnak mind a két nevében:
A mocsárláz az előfordulását jellemezi hűen, míg váltónevén a váltóláz meg a szokatlanul hideglelős lázmenet tekintetében… A váltóláz a legerősebb embert is lábáról leverő hirtelen hidegleléssel és lázzal támad, majd egészen nyugalmas láztalan időszak következik, amely után a láz újra támad !

Egyébiránt pedig nem kell attól a legkevésbé sem ódzkodni, hogy letérünk a Világ Hülyeségének ösvényéről ! A törököknek például eszébe sem jut olaszul emlegetni e kór(ságo)t. Van rá saját (török) szavuk : sıtma [ejt : szıtma, mélly ı-val].

De a mocsárláz levegője bizony – még ha váltogatta is a váltó nevén lázával az áldozatait a váltóláz – még sokáig nyomasztotta ismeretlen rémével, avagy a ‘rossz levegő’-jével a világot.

Csak az 1800-as évek legvégén ismerte föl Ronald Ross, Indiában élő brit orvos, hogy szúnyog csípése (és az azáltal terjedő kórokozó) terjeszti e kórt, és nem a „malária”, nem a „rossz levegő”, de még csak nem is az ó-angol „unlyft”. 1902-ben orvosi Nobel-díjat is kapott szúnyogirtó indulatáért.

E kór terjesztője az Anopheles szúnyogrend számos tagja. A vérszomjas rend 460 tagjából több, mint 100 faj képes terjeszteni az emberi mocsárláz, azaz a malária kórokozóját, de csak 30–40 faj az, amely rendszeresen terjeszti azt.

E (s)zúnyog mesterkélten fabrikált görög (rendszertani) nevének jelentése: „haszontalan” !
A görög αν (an) fosztóképzőt követő όφελος (ophelosz) jelentése ‘haszon’.

A mi kis kárpát-medencei „Haszontalan pöttyöstollú”-nk (Anopheles maculipennis-ünk) nálunk is sok kárt okozott, míg a kórokozót nem sikerült hazánkból kitakarítani a szúnyog brutális (DDT-s) irtásával. Azóta is isszuk (pl. a hazai tejben) a nehezen lebomló DDT-t. Akad persze ország, ahol ennél sokkal többet is lenyel(et)nek… A kritikátlan és zabolátlan amerikai befektetők által kifektetett Ukrajna pl. ebben is élen jár ! Mocsárláz helyett – modern világ – itt a rákkeltő méreg !

A legsúlyosabban fertőzött területeken az Anopheles gambiae a fő vérszívó. Főszerepet visz máig is a mocsárlázlények (Plasmodium) leghírhedettebb tagjának, a „Sarlós mocsárlázlény”-nek (Plasmodium falciparum) terjesztésében, ezzel évente körülbelül egy millió (két-három magyar megyényi) ember halálát okozva a világon.

Sarlós mocsárlázlény – évente egy millió halálos áldozat! És a döbbenetes történet csak most kezdődik!
A BBC híradása szerint minden harmadik mocsárláz-orvosság csalás. Hamisítvány! Egyszerűen nem gyógyít. Egyszerűen hiányzik belőle a hatóanyag, mert kispórolták, elcsalták. A szegény tudatlanoknak „gyógyszer”-ként eladták!

A hátborzongató népirtás bábmesterei a háttérben vígan és mesés gazdagságban élnek a milliók halálán. Évente százmilliók szenvedésén és néhány millió halálán. Egészen pontosan csak a sarlós mocsárlázlény (Plasmodium falciparum) okozta mocsárlázban évente 200 millió ember kínján és egy millió ember halálán…

Át kell értékeljük a „népirtás” fogalmát is ! A hamisító cégek, a „gyógyszergyárak” tevékenysége ugyanis kimeríti a szándékos, a mulasztással, sőt a tervezett busás haszon érdekében elkövetett csalással való népirtás fogalmát.

Izgatott érdeklődéssel várjuk a felelősök, vagyis a tömeggyilkosok mihamarabbi fölkutatását és felelősségre vonását. Még mielőtt újabb milliók halnak meg jövedelmező tevékenységük mocsaras árnyékában…
A „holokausztozás” fogalmát is ideje új, modern megvilágításba helyezni !

Dr Sz L
www.családorvos.hu
(Az eredeti írás is itt jelent meg először)

Ajánlott olvasmány:

GYÓGYSZERHAMISÍTÓK EDZIK A MOCSÁRLÁZ KÓROKOZÓJÁT

Kókányolják a mocsárláz gyógyszerét, ezzel edzik a kórokozót.
Nem félreértés : Ember ellen edzik és tenyésztik a kórokozót. A legdöbbenetesebb a dologban, hogy ezen emberiség ellenes tevékenységükkel még busásan is keresnek. Gyógyszergyárak. Modern népirtók.

Forrásaim :

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)

A MOCSÁRLÁZÍTÁS – A MALÁRIA MAGYARUL bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Csak azóta bántja a fülem meg az eszem ez a „tumormarker”, amióta először hallottam. Rosszındulatú dagadását be nem veszem. Hiszen e ’daganatjelző’ nem más, mint egy fennhéjázó (tumōrōsus) torzontorz amcsi szószörny (Sz.). Ettől bennem meg „jelzetten dagad” a förtelem. A magyar orvostársadalom meg minden építő ítészet (kritika) nélkül, szolgaian szédelegve a nyugati agymosoda gőzében, benyelte ezt az alien-t (is). (Pedig már fAtillánk is megírta: „Hagyja a dagadt ruhát másra, engem vigyen föl a padlásra!”) ⁽¹⁾

A „tumormarker” eredeti (angol) ejtése szerint tjúmõmákõ®. Éppen csak annyi dicséret illetheti e nyugati betolakodót, hogy ez legalább nem a szokott betűszószörny (Sz.), – amely a szószörnyek legbárdolatlanabb fajtája, – miként a „tumormarker”-ek fajtái (is) már megintcsak azzá züllöttek : AFP (Alfa-FoetoProtein), ami helyesen persze csakis αFP (lenne), aztán a CEA (Carcino-Embrionális Antigén), no meg a még rémisztőbb szellemtelenséggel számozott társaik, mint a CA 125, a CA 15,3 vagy akár a CA 72,4.

A dag(anat)-jelző anyagok (Sz.), idegenkedőn a „tumormarkerek” azok az anyagok, amelyek a (rosszindulatú) daganatos beteg(ek) testnedveiben emelkedett( mennyiségb)en jelennek meg, amíg a nem rákos-daganatos, vagyis ép-egészséges egyének testfolyadékaiban pedig csak elenyésző mennyiségben vagy egyáltalán nem mutathatóak ki. ⁽²⁾

A daganat-jel(ző )anyagok, pongyolatinosan angolkodón a „tumormarkerek” bizonyos köre magában a daganatsejtekben található és a daganatból mutatható ki, míg más részük a daganatot körülvevő testnedvekbe is kijut, így akár a vérből is vizsgálható labor-módszerekkel. Természetesen vagy ınkább természet-ellenesen ez utóbbi(ak)nak van nagyobb jelentőségük a mindennapi orvosi gyakorlatban.

A ’duzzanat’ ill. ’dagadás’ jelentésű latin tumor a ’duzzad(ok)’ ill. ’dagad(ok)’ jelentésű tumeō / tumēre igéből fakad -or képzővel. ⁽³⁾ A(z indo-európiták által) kikövetkeztetett ős-indoeuróp(ai) ’duzzanás’ vagy ’dagadás’, a *tewh₂- hangalakja, no meg īr(ott )alakja évezredes nagy bozonttá duzzadt. Még az angol „thumb” [ejt: θʌm / ϑʌm] is innen fakadt és duzzadt hüvelykké, minthogy (a többihez képest) ez a ’dagadék ujj’. ⁽⁴⁾ Megjegyzendő : a magyar minden végtag ujját következetesen „ujj” – „(kéz)ujj” vagy „(láb)ujj” – néven emlegeti, ahogyan a latin is „digitus”-képpen, amíg az angol külön szót használ a két végtag ujjaira (finger / toe). A „hüvelyk(ujj)” esetében pedig a ’dagadék’ az angolban teljesen (nem csak alkalmilag) önállósult jelzőként él. (A lábukon már a „ nagy lábujj” azaz az „öregujj” következetlenül csak daganatlan nagy „big toe” néven kandikál.) Ez a külön név a „dagadék” nagyujjakat a latinban is megilleti, csak éppen a pollex meg hallux, rómaiasan hallus dagadtságára való utalás nem kimutatható e szavakban.

