A törökök 1928 óta Kuran alakban írták, de újabban a Kur’an alak terjed ma az ámítógépes oldalakon …
Ugyan miért ? Változott valami ?

A mai (latin betűs) török ábécé újrabogarászásával döbbentem rá : Van még eggy betű a törökben, amit a szótáraik, nyelvtanaik nem jelölnek. Ez pedig a ‘ ! Tekinthetjük ezt szokatlan, különös kivételnek …

Ez a fura ékezet, a fölvessző (Sz.) hellénkedőn az aposztróf (a magyarral szemben) gyakran előfordul a törökben, de a fölvessző (Sz.), az aposztróf torokhangot csak ebben az eggyetlen eggy ezesetben akár e(g)gyetlen egy török szóban jelent …

A mai (latin betűs) török ábécé nem jelöl torokhangokat, minthogy ilyen nincsen, nem él ma a törökben. A hajdan torok-gá hang, a lágy gé azaz yumuşak [ejt : jumusak] gee talán még ennek tekinthető, de – a mi elly hangunkhoz hasonlatosan – az is kihalóban van. Talán még néhány szóban, ha ejtik … mint a ‘fa’ jelentésű ağaç [ejt : ağacs]. Murat Işık szerint… Két azonos hang között olykor hallható (még) a torokhang …

A törökben tömérdek arab jövevényszó van az arab vallás, az iszlám nyomulása nyomán. Ezek eredetijében igen gyakori – mint általában az arabban – a torokhang. Miért csak ebben az eggyetlen eggy szóban jelöli a nem is ejtett arab torokhangot a mai török helyesírás ?! Murat Işık szerint azért, mert ez egy olyan fontos szó …

A Kur’an a Szent Könyv neve. Ezért egy olyan arab hangot is jelölnek benne, amelyet a törökben nem is ejtenek !
Olyan ez, mintha a Bibliában a keresztény népek e(g)gy olyan hangot is jelölnének, amely saját nyelvükben nem is létezik …

A Qurán vagy Qur’án – mai magyar közbugyután Korán – arab(us)ul القرآن [ejt : al-Qur’ān / al-qurˈʔaːn / Al Qur’án].
Az Al Qur’án tehát az eredeti szó-név (határozott) névelős alakja.

A mai török csak eggyféle ká hangot ejt és írásban is csak eggyet jegyez.
Így a latin kezdő betű a K. A második u hangot azonban híven őrzi. Újabban meg az arab torokhangot is jelöli …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában 2013-ban még így jelenik meg igen kurtán a Kurán :

Kurana el basmak – a Quránra esküdni, szó szerint, a Quránra kezet nyomni (Sz.)

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a téveteg (betegesen kétértelmű) korán szavunk a török Kuran származottja …
Az Oszmán megszállás ideje alatt volt elég időnk elhallani. Bár elég későn sikerült kellő-illőképpen visszautasítani … Más hasonló muzulmániákus nyomulás meg a magyart meg nem szenvedtette. Bizonyára oszmán hatás, oszmán (török) szójövevény …

Az oszmán törökös terror által találkoztunk a Hitük Könyvének nevével (is) eleget …
Azóta vagyunk csonkák, bénák … ma rongymagyarok …

A mai törökben a szó bizonyosan Kuran. Mégis, amikor keresem…
https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran < Katt ide !
A hivatalos állami nagyszótárukban Kuran alakban, az eredmény :

Sonuç Bulunamadı
„Kuran” kelimesi sözlükte bulunamadı. – „Kuran” szó e szótárban nem található.

 Bunu mu demek istediniz? – kıran / Kuman / Kur’an / kura / kurak
Talán ezt akarta mondani ?

Tehát újabban – a törökben igen szokatlanul – az arab torokhang (nyugati) jelöléséhez ragaszkodnak :

Kur’an : Arapça ḳur´ān – Ez a ḳ (már) hátul képzett (torok-)ká jel(ölet)e. Az ā pedig a hosszú á jel(ölet)e.

İslam dininin temel ilkelerini, Hz. Muhammed’e gönderilen Tanrı buyruklarını içeren, Müslümanların kutsal kitabı. 

• „Birkaç fukara köylü sabaha kadar cenazenin başında bekleyerek Kur’an okudular.” — Halikarnas Balıkçısı

Kur’an-ı Kerim [ejt ku’ra:nı keri:mi azaz Quránı Kerím(i)] : Arapça ḳurʾān + kerīm

Kur’an çarpsın! – karşısındakini dediği şeye inandırmak için edilen yemin

De lássuk csak, hogyan látták és mondták ezt a Szent Könyvet jeles Magyar Őseink ?!

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa … 1854-ből

Ennek az V. Tábor című fejezetében bukkan föl az Alkorán …

– Helyesen mondád – szólt Ahmed, s parancsolá a főmuftinak, hogy hozza elé az Alkoránt, melyet nagy országos kérdések alkalmával a szultánok jóslat- és tanácsadásra szoktak felhívni, olyformán, hogy tűvel beleszúrtak annak lapjaiba, s amely lap utolsó volt az átdöföttek között, a keresztülszúrt sorban kellett lenni a jó tanácsadásnak.
(Jókai gyökjegyzete : Hammer-Purgstall, Gesch. d. osm. Reiches.)
A tanácsterem minden asztalán állt egy Alkorán, számra tizennégy azon egy szobában. Egynek gyémántokkal volt kirakva táblája, ezt hozá elé a mufti, s kezébe adta a szultánnak a tűt, hogy végezze vele a kegyes szertartást.

Jókai tehát (következetesen) Alkoránként emlegeti (Nagy kezdőbetűvel, eggy szóbann) a Kegyes Koránt, azaz a Quránt. A divatjamúlt Alcoran vagy az Alkoran régies alakként a nyugati irodalomban is fölbukkan.

Az arab Al-Qur’án alak tulajdonképpen الْقُرْآن [ejt : al-qurʔān], a قُرْآن [qurʔān, azaz qur’án] a ‘(hangos) fölovasás’ határozott névelős alakja. A قَرَأَ [ejt : qaraʔa] ‘(hangosan) fölovas’ vagy ‘idéz’ ige (igei) névszó alakja. A műveltebb és ősibb klasszikus szűr / szüriai (ang. Syriac) nyelvben ܩܪܝܢܐ [ejt : qeryānā, azaz qerjáná] ‘írás’, ‘olvasmány’.

