A lìguru nyelvének önállósulásának kedvezett Dzsénova azaz Genua önálló tenger-birodalma …
Érdemes ebben a nézetben is érteni és emlegetni …

Genoa – Colombo szülőföldje a saját korában … Serenissima Repubblica di Genova

A Lìgurut a ma Olaszországhoz tartozó Liguriában, Monakóban, a Franciaország által megszállt területen, valamint Szardínia délnyugati csücskében mintegy 2 millióan tudnak meg beszélnek még. A túlnyomó többség másfélnyelvűségben (Sz.) a hivatalos (angolkodón sztenderd) taljánnal avagy az olasszal, illetve kétnyelvűségben él a franciával. Így e csodás nyelvváltozat lassan-gyorsulóan sorvadóban, de bizonyosan kihalóban van…

Már a beszélőinek száma is igencsak vitás. Némely forrás 1,9 millióról, míg mások (már) csak félmillióról tudnak.
Parlanti / Totale : 508.210 (2021)

Bár (az Ethnologue leírása szerint) ma (még) a digitális megjelenése és támogatottsága is emelkedőben van, az hosszú távon mégis minden kis nyelv esetében kétséges, hogy hogyan bírják a versenyt a világ nyelvi terrorával szemben az álvilágban, vagyis a kütyüfüggőség eggyre betegesebb világában …
Bizonyos divatos programok meg (gépi) applikációk csak a világ nagy nyelvein elérhetőek. Ez a nyelvi terror, ez a monokultúra minden kissebb nyelvet veszélyeztet !

Legközelebbi rokonságban a többi galloitáliai (táj)nyelvvel (hellénkedőn dialektussal) áll, főként az emiliáno–romanyol nyelvvel és a lombard nyelvjárásokkal. Hangtanilag a rétoromán nyelvjárásokkal, az ukszitá (közhülyén okcitán) nyelvvel meg a franciával, nyelvtanilag és szókincs tekintetében meg az olasszal mutat egyezéseket. Legjelentősebb nyelvjárása a genovai, melynek szabályozására 1970 óta működik az Académia Ligùstica do Brénno. Legtávolabbi nyelvváltozata (dialektusa) a Monakói nyelv avagy a Munegascu [ejt : Munegaszku], amelyről megoszlanak a vélemények, hogy valóban lehet-e önálló nyelvnek tekinteni a ligur mellett.

Taljánul szólva :

La lingua ligure (nome nativo lengoa lìgure /ˈliɡyre/) è una lingua gallo-italica parlata in Liguria. Anche conosciuta come genovese, quest’ultimo termine è la denominazione usata tradizionalmente con riferimento alle parlate di tipo ligure (nome nativo zeneize o zeneise /zeˈneize/); ciononostante, sia per influenza del toscano come lingua nazionale sia per essere venuti meno i legami con la ex Repubblica di Genova, in tempi recenti sta prendendo piede anche la dizione «ligure». È una lingua romanza tradizionalmente associata a quelle gallo-italiche (piemontese, lombardo, emiliano e romagnolo), nonostante se ne discosti per una serie di caratteristiche.

Forrásaim – Fonti :

Ligurian, in Ethnologue. URL consultato il 5 febbraio 2018.

https://it.wikipedia.org/wiki/Lingua_italiana

https://it.wikipedia.org/wiki/Lingua_ligure

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ligur_nyelv

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Dialetti_l%C3%ACguri.jpg

https://it.wikipedia.org/wiki/Repubblica_di_Genova

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Talján tájnyelvek, nyevválozatok – dialetti italiani

Tájnyelv vagy nyelvváltozat ? Az „olasz nyelv” eggy kiváló példa e kérdés nehézségeire ! 

Lenga dó – ukszitá – (meg) a provanszál nyelv

Az okcitán, okszitán vagy – hagyományosan téves nevén – a provanszál nyelv, okcitán nyelven occitan [ut͡siˈta] vagy lenga d’òc [leŋgɔˈdo(k)], francoskodón-franciául occitan vagy langue d’oc egy ma Dél-Franci(a)országban még éldegél …

A Lìguru – léngoa ligure – a ligur nyelv  bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Különösen a mai bontások kapcsán folyó rontások emlegetésében ajánlatos végre rendet tennünk legalább a (saját) fejünkben és végre tisztán látnunk a bontások meg rontások dolgában (is) …

A ront meg bont szócikk Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) is szerepöl :

A rontásban tehát semmi éltető, semmi pozitív nincsen. Míg a bont szavunk jóval kevésbé rontó, vagyis negatív értelmű …

Aki tisztösséggel bont (és nem ront), az szögedi szóval bontakozik …

A ‘ház szétszedése’-‘n túl a ‘ház bontása alkalmával megmentett építőanyag’ különösen érdekesen árnyalja a bontás szó jelentését …

Ebből már eggyértelműen kimondható, hogy a bontás eggy pozitív szó, míg a rontás a negatív párja, talán inkább ellentetje.

Gyalunk költeményével búcsúzom…
ahol és amikor „városfejlesztés” címén még nem annyira rontották, csak bontották a régi házakat …

Örök visszhang

Most tűnnek már elém e régi utcák,
Hogy bontogatják a vén házakat.
Most érzem én vén házak mélabúját,
Hogy rám merednek a vak, tört falak.

Ó most tudom, mi volt nekem e tájék,
Hogy romban, porban, holtan itt hever.
Elmúlik már a tűzfal és az árnyék,
Melyet borongós álmomra vetett.