A tumor klasszikus kiejtése megfelel a magyar ıratának, az egyházi latinban ınkább hosszúlt „ú”-val [ejt: túmor] szerepel. ⁽⁵⁾ Ez hangzik hosszan az angol kiejtésében [tjúmõ®] is. Eredeti jelentése a mai orvosi torzulattól eltérően egyáltalán nem ’rosszındulatú’, hanem ınkább csak rosszalló, a legszélesebb értelemben vett ’dagadás’, ’duzzadás’ vagy ’duzzanat’, egészen az ’erjedés’ jelentésköréig, meg annak ’bu(gy)bor(ék)’-(j)áig… Sőt – talán ’dagály’ jelentése révén – hajdan, a szónoki latinban még a ’pöffeszkedés’, a ’fölfuvalkodottság’, azaz a ’személyiség-duzzanat’ (Sz.) is a klasszikus jelentéskörébe tartozott…

A „marker” már messze nem jeleskedhet ilyen klasszikus történelmi hátterű nyelvrengeteggel.

Jelentés(kör)e azonban annál bozontosabb, újonnan fakadtan burjánzón sumaras! Bár egyszerűen fordítva csak ’jelző’, ’jelölő’, alaposabban körültántorogva az értelmét, még a nemeztollon – idegenkedőn: filctollon – is messze túl jutunk…

A „marker” az angol „mark” azaz ’jelöl’, ’jelez’ szó (ige)tövének „-er” főnévképzővel való toldaléka.
Kiejtése eredetijében, angolosan má®kõ® [IPA:ˈmɑː(ɹ)kə(ɹ)]. ⁽⁶⁾

Jelentései: ’jelölő’ vagy ’jelző’ (aki/ami jelöl vagy jelez vmit/vkit), különösen labda- meg kártyajátékok eredményeire vonatkozóan, de leggyakrabban a fehér táblára fırkáló ’nemeztoll’ (félidegenkedőn ’filctoll’) értelemben. De az érdekesség kedvéért „marker”a neve festilövészetben (paintball-ban) a festőlövedéket kilövő fegyvernek is. A „marker” sumaras jelentésköre elburjánzik egészen a ’személyes szívességig’-ig, sőt a magánklubok tagjaival játszó, fizetett ’hivatásos játékos’-ig… Az amerikai alnyelvben (slang-ben) jelent még ’(jelzálog)hitel(bejegyzés)’-t is.

A „marker”-ek egy mai (modern) csoportja a biomarkerek, azaz élejelany(ag)ok (Sz.), amelyek nem nagy történelmi távlatokkal, de annál nagyobb jelentőséggel rendelkeznek. Az élet tudományában, de különösen az orvostudományban egyre nagyobb jelentőségű(vé váló) anyagok, amelyek valamely tulajdonságnak vagy betegségnek vegy(tan)i jeleiül, azaz bızonyítékaiul szolgálhatnak.

A dagjelanyag mint a fene jele

A „tumormarker” – azaz a dag(anat) ill. a fene jele – értelmesebben, magyarul dagjelanyag (Sz.).

Ódivatúbban, így hitelesebben lehet a neve fenejel(anyag) (Sz.) is.

A dagjelanyag magyar szava ugyanannyi, éppen 4 szótagnyi, mint a betegesen ango-latinkodó szókhimaira, bár (nem kettő, hanem) három szóból dag-jel-anyag tétetett össze. Így a tömörség sem érv az angolkodás mellett ! A ’(rosszindulatú) daganatot jelző anyag’ persze (még) rövidebben is kimondható: dagjelany (Sz.), vagy dagjeleny (Sz.), vagy még egyszerűbben csak dagjel (Sz.), esetleg egy kicsit veretesebben fenejel (Sz.) alakban. Ezzel már a nyugati majomkodást hosszában és széltében, így gazdaságosságában is kenterbe vertük. Tisztességgel, magyarul !

A dagjelanyag mi a fenének is a jele ?

Ezek a jelany(ag)ok (markerek) azonban nem csak dagot, rákot, fenét jelez(het)nek, így tulajdonképpen nem is (tisztán) dagjelanyagok, legfeljebb csak kórjelany(ag)ok ! De az AFP azaz az αFP beszámításával még ez sem igaz ! Hiszen az ikerterhesség, helyesebben az ikres várandósság még csak nem is kórság !!! Az αFP nem csak kórjelany(ag), de ikerjelany(ag) is ! Már az 1970-es évektől (Seppälä, 1972) nyilvánvaló, hogy az α-fetoprotein (akkor még tudták így írni) ikrességben kettőződött értéket mutat, hármas ikrességben meg még magasabb !⁽⁷⁾ Mindemellett azonban magányos magzat esetében az emelkedettsége számos kórság – nem dag és nem fene – jele ! Lehet khrómoszóma (χρωμοσωμα) rendellenességének, nyitott gerincnek, nyitott gyomornak vagy akár köldöksérvnek jele is. A fölnőttekben pedig emelkedése jele lehet májráknak, májáttétnek vagy (nem ondó-eredetű) csírasejtes daganatoknak. Hozzáteendő még az is, hogy e fehérjének az értelmét és az (egészséges) működését máig is csak gyanítjuk. Az α-fetoprotein magyarul „(fő-)magzatfehérje” neve is onnan termett, hogy a magzatban nagyobb a gyakorisága, mint a (meg)született emberben. Mivel az egészséges és a kóros előfordulásának határvonalai máig is eléggé sejtelmesek, így a mindenre elszánt szabatos névadónak sincsen könnyű dolga vele…

A dagjelanyagok tételesen

A dagjelanyagok igazi betűszószörnyei (Sz.), mint az AFP kimondva valamivel emberibben Alfa-Fötoprotein, vagy a CEA kimondva Carcino-Embryonális Antigén persze igen körülményesek, és túlfogalmazottak, sőt többnyire neveik értelmében is túlhaladottak. Általában minthogy igen sokféle fenét jelezhetnek, így igen nehezen nevezhetőek el szabatosan. De tegyünk legalább egy kurucos kísérletet ! Az emésztő(szervi) rákok növekedését jelölő Carcino-embryonális – helyesebben karkino-embrüonális – antigén magyarul emészrákjel(anyag) (Sz.), vagy emészfenejel(anyag) (Sz.); az Alfa-Fötoprotein – helyesebben α-foetoprotein (α-FP) – pedig a csírasejtes rákok jelanyaga, így magyarul csírarákjel(anyag) (Sz.) vagy csírafenejel(anyag) (Sz.).
Megjegyzem a foetus [ejt: fojtusz, konyhalatinossan: főtusz], más alakjában: fētus [ejt: fétusz] a ’magzat’, az ’ébrény’ (embrüo) a méhen belüli élet 3. hónapjától. Meglepetésemre Györkösy Latin-magyar szótárában nincsen „foetus”!!! Így fölmerült bennem a kétely, hogy talán ez is csak egy nyugati pongyolatin mintára rögzült régi tévedés !? Érdekes adalék lehet ehhez, hogy óhellén alakja a phoitosz (φοῖτος) ’jövés-menés’ értelemben, Aiszkhülosznál (Αἰσχύλος), a „tragédia atyja”-’nál phoitosz phrenón (φοῖτος φρενῶν) az ’elme eltévelyedése’ jelentésben szerepel (Györkösy-Kapitánffy-Tegyey Ógörög-magyar nagyszótárában). Bővebben erről a Foetus a fētus fétise īrásomban !

A rémséges betűtorz PSA könnyen magyarítható: düldagjel(anyag) (Sz.); de szabatosabban dülkórjel(anyag) vagy dülbajjel(anyag) (Sz.); minthogy a dülmirígy bajait jelzi töményedésében. Nem csak a feneségeit,– a dül gyulladását is jelzi, de a daganását még jobban – így szabatosabban dül(kór)jel(anyag) (Sz.) lehet a helyes(ebb) neve…

Megjegyzem, az 1971-ben Hara által ondófolyadékból talált és nevezett γ-seminoprotein – ondófehérje még ha gammázva is – sokkal emberibb volt, mint a később kókányolt PSA. ⁽⁸⁾

Düljelanyag, pongyolatin-angolkodón : (Human) Prostate Specific Antigen (PSA/KLK3)

A dagjelanyagok, azaz „tumormarkerek” még rémisztőbb szellemtelenséggel számozgatott társai, mint a CA 15,3, a CA 125 vagy épp a CA 72,4 is illő(bb) magyar nevet érdemelnek ! Lássuk először a hölgyeket, a lányokat meg asszonyokat sújtó jelanyagokat ! A CA 125 a petefészekrák jelenlétét jelzi, így az méltán pete(fészek)fenejel(anyag) (Sz.), esetleg a méh(táj)i daganatot jelezvén tágítva jelentéskörét méh(e)fenejel(anyag) (Sz.), vagy méh(i)fenejel(anyag) (Sz.), míg a CA 15,3 az emlőrák jele, így magyarul méltán emlőfenejel(anyag) (Sz.) vagy csecs(i)fenejel(anyag) (Sz.) lehet.