Goldziher Ignácz : Az Iszlám (1881) könyvében már (csak) Korán néven szerepel :

A világítélet rajongó rajzával vannak eltelve a legrégibb hirdetések, melyek a Mohammedtől hozott isteni kinyilatkoztatás tartalmát teszik. Ez isteni kinyilatkoztatás a Korán neve alatt ismeretes könyvet foglalja magában […]

Talán innen, Goldziher Ignácz Az Iszlám (1881) könyvéből eredeztethető a mai (téveteg) Korán szóhasználatunk (is). Tévetegnek azért is nevezem, mert
1.) eggy egészen más jelentésű közszavunkkal is eggybe esik és
2.) azért is, mert az arab kétféle ká hangot ejt és ír is. Ez pedig eggy hátul képzett ká ! Ezt a latin betűkkel a mi ábécénkben is szereplő Q vagy q betűkkel mi is meg tudjuk különböztetni.
3.) Harmadrészt azért is téveteg, mert az arabban és törökben is rövid u hangot teljesen fölöslegesen és tévesen o-ra váltja !

Helyesen tehát Qurán vagy még helyesebben – az arab torokhangot is jelölve – Qur’án a neve !
Az arab Al névelő használata a magyarban (csak) araboskodás (lenne), így használata nem javallott !

Jegyzetek :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

• Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
• Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
• Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
• Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran, https://sozluk.gov.tr/kelime/Kur’an, https://sozluk.gov.tr/kelime/kur’an-%C4%B1%20kerim
• Török leíró nyelvtan – Kincses Nagy Éva Tanárnő és Murat Işık Tanár Úr (kiadatlan) órai előadásjegyzetei
• Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa (1854)
• Goldziher Ignácz : Az Iszlám 1881 (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 16.o.
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Alkorán – arab(us)ul القرآن – Al Qur’án …

Érdemes a régies és ritka Alkorán szó értelmén elidőzni …Helyes-e, nem-e ? Igaz-e, nem-e ? Jókai Mór több török tárgyú regényt is írt …

الإسلام – Az iszlám neve meg a helye világunkban

Az iszlám arabul الإسلام [ejt : al-islām, al-iszlám] kiejtéséhez < Katt ide!) az ősi arab sok-İsten-hittel (polütheizmussal) szakító, a mai zsidóval oltott keresztény vallással közös tőről fakadó ábrahámi, Eg(g)y-İsten-hitű (monotheista) vallás. Hívei a Quránt İsten[…]

Al-khaṭṭ al-kúfí – الخط الكوفي – Kúf(a)i īrás – Kúf-arab īrás

A Kúf(a)i īrás (Sz.) a mai rongymagyarban (ál)tudományoskodón bevetten tévetegen, így bizonyosan tévesen „kufikus írás”. Térjünk azonban meg a közhülyeségtől az illő magyar okfejtésű nyelvteremtéshöz !

A hitvallás – saháda – شهادة – az iszlám megvallása

Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása Az iszlám (első) fő pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   A saháda – شهادة [ ejt[…]

Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام  

Az iszlám 5+1 pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   1.) Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása A saháda[…]

A Kur’an – az eggyetlen torokhangot jelölő török szó bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Majd a második kiadás már mint irányregény 8 év múltán a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda gondozásában 1862-ből …

Halil Patrona és keresztény szerelme, Gül-Bejáze azaz a Fehér Rózsa szerelmének mesésen fordulatos története mögött valódi történelmi események állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki Bazár bátor boltosából, a Zsibárusból rendkívüli képességei meg a kedvező(?) események összejátszása révén eggy hatalmas fölkelés népvezére lett. Halil Patrona meg akarta újítani az alaposan elkorhadt szervezetű Oszmán Birodalmat (Törökországot). Ezt a történelmi eseményt fölidézve és kiszínezve a hiteles török és oszmán-muhammedán szokásokkal, mesés mozzanatokkal Jókai teremtett eggy gyönyörűszép, kisregényt. A fehér rózsa egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és bátorságról példázó, fölemelő hőstörténet is.

Azután eggy gyönyörű kép(let)es szecessziós kiadásban … képletesen Fehér Rózsákkal…

Azóta több kiadást is megért…

Ez utóbbi puhakötésű kis könyvecskét magam is olvastam még általános iskolás kisdiákként, saját önszántamból …

Idén elkezdtem a török kincseit, régies szavait kigyűlyteni és rendre, mai képpességeim szerint elemezni meg értelmezni is …

E munkának eredménye az alább ajánlott olvasmányok sora…

Jókai Mór 1851 és 1853 között megírta az Erdély aranykora, A kétszarvú ember, majd a Törökvilág Magyarországon regényeit, amelyekben összeforr a magyar meg a török múlt …

1953-ban megemlékező cikket írt Halil Patróna‘ról meg a mozgalmáról.
Ugyanez évben egymás után megírta A fehér rózsa majd A janicsárok végnapjai regényét is. Ezek után a történelmi korrajzát Török mozgalmak 1733-ban címen. Mindezeket eggy kötetben (lenne) érdemes ma megjelentetni, szorgosan képesítve meg gyökjegyzetesítve az értelmezés kedvéért … (Sz.)