Most érzem, mily szép volt az esti óra,
Mikor kiskocsmák kékes ablakán
Kiszűrődött a lámpafény, a nóta
S lassan kihúnyt a téli táj haván.

Az elmúlásban hirtelen kicsendül
A dolgok mélyén alvó dallam is
S szívünkben tovább zeng minden, mi eltünt,
Ha lemondón, fájón és halkan is !

Juhász Gyula, 1911

Forrásaim

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

Ajánlott olvasmány :

Tisza Testedző Tér

2026 máj. 18.

A Rontom-bontom ! – Rontja vagy bontja ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Ahogyan Apám mondogatta : Én nem ismerek szőlőt, csak szöllőt ! / Nem ettem még szőlőt, csak szöllőt !
De mondhatjuk úgy is, hogy : Szögedön nincsen szőlő csak szöllő ! És ez így van még Szegeden a tősgyökösök között ma is.

Szögedön a szöllővirág, ahogyan a szöllő is, csakis rövid ö, két ell, majd hosszú ő alakjában hangzik.
A bátrabbak – a pesti akadékos aszfalt-betyároknak be nem hódolók – így is írják. Magam is így teszek. Mindönkoron…
Kisiskolás koromban ez még nem számított sem botorságnak, sem bátorságnak a korlátoltakkal szömben, hiszen akkoriban még mind a két írásmód mögengedött volt… Ugyan… Kinek bánthatta a szömit-fülit ?

A szöllő persze Szögedön hajdan buján burjánzó szóbokor volt…
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) így szerepöl a szöllő szócikke :

De miben is teröm a szöllő ? Ma mondanánk : fürtökben !
De nem volt ez mindig így !

A mai szöllőfürt neve a 20. század közepéig szöllőféj vagy szöllőgirízd, de leginkább csak szöllőböndő volt !
Ahogy a Legszögedibb Szögedi írta 1957-ben : a (szöllő)fürt csak most van honosodóban …

Szögedi tájszóllásunkat sikerrel irtotta ki a gyüttmöntek egyetemes áradata. De a tájnyelvek( megőrz(őd)ésé)nek hadat üzenő kommunista eggy-nyelvrendszer is alaposan hozzásegítette a maiakat, hogy végleg elfelejtsék (öreg)anyanyelvüket.
Büszkén hirdetheti ma mindön szélső balos, kirekesztő kiskomcsi :
Csonka-Magyarországon sikeres volt a tájnyelv-irtás ! (Sz.)
Ma már a Szögedi Nyelvünk szinte csak a „legszögedibb szögedi”, Bálint Sándor tájszótárában él…
Vannak azonban szöröncsésebb sorsú, egyetemtelen, így még máig özögető vidékeink. Ilyen Hódmező-Vásárhelly mög Kőrös is. Természetössen Nagy-Kőrös.

Szöllő… a virágos fákkal… nem csak Szögedön szöllő…

Babits Mihály : DAL, PRÓZÁBAN

A vad tavasz zuhanyát érzed-e, érzed-e zúdulni, kedves ?
Gyere ki a szöllőbe – virágos fákkal habzik a hegy
Gyík surran a szurdékban, amerre az ember megy
A rög szinte él, a Nap szinte nedves

Forrásaim :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szöged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim …

Babits Mihály : Dal, prózában … a Nyugtalanság völgye (1920) kötetben

Ajánlott olvasmány :

Özögetés – ögedelöm – Szögedelöm ?

„Gonosz dolog az, hogy nyelvünkben annyi e-nek kellett teremnie.” Kölcsey Ferenc Kazinczy Ferencnek (1810 március 9.-én)

A szöllővirág Szögedön

Virágzik a szöllő ! Ahogyan Apám mondogatta : Én nem ismerek szőlőt, csak szöllőt ! / Nem ettem még szőlőt,[…

A Böndő – féj – girízd – de csak mostanában fürt… bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Ahogyan Apám mondogatta : Én nem ismerek szőlőt, csak szöllőt ! / Nem ettem még szőlőt, csak szöllőt !
De mondhatjuk úgy is : Szögedön nincsen szőlő csak szöllő ! És ez így van még Szegeden is ! A tősgyökösök között ma is.

Szögedön a szöllővirág, ahogyan a szöllő is, csakis rövid ö, két ell, majd hosszú ő alakban hangzik.
A bátrabbak – a pesti aszfalt-betyároknak be nem hódolók – így is írják. Magam is így teszek. Mindönkoron…
Kisiskolás koromban ez még nem számított botor bátorságnak a korlátoltakkal szömben, hiszen akkoriban még mind a két írásmód mögengedött volt…

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a szöllővirág kifejezése (is) :

„Mikó’ kerül össze a lenvirág, a szöllővirág, mög a búzavirág ?”

E szóllás, azaz hogy találóskérdés értelme a lenvásznon a kenyér mög a bor. A terítékön…

Érdekös, hogy a begónia virág, a dísznövény nem a nemzetközi nevével honosodott mög szögedön. Talán a szöllőbogyó szerűen közepével nyerte el a szöllővirág nevét…

A szöllő persze Szögedön buja szóbokor volt…

Szögedi tájszóllásunkat sikerrel irtotta ki a gyüttmöntek egyetemes áradata. De a tájnyelvek( megőrz(őd)ésé)nek hadat üzenő kommunista eggy-nyelvrendszer is alaposan hozzásegítette a maiakat, hogy végleg elfelejtsék (öreg)anyanyelvüket.
Büszkén hirdetheti ma mindön szélső balos, kirekesztő kiskomcsi :
Csonka-Magyarországon sikeres volt a tájnyelv-irtás ! (Sz.)
Ma már a Szögedi Nyelvünk szinte csak a „legszögedibb szögedi”, Bálint Sándor tájszótárában él…
Vannak azonban szöröncsésebb sorsú, egyetemtelen, így még máig özögető vidékeink. Ilyen Hódmező-Vásárhelly mög Kőrös is. Természetössen Nagy-Kőrös.