Értelmesen-érthetően elnevezve, a gyakorló orvos mindennapjait, sőt még a betegét is alaposan megkönnyebbít(h)e(t)nénk !!!

A saját alapos ajánlatom persze a fent említett dagjelanyag körénél még kimódoltabb: dagjelāny (Sz.) vagy hazai ízű hangzóharmóniával illeszkedőn dagjelēny (Sz.). Kényeskedőbbeknek ajánlott a dagjelangy (Sz.) vagy magyar zamatú hangzóharmóniával illeszkedő(bb)en dagjelengy (Sz.). De hogyan is bukkan e szokatlan képzet ide ?!

Távlati lehetőségek : magyar anyagnévképző !?

Jelenleg tisztán magyar anyagnévképző nem létezik. İtt az ideje, hogy megteremtsük hát !

A vegytanban máig nem használunk anyagnévképzőt, pedig legalább egy évszázada nagyon itt lenne már az ideje! Egy negyedszázada erre már a megoldást megalkottam: az anyag szavunk tövéből tájnyelviesen köznyelvi hosszú „ā”-val meg „ē”-vel… Azért hosszítottam, azazhogy azért kellett hosszítanom, mert az „-any”, „-eny” képző már jóval szélesebb jelentéskörben foglalt. (Ládd pl.: ömleny vagy horgany !)

Ahol nem nyilvánvaló, hogy anyagnévről van szó (-sav, -lúg, -kristály stb. végződések), ott az -āny képző jelezheti ezt. Lehet ez persze nyelvünk hangzóharmóniájához illően kétalakú is: -āny / -ēny . Abszolút neologiával, szándékoltan a magyar népnyelvi hosszú ā meg ē hangokat és jeleket emelve és avatva köznyelvivé… No persze a köznyelvünkben is él ez a hosszú „ā” meg „ē”, amikor a merre vagy olykor meg „mēre” kérdésre felelve „āra” meg „ēre” megyünk meg mutatunk…

Aki persze nem szenvedheti magyar népe nyelvét és nyelvi gazdagságát, meg hangzókészletünk további gazdagítását, annak úrhatná(m)ul a szépséges „gyöngy” szavunk hangzóhasonlatára ajánlom a kétalakú: -angy / -engy anyagnévképzőt.

Ha két évszázada, amikor is jelszavunk volt, hogy „Nyelvében él a nemzet”, illő volt a neologia, mint magyar nyelvújító irányzat, miért ne lenne hát az ma is ?! Kazinczy követelné következetesen ma is, míg egyre szaporodó hazaárulóink meg folyvást ınkább csak csonkán nyugatra majmolnának !

A megfontolt és bölcs nyelvművelés mindig időszerű !

Különösen a folytonosság és a következetesség jegyében…

Páduai (Nyelvelő) Szan Antonio örökén…

„Nyelvemben élek én is…”

Nyáry Szabó László

Páduai Szent Antal Napján

Forrás – Irodalom

1. József Attila : Mama (1934. okt.)

2. https://daganatok.hu/onkologiai-diagnosztika/tumormarkerek

3. Györkösy Alajos : Latin-Magyar szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986) 572.o.

4. Wiktionary www.wictionary.com „tumor” címszava

5. Wiktionary www.wictionary.com „tumor” címszava

6 Wiktionary www.wictionary.com „marker” címszava

7. N Wald, S Barker, R Peto, D J Brock, and J Bonnar : Maternal serum alpha-fetoprotein levels in multiple pregnancy. Br Med J. 1975 Mar 22; 1(5959): 651–652.

8. The discovery of prostate-specific antigen – BJUI – Amrith Raj Rao, Hanif G. Motiwala, Omer M.A. Karim, First published: 30 August 2007 https://doi.org/10.1111/j.1464-410X.2007.07138.x

(Sz.) Számozatlan szójavallataim:

Sz. B. sz.: Szabó László : SzaBonc-szótár / Magyar Bonctan Szótár (máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Sz. sz. : Szabó László : Szabó-szótár (ideolektusom) máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban

Forrásom :

Tumormarker magyarul fenejel (anyag)

A Tumormarker – magyarul fenejel (anyag) bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Genetika magyarul Örüktan

Ükünk örükös örökén…
A legelső „Genetikus”, a magyar Festetich İmre emlékének, a születése napján

Az örükanyag a gen, a tudománya meg a genetika, magyarul örüktan.

Sajnálom, hogy a „gén”-ekbe vetett hitüket (még mélyebben) meg kell ıngassam, de már a helyesīrásával meg a kiejtésével is komoly kételyek merülnek föl:

A „gén” szó először „gen” alakban a dán növenyész és élettanász Wilhelm Ludvig Johannsen, a Koppenhágai Egyetemen az agrártudományok professzorának egy német nyelvű īrásában (Elemente der exakten Erblichkeitslehre) jelent meg 1909-ben.[1] A „gen” (és innen az angol „gene” is) a ‘nemzedék’ vagy ‘leszármazott’ értelmű óhellén γενεά [ejt: genea] szóból származott. Ebből is eggyértelmű, hogy a „gen” – önmagukat műveltnek tartó népek és személyek számára – semmiképp nem „é”-vel, hanem (a hellén ε nyomán) tisztán és bızonyosan „e”-vel ejtendő… Ennél még régibb azonban az ősök tulajdonságainak átöröklését kutató tudomány… Egy évszázaddal előbb alkotta azt egy magyar nemes ! Valószínűsíthető, hogy– ha közvetve is, de – a dánra is Ő hatott… Nagyon valószínű, hogy a „gen” is a „genetika” szóból származott, (de legalábbis) a tudomány nevéből magvadzott.

Ha már görögösködőn beszélünk, hát ejtsük is tisztességgel, helyesen hellénül ! Az örükanyag a gen, a tudománya meg a genetika. Ha meg magyarnak valljuk magunkat, mondjuk hát tisztességgel, tősgyökösen magyarul ! Örökléstan, azazhogy örükléstan vagy ősiesebben (archaikusabban) örüktan ! A genetika szót pedig először Festetich [ejt: Festetics] İmre használta: az 1819-ben megjelent német nyelvű közleményében a „Die genetischen Gesetze der Natur” azaz A természet teremtő törvényei īrásában[2] a tulajdonságok átöröklésének kutatására meg tudományára a genetika fogalmat használta. E fenti címfordītásnak megfelelően persze az örük-tudomány magyar (váltó)nevéül kīnálkozik a teremtan vagy teremtetan is…

De lássuk csak, hogyan bukkant föl a genetika tárgyából csökött-csonkult gen, a mai alakjára torzult/torzadt (mutálódott) gén szavunk !

Wilhelm Ludvig Johannsen (1857-1927) a gen, a genotypus meg a phenotypus kifejezések alkotója…Német nyelven írott Elemente der exakten Erblichkeitslehre könyvében – amely nagyrészt az Om arvelighed i samfund og i rene linier és az Arvelighedslærens Elementer azaz Az örüklődés alapjai īrásain alapult – Johannsen a Darwin-i „pangenesis”-ben gyökeredző „pangene” elmélet ellenében alkotta meg alapfogalmait. E könyve a genetika egyik alapművének tekinthető.

Ahogyan a „genotypus”-t nem ejtjük génotipusnak, úgy a tövét is „gén” helyett „gen” alakban (lenne) illendő ejteni… A gén szavunk csak a(z eredeti) gen mai angol (áthallatú) – „genea”-ból a vég-„a”-ja vesztett – „gene” [ejt: dzsín] változatának további torzul(a)ta (mutánsa).

A genotypus nehezen magyarítható, de talán örükalkat, vagy talán örü(k)bellem lehet a megfelelő neve. A phenotypus meg még ennél is nehezebben ültethető magyarba. Talán küllemalkat, örü(k)-küllemalkat, vagy örü(k)külalkat, vagy örü(k)kül(lem)alkat, vagy talán ınkább örü(k)küllem alakban ındulhat(na) új életének…

De örükös-örökös okoskodásom sem tobzódhatna, sőt nem is lenne magyar eleink nélkül : Hiszen … A „genetika” tisztán magyar találmány !

Festetich İmre használta elsőként a „genetika” kifejezést a szakırodalomban. Ezzel a tudományágnak angolkodón hıvatalos „genetics” nevet adó William Bateson-t is egy évszázaddal megelőzte… [3]

Talán Bateson genetikai hírhedettségét nem is a szóalkotás, hanem az ezen című folyóıratındítás honosította meg : Bateson folyóıratot alapított Punnett-tel Journal of Genetics címmel 1910-ben.