A A fehér rózsa‘t kötötték már töketlenül-kötetlenül teljesen oda nem illő más írásokkal is …

Utóbb már bölcsebb párosításban is sikerült…

Bár értelmetlenül fordított sorrendben …
Szinte értelmezhetetlen, hogy a két kisregényt hogy lehetett fordított időrendbe rakni …

A janicsárok végnapjai

Az 1850-es években Aranyhoz, Keményhez, Tompához hasonlóan Jókai is szívesen fordult történelmi témákhoz, s közülük előszeretettel a török időkhöz. A janicsárok végnapjai 1854-ben jelent meg folytatásokban a Délibáb lapban, majd eggyben könyv alakban, először két részben, melyek közül az első A balkáni harc címet viselte. Hősei görögök, törökök, albánok; a cselekmény 1818-ban kezdődik, némely előzményei föllelhetők A fehér rózsa című regényben. A lázadó janicsárok Ali Petelenti vezetésével meg akarják buktatni II. Mahmud szultánt, de az Behram nevű hadvezére segítségével letöri a lázadást. Az ütközetben kétezer megszállott janicsár pusztul el. A regény tele van vadromantikus hatásokkal, ez a szélsőséges francia romantika hatására vall, és talán Byronéra, akit ez időben Arany is követett a Katalinban, és másutt. Szélsőségek, különcségek jellemzik a hősöket és a szituációkat. Hárem, szex és párbaj, várostrom jelenetei váltogatják egymást. A romantikus stíluseszközök túlhajtása itt a korszak lidércességére, elviselhetetlen kisszerűségére utal, olykor az ironikus rájátszás, és megjátszás technikájával, tüneményes magyar nyelven.

A fehér rózsa

A hitvesi szeretet apotheózisának és fölmagasztalásának regénye A fehér rózsa. A török tárgyú Jókai művek közül való, a Janicsárok végnapjaival áll laza ciklikus kapcsolatban. Cselekménye az 1730-as orosz-török háború idején játszódik, és oroszellenes célzásaival a szabadságharc leverése után aktuális irányregényként olvasták. Halil Patrona janicsárvezér és Gül-Bejáze tragikus szerelme, különösen az asszonyi hűség és áldozatosság motivuma a korszak romantikus kelet-kultuszának azt az oldalát is kidomborítja, hogy Európa az ösztönösebb, érzelmesebb, kalandosabb élet utáni vágyának keresett félig-meddig képzelt egzotikus lelki tájat.

Itt az idő A fehér rózsa megújulására !

A legigényesebb borító megidézésével…

Jókai Janicsár-könyve (Sz.)

Az új, mai és illendő kötetben az 1953-as Halil Patróna‘ra emlékező cikket meg A fehér rózsa‘t és a Török mozgalmak 1733-ban történelmi korrajzát majd A janicsárok végnapjai regényét érdemes eggybe kötni. (Amennyiben egyéb ilyen török tárgyú írása is kallódik, azt is !)
A megjelentetés alapkövetelménye ma a szorgosan képesítés és gyökjegyzetesítés a kései olvasó biztos(abb) értelmezése kedvéért … (Sz.)

Jegyzetek :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

• Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa (1854)
• https://moly.hu/konyvek/jokai-mor-a-feher-rozsa – A hozzászólások különösen tanulságosak…
• Goldziher Ignácz : Az Iszlám 1881 (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 16.o.
• Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
• Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
• Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
• Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran,

Ajánlott olvasmány :

Alkorán – arab(us)ul القرآن – Al Qur’án …

Érdemes a régies és ritka Alkorán szó értelmén elidőzni …
Helyes-e, nem-e ? Igaz-e, nem-e ? Jókai Mór több török témájú[…]

Arnavut, magyarul arnót, régiesen siptár, újabban (meg) albán …

A régies és ritka arnót szavunk értelmén csaknem fél évszázada merengek…
(A könyv-szerkesztő eggy bölcs gyökjegyzete megoldotta volna e gondot …[…]

Jókai alkonyi Sztambulja

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa …
„Az esthajnal utolsó sugárait bocsátja[…]

Aszper a török akcse

„Per aspera ad astra”„Rögös az út a csillagokig” azaz „A rögökön át a csillagokba”
A Pallas Nagy Lexikona szócikkei szerint :[…]

A Jókai Mór – A fehér rózsa – 1854-ből bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa … 1854-ből

Ennek az V. Tábor című fejezetében bukkan föl az Alkorán …

– Helyesen mondád – szólt Ahmed, s parancsolá a főmuftinak, hogy hozza elé az Alkoránt, melyet nagy országos kérdések alkalmával a szultánok jóslat- és tanácsadásra szoktak felhívni, olyformán, hogy tűvel beleszúrtak annak lapjaiba, s amely lap utolsó volt az átdöföttek között, a keresztülszúrt sorban kellett lenni a jó tanácsadásnak.
(Jókai gyökjegyzete : Hammer-Purgstall, Gesch. d. osm. Reiches.)
A tanácsterem minden asztalán állt egy Alkorán, számra tizennégy azon egy szobában. Egynek gyémántokkal volt kirakva táblája, ezt hozá elé a mufti, s kezébe adta a szultánnak a tűt, hogy végezze vele a kegyes szertartást.

Jókai tehát (következetesen) Alkoránként emlegeti (Nagy kezdőbetűvel, eggy szóbann) a Kegyes Koránt, azaz a Quránt. A divatjamúlt Alcoran vagy az Alkoran régies alakként a nyugati irodalomban is fölbukkan.

Az arab Al-Qur’án alak tulajdonképpen الْقُرْآن [ejt : al-qurʔān], a قُرْآن [qurʔān, azaz qur’án] a ‘(hangos) fölovasás’ határozott névelős alakja. A قَرَأَ [ejt : qaraʔa] ‘(hangosan) fölovas’ vagy ‘idéz’ ige (igei) névszó alakja. A műveltebb és ősibb klasszikus szűr / szüriai (ang. Syriac) nyelvben ܩܪܝܢܐ [ejt : qeryānā, azaz qerjáná] ‘írás’, ‘olvasmány’.

Goldziher Ignácz : Az Iszlám (1881) könyvében már (csak) Korán néven szerepel :

A világítélet rajongó rajzával vannak eltelve a legrégibb hirdetések, melyek a Mohammedtől hozott isteni kinyilatkoztatás tartalmát teszik. Ez isteni kinyilatkoztatás a Korán neve alatt ismeretes könyvet foglalja magában […]

Talán innen, Goldziher Ignácz Az Iszlám (1881) könyvéből eredeztethető a mai (téveteg) Korán szóhasználatunk (is). Tévetegnek azért is nevezem, mert
1.) eggy egészen más jelentésű közszavunkkal is eggybe esik és
2.) azért is, mert az arab kétféle ká hangot ejt és ír is. Ez pedig eggy hátul képzett ká ! Ezt a latin betűkkel a mi ábécénkben is szereplő Q vagy q betűkkel mi is meg tudjuk különböztetni.
3.) Harmadrészt azért is téveteg, mert az arabban és törökben is rövid u hangot teljesen fölöslegesen és tévesen o-ra váltja !