Szöllő… virágzás… nem csak Szögedön…

Babits Mihály : DAL, PRÓZÁBAN

A vad tavasz zuhanyát érzed-e, érzed-e zúdulni, kedves ?
Gyere ki a szöllőbe – virágos fákkal habzik a hegy
Gyík surran a szurdékban, amerre az ember megy
A rög szinte él, a Nap szinte nedves

Forrásaim :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szöged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim …

Babits Mihály : Dal, prózában … a Nyugtalanság völgye (1920.) kötetben

Ajánlott olvasmány :

Özögetés – ögedelöm – Szögedelöm ?

„Gonosz dolog az, hogy nyelvünkben annyi e-nek kellett teremnie.” Kölcsey Ferenc Kazinczy Ferencnek (1810 március 9.-én)

A A szöllővirág Szögedön bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában a findzsa kicsit eltévedve :

Ugyanennek a szótárnak a Magyar-Török változata pedig a mai magyar findzsa szó török fincan alakját „népies”-nek ítéli.

Elgondolkodtató, hogy a közhiedelemben török findzsa, ha i-vel íratık, úgy a hang(zó)harmónia hıánya mıatt nem lehet eredeti török ! Először azt hittem nincs is a szótárban, hiszen fıncan alakban (mélly ejtésű ı-val) kerestem. Azután meg azt hittem hogy rossz helyen van tévetegen…
De a következő szócikk bızonyosan i-vel van :

De nem lehet tévedés ! Csáki Éva (1995-ös) korábbı kéziszótárában is az i-sorban szerepel a fincan, rögtön a frinces-francos finiş szóval követtetvén… (Sz.)

No a mai magyar ezen nem sokat molyol…
Nálunk már kihalt a mélly (hangrendű) ı … A magyarban nem is jegyzi más, csak én…
Ha éppoly halott is mint az elly, majd itt a föladat : Föltámasztom ! Új életre keltem !
Ahol csak tudom, következetesen jelölöm, meg használom. (Olykor a betűhiány miatt mulasztom.)

De lássuk csak, hogyan is él ez őseim nyelvében !

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl rögtön a fincöm-fancom után a findzsa kifejezése :

No de lássuk a komafindzsa jelentését is :

A szögeditől a tápai eltérése azért is érdekösség, mert a komafindzsa valóban jóval nagyobb a kévéhoz való findzsa‘nál, így méretéhez illendőbb a tápai komabögre elnevezése …  

Az újkígyósi komaszélke bızonyára köznyelvibben komaszilke lenne (ha még lenne).

A komafindzsa jelenségének tısztázásához pedig lássuk a váltószavát (hellénkedőn a szünonümáját) !

Létözik eggy egészen szokatlan jelöntés-eltolódása is a török-magyar findzsa‘nak. A (nagy)kőrösi cigányok ajkán mint ‘kis öblös edény’, átvitt értelömben ‘női nemi szerv’ avagy ‘pına’ vagy talán még ınkább ‘hüvely’ jelöntésben él… (Nagy-Gombai Ambrus közlése) Talán az ‘asszonyöl(e)’ a (szemérmtességében is) legbıztosabb jelentés-megközelítése. Az, hogy ‘öl’ vagy ‘elő-öl’ vagy ınkább a mélyebb részek jelöntése, még tısztázásra vár …

Forrásaim – Kaynakça :

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Magyar-Török Szótár / Macarca-Türkçe Sözlük (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2002)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Új Magyar Tájszótár I. kötet 570. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 ?) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim

A findzsa (nagy)kőrösi cigány jelöntése Nagy-Gombai Ambrus szömélyös közlése.

A Fındzsán a findzsa mög a komafindzsa bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Legelőször is azt érdemös tisztázni, hogy Szegedöt (Szögedöt) a Tatárdúlás után Szőreg mög Tápa között alapították újjá. A török tarolásával Szőregön rácok telepödtemk mög, de Tápa mögmaradt szímnagyarnak.
A kommunizmus darálójában ezt a két ősi, független települést is a pártos Szegedhöz csatolták, ezzel hagyomány-örökségüket is gyorsabb halálra ítélték…

Szőreg hagyományosan több dombon épült a Maros (szabályozása előtti) torkolatában.
Ma az eggyik a Magyar Templom, a másik a Rác Templom dombja. A szőregen áthajtó Makai út igen furcsán, de hagyományosan átvág a talán legrégebbi templom dombján, a kunok általt földúlt és elpussztított Szőregi Monostor dombján… 

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a Töröktemető kifejezése :

E temető nevének személynévi eredete is fölvetődik, de valószínűbb a tényleges török kötődése.

Három neve is élt : Papkert, Töröktemető Rohonyidomb.