Éppen 258 esztendeje, 1764-ben e napon Álom (december) hava 2.-án született Festetich İmre magyar főúr, a magyar „Genetikus” († 1847). İllő hát a szülinapján végre méltán méltatnunk Őt…

Első genetikusunk, azaz hogy a Vılág Első Genetikusa nem akármilyen családba született ! A bátyja, gróf Festetich György volt, aki 1797-ben Keszthelyen megalapította a Georgikont, Európa egyik első fölsőfokú mezőgazdasági oktatási intézményét. Genetikusunk így, bátyja könyvtárában hozzáférhetett a kor vezető mezőgazdász műveihez, amelyek sok más mezei bölcsesség mellett az állatnemesítéssel is foglalkoztak.

Festetich İmre még ıfjan részt vett (a Levenehr könnyűlovas ezredben) kapitányi rangban az utolsó délvidéki, török elleni harcokban is, a Magyar Haza, majd Európa fölszabadításában meg is sebesült 1790-ben Bukarestnél. Gazdag családból származó nemes (lelkű) tisztként szegényebb tiszttársait pénzügyileg is támogatta. Azután a békeidőkben már az állattenyésztés tudományának szentelte idejét. 1819-ben Berénben (németkedőn Brünnben, morválkodón meg Brnoban)B tette közzé közleményeit a természet genetikai törvényszerűségeiről. Īrásaıt Gregor Mendel (a szudétanémet származású ó-brünni Ágoston-rendi apát) is fölhasználta,[4] de bizonyosan a személyes közléseit is, hiszen Festetich után Mendel is a Beréni / Brünni Természetkutató Társaságnak tagja lett. Festetich İmre elfeledett munkásságát először Vítězslav Orel, a brnói Mendelianum Múzeum korábbi igazgatója[5] és Robert J. Wood angol történész fedezte föl az 1980-as években. Magyarországon Szabó T. Attila, dolgozta föl a munkásságát, majd Poczai Péter, a Helsinki Egyetem kutatója igyekezett méltón beemelni a nemzetközi köztudatba is. A híressé lett „Mendel-törvények” kutatásával kapcsolatban pedig a plágium gyanúja is fölvethető, sőt alaposan vizsgálandó ! Ma már kétségtelen, hogy Festetich İmre mondta ki a ma méltatlanul Mendel 2. törvényeként ismert szabály(szerűsége)t, így a „Hasadás Törvénye” minden tisztességgel gondolkodó számára a Földön – már csak az elsőbbség jogán is – illően csakis Festetich-törvény [ejt: Festetics-törvény] (Sz.) lehet.

Festetich İmre korszakalkotó cikkének jelentősége az alábbıakban foglalható össze:

– Korát meghaladóan fölismerte az örüklődés alapelveit.

– Megfogalmazta a mutáció alapvető törvényszerűségeit (is).

– Ő mondta ki a ma méltatlanul Mendel 2. törvényeként ismert szabályt; így az illően és magyarul méltán csakis „Festetich-törvény” vagy (némi belső alliterációval) „Festetich-főtörvény” néven említendő.

– Fölismerte és hirdette a beltenyésztéses leromlás mellett a beltenyésztéssel és keresztezéssel összefüggő javulást, azaz a rossz és a jó változás (egy) azonos örükleti (genetikai) folyamatnak két arcaként fogható föl.

– A beltenyésztéses leromlás okai közül kizárta a (természeti) környezet szerepét.

A „genetika” magyarītott megfelelőjét, az erőltetetten modoroskodó örökléstant élből rövidítettem öröktanra még egy bő negyedszázada, de így is sántıkált… hiszen nem az örök(ké való) dolgok tudománya … ezért (egy ötödszázada) egy régebbi föltételezhető (kikövetkeztethető) alakot alkottam:  örüktan ! (Zártabb, ősibb, keményebb „ü”-vel.) Ez a szakszó ımmár ős-szıklaszılárd. Ebből már nem engedek ! Nem engedhetek. Ükeim emlékezetére neo-xenománok, azaz újdon-idegenımádó tudatlanok és majmolók nyomására sem engedhetek. Az ősibb, ómagyarosabb hangzáson túl az ük alkotó része is szervesen köti nyelvünkbe ezt a vadonatújan ódon tős-gyökös szavunkat… 

A „genetika” semmiképpen nem lehet örökléstan, hiszen nem az örökösödés vagyis öröklés vagyoni, jogi, lélektani (stb.) vonatkozásait értelmezi, csakis annak élettanilag értelmezhető testi-lelki jegyeit. Ezért is illik hozzá egy teljesen önálló név: örüktan !

A „tudományos(kodó)” genetika pedig csak a magyar örüktan hellénkedő szóhasználata. Ódon(kodó) okoskodás idegenül. Semmiképpen túl nem értékelendő ! Túlélésünk alapja minden nyelv tudása, de legfőképpen a saját Édes Anyanyelvünk ápolása és gyakorlása ! Természetszerűleg… Korszerű ma az, ami tősgyökös és magyar !!!

Forrás / Irodalom

Festetich İmre : Über Inzucht (Die genetischen Gesätzen der Natur). / Die genetische Gesätze der Natur. Oekonomische Neukeiten und Vergandlungen, Brünn, No. 22, 1819 április, Pp.: 169-170.

Johannsen, W. : Elemente der exakten Erblichkeitslehre Jena, Germany: Gustav Fischer. (1909)

OREL, V.: Genetic laws published in Brno in 1819. Proceedings of the Greenwood Genetic Center, South Carolina, 1989, 8: 81–82.

Poczai P, Bell N, Hyvönen J (2014) Imre Festetics and the Sheep Breeders’ Society of Moravia: Mendel’s Forgotten “Research Network”. PLoS Biol 12(1): e1001772. doi:10.1371/journal.pbio.1001772

Nyáry Szabó László : Szabonc szótár (kézıratosan/gépıratosan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár (kézıratosan/gépıratosan)

Nyáry Szabó László

Nōmenclātor Hungaricus

[Nómenklátor Hungarikusz]

Kelt : Kőrösön, 2022 Álom (december) hava 2.-án, Festetich İmre, a GENETIKA névadójának 258. szülinapján

[1] Johannsen, W. : Elemente der exakten Erblichkeitslehre Jena, Deutschland: Gustav Fischer (1909).

[2] Festetich İmre : Über Inzucht (A beltenyésztésről) írott munkája, melyben kifejti a „Természet Genetikai Törvényeit” (Die genetischen Gesätzen der Natur). / Die genetische Gesätze der Natur. Oekonomische Neukeiten und Vergandlungen, Brünn, No. 22, 1819 április, Pp.: 169-170.

[3] Poczai P, Bell N, Hyvönen J (2014) Imre Festetics and the Sheep Breeders’ Society of Moravia: Mendel’s Forgotten “Research Network”. PLoS Biol 12(1): e1001772. doi: 10.1371/journal.pbio.1001772

B Berén – Mátyás királyunk idején magyar város volt, egyébként meg Morvaország fővárosa. Festetich idejében meg a Magyarországot is bitorló Habsburg Birodalom alattvalója…

[4] J.G. Mendel (1866): Versuche über Pflanzen-Hybriden. Verhandlung des Naturforschenden Vereins in Brünn 4, 3-47.

[5] OREL, V.: Genetic laws published in Brno in 1819. Proceedings of the Greenwood Genetic Center, South Carolina, 1989, 8: 81–82.

A Gen vagy gén ?! bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Házas-Párgyógyászat

Párgyógyászat vagy pártherápia ?

Pár-szó-gyógyászatom

Türelmedzéssel

„[…] ἐν τῇ ὑπομονῇ ὑμῶν κτήσασθε τὰς ψυχὰς ὑμῶν” (Εὐαγγέλιον κατὰ Λουκᾶν)

[ejt: En téi hüpomonéi hümón ktészaszthe tász pszűkhász hümón”](Lúqá’ euangelionja)

A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket. (Károli Biblia, Lukács evangeliuma 21:19)

Gyakori, hogy egy „párgyógyász” a pályája elején válás-párti, vagyis éppenhogy pár- és családellenes, pár-vesztő, – azaz „párrombolász” – végül pedig pár-párti lesz, vagyis valódi párgyógyász(szá) szelidül, azazhogy a család(ok) valódi pártfogójává nemesül. Már itt a legelején tısztázandó : a „válás-párti” legföljebb csak „válász” vagy „vál(ás)gyógyász”, merészebben metszve a szót „párseb(z)ész”, „válseb(z)ész”, „válmetszész”, „vál(a)vágász”, „(szét)választász”, vagy „(el)választász”, szabatosabban szólva „párcsonkolász”, idegenkedőbben (vegyerszóval) „páramputátor” vagy némi talmi méltósággal „párboncnok”, félhellénkedőn „páranatomus” lehetett. Mindössze-vıssza érlelődés, jellemfejlődés kérdése, végtére meg bölcsesség dolga az egész ! A társadalmat nem a zűrös-gubancos családi vıszonyok, nem az elvált párok, – nem a széttép(et)ett családok – hanem a gyógyultak, no meg persze a tartósan kitartóak, a (ki)tartó(s)ak tartják össze…

A társadalmat – időfolyamában – a gyógyult párok gyógyítják ! Eggyetlen komolyabb (tudományos) eredmény vagy (sport)siker sem született még szīvós kitartás nélkül, miért lenne ez máshogy éppen a párkapcsolatban vagy a házasságban?!