Helyesen tehát Qurán vagy még helyesebben – az arab torokhangot is jelölve – Qur’án a neve !
Az arab Al névelő használata a magyarban (csak) araboskodás (lenne), így használata nem javallott !

A Qurán – mai közbugyután Korán – arab(us)ul القرآن [ejt : al-Qur’ān / al-qurˈʔaːn / Al Qurán].
Tehát ez az eredeti névelős alakja.

A mai török csak eggyféle ká hangot ejt és írásban is csak eggyet jegyez. Így a kezdő betű K. A második u hangot azonban híven őrzi. Újabban az arab torokhangot is jelöli …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában így jelenik meg igen kurtán a Kurán :

Kurana el basmak – a Quránra esküdni, szó szerint, a Quránra kezet nyomni (Sz.)

Az Oszmán Török قرآن [ejt : kur’an] így a mai török Kur’an is az arabic اَلْقُرْآن [ejt : al-qurʔān] származéka. Itt hangsúlyozandó, hogy az oszmán török már elhagyta az arab névelőt !

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a téveteg (betegesen kétértelmű) korán szavunk a török Kuran származottja …
Az Oszmán megszállás ideje alatt volt elég időnk elhallani. Bár elég későn sikerült kellő-illőképpen visszautasítani …

Az oszmán törökös terror által találkoztunk a Hitük Könyvének nevével (is) eleget …
Azóta vagyunk csonkák, bénák … rongymagyarok …

A mai törökben a szó Kuran. Mégis, amikor keresem…
A hivatalos állami nagyszótárukban Kuran alakban, az eredmény :

Sonuç Bulunamadı
„Kuran” kelimesi sözlükte bulunamadı.

 Bunu mu demek istediniz? – kıran / Kuman / Kur’an / kura / kurak

Tehát újabban – a törökben igen szokatlanul – az arab torokhang nyugati jelöléséhez ragaszkodnak :

Kur’an : Arapça ḳur´ān

İslam dininin temel ilkelerini, Hz. Muhammed’e gönderilen Tanrı buyruklarını içeren, Müslümanların kutsal kitabı. 

• „Birkaç fukara köylü sabaha kadar cenazenin başında bekleyerek Kur’an okudular.” — Halikarnas Balıkçısı

Kur’an-ı Kerim [ejt ku’ra:nı keri:mi azaz Quránı Kerím(i)] : Arapça ḳurʾān + kerīm

Kur’an çarpsın! – karşısındakini dediği şeye inandırmak için edilen yemin

Jegyzetek :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

• Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa (1854)
• Goldziher Ignácz : Az Iszlám 1881 (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 16.o.
• Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
• Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
• Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
• Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
• https://en.wiktionary.org/wiki/Kuran
• https://en.wiktionary.org/wiki/Qur%27an
• https://commons.wikimedia.org/wiki/File:AndalusQuran.JPG
• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran, https://sozluk.gov.tr/kelime/Kur’an, https://sozluk.gov.tr/kelime/kur’an-%C4%B1%20kerim
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

الإسلام – Az iszlám neve meg a helye világunkban

Az iszlám arabul الإسلام [ejt : al-islām, al-iszlám] kiejtéséhez < Katt ide!) az ősi arab sok-İsten-hittel (polütheizmussal) szakító, a mai zsidóval oltott keresztény vallással közös tőről fakadó ábrahámi, Eg(g)y-İsten-hitű (monotheista) vallás. Hívei a Quránt İsten[…]

Al-khaṭṭ al-kúfí – الخط الكوفي – Kúf(a)i īrás – Kúf-arab īrás

A Kúf(a)i īrás (Sz.) a mai rongymagyarban (ál)tudományoskodón bevetten tévetegen, így bizonyosan tévesen „kufikus írás”. Térjünk azonban meg a közhülyeségtől az illő magyar okfejtésű nyelvteremtéshöz !

A hitvallás – saháda – شهادة – az iszlám megvallása

Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása Az iszlám (első) fő pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   A saháda – شهادة [ ejt[…]

Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام  

Az iszlám 5+1 pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   1.) Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása A saháda[…]

A Alkorán – arab(us)ul القرآن – Al Qur’án … bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A Nystadi béke, magyarul Finn-Újvárosi Béke, oroszul Ништадтский мир, svédül Freden i Nystad, finnül meg Uudenkaupungin rauha, németül pedig Der Frieden von Nystad, amelyet s Julián(us)-naptár szerint 1721 augusztus 30.-án, a Gergely-naptár szerint pedig szeptember 10.-én írtak alá Nystad, azaz a mai Finnország Uusikaupunki városában, magyarul Finnújvárosban véget vetett az 1700 és 1721 közötti Nagy Északi Háborúnak.
Uusikaupunki a mai Finnországban áll, jelentése pedig finnül ‘Újváros‘.

A szerződés értelmében Svédország átadta Oroszországnak Észtföldet és (a korábban svéd uralom alatt állott) Livónia‘t és Ing(e)riföldet, valamint Karélia legnagyobb részét Viborg (a mai Viipuri) várával eggyütt.

A háború előtti Svédország sárgával, Oroszország zölddel, és az Oroszországhoz kerülő területek vonalkázottan.

I. Péter cár lett az új uralkodója ezeknek a területeknek, aki a Nystadi Békekötés után két hónappal fölvette az imperátor címet, és Oroszország hivatalos elnevezését Orosz Birodalomra változtatta. Ezzel új nagyhatalom született. Ennek a hatalomnak pedig a Balti Kapuja orosz kellett legyen !

Ennek esett áldozatul a ma is orosz uralom alatt álló Ing(e)riföld, ill. Inkeriföld, amelynek inkeri (ingri) nyelve a livón és a vót nyelvvel együtt hanyatlásnak indult, és mára már a teljes kihalás szélére jutott.