Szőregön a régi temető melleti „kertség” lehet akár régi elhagyott temető is. Talán magyar, majd (oszmán megszállás-kori) török temetkezés színhelye. Minthogy vidékünkön a kő ritkaság, így a fejfás temetkezés nyomán a fejfák korhadásával a sírok is végleg elfelejtődnek. Könnyen lehet, hogy ez a Töröktemető a legrégibb temető, amely mellett még látható volt az utóbbi „régi temető”, míg a már elhagyott korhatag temetkezési hely már csak „kertség”-ként élt… Teremhetett bőven gyümölcsöt is, ahogyan a Csongorádi származású Makai Főbíró, Dr. Dudás István mondotta „hullafakadék”-ot…

A „Rohonyidomb” bizonyosan személynévi, tulajdonosi eredetű neve, míg a „Töröktemető” talán személynévi, de valószínűsíthető(bb)en népnévi eredetű történelmi örökség. A „Papkert” pedig bizonyára a temető templom-közelségére ill. annak papi birtok(lásra) utal.

Forrásaim :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szöged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim …

A A szögedi Töröktemető bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A szıl szép tömör magyar szavunk egy szép kemény fánkra.

Amilyen magas sudár és kemény is, olyan szépen, mélyen is ejtettük régenn…
Nem is mai puhány szil, csakis ősi, mélly, kemény a szıl alakban !

De… Ez a szıl vagy szil alak mégiscsak rejt némi röppenetes könnyedséget is…
Talán hangulatfestő neve a szıl a száll szavunkkal is összefügg, merthogy a széll-lel bizonyosan… Hiszen ha valamikor könnyű a szileinket észre vennünk, hát éppen akkor, amikor az a magjaiban szállong … azazhogy a leppendéke leppeng mindenfelé éppen Szelek havában (áprilisban) szerte mindent beterítve …

A széll meg a mélly párja a száll szavaink nélkül nem is értelmezhető a szil. Hiszen …

Szelek havában szépen szállong a széllben a szıl … szıll … (Sz.)

A szilak azaz a a szılak könnyen fölismerhetőek a folyton ferdevállú, félvállú leveleikről. (Sz.)
De már a levelek előtt a hártyás karimával leplesen reppendező apró makkincáikról is… (Sz.)

De ne vegyük félvállról a szılakat !
Még akkor sem, ha a rongymagyar többség nyelvén ma már csak a szileket mondanak…

Szülőföldemön Szögedön bőségössen teröm a szıl, bár sokan már eredeti alakját feledve nemcsak szil alakban ejtik, de ha kényszerülnek rá, hát ekként tévesen (magas hangrendben) is ragozzák …

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) is szerepöl a szil-nak, a szil-nek szép köre :

Természetösen a szıl ‘szív’ jelentésű alakja igei értelemben értendő. Ha élne még a mélly ı hangunk, akkor ez sem lenne gond, de még kérdés se, hiszen a szív főnévként magas hangrendű, a szīv igeként pedig mélly hangrendű. Volt és lessz is a saját nyelvemben. A mások rámerőltetett pongyolaságát én levetem, hiszen az nem ingem nekem. (Nesszosz véreként éget a tudatlanságuk meg az érzetlenségük.)
A szīv ige olykor (némiképp) népiessé rekesztett szī alakban is előfordul; ennek a régi szögedi változata a szıl …

E jelös fának nevéből név is termött !
Hellynév, személynév meg családnevek is. Ha talán nem is legelőbb… Családnév :

A kétszeresen is kettőspontos üpszilonos alakból vélhető, hogy akkoron még mélly hangrendben is ejtették Szılı alakban. Eredeti mélly hangrendűségének bızonysága a máig élő szögedi Szilassi de ınkább Szılassı név meg a szıl keménységéből képzett szılárd szavunk, majd ebből a Szilárd nevünk, de az ősi régi vármegyét is adó Szilágy azazhogy ınkább Szılágy földrajzi nevünk is !

Hajdani Erdélyünk szivében – Szilágy megyénk terképe nagyítható változatban :

(Nem) csak a megdöbben(t)és kedvéért jegyzem meg : Volt valaha Szilágyunk Szögedön is !

Itt érdemös mögjögyözni, hogy a mi szögedi Szilágyi nevünk se biztos, hogy vármegyei eredetű !
Származhat akár a mi szigetünkről is :

Figyelemre méltó, hogy e név is következetessen kétszeresen is kettőspontos üpszilonos alakban szerepöl, innen vélhető, hogy akkoron még mélly hangrendben is ejtették Szılágyı alakban.

Hellynévi előfordulása Szöged tájékán egészen elemi :

De még sugárutunk nevét is adta (közvetve) e fa : A Szilléri sugárút a Szillér felé futó sugárutunk.
Nehéz ezt ma értelmezni egy olyan világban, ahol Petőfi-telep névvel álmagyarkodják el földünk eredeti, ősi magyar nevét… pedig még nagy meg kicsi is van meg volt belőle ! Nagy-Szillér meg Kis-Szillér (halmai) szerencsére régészetileg máig föltáratlanul… De volt hozzá még gyümölcsöző Szillapis azaz hogy Szıllapıs is …
A török megszállás alatt Szilont azaz hogy bızonyosan Szılont alakban már 1553-ban jegyezve…

Igazán érdekes a Szillér) (Szıllér) szellős Szellérd áthallása (első múzeumigazgatónk) Reizner János gyűlytésében. Ez megint csal a szıl … szıll … szill … széll… szellő … rokonságot sejteti… Hiszen a szıl a szellő szárnyán száll… (Sz.)

A kemény fáján túl más használatának emlékét is mögőrizte Bálint Sándor Szegedi szótára (1957) :

Milyen kifinomult is volt a régi Világunk : Gabonát szilsöprűvel, lisztöt mög gödénytollal …

A szıl szavunk keménységéből képzett szavunk a szılaj, ma már csak szilaj is.