A „válász”, azaz az „ál-párgyógyász” meg a (valódi) „párgyógyász” között azonban föltétlen különbséget kell tenni már a leges legelején, hiszen ez alapvetés ! Így könnyebben eldöntheti az ítélőképességében is korlátozott párválságos, hogy válna vagy ınkább a választása mellett kitartana. Így a társadalmi megítélése is végre a helyére kerülhetne…

„A szeretet az érett, termékeny egyéniség képessége.” (Erich Fromm)

Erich Fromm bevezette az álszeretet fogalmát is a nyugati társadalom kiüresedése kapcsán. Ennek párhuzamán használom én az ál-párgyógyász fogalmat, hiszen aki a párgondok gyógyítása helyett önkényesen úgy dönt, hogy a válást ajánlgatja, az nem lehet párgyógyász, legföljebb csak álpárgyógyász az álnok álszeretet jegyében. A jobb érthetőség kedvéért az olyan szerelő, aki, az elromlott kocsi javítása (képessége) helyett (csak) folyvást a bontást javasolja a szeretett járgányra, az legföljebb csak álszerelő vagy ınkább csak rontó, bontó, bontász. Így különbözteti meg a magyar nyelv a szerelőt avagy a javítót a bontótól is. Érdemes (lenne) hát a párkapcsolatok javítóit is a bontóktól élesen már a nevükben is elkülöníteni ! Hiszen élesen különböznek !!! Már a céljaikban is… Az alapvetésben…

„A társadalmat a tartósan kitartóak, (azaz) a (ki)tartósak tartják, így gyógyítják össze.” (Sz.)

Előfordulhat persze, hogy valaki – egy pár a párkapcsolattal – elhıbázza az életét, majd egyszer mégis csak fölbukkan az „ıgazi”… de ennek a valószínűsége ezrelékes, míg a legtöbb ember meg asszony csak a csöbörből a vödörbe csobban. Ha valamennyi jellemfejlődés nincs a két kapcsolat között, akkor (az új nászban) jobb élet sincsen. Ma legınkább csak szalmaláng szerelemből kelnek párok egybe és az ıgazi átható magma-szeretetről meg vénültükig fogalmuk se lessz. Ez meg egészen hétköznapi jelenség… Érdemes hát a hétköznapi házasságokat valóban tudományosan megközelíteni és módszeresen gyógyítani !

Merítkezzük hát meg a párgyógyászás ó- meg új gondolatköreiben !

Pszűkhé hellén helyes eredetijébenΨῡχή pongyolábban röviden Pszükhé hellén betűiben Ψυχή, rontott latinkodón Psyche, hossz-jelölő szabatosabban Psӯchē a görög regerendben halandó kırálylány, aki Erósz hellén ıratában Ἔρως – latin nevén Amorvagy Cupido – kedvese, majd mint İstennő, a hites felesége is lett.Y E történet az emberi, azaz az asszonyi lelket személyesíti meg, amely a halált is vállaló küzdelmekkel érdemli ki, hogy a szerelemmel egyesüljön földöntúli boldogságban élete párjával, majd a vılágra hozza gyermekét, Hédonét hellénül Ἡδονήt a Gyönyört.

A léle(k)gyógyászat (Sz.), a görög lélek, az atti(kai) pszűkhé (ψῡχή), dórul pszűkhá (ψῡχᾱ́) szó nyomán hellénkedőn lett pszűkhiatria, pongyolatinkodón psychiatria, majd még pongyolábban pszihiátria, a még eccerűbb betegek nyelvén meg csak „cihiátria”. E (lelkes) gyógytudomány az utóbbi évszázadban igencsak kinőtte magát. A rengeteg hajtás és vadhajtás, sőt ezen belül is a (pár)kapcsolatok „orvoslás”-ára szolgáló ırányzatok között a párgyógyászat (Sz.) az, amikor a párkapcsolato(ka)t gyógyítjuk. Fél-idegenkedőn, pipogyán, pongyolán „párterápia” néven emlegetik, fölöslegesen rontott göröggel, vágott hátú szó-khimairával.

Amennyiben a párkapcsolatban a házasság intézménye is érintett, úgy házasság-therápia (pongyolábban házasságterápia) helyett ennek házas(ság)gyógyászat (Sz.) az illendő neve.

„Ámde a mit a szerfölött sokak – ezek a fölöslegesek – házasságnak hívnak […] a léleknek a szegénysége kettesben !” (Nietzsche Frigyes : İm-igyen szóla Zarathustra)

Bár a vılág romlása igen előrehaladott, és a feleség (manapság) rıtkán egészség… de ma a válás még (is) biztosabban betegség…

A válás eggy életre szóló nyīlt seb, különösen, ha – a sebet sajgatandó – közös gyermek(ek) is van(nak). E seb legınkább olyan, mint eggy (nyīlt) csonttörés után a gennyedő sıpoly mélye, a gennyeregető csontvelőlob, a gyógyīthatatlan gyulladás…

A válás-vesztes (Sz.) gyerekek e gennyedő seb sarjai és e sarj-szövetben a társadalom további gennyedésének melegágyai, mıntakövetően kénytelen fészkei. A társadalom további roncsolódásának megelőzésére érdemes lett volna ezt már évtizedekkel ezelőtt komolyabban vennie az egész társadalomnak, de különösen a gyógytársadalomnak. Az orvoslás azon területein is, ahol nem a lélekápolás a fő cél. Amíg a vetéltetés ellen egész társadalmi mozgalom bontakozott ki, a gyermekek lelki egészségének alapjáért, a családért, a válás elleni küzdelemben nem sokan szaggatták meg még magukat. Pedig… Az orvos mindig tehet (valamit) egy párkapcsolat erősítéséért, gyógyításáért.

Eggyetlen példával érzékeltetendőn : Pár-kísérővel érkező beteg esetében mindig a kísérőtől búcsúzom utoljára: „Cirógassa kicsit többet! A szeretet gyógyít! Vagy fölírjam a puszit/csókot/jó szót vényre (receptre)?” – Bizony… Gyakran fölcsıllan a beteg szeme !

Komolyabban kellene vennünk, mekkora nagy szükség is lenne tudatos társadalomgyógyászatra! Hiszen… A társadalmunk beteg, a (csontja) velejéig beteg! A „fejlett világ” (az önmagát „fejlett”-nek emlegető világ) betegesen kór-szabados, félrehordó gondolat-görcsben zsıbbad, mint a gutaütött beteg.

„Házaséletet és gyermeket kívánsz. Ámde […] olyan ember vagy-e, a kinek szabad gyermeket kivánni ? […] Eleven emléket építs a győzelmednek […] Építs magadon túl !” (Nietzsche Frigyes : İm-igyen szóla Zarathustra)

Az eldobható társadalom vadhajtásaként válás-választó, mindent összeszennyező „dobd-el-szubkultúrás” könyveket ızzad(mányoz)nak ki a szüleik gennyedését ki nem heverő – maguk is beteg – szerzők… (E művek alapot nem vető célja sem több, mint a kórmagyarázkodás.) De a régi értékeket befertőző, folyvást tályogként, sőt sercegő üszökként föllazító „nincsen támpont, minden eldobható” szennyelv, amely maga a gennyelv, mára már megkérdőjelezhetetlen sercegő góc (gangraena). Az egyre sercegőbb üszök pedig már ezen is messze túlhaladott: Eves dzsenderkedés és egyéb agylobok internáci rémálmok gyötrelmeivel fertőzik az ép családban cseperedő gyermekeinket is. Mindezen (velőnkig) gennyedő őrület helyett az emberi kultúrán átívelő örök értékeket és azok megőrzését-újjáteremtését kell(ene) a társadalomgyógyászok alapcélkitűzésének tekinteni. Ahogyan ezt hajdan a Hit őrei is tették. Bár akkor még „lelkész”-nek nevezték őket és nem cihológusnak meg cihiáternek a menny- meg tündértagadó beteges anyagiasság jegyében.