Az új orosz hatalom Inkeriföldből kihasítva kijáratot nyert a Balti tengerre, ahol Péter cár megalapította Szentpétervárat. A kommunizmus e várost Leningrád néven gyalázta, de Péter (b)irodalmian nagy műve már azóta  visszanyerte régi nevét és régi fényét is…

Az ing(e)ri, livón, vót és a karél(i) nyelvek mind a hungrofinn nyelvcsaládon belüli távoli rokonaink. Utolsó túlélő anyanyelvi beszélőik – a finneken és észteken kívül – csak ránk számíthatnak…

A nyelvcsaládunkat (mint mindeggyik másikat) tudományosan a legnagyobb számú beszélő, ill. a történelem folyamán legjelentősebb kultúrális jelentőségű nyelveiről illik elnevezni. Mivel máig a magyar beszélők száma több, mint a többi összesen, a mindenkori történelmi súlyunk pedig vitán fölül áll, így természetszerűleg – a tarthatatlanul antimagyar „finnugor” szemlélet helyett – itt van már a tisztes és illendő hungrofinn tudományosság ideje.

Ahogyan a nagyhírű Indo-Germán Nyelvcsaládot sem meri senki le-belgo-albánozni, úgy nem tűrhetjük többé azt a nevet sem magunkra, ahonnan éppen a legjelentősebbet, a magyart hagyták ki két évszázadon át !
A mi nyelvcsaládunk természetesen a Hungrofinn Nyelvcsalád !!! Történetileg hitelesebben meg Hungro-komi-finn Nyelvcsalád. (Sz.)

Korábban évszázadokon át a Svéd Birodalom uralma alatt élt Karélia azaz Karjala, Ingeriország, Észtország meg Lívország is …
A Finn-Újvárosi Béke után eggy évszázadra rá szabadult Finnország … Igen szerencsés ! De Karélia, Ingeriország meg Lívország soha nem nyerte el a függetlenségét, így nyelveik csak sorvadoznak, ha még éppen vannak …

Forrásaim :

• Kálmán Béla : A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
•  
• Stephan Elbern: Frieden – eine verlorene Kunst. Von Kadesch bis Camp David. Nünnerich-Asmus, Mainz 2014, ISBN 978-394-39043-9-0, 115–117 o.: Der Aufstieg Russlands: Das Friedensabkommen von Nystad (1721).
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Nystadi_b%C3%A9ke
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

Ajánlott olvasmányok :

A lívek országa Livónia

A lív nyelv – Līvõ kēļ [ejt: lívö kély] – hajdan egy országot is meghatározott. Lívország volt a lívek országa, Livónia …

BUDENZ JÓZSEF SZÜLINAPJÁN – A BUDENZ-HÁZ ROMJAIN…

Ezen a napon… 1836 június 13.-án született Rasdorfban Budenz József, német származású magyar nyelvtudós. A Magyar Tudományos Akadémia tagja egyetemi tanárként az ugor-nyelvcsalád atyamestere volt. Korának egyik legkiválóbb …

Budenz József szülinapján – barbarizmus a Budenz-ház romjain…

Ezen a napon… 1836 Nap (június) hava 13.-án született Rasdorfban Budenz József, német származású magyar nyelvtudós. A Magyar Tudományos Akadémia tagja egyetemi tanárként az ugor-nyelvcsalád atyamestere volt …

Zsirai Miklós születése napján

Mag (október) hava 10-én… 1892-ben e napon született Mihályiban, módos-dolgos gazdacsaládban Zsirai Miklós, a későbbi híres nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és …

A Finn-Újvárosi Béke – A Lív, a Vót meg az Inkeri nyelvek közelgő vége bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Mainz Németország Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa. A Mainzi egyházmegye püspöki székhelye, otthont ad neves egyetemnek is. Karneválja is messze földön híres. Több televízió és rádióállomás működik benne, többek között a német közszolgálati televízió, a ZDF székhelye is. Címerében a vörös alapon, ezüst kereszttel összekapcsolt, két ezüst kerék ősi ipari és közlekedési jelentőségét jelképezi.

Lakosainak száma 222 889 fő (2023. december 31.).

A képtelen okoskodásoknak se szeri, se száma. Még azt is képes … állítani, hogy bár a város éppen a Majna, azaz németül a Main torkolatában áll, mégsem a Majna, (Main) a névadója, hanem eggy gall Istenség…
A Main folyó meg a Mainz városnév hasonlóságát folk-etymologiával magyarázza. 
A Majna német Main neve a Latin Moenis olykor Moenus vagy Menus nevéből ered.

Nehezen hihető, de az ókori Mogontiacum névből eggyszerűsödött le a Mainz városnév.^[5] The name appears to be Celtic,^[6] although it had also become Roman and was selected by them with a special significance.^[6] The Roman soldiers defending Gallia had adopted the Gallic god Mogons (Mogounus, Moguns, Mogonino), for the meaning of which etymology offers two basic options: „the great one”, similar to Latin magnus, which was used in aggrandizing names such as Alexander magnus, „Alexander the Great” and Pompeius magnus, „Pompey the Great”, or the god of „might” personified as it appears in young servitors of any type whether of noble or ignoble birth.^[a]

Mainz has a number of different names in other languages and dialects. In Latin it is known as Mogontiacum (pronounced [mɔɡɔnˈti.akũː]) or Moguntiacum and, in the local Hessian dialect, it is Määnz [mɛːnt͡s] or Meenz [meːnt͡s]. A franci(á)k Mayence [majɑ̃s / Majansz] néven ösmerik. Akadnak megátalkodottak, akik francomán módon innen eredeztetik az angol Mentz nevet. Bár az nyilvánvalóan a a hesszeni(es) Meenz áthallása. Magonza [maˈɡontsa]^[7] in Italian, Maguncia [maˈɣunθja] in Spanish, Mogúncia [muˈɣũsjɐ] in Portuguese, Moguncja [mɔˈɡunt͡sja] in Polish, Magentza (מגנצא) in Hebrew, a cseh meg tót Mohuč [ˈmoɦutʃ / Mohucs] már majd Mohácsra hajaz …

A 20. század előtti anglophon világ Mainz-ot a hesszenies Mentz néven emlegette. Ez azért jelentős, mert az anglonáci gyarmatosítás során Amerikában két város is elnyerte a Mentz nevet. A legvalószínűbb, hogy hesszeni németek is voltak az alapítók között, így a saját (táj)anyanyelvükön nevezték …

Mainznak 1853 óta fraktúr betűs utcanévtáblái vannak: a pirosak a Rajna felé vezetnek, a kékek vele párhuzamosak.