Ennek a szılajnak pedig bizony bőséges szóbokra van …
Minden lény, amely olyan kemény, hogy az éghajlat minden viszontagsága ellenére kinn hál mög kinn telel, az bızony szılaj !

A magyarban – a sötét fája révén – a szil színjelölőként is megjelenik :

A szelindek szavunk szögedi (tájnyelvi) változata fölvázolja a ‘(szil)kemény eb’ avagy a ‘kemény kutya’ következetességén a szil-szilindek ‘szelindek’ ívét is…
A szögedi szilindök is ennek származéka :

A szil szószármazékai szerte szállonganak.
Fölvetődik több szavunk tövében a szil-eredet : szilánk szögediül szillánk !

A mélly hangrendű szıl származékaként természetesen a toldaléka is mélly, ha szılánk, ha szıllánk is… Elgondolkodtató, hogy (talán) onnan is szıl(l)ánkolódott e szó, hogy szılfánk szıl(l)ánkosan vagy más fáinknál szıl(l)ánkosabban törik… (Sz.)

Fölvetődik még a szil szavunk ‘szelíd’ értelmű szilíd (táj)szavunkkal való kapcsolata is :

Érdekes módon a mi szil szavunknak türök kapcsolata is fölvetődik. Bár a magyar szil, törökül se nem szil, se nem szıl … Hanem ‘sötét fa’ vagy ‘fekete fa’ …

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárban igen kurtán :

Karaağaç néven település is van Edirne, azaz a Drinápoly szomszédságában. Szılváros vagy Szılfalva.
Egyszerűbben meg tömörebben szólva (csak) Szıl :

A török világban ınkább az a furcsa, hogy egy ilyen gyakori fáról csak eggyetlen eggy kis települést neveztek el egész Nagy Törökországban…

A magyar szil avagy szıl szavunknak türök kapcsolata…
???Hanem ‘sötét fa’ vagy ‘fekete fa’ …

Ugyan mikor lenne könnyebb a szelet látnı, mint amikor a szelek szárnyán száll a széllben a szıl ?

Hát a nyugati bolgár türökben, a csuvasban – mind Asmarin, mind Szkvorcov szótára szerint – szil a ‘szél’.

Angolhonban a szılóriások birtokhatárok jelfái voltak, amíg ki nem ırtotta őket a módszeresen aknázó szıl(l)(fa)szú… Csak Britanniában több, mint 12 millió szıl esett áldozatul a szılvésznek (Sz.) 1967 és 1982 között. (FÁK, Fürkész Könyvek, 1988) )
Európa egész képét változtatta meg a szıl-vészszel (Sz.) ez az apró rovar, a szıl(l)szú (Sz.) azzal, hogy a tájképalakító legnagyobb szileket mind kipusztította …

A mi szılaınkat szerencsére meghagyta :

Szögedön, 2026.4.24.-26.-án

Forrásaim :

Marjorie Blamey – Philip Blamey – fordította Debreczy Zsolt : TERMÉSEK erdőn, réten, Fürkész Könyvek (Gondolat, Budapest, 1988) 32-33.o.

David More – Alastair Fitter – fordította Debreczy Zsolt : FÁK, Fürkész Könyvek (Gondolat, Budapest, 1988) 132-137.o.

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Új Magyar Tájszótár II.??? kötet ???. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 ?) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)

Róna-Tas andrás – Berta Árpád – Károly László : WEST OLD TURKIC – Turkic Loanwords in Hungarian Part II. (L-Z) Turcologia Herausgeben von Lars Johanson (Band 84) Harrassowitz Verlag, Wiesbaden 2011 (784-5-6-7.o.)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

Karaağaç : https://en.wikipedia.org/wiki/Edirne#Names_and_etymology

A A szıl szavunk bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Mi másra gondolhatna a magyar, minthogy ez az ős- vagy ó-magyarból való átvétel a türökökben… No persze a mai fősodratú nyelvtudomány csakis ellentett irányú átvétel képzetére képes. Minden esetre közös e szavunk : csanak ! Helyesebben, torok-kával csanaq ! (Sz.) Minthogy az elölebb képzett szájpad-ká (Sz.) meg a hátulabb képzett torok-ká (Sz.) a(z a) latin betűkkel is lejegyezhető(en a) q alakjában megkülönböztethető, így magam meg is különböztetem !

CSANAK [cânâk] ‘(ezüst) kupa (1367), wooden ladle, earthenware bowl (1792/1808)’

Legrégebbi ismert adatolása a magyarból 1235-ben Chonuk-ként írva [Conuk or Cânuk] Csonuk hellynév, majd 1344-ben már Chanak alakban [Cânâk] Csanak hellynév. Korábbi kétes helynévi adata is ösmert 1209-ből Sonok alakban [sânâk or cânâk], talán Sonok vagy Csonok-ként értelmezhető.