Szabadelvűség ? İgen ! İgen ! İgen ! Magam szabad elvű vagyok. Minden mértékben. Legszabadabb az elvem: Szabadulni a rettegetes rögzött régi rıgolyáktól… a téves eszméktől… és az újonnan sercenőktől, a génpancson gennyedőktől egyaránt ! Emberhez méltóan élni !

De mi is a rıgolya ? Lelki gubanc és vısszatérő vıszálygóc. A mestermód működő lelki válaszkészségtől eltérően csak annak hitt beteg lelki bibircs, lelki rög vagy (ınkább) rövidebben rıg (Sz.), a muszály-vıszály góca. A rıgolyák idült kórságok, de gyógyíthatók. Sok egyéb vılági módszer között az önnyugantatás, vagy önnyuggan(ta)tás, idegenkedőn az „autogén tréning” is ennek gyógyítására szolgál. Ez nem kellene, hogy ördöngősségnek tűnjön. A muszály-vıszály (Sz.) ördögi körei (meg)oldásának módszerei legalább oly alapvetőek kell(ene), hogy legyenek már gyermekkortól a működő társadalomban, mint az étkezésben „egészséges életmód” folyton tajtékzó ismerettárának… Ép testben ép lélek ! Hıába étkezik a legegészségesebben az ember, aki a lelki kórokozókat meg a lelki betegséget, a lelki üszköt két pofára nyeldekli a „válás-sebes” genny-elvű korszerűség „modernül” sercengő hírpermetében…

Mára már alapvető tudás: A válásnál sikeresebb megoldás a változás ! A rögzött rıgolyák rabságában rúgdalódzás helyett e rideg rıgolyák lerázása… Egy picike odafigyeléssel, anyanyelvünk őszinte szeretetével vısszatérhetünk (a) magyar alapjainkhoz is. Anyanyelvünk méhe kincsesebb, mint bármelyik mai szedett-vedett „vılágnyelv”! Nevezhetünk mindent szépen, illőn, magyarul: A csökönyösség csökkentése, azaz kezelése a csököny-kezelés, a rıgolyák fölszámolása meg rıgolya-gyógyászat. Ez pedig már maga a rossz házasságok gubancainak fő megoldása… Persze pár is kell hozzá ! A válseb(z)ész, a párcsonkolász azaz az ál-párgyógyász által gennyesztett beteg oldal ebben nem lehet „partner” de különösen nem magyar társ ! Ezért is működött látványosan jobban régen az eggy eszméhez, eggy felekezethez tartozók házassága…

Válás vagy változás ?! Ehhez (az utóbbihoz) pedig legınkább idő meg türelem kell…

De érdekes szójáték, sőt játszi gondolat a válni-váltani-változni csiklandó magyar szóköre… „Válj mássá, válj többé, de ne (válj) el!” vagy „Ne válj (el), változz!”

Ahogyan egykor Huhn Péter professzor (atyafiságom) mondotta némi Montecuccoli-s („A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz”-es) áthallással: „A házassághoz három dolog kell: Türelem, türelem és még több türelem…” A magam átīratában :
„Mi kell a jó házassághoz ?! Türelem, türelem meg még több türelem…”

A türelmet pedig tanulni lehet ! Tanulni pedig gyümölcsözően érdemes !!!

Újrafordítva Lúká(cso)t (arámiul „Lúqá”-t) korszerűbbre :

„[…] ἐν τῇ ὑπομονῇ ὑμῶν κτήσασθε τὰς ψῡχὰς ὑμῶν” (Εὐαγγέλιον κατὰ Λουκᾶν) – Ejtése szerint :

„[…] en téi hüpomonéi hümón ktészaszthe tảsz pszűkhảsz hümón” (Lúká(sz) Euangelionja)

A türelmetekkel ment(het)itek meg lelke(i)teket ; avagy még közérthetőbben :
A Türelem gyógyít(hat)ja (meg) lelketeket (Nyáry Szabó Biblia / Lúqá 21:19)

A türelem tehát nem csak hasznos tudás, de gyógyītó tudás is…

A türelmet pedig fejleszteni lehet ! E fejl(őd)és, a türelem-edzés avagy a türelmedzés nyomán a türelmesedés már a bölcsesség alapszövete, a bölcsesség ágy(azat)a. Ha valamit kellene igazán tudjon meg tanítson a párgyógyász, hát az a türelmedzés !

Tovább ragozva a házas és a házatlan párok, (a)vagy a házasság gyógyászatát: a pártherapeuta magyarul a párgyógyász, a házasság-therapeuta meg magyarán a házassággyógyász… rendjére nagyjából ugyanazt a föladatot végzi, csak az utóbbınak – különösképp, ha gyermekek is vannak – jóval nagyobb a (társadalmi) felelőssége…

„Magatokon túl szeressetek! Nosza, tanuljatok meg előbb szeretni !”

(Nietzsche Frigyes : İm-igyen szóla Zarathustra / A gyermekről és a házaséletről )

A társadalom ősi alapegységének, alap-építőelemének a családnak a lélekgyógyászát pedig a pongyola „családterapeuta” szó-khimairájac helyett végre tisztességgel magyarul ajánlom „családgyógyász” (Sz.) alakjában…

A pár-pártı párgyógyász az ıgazı párgyógyász, míg pedig a többi legföljebb csak csócsányı párcsonkolász, avagy a párgyógyászat borbélya, de legınkább csak hályogkovácsa…

(A szemtelenek kedvéért jegyzem itt meg, hogy a hályogkovács a láthat(at)lanná homályosult lencsét löki egy vak-merő mozzanattal a szem sötét „feneketlen” mélyébe…)

Gondolatébresztő Forrásırodalom :

Lucius Apuleius Madaurensis (c. 124 – c. 170) : Metamorphoses, azaz az Átalakulások, amelyet Hippoi (Berber) Szent Ágoston (354 – 430) Asinus aureus azaz Aranyszamár címen emleget…

Friedrich Nietzsche : Also sprach Zarathustra : Ein Buch für Alle und Keinen (1885), magyarul Nietzsche Frigyes : İm-igyen szóla Zarathustra / A gyermekről és a házaséletről (1908)

Erich Fromm: A szeretet művészete (Helikon Kiadó. 1984) Eredetiben : The Art of Loving (1956) … helyesebb címen : A szeretés művészete (Sz.)

Lúqá / Lúká(sz) Euangelionja / Εὐαγγέλιον κατὰ Λουκᾶν (Biblia)

Michele Weiner-Davis : Divorce Busting, Simon and Schuster, New York, 1993. Magyarul sokkal szellemesebben : Ne válj el! Változtass ! (Park Könyvkiadó, Budapest, 2012)

Philip C McGraw, Ph D : Relationship Rescue; magyarul Válás helyett Párkapcsolatunk megmentése (Édesvíz Kiadó, Budapest, 2002)

Müller Péter : Vallomás a szerelemről (Rivaldafény Kiadó, Budapest, 2018)

Huhn Péter professzor (atyafiságom) személyes közlése

Szabó-szótáram / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

…Valamint „betegeim” bölcsessége…

Y Erósz vagy Cupido (Amór) és Pszűkhé története az antik vılágon képesen és képletesen átvonuló rege, mégis leīrása legrégebbről csak a római-numida Apuleius (c. 124 – c. 170) Metamorphoses, Hippoi (Berber) Szent Ágoston (354 – 430) szerint Aranyszamár (Asinus aureus) című művéből ismeretes. Cupido latin jelentése a ’vágy’…

c Khimaira (Χίμαιρα) nőstény ős-szörnyalak a görög regedelemben. Három feje van: elöl oroszlán, középen (a hátán) kecske, hátul (farka gyanánt) kīgyó, amely egyesek szerint sárkány és lángokat is okád. Atyja Tüphón (Τυφών), anyja Ekhidna (Ἔχιδνα), a kīgyótestű bűvasszony, testvérei pedig a (Lernai) Hüdra (Λερναία Ὕδρα), a Kerberosz (Κέρβερος) meg a Szphinx (Σφινξ).

A „szó-khimaira” több nyelv szavaiból összefajtalankodott / orvul összefajtalanītott torz szóalak. (Sz.)