Forrásaim :

• Kálmán Béla : A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• von Elbe, Joachim (1975). Roman Germany: a guide to sites and museums. P. von Zabern. p. 253.
• Jump up to: „Namenskunde: Den Kelten auf der Spur”. Spektrum der Wissenschaft (in German). 13 January 2011. Archived from the original on 30 January 2023. Retrieved 30 January 2023.
•  „DOP: Dizionario di Ortografia e Pronunzia della lingua italiana”. dizionario.rai.it. Archived from the original on 23 August 2023. Retrieved 30 January 2023.
•  „Query in the KNAB database. Foreign names”. eki.ee. Retrieved 31 January 2023.
•  „Neue Heimat Amerika”. Lokale Nachrichten aus Mainz und Rheinhessen (in German). 14 May 2022. Retrieved 31 January 2023.
• https://en.wikipedia.org/wiki/Mainz
• „Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023”. Önkormányzati címtár 2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2024. október 28. Hozzáférés: 2024. november 16.
• „Impressum – ZDF”. www.zdf.de. Hozzáférés: 2016. december 4.
• ShUM Sites of Speyer, Worms and Mainz. whc.unesco.org
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

A Mogontiacum – Mogons – Moenis – Mayence – Mainz – Määnz – Mentz bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa …

Ennek 5. Tábor című fejezetében is fölbukkannak az arnótok …

Olykor egy-egy csoport jancsár vagy egy csomó arnót lovas vonul végig az utcán, vagy nehéz, hosszú kerekes ágyúkat vontatnak bivalyokkal. Azokat ezernyi népség követi a Szkutari felé vezető útra, hol a tábor már fel van ütve.
De később is fölbukkan az arnót lovasság …

Miféle lehet ez az arnót lovasság ?!
Mai ösmereteim szerint leginkább az Arnavutra hangol, rímel azaz hogy alliterál …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában igen kurtán :

A nyelvük az arnót vagy siptár, újabban (meg) az albán …

A hazájuk, azaz az országuk meg :

Arnavut : Arnavutluk’ta yaşayan halktan veya bu halkın soyundan olan kimse.
Arnót az Arnótországban élő, vagy onnan származó személy. Az Arnavutluk szó szerint ‘Arnótság‘ !

De az arnót-siptár-albán nem épp otthon ülő fajta, így úton-útfélen otthagyták a nyomaikat :

Arnavut kaldırımı

İrili ufaklı taşların döşenmesi ile meydana getirilmiş kaldırım veya yol.

• „Yol buradan itibaren kasaba yolları gibi Arnavut kaldırımı idi.” — Sait Faik Abasıyanık

arnavutbacası ► çatı penceresi : Tavan arasını aydınlatmaya yarayan pencere veya camlı kapak.

A konyhaművészetben is fölbukkan a balkáni(as) örökségük a törökben is …

Arnavut biberi [ejt : arnavut biberi] törökködőn magyarul ‘arnót-bors’, magyarabbul ‘arnórpaprika‘ vagy ‘arnórpiros(sa)‘ … (Sz.)

Kırmızı renkli, ince biçimli ve çok acı olan bir tür biber.

• „Yine de bir süre nazlandı, yutkundu, sapıyla birlikte kozalak bir Arnavut biberi yutmuş gibi kızarıp bozardı.” — Faik Baysal

arnavutciğeri [ejt : arnavutdzsijeri] törökködőn magyarul ‘arnót-zsiger’, magyarabbul ‘arnótos zsiger’ vagy étlaphoz illőbben ‘zsiger arnótossan’ … (Sz.)

Ufak ufak doğranmış kuzu veya dana karaciğerinin acı biberle baharatlanmış yağda kızartılmasıyla yapılan bir tür yemek.

• „Arnavutciğeri iyi midir buranın?” — Tomris Uyar

A siptárokról meg albánokról a következő e tárgyú írásomban …

Arnót – siptár – albán

cikkemben írok …

Szójegyzet :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/?ara=arnavut / https://sozluk.gov.tr/kelime/arnavut

Ajánlott olvasmány :

Az arnót lovasság … a Szkutari felé vezető útra, hol a tábor már fel van ütve …

Szkutárion – Üsküdara gideriken …

Az Oszmán Had gyülekezőhelye A fehér rózsa‘ban Szkutari …
A minap Üszküdárba vitt az utam.
Ott jártomban rajzolódott ki előttem, mennyire is keveset tud(hat) egy magyar erről a vidékről…

A Arnavut, magyarul arnót, régiesen siptár, újabban (meg) albán … bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

De tekintsünk hát ezen a lanka-lagymatag Ladó’kodáson túl is !

A Baj a töröknek nem hogy nem baj, hanem inkább udvariaskodás.
Baj ? Ez az alak a mai (törökországi) törökben is él .

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában így szerepel :

Balassa Zoltán véleménye szerint a Vajk név török eredetű, eredeti formája Bajik, jelentése pedig ‘Igaz ember‘.
Érdekes… Ilyen szócikk a mai török szótárakban bizonyosan nem szerepel …

Az 1018-ig élt szász főpap, Thietmar, Merseburg püspöke őrizte meg Vuajk nevét nekünk. Krónikáját a szász királyok történetéről a Merseburgi püspökség a kor szokásai szerint latin nyelven készítette. Püspökként nagyúr volt, aki nem maga körmölte a krónikáját, hanem az alattvalóinak tollba mondta. Később átolvasta a munkát, és kiegészítéseket is írt bele. Két sor elé-közé közbeszúrva olvashatjuk krónikájában – talán saját keze írásával – Vu’aic nevét.

Áldja meg az Öreg İsten Thietmar örökhagyó bölcs kezét !