1367 chanak [Cânâk], 1838 csanyak [Cânâk] | cânâk < *canak <— WOT *canak | EOT canak ‘a wooden cone, a bowl’ < can {with suff +Ak}, cf. Ch ^ zhân ‘a jade cup’. OT canaq ‘ecuelle, bol’ (UHamTouHou), canaq ‘a turned piece of wood’ such as a salt-container, Og canaq ‘wooden bowl’ (AK); MT can ‘Becher’ (<— Ch), cacan ‘Teetasse’ (<— Ch) (UCivWP 03:10), canaq ‘goblet’ (ABF), canaq ‘plate, cup’ (AGul), canaq ‘kadeh, bardak’ (AHMA), canaq ‘misa, talerz, naczynie’ (AHS), canaq (j-) ‘Caska, bljudo, sosud’ (AHSF), canaq ‘Casa, kubok’ (AIM), canaq ‘topraktan aş kabı, çanak’ (AIMI), canak ‘çanak, kap, kâse’ (ANeh), canaq (j-) ‘Caska, bljudo, sosud’ (ANehF), canaq ‘bowl’ (ARbg), canaq ‘Casa’ (ATef), canaq (j-) ‘etrier’, canaq ‘plat, ecuelle’ (AChag), canaq ‘Caska, miska’ (AChagBud), canaq ‘eine ir- dene Schüssel, Schale, Napf, Terrine’, ? canaq ‘der Steigbügel’ (AChagR), , (AChagS), canaq, canag ‘kâsa (bowl)’ (AChagSC), canaq ‘tabak, toprak kap’ (AChagSS), ? canak ‘Steigbügel, Riemen, Seite des Sattels’, ? Janak ‘üzengi, zengi; Steigbügel’ (AChagSSK), canaq, Janaq ‘Steigbügel’, canaq ‘Schüssel, Schale, Hirnschale’ (AChagZ), cânâk (Canak) ‘Schale, Napf’ (LCCG), canaq ‘scutella’ (LCCI), canaq ‘çanak’ (AAH), canaq ‘çanak’ (AAHI), canaq ‘tasse, ecuelle’ (ADur), canaq ‘Schale’ (AHou), canaq (s-) ‘tânyer, csesze; Napf, Tasse’ (AKav), canaq (s-) ‘çanak’ (ATuhA), canax ‘coupe, gamelle, ecuelle’ (AmTr); NT Chuv -; NW can ‘kâd, nagyobb dezsa; Wanne, grössere Balge’ (TatB), canak ‘glaznaja orbita, glaznaja vpadina, koroboCka hlopka (otdel nye dol ki ee oboloCki), struCok bobovyh (napr. goroha), (Cujsk.) vertikal naja Cast’ mogil noj jamy (bez bokovogo uglublenija)’ (Kirg), sanaq ‘Caska’ (Kklp), sanaq ‘Caska’ (KklpB), canaq ‘miska, Caska’, canaq-cöl’mek ‘po- suda (kuhonnaja)’ (CrTat), canaq ‘eine irdene Schüssel, Schale, Napf, Terrine’ (Cr- TatR), canax ‘tarelka’ (KarT), canak ‘tarelka’ (KarH), canaq ‘tarelka, bljudo’ (KarSh), cenax ‘posuda, tarelka, bljudo’ (KarT); SW cânak ‘derevjannaja miska, Caska’ (Tkm), canag ‘mera sypuCih tel (okolo 5 kg), posuda, vmesCajusCaja 5 kg, (anat.) taz, derevjannaja miska, rakovina’ (Az), çanak ‘earthenware pot, (bot., anat.) calyx’ (Tt), çanak ‘glinjanaja Caska, miska, bljudo, bot. CaseCka (cvetka), anat. Casevidnaja polost’, CaseCka (poCeCnaja), vyemka, CaseCka (u nekotoryh arabskih bukv), geogr. kotlovina’ (TtB), canaq ‘eine irdene Schüssel, Schale, Napf, Terrine’ (TtR), çanak ‘üç okkalık bir çeşit hububat ölçüsü, dağ tepeleri üzerindeki çökük yerler, oyuklar’ (TtD), çanağ ‘çanak’, çanak ‘üç okkalık bir çeşit tahıl ölçeği, fincan, ağaçtan ve madenden yapılmış kap’ (TtD1), canak ‘miska’, canak-cölmek ‘posuda’ (Gag); Kh canaq ‘Schale’ (Kh <— Az), cânaq ‘Schleier, r: Schale’ (KhT); SE canâq ‘dol’kahlopkovoj koroboCki, mel niC- naja voronka, rakovina, rakuska’ (Uzb), canaq, conaq ‘a metal apparatus which is fastened at the mouth of the funnel through which the grain is poured onto the mill’ Türk Dilleri Kütüphanesi C S A N A K 223 (TurkiJ), canaq ‘a funnel-shaped feeder of a mill’ (TurkiSh), canaq ‘(v razn. znac.) ra- kovina, rakuska, Caska, voronka (propuskajusCaja zerno na mel niCnye zernova), (peren.) vpadina, orbita, glaznica, (anat.) Cerep, (peren.) Cerepaha’ (MUyg), ‘^inaq, ^inaq‘ ‘derevjannaja Caska’ (YUyg), cınaq ‘(Cajnaja) Caska’, cinaq ‘Caska (vydolblennaja iz dereva)’ (YUygM); NE -; Y can ‘oCen’ bol’soj kotel’ (Y ^ Rus). E/T The T etymon for the H word can hardly be a simplex, as declared by Clauson (1972: 425). It seems much likelier to be a der – as shown by Doerfer (1963-1975/3: 101-102) and Tekin (1997: 171), among others. According to Doerfer (1963-1975/3: 101-102), although many of of these words have different meanings, ‘Schneeschuhe, Schlitten’, ‘Steigbügel’ and ‘Becher, Schale’, they are interrelated. He thought that they all go back to an original meaning, ‘schalenartige Mulde’. The T word canak was more recently discussed by Erdal (1991: 40), who considered the base of the T word to be of Ch origin, zhan ‘a cup’, which is mentioned as chan by Clauson (1972: 424), citing Giles (cf. Râsânen 1969: 98). Among the T material, one can only find the Ch origin base word, can, in certain sources (UHeilk I, UHeilk II). T cam ‘bassin, bol, coupe’ (UHy, for further data, see Ligeti 1966b: 150 and Râsânen 1969: 123), AHSF cam, Jam ‘Casa, bokal: kubok’, Ott Jam ‘Glas, Glasscheibe’ etc. <— Pe Jam ‘coupe â boire, miroir’, cam (j-) ‘bokal, Casa, kubok’ (AM) do not per- tain here. See also in this category camıyak ‘berestjanaja CerpaloCka dlja jaCmenja’ (Alt), a compound whose second element is T ayak ‘cup, bowl’. Some T words with the shapes cam and Jam, which signify ‘bokal, Casa’, are also mentioned by Egorov (1964: 319), who erroneously connected them with Chuv cam ‘(ust.) starinnyj derevjannyj ili mednyj sosud dljapiva’; cf. ChuvP cam ‘ketfülû, fâbol, onbol vagy plehbol kesz^tett csorös korso, melyben ünnep alkalmâval sört hoznak az asztalra; eine Art Bierkrug’. Paasonen suggested early on that the Chuv word is of Pe origin, as did Fedotov (1996/2: 401). Râsânen’s suggestion (1969: 111) that T canak represents an earlier compound cın ayak and Doerfer’s view (Doerfer 1967a: 290) that canak may be etymologically connected to cana (cf. szân^ in § 8.1) are unacceptable. The T data ‘^inak ‘derevjannaja Caska’ (YUyg), cınak ‘(Cajnaja) Caska’, cinak ‘Caska (vydolblennaja iz dereva)’ (YUygM) seem, however, to be under the influence of the compound cın ayak ‘Chi- nese cup’. The T word was copied into MMo as canaka ‘bowl’ (cf. Poppe 1927-1928: 1237 and SCerbak 1997: 112). Mo sinaga ‘ladle, dipper, scoop’ does not belong here. E/H The H word was already considered by Vâmbery (1870: 135) to be of T origin, however, according to him it is an Ott lw. Gombocz-Melich (1914-1944/1: 840) pointed out that csanak was borrowed into H many times fr different T lgs. The H da- tum fr 1367 can be regarded – because of its chronology – as a Cum lw, and this form could have been strengthened by another later borrowing during the Ott period. In Türk Dilleri Kütüphanesi 224 C S A T A this case one cannot rule out the possibility that the word csanak came into H via Serb or Rom mediation in certain areas. Nemeth (1921: 25) listed the H word among the so-called “Kabar-Cumanian-Pecheneg” lws. According to Kniezsa (1955: 811), the H word is surely not of Sl origin. Benko (1967-1984/1: 476-477; 1993-1997/1: 189) and Ligeti (1986: 315-316) sharedthe opinion posited by Gombocz-Melich (1914-1944/1: 840) and regarded csanak as a Cum lw, which was once more borrowed during the Ott period. It is worth noting that csanak, like csâkâny, does not show the sound change a > a.
Vámbéry 1870: 135, 187; Gombocz-Melich 1914-1944/1: 840; Nemeth 1921: 25; Poppe 1927-1928: 1237; Kniezsa 1955: 811; Doerfer 1963-1975/3: 101-102; Egorov 1964: 319; Ligeti 1966b: 150; Doerfer 1967a: 290; Benko 1967-1984/1: 476-477; Râsânen 1969: 98, 111, 123; Clauson 1972: 424, 425; Ligeti 1986: 89, 315316, 542; Erdal 1991: 40; Benko 1993-1997/1: 189; Fedotov 1996/2: 401; Scerbak 1997: 112; Tekin 1997: 171; Tietze 2002: 472.