A Párgyógyászat vagy pártherápia ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Az enyveny(gy) vagy kocsonyany(gy) avagy a hellén kollagén az állat- és az embervilág egyik legelterjedtebb fehérjéje. Alapvető szerepet játszik a sejtek közötti tér (latinkodón: „extracelluláris mátrix”) és a porcszövet fölépítésében, de még a csontok rugalmasságában is. A  szem szaruhártyájának alapját is ez a fehérje alkotja. Szerkezeti (latinkodón „strukturális”) fehérje, amely (a) vízben oldhatatlan; csak savakkal és lúgokkal oldható. Rostos (latinkodón „fibrilláris”) térkitöltése van, jellegzetes hullámos lefutással, változó (2-20 mikrométeres) rost-átmérővel. Az enyves anyag melegítés, főzés hatására kocsonyát ereszt, amely igen nagy térfogatú vizet képes megkötni. Ezt a tulajdonságát használják föl konyhaművészetben a kocsonyakészítésnél. Emberben (is) nagy vegyület-családot alkot. Az enyvenynek több fajtája ismeretes: 25 féle enyveny-vegyületet (hellénkedőn: „kollagén-molekulát”) különböztetünk meg, amelyeket ma római számokkal jelölnek, igen bárdolatlanul, tudatlanul és igen korlátoltan. Okosabb és értelmesebb lenne (persze) előfordulási helyeik vagy működésük, szerepük szerint (el)nevezi őket…

Például : az I-es kollagén a leggyakrabban előforduló vázanyag az emberi szervezetben. Megtalálható a bőrben, az erek falában, az inakban, a szem szaruhártyájában és a fogakban is. Így az illő neve az alapenyveny (Sz.) lehet. A II. kollagén a porcok fő alkotója, így megtalálható a porckorongokban, de még a csarnokvízben is. Így az illő neve a porcenyveny (Sz.) lehet. A III. kollagén más néven rácsrost megtalálható az alaphártyákban (a bazális membránban), nyirokszövetek vázát alkotó rácsos (rétikuláris) kötőszövetben. Igen vékony rostátmérővel rendelkezik. Így ennek az illő neve a rácsenyveny vagy (alap)hárty(a)-enyveny vagy fátyol-enyveny vagy még inkább tüllenyveny (Sz.) lehet. (Ezt a kötőszöveti fibroblasztok, retikulumsejtek termelik.) De rostjainak vékonyságára való tekintettel akát vékonyenyveny vagy keskenyenyveny (Sz.) is lehet.
A IV. kollagén az alaphártya (bazális membrán) tömör (lamina densa) rétegét alkotja, így előfordul a (haj)szálerek (kapillárisok) falában meg a vese érgombolyagjaiban (glomerulusaiban) is. Innen a neve következetesen (haj)szálér-enyveny (Sz.) lehet. Az V. kollagén a méhlepényben (placentában) található, így a neve következetesen méh(lepény)-enyveny (Sz.) lehet. A többi helyes elnevezéséhez érdemes (lenne) alaposabban átgondolni a szervezetben a helyüket meg a szerepüket…

Érdekes, hogy a sorszám növekedésével némelyeknek már graeco-latin neve is kerekedett :
A XIV. az Undulin, a XVIII. meg az Endostatin lett.

A szó-kezdeti franci collagène [ejt: kollazsen], az óhellén κόλλα [ejt: kolla] ‘enyv’ (a régi idők ragasztója) és a -γενής [ejt: -genész] ‘-képző’ szók összetételből ered… Ládd : Substance, éléments collagènes; (J. Rostand, La Vie et ses problèmes,1939, p. 59)

A kollagén a görög(ös) eredeti kiejtését tükrözi, csakúgy, ahogyan a német Kollagen ejtése is. Helyesebben persze kollagen lehetne…
Minek is hellénkednénk azonban, ha mondhatjuk magyarul is?! Az enyveny az enyv (alap)anyaga. Ennek az enyveny-alap-építőelemei az enyüncék. vagy enyvencek vagy enyvince‘k. Ládd alább az ábrán !

Ezek az ici-enyüncék 290 nm hosszúságúak és 1,5 nm szélesek; két szomszédos eny(w)ünce (fibrillum) között az enyvenyrostban 40 nm-es hézag van. A pöndörhármancs sodratában ( grékolalatinkodón a tripla helikális szerkezetben) három, egymás köré tekeredő eny(w)ünceszál (alfa polipeptid) lánc kígyózik. Ezen láncok hüdroxülált aminosavai között a könnyenykötések (másodrendű hüdrogénkötések) teremtenek kapcsolatot és tartják össze a sodratot. A polüpeptid láncban nagy szerepe van a lüzin meg a prolin aminosavaknak, ezek oldalláncai hüdroxülálódnak, így kerekedik belőlük hüdroxülüzin meg hüdroxüprolin.

Az enyveny minden harmadik aminosava glükin (glycin), ez adja a hajlékonyságot meg a ruganyosságot.

A legtöbb fehérjében csak kis mennyiségben fordul elő, kivéve az enyvenyt (kollagént), amelynek harmada glükin (glycin). (Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6. )

A selymeny (grékolatinkodó szókhimairával: selyemfibroin) is nagy mennyiségben tartalmazza a hajlékonyság aminosavát, a glükint.

Forrásaim :

Substance, éléments collagènes; (J. Rostand, La Vie et ses problèmes,1939, p. 59)

Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. (New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6. )

Ajánlott olvasmányok :

A „kollagén” az emberi szervezetben

Glükin – pongyolatinkodón glycin – a glükokoll 

2022.01.02.

Hírdetés

A Enyveny hellénkedőn „kollagén” bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A glükin / glücin (INN: glycine) (Gly vagy G) a legeggyszerűbb fehérje-alkotó alapelem, vagyis aminosav. Az összes többinek van a középső szén(j)én oldallánca, de ennek az eggynek nincsen (HO₂CCH₂NH₂). Ezért a glükin az eggyetlen olyan aminosav, amely fényészetileg (optikailag) is csak eggyféle, idegenkedőn szólva nem aktív, vagyis nincs balra (L) meg jobbra (R) (fény)forgató változata, azaz nincsen tükörképi változata. A glükinből csak eggy(féle) van !

A glükin fölfedezője, Henri Braconnot francia vegyész nevezte el a zselatin cukra’nak (sucre de gelatine), amikor kénsavval főzve a zselatint elemeire bontotta. A szintén franci(a) Boussingault állapította meg az összegképletét, azt is leszögezve, hogy bizony nitrogént is tartalmaz, tehát – a neve ellenére – nem lehet cukor.
A német vegyész, Justus von Liebig amerikai diákja Eben Norton Horsford javasolta ennek szellemében a görögös glycocoll ejt: glükokoll nevét, amelyet utóbb pongyolábban glikokoll alakban is használtak. Ennek alapja az ‘édes’ jelentésű γλυχυς / glüküsz és az ‘enyv’ értelmű χολλα / kolla. Vagyis az alapelemünk nevében titkon ma is az ‘enyv édese‘ vagy kicsit magyarabbul „enyvédeny” (Sz.). ( Prof. E. N. Horsford on Glycocoll – Glycocoll (Gelatine Sugar) and some of its Products of Decomposition )

A svéd Berzelius javasolta később az (eggy szótaggal) ugyan eggyszerűbb, de semmitmondóbb glycin nevét.
(Kodonjai: GGU, GGC, GGA és GGG.) A glükin az eggyetlen olyan aminosav, amelynek nincs balra (L) meg jobbra (R) (fény)forgató alakja.

A legtöbb fehérjében csak kis mennyiségben fordul elő, kivéve az enyvenyt (kollagént), amelynek a harmada glükin, ez adja a hajlékonyságot, a bőrnek a ruganyosságot. Ládd: Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6. 

A selymeny vagy selymen(y)gy avagy a selyem-fehérje (grékolatinkodó szókhimairával : selyem-fibroin) is nagy mennyiségben tartalmazz(a a) glükint.

Neve az ‘édes’ jelentésű görög glüküsz / γλυκύς szóból származik.
Színtelen, édes (ízű), kristályos anyag. Vízben jól, ellenben szeszben (alkoholban) meg éterben nem oldódik.
Hevítve 232-236 °C között (233 °C-on) bomlik.

Pékárukban a glükin nátriumsóját (nátrium-glükinát / nátrium-glycinát ) ízfokozóként alkalmazzák. Ez eggyúttal táplálja az élesztőgombákat is.

Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, eggyelőre nincs ismert mellékhatása sem. Élelmiszeripari felhasználásra általában zselatinból állítják elő, csakúgy mint jó 200 évvel ezelőtt a francos föltalálója, vagy fülfedezője, Henri Braconnot [ejt : Anri Brakonnó].

A glükin a természetben előforduló legeggyszerűbb aminosav. Sőt, azon ritka aminosavak közé tartozik, amely néhány másikkal, mint alanine meg glutaminsav és a szokatlan izovaline valamint a pszeudoleukin, az űrben, azazhogy (a) hullócsillag(ok)ban (pl. Murchison-meteorit ) is előfordul.

A glükin nem (is) vitamin, hiszen a saját testünkben is elő tudjuk állítani. Ennek ellenére a tudatos utánpótlása olykor igen hasznos…

Forrásaim :

Prof. E. N. Horsford on Glycocoll – Glycocoll (Gelatine Sugar) and some of its Products of Decomposition 

Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6. 