A teljes mondat ekként szól: „Az említett császár kegyéből és bíztatására pedig a bajorok hercegének, Henriknek a sógora, a saját országában püspöki székeket létesítő Vajk, koronát és áldást nyert.” (Fordította Thoroczkay Gábor.)
A Vu’aic kettőzött u-ja, azaz a kezdő Vu-ja ómagyar kétajki w hangot sejtet …
Vélhetően kettőshangzót (hellénkedőn diphthongust) magyarabbul ‘ua’ képpen ősi ötwihangot is őriz …
Bár a fura ékezet, a fölvessző (hellénkedőn aposztróf) akár (ómagyar) torokhangot is sejtethet … (Sz.)

A föntiek alapján, ha hitelesen kívánjuk írni és ejteni, leginkább a Vuajk alak ajánlott ! (Sz.)

A császár, akit a fönti mondat említ, III. Ottó (983–1002). Az ő bíztatására koronáztatta meg magát Vuajk. Ottó császár másodfokú unokatestvére volt IV. Henrik bajor herceg, aki Ottó halála után német király lett. Henriknek ugyan volt más sógora is, a Vu’aic  nevű sógor(a) azonban, aki püspökségeket alapított, és koronát nyert, csakis a magyar Szent István lehet, aki Henrik leánytestvérét, Gizellát vette feleségül.

Thietmar krónikája más pontján is megemlékezik a „pannón király”-ról, aki ugyancsak Szent István királlyal lehet azonos. Az elbeszélés szerint a lengyel fejedelem, Boleszláv saját területének, és a magyarok földjének határán rábízott eggy várat egy bizonyos Procui nevű úrra (senior), aki a pannón király anyai nagybátyja volt, és a király korábban már elűzte őt saját területéről. A király a határ melletti várból is kikergette nagybátyját, annak foglyul ejtett feleségét azonban ajándékként, tehát váltságdíj nélkül adta át a legyőzöttnek. A krónikás megjegyzi: „Sohasem hallottam még másról, aki ennyire kímélte volna a legyőzötteket, így ezért a fentebb említett várban, miként másokban is, neki adta meg Isten a kitartással elért győzelmet.” (Thoroczkay Gábor fordítása)

Thietmar tehát hangsúlyozza Szent István királynak a kegyes voltát. Nem kései legendaíró dicsérete ez itt, hanem e(g)gy kortárs történetíró jellemzése. Ez annál is figyelemre méltóbb, mert Thietmar számos kortársáról ellenszenves képet fest krónikájában. Az anyai nagybácsit, akit a király már korábban legyőzött, a magyar forrásokból ismert erdélyi Gyula‘val szokás azonosítani.

Thietmar megemlékezett a „pannón király” apjáról is, akit Deuvix-nek (Deuuix, Deuiux) nevezett. Ő Géza fejedelemmel azonosítható. Deuvix felesége Beleknegini, aki Thietmar szerint harcos módjára ülte meg a lovat. Ő valószínűleg a magyar hagyomány Saroltjával egyezik. Thietmar nem dicséri a „pannón király” szüleit. Fiuk, István mégis szent emberré vált…
Beleknegini neve eggy következő rejtély … Nehéz a Sarolta‘val illeszteni …

Közszájon ez forog : Vajk / Wajk – Szent István király eredeti „pogány” magyar neve.
A rejtélyes iratú Vuajk a németül nyomakodó keresztségben az István nevet nyerte …
No ettől még a Vuajk nem a sértegetésre való „pogány” neve az Ifjúnak. Sokkal hihetőbbnek tartom, hogy anyai vagy dajkai ihletésű beceneve. Minthogy fölnőttnek is szokatlanul kegyes volt, így gyermekként (kenyérre kenehtő) ‘vaj-finomságú’, avagy ‘vaj-szívű’ kedves gyermek lehetett … Tehát a Vuajk legvalószínűbben tulajdonság-jelölő bizalmas beceneve lehetett …

A 14. században írt Képes krónika 969-et adja meg születése évének. Három késő 11. századi életrajz ellenben eggyetért abban, hogy 997-ben még nagyon ifjú volt, ami későbbi időpontot valószínűsít…

A Pallas Nagy Lexicona szerint :

Vajk (Vojtěch), Szt. Istvánnak (l. o.) állítólag pogány neve. Ez a név különben nemcsak helynevekben él (mint V. 1548-ból, Országos levéltár, NRA. fasc. 1596 nov. 11., V. ma is Nyitrában, Vajka Pozsonyban, a két Vejke Tolnában), hanem mint egy nemzetség neve is; igy 1228. Dénes nádor a Vojk nemzetségéből való Jób comes fia Rubinnak s rokonainak a Téteny-nemzetségbeliek ellen folytatott pörében itélt (Wenzel, Árpádkori új okmánytár, VI., 457.). E nemzetségből származik a klokochi és trebinjei Voikffy-család, melyből Miklós 1496. címeres levelet, Zsigmond és Kristóf pedig 1763. grófi méltóságot nyert.

Itt érdekes megjegyzés már az indításkor a magyar Vajk meg a lengyel Vojtěch azonosítása.
Így a ma is élő lengyel Vojtěch a magyar Vajk leszármazottja, származéka lehet …

A koronázását követően István a keresztény Magyar Királyság első uralkodója lett, ám tényleges hatalmának megszilárdításáért még le kellett győznie törzsi ellenfeleit. A harcokat elsőként 1002-ben vagy 1003-ban indította meg Erdély ellen, ahol a saját nagybátyja, az „Ifjabbik” Gyula ellen kellett küzdenie. Győzelme után őt a családjával együtt fogságba ejtette, sóbányáit elkobozta, országát beolvasztotta sajátjába, és ott is megkezdte a keresztény hittérítést. A kortárs Hildesheimi évkönyv szerint a térítés erőszakos volt …

Rá négy évszázadra eggy másik nevezetes Vajk jelent meg : Hunyadi János atyja.
A nemzőatyja ugyan vitatottan talán Zsigmond király (is) lehetett …

Vajk nevünk ma igen méltatlanul nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között …
De itt lenne az ideje végre az ezeréves forrás szerint fölelevenítve Thietmar krónikájából Vu’aic azaz Vuajk vagy a kétajkias Wuajk alakban új életre kelteni !!!