Érdekes áthallás a csámasz szavunk ‘sajka’ alak-jellege is …

Forrásaim :

Róna-Tas andrás – Berta Árpád – Károly László : WEST OLD TURKIC – Turkic Loanwords in Hungarian Part I. (A-K) Turcologia Herausgeben von Lars Johanson (Band 84) Harrassowitz Verlag, Wiesbaden 2011 (222-3-4.o.)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Új Magyar Tájszótár I. kötet 570. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 ?) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim

A nemzetiség az állammal nem rendelkező nemzet. (Sz.)

A Csonuk – csanak – csanyak bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban is…

Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.
Teps(z)i, tendzsere, findzsa, dzsezve, kupa (?) …

Magyar társadalmunk többsége a hétköznapi tepsi – tepszi szavunkat sem érzi-tudja töröknek, pedig megdöbbentően az. A mai (törökországi) török nyelvben (is) éppen tepsi [ejt : tepszi] a (köz)magyar tepsi.
Ennél sokkal törökösebben csendül azaz dzsendül a magyar fülnek a findzsa meg a dzsezva, tájanként olykor a hangzóharmóniát is tisztességgel őrizve meg tartva dzsezve …

Már Csáki Éva Török-Magyar Szótárában (1995) is szerepel : cezve fn. kávékiöntő edényke – értelemmel.