Hírdetés

Ajánlott olvasmány :

Enyveny hellénkedőn „kollagén”

A Glükin – pongyolatinkodón glycin – a glükokoll  bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Erről meg biz értekezés

(magyarosan szabad versben)

(szabadosan magyar szövekezésben)

A korszerű -kozás-kezés – járvány(k)ozó gyakorintás…

Jól érthető, szép magyar szavunk a védőoltás, amely a védő oltás… De ugyan mitől is véd ma egy védőoltás? Mitől is véd, ha már nem is oltás, csak mind unottabb már-már foly-folytonos oltakozás!?

A 2021-es év egügyi slágere vitathatatlanul : A fertekezés ellen az oltakozás !!!

Már idén megkezdte a Kovid oltakozását Gyovai doktor ! (a képen)

Semmilyen tudomány a sikerét nem igazolta, de a divatja vitathatatlan !!! Eggyre vitathatatlanabb !!!

A mammóni érdekek bontakozása meg nyomakozása nyomán pedig az oltakozás propagandakozása már mindent maga alá (gyö)tör…

Török betegem, Tuncs úr tudatta, hogy ők már az ötödiknél tartanak ! Öt török… (öt görög, öt cseh…) Hamarosan elérünk az ötvenötödikig is ! Sőt a 666.-ig is, ha Mammón úgy akarja…

Oltakozás… Már öbbször is hallottam, hogy többek azon berzenkednek ill. azon borzonkodnak-borzakoznak, hogy olyan szó biz nincs is, hogy oltakozás !? – Van. Hiszen létezik. Hiszen mondják. Ezt a szót használják !!! Oltakozás !!! De ez még nem is éppen a leggyöngébb mai ragályosan vírusos szóalkotás. Hiszen…Ha van költekezés, akkor bizony van oltakozás is ! No persze a köz oltakozása a köz költekezésén zajlik. Hiszen az oltakozás egyben és kötelezően költekezés is ! (Ha a mammóni hatalom nem is éppen ugyanannak a pénzén költekezik, akinek a „javára” éppen oltakozik. No persze leginkább a saját javára a mi adófizetői költségünkön teszi.)

Csak a Nap süt „ingyen”, de néha, őszön-télen még az se süt, csak sütekezik …

Költekező oltakozás helyett … Ránk férne már inkább egy kis böjt(e)kezés, nem is csak a vérzsírjaink csökkentésére! Bizony ! A gyógyító szóböjtekezés a hivatásos megmondóknak is bizony bölcsekezésére vál(hat)na!
Az „oltakozás” azért is remek, új, találó szó, hiszen kifejezi a régi klasszikus (valóban működő) védő oltásokkal szemben ennek az újnak a fontoskodó jelentéktelenségét is híven kifejezi. Hiszen ezt többször, sőt akárhányszor ad(ogat)va, oltogatva is, a busásan harácsoló gyártók javallata szerint is csak legföljebb fél évre ható (a) védekezés. Ekként a folyamatos félekezés meg másokat (terrorizáló) féltekezés nyomán jár a véghetetlen védekezés… De e képletben igen fontos a műveltető a rettegetés és ennek nyomán alapvető a hergeteges-fergeteges félekezés !

Az oltakozással rokon képzésű azazhogy rokon képzetű szavunk a váltakozás. Igen… Váltakozóan meggyőző erővel hirdetik, azazhogy hétágra hirdekezik ma is a folyton váltakozó ütemekezésben és számban javallott oltakozásainkat. Vagyis – jelen javallatok szerint – nem „beoltatjuk” magunkat, hanem csak a viszonylagos védettségért oltakozunk – amely persze messze nem lesz 100%-os! De még a Markoli 99%-ától is elmarad(a)kozva – egy életen át „oltakoz(hat)unk” ! (MERKELY BÉLA: A KÉTSZER OLTOTTAK RÉSZT VETTEK A JÁRVÁNY FENNTARTÁSÁBAN) Hiszen még az oltakozottak is fertekezhetnek !

Azaz meg-megfertőződnek, sőt illőbben talán oltakozás után is fertőzködnek, fertőzköznek, vagy ízlés szerint akár éppen ferteköznek vagy förtekeznek. Mivelhogy ez a – közegészségügyi bakik koronájaként elhíresült – Wúhán-vírus elleni védőoltakozás még legföljebb is csak gyerekcipőben jár(t)akozik, de abban is inkább csak botlakozik… zamatosabb jász-kunul meg bödörkézik-bödörközik…

Sebaj ! Ahogyan azt Weöres Sándor is megírta már a Majomország-ában :
A majmakozásban „Győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész !” –

Ahogyan azt ma minden tudományos elme tudja (már régen nem csak tudakozza):
A védekezésnek legföljebb csak hiú ábrándja az oltakozás…

Ennek ellenére mára már egyre kevésbé szabad a választás, vagy válakozás, mert a természetes védettséget is (tudomány)tagadó köz-költekezés egyre többeket kötelez, azazhogy köt(e)lekez a világ eddigi legkevésbé hatékony, azaz a legvédekez(h)etlenebb védőoltására, de a többség egyelőre még szabadon oltakozhat, sőt, ha tetszik, akár fertekezhet is!

Sőt akad olyan „betegem” is, aki meg kű’fődre jár már nem csak ótakozni, de még bizony gyógyít(a)kozni is…

A -kezések meg -kozások sűrű sorában akad persze más szokatlan szócsobbanat is: Akadnak betegek, akik rajongással, büszkélkednek halm(ak)ozott műtéteikkel… Ezek a betegek meg műtekezni, azaz hogy rendszeresen ’műtét(ek)re járni’, gyakronta „(meg)műtődni” szeretnek… ha épp nem is nagyon szeretkeznek… Már amikor az oltakozások meg vírus-váró felelősség-hárít(a)kozások éppen (meg)engedik ezt nekik… İgen ! A műtekezés szavam még csak nem is saját alkotás. Műtétjáró műtekezők műszava…
(Ez a műtekezés is bizony létező népi szóalkotás az Ország szívéből, a Nagy Kőrösről.)

A propaganda(kozás) mocskos csatatereiről meg a „modern” zsurnalizmus színvonaltalan(ul) trutymakozó alpári ingoványaiból is jó lenne már végre kikecmer(e)kezni, vagy inkább végleg kitérekezni … nem pusztán szabadkozni, de valóban ki is szabadulni végre a (közérthető) tudomány tisztásaira kitelep-ülni !!! Kitelepekezni… Kimosakozni. Sőt: Tudomány(a)kozni !
Agit-propakozás helyett végre Tudományos Alapokon értekezni ! A tiszta (közérthető) tudomány tisztásaira (le) telepedni !!! Legalább olykor, legalább alkalmi murikra, piknik(ek)ezésre…

Írásom talán (már) kissé fárasztó, azazhogy váltakozón fár(asz)takozó… De e minőségében föl nem érhet a minden gondolkozó lelkére gólemi démonként ülekező oltakozás mammóni terrorának ólmos fárasztásához.

Végezetül hadd állítsak itt talmi emléket a (jász-kun) népi szókincs, azazhogy névkincs nevében is a korábbi – valóban hatékony, mert valódi – gyógy-ótakozásokban jele(s)kező Ótós Anciká́nak, akit éppen a bölcsek 19-ese, – Mammón ragálya – a kovid ragad(a)kozott el tőlünk Törtelről, a „negyedszülött nagy-kun vezér” öröközetéből.
A szerető emlékezet megilleti betegellátásban őszült vezsenyi nővérkémet is Törtelről, akit – bár még a „főmajom”-tól se tart(akoz)ott – épp a dagakozó (onkotrop) oltakozás gyilakozott el tőlünk…
(Ő is a Kovid-terror nyomán sarjakozott Pfizer-Holokauszt áldozata lett.)

Rájuk emlékezve…

2021 Álom havában

Dr. Törte(l)kező

(Nyáry Szabó László)

Utó-öltekezés:

A nyelvi fogyatékosoknak pedig – mivel (ma is) „keresztény országban élünk” – tiszta szívvel ajánlom ifjúkorom nyelv(i )mesterét, a (nyelvében is) „botrányosan bátor” erdélyi magyar püspökünket, Makkai Sándort meg a műveit is.
Az Ő olvasása bizony egy nyelvi újjászületés ! Azazhogy…
Makkai maga egy nyelvi újjászüle(t)kezés!!!

Megjelenik / Megjelent a MONy-ban…
(Eggy icike-picike cenzúrakozással)

Ajánlott olvasmány :

Makkai Sándor születése napján

A Oltakozás meg fertekezés – Erről meg biz értekezés (magyarosan szabad versben) bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.