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban igen röviden :

A magam gépiratos szótárában a török cezve [ejt : dzsezve] jelentése ‘dzsezve’, ‘dzsezva’, avagy értelmezőbben a ‘kávékiöntő (nyeles) (fém)edényke’

A ma „dzsezve” vagy „dzsezva” alakban elfogadott, tájjellegű közszó a Szegedi szótárban címszóként nem szerepöl, így möglöhet, hogy Szöged vidékérül már régebben kikopott…
Nagy-Kőrös népe sem ismeri ma sem a dzsezve, sem a dzsezva alakot …

A dzsezva alakot Obradovics Nenád eggyértelműen szláv fejleménynek tartja. Ez természetesen adja is magát, hiszen hogyan is kerülne egy hangzóharmóniát tartó szó egy másik, hangzóharmóniát őrző nyelvbe (ezen) harmóniáját (el)vesztve. A rontott dzsezva alak nyilvánvalóan délszláv, leginkább rác (önnevükön szerb) eredetű lehet. Innen kerülhetett a déli magyarság nyelvébe is. Ahol meg a rontatlan dzsezve alak él, ott a közvetlen török eredet, azaz a közvetlen török-magyar átvétel sejthető.

(Nagy-)Kőrösön a lefőtt kávé kiöntőjét csibrik névön emlögetik. (Nagy-Gombai Ambrus)
Nyáregyházán a dzsezve is tencsöre, a hosszú nyele miatti hasonlatosság okán…
Nyáregyházán minden ‘hosszú nyelű (öblösebb) fémedény’ neve tencsöre. Érdekes, hogy itt eggy másik oszmán török szóátvétel födi a török dzsezve alakját (is).

Máig él azonban…

Akad olyan településünk, ahol e kis edényke használata mindennapos, de a török neve eggyáltalán nem él. Ilyen hely Geszt, ahol – a lábos hasonlatára – nyeles neve él …
Már ez a néhány szórványadat is azt a késztetést erősíti, hogy e tárgy megnevezésére tájszóterképet lenne érdemes kialakítani, amíg a tájjellegű nevei végképp le nem olvadnak a mindent eltüntető modern konzumidiótizmusban.

Más edénynevekben is őrizzük máig a megszálló törököt … Ládd az Ajánlott Irodalomban !

Forrásaim :

Dugonics András: Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

csibrik – Nagy-Gombai Ambrus (Kőrös-Nagyerdő-Csemő) szömélyös közlése

tencsöre – Czira Andrea személyes közlése szülőfaluja, Nyáregyháza (táj)nyelvéről

ta dzsezva (rác alak) – Obradovics Nenád személyes közlése

nyeles – Tóth Krisztina személyes közlése, Geszt (táj)nyelvéről

Ajánlott olvasmány :

A tepszi mög a Tepszihögy

A töndzsöre-töncsöre mög a csöntöre-csöncsöre szóköre

A Dzsezva vagy dzsezve ? – Kávés török örökség bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Itt az idő, hogy használjuk és éljük végre saját nyelvkincseinket !

Magam a saját apanyelvjárásomban bukkantam a külnyelvi komposzt magyar eredetijére …

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a poszmat szó :

Bálint Sándor csaknem 70 esztendős tájszótárának íródása idejében még nem volt a komposzt közhasználatos, így a jelentés(e kör)ében sem adja meg azt. Nyitva marad hát a jelentés-kérdés …

Fejtsük meg hát ! Mi is az a poszmat ?!
Ugyan milyen szemét keletkezhetett hajdan egy vidéki gazdálkodó udvarában ? Milyen szemét az, amit a poszmatra kell vinni, majd onnan meg a termőföldekre ? Ez nyilvánvalóan a ‘zöld-trágya’ lehet.
Ez a poszmat már itt érezhetően a ‘zöld-trágya’ maga, meg azontúl a ‘zöld-trágya tárolóhelye’ is.

Eredetére nézve talán belső magyar keletkezésű, hangzása alapján akár talán török-rokonkörű is lehet…

Arról pedig, hogy milyen hasznos is volt a poszmat (gyűlytése) meg a hordása, halovány képet ad az alábbi szögedi-tápai szócikk is. A poszmat (hordása) nem sürgető, de a föld javítása végett bizony uraló erő. A „halottak hetében” hordják a földekre a bomló halott anyagot, amely a föld újjászületésének és term(ő )erejének megújulása záloga.

No lám, lássunk csodát, még a ‘komposztláda’ magyar eredetijére is van szócikke Bálint Sándor Szegedi szótárának (1957) a régiségből, csaknem 70 évvel ezelőttről… Ím a poszmatláda !

Aki pedig „komposztol”, az magyarul poszmatol !

Magam képeztem tovább : poszmatolódik ! (Sz.) … mai szóval komposztál(ódik) a poszmathalmon komposzt-dombon… A poszmat vegyestrágya… Kérdés, hogy mennyire állati de főleg inkább növényi trágya … (még a vén-öreg szögediek között is vita tárgya az aránya)
Megint más az ürülékből vagy többségében ürülékből képzett trágya : Ez ganyéhányás… (Sz.)

De még a „komposztos”-ra, azaz a ‘komposzttal szennyezett’-re is akad magyarul szó : a poszmatos !

Érdekesen árnyalja e poszmat szó jelentését a vékony hangiker-szópárja, a pöszmet :

De szép is volt hajdan ! Még a ‘pöszmet‘ is. Amikor még az ‘apró pelyhes szemét’ a ‘pöszök‘ képében nem a mikro-műanyagok gömbölegét jelentette ! Hanem valami természetöset …

Bár a poszmat meg a pöszmet tájszó-terképéről nincsen tudomásom, az Új Magyar Tájszótár adhat némi támpontot :

…

Régről származó szó-gondolatom… ideöntve 2026 Kikelet 14.-étől…

Forrásaim :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Új Magyar Tájszótár I. kötet 570. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 ?) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim mög mondolataim

A A komposzt – magyarul poszmat ! bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.