Hét Vajk nevezetű településünk is őrzi Vuajkunk nevét, de ma mind a gúnyhatárainkon kívül áll …
Hat a máig megszállt Fölvidéken, :

• Vajk – tót (szlovák) megszállás alatt (Vajka nad Žitavou), Vajkmártonfalva része
• Vajka – tót (szlovák) megszállás alatt (Vojka nad Dunajom), Nagyszombati kerület, Dunaszerdahelyi járás
• Vajkmártonfalva – tót (szlovák) megszállás alatt (Lúčnica nad Žitavou), Nyitrai kerület, Nyitrai járás
• Vajkóc – tót (szlovák) megszállás alatt (Kapušianske Vojkovce) : község az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re.
• Vajkvágása – tót (szlovák) megszállás alatt (Valkovce, Valykóc): község az Erdős-Kárpátok D-i részén, Girálttól É-ra.
• Tarcavajkóc – tót (szlovák) megszállás alatt (Vajkovce), Vajkóc : község a Tarca folyó partján, Kassától ÉK-re.
• Temesvajkóc – rác (szerb) megszállás alatt (Vlajkovac, oláh: Vlăicoveţ, Vlajkovec): község a Délvidéken, a Bánság D-i részén, Versectől DNy-ra.

Forrásaim :

• Kálmán Béla : A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit (2009). Keresztnevek enciklopédiája (PDF). Tinta Könyvkiadó.
• A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
• Ladó-Bíró, 124. old.
• B. Szabó János – Sudár Balázs: Az Árpád-ház férfineveiről (970–1301).
• „[[Balassa Zoltán]] (2001): A Hunyadiaktól karácsonyig. Jel 13 (10): 3–11″.
• Dr. Halmágyi Miklós : Vajk neve és Szent István kegyessége https://behir.hu/vajk-neve-es-szent-istvan-kegyessege
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

Ajánlott olvasmányok :

İsten ırata İ-vel illendő …

Az İsten helyes īrására érdemes egy kis İdőt áldoznunk !   
Az İ – a tisztös magyar „nagy i” jelölésére való.  İsten áldd meg …

Magyarország – Csonka-Magyarország – Nagy-Magyarország meg még nagyobb Magyarországok …

Országszerte magyarellenes uszítók és jól fizetett antimagyar ügynökök hirdetik, hogy Nagy Magyarország a Kárpát-medence ! Hát… NEM !!! Nagy Magyarország …

A VAJK – néveredet – Szent István Ünnepén – Vuajk bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Csıllagzıvatar – érthetőbben, qazaqul : Zsıldızda zsambur …
A Qazaqok között láttam a legszıporkázóbban… Szabíriában … A Tündér-tó partján teljesen fényszennyezés-mentösen…

Ma van a napja ! Kisasszony avagy Aranyasszony hava 12.-én…

Ma záporzik a csıllagcsömör, ma zuhog a Részög Embör csıllaghányása…

Égre néző őseink az Eget is jobban ösmerték, mint mi !
A csıllagokat hajdan még látó-értő szőregiek nyelvén Részög Embör, de görögködőn persze Perszeusz (Περσεύς) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a Fogadója, azaz a Kocsmája után…
A kéttetejű csárda, görögködőn Kassziopeia (Κασσιόπεια), szőregiesen csak a Korcsma csıllagzata.

A forró nyár végén éppen e napokban augusztus 12.-13.-án csodálható a Részög embör szıporkázó csıllaghányása hellénködőn a Perszeidák Aranyasszony havában jelönnek mög az égön.  Ez az egész évnek az eggyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meg meteorraja).

Már az elmúlt napokban is csillantak a fényköppenetek az Égi Korcsma táján…
Az elmúlt éjjeleken is láttam már fél-fél percenként eggyet-eggyet suhanni…

No persze a teli holdak tolongása ronthatja a csodálati viszonyokat…

A Részög Embör csıllagcsömörének avagy Perszeidáknak első ismert (jegyzett) mögfigyelése állítólag Kr.u. 36-ban történt Kínában. Fejemet teszem rá, hogy szumer eleink már möglátták mög figyelték is… A csıllóhullagraj szülőégitestje egy üstökös, a Részögembör (csıllagcsömör)üstököse (betegesen angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről állítólag szintén vannak följegyzések már az ókori Kínából … Elképesztő ez a kultúr-kínai nyomakodás …
Ehhez képest a hellén csıllagzápor, az aranyló görög rege önmagáért beszél !
Az aranyeső zuhatagában fogant Perszeusz szıporkázik a görög Égen jó 2500 esztendeje bızonyosan…
Ha ez nem eggy ragyogóan szıporkázó metaphora, akkor mi az ?

A csıllóhullagraj szülőégitestjét, a Részögembör (csıllagcsömör)üstököse‘t az újkorban, 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetlé / Kwetle] követte le, majd írta le …

Majd alaposabban 1866-ban az olasz csıllagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]

bızonyította az üstökös és a Részögembörös hullócsıllag-zápor közötti összefüggést…
Azazhogy … Schiaparelli üstököse hányatja a Részögembör hullócsıllag-záporát …

Magyarul, tisztösséggel Részögembör… No persze a Perszeidáskodásnak vannak ma még többen a hívei…
A magyarul sem tudó, se nem érző internáci okoskodók karmesterkednek… Nekünk … Hagyjuk !?

De… Lássuk hát Őt is ! Περσεύς-t, azaz Perszeuszt, a hellén névadót :

Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi kırálylány volt, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg … Hát nem különös ?
Perszeusz aranyesőként fogant ! Milyen érdekes ! Az a csıllagzat, amely évente aranyesőben, csıllag-zıvatarban fürdik, meg fürdeti az egünket …
Lehet, hogy már ez a mesés leírás is a hullócsıllagraj (ókori) sejtésére, de talán tudására és alapos ismeretére is utal… 

Magyarul e Szép Embört Szőreg vidékén csak Részög Embör névön emlögették…
Hát… e csıllagkép tántorı állása szerint ınkább Részög Embör, mint csodálatos hős hellén dalia…

A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat (talán) már mindönki lát(hat)ott…
De ím az égbolt görögös nézete :

Ahonnan pedig a hullócsıllagrajzás indul, az éppen a Részög Embör fölfelé kandikáló feje…
Ugyan honnan más-honnan is tudna hányni egy Égi Csıllagembör ?!

A Részög embör csıllagcsömöre…
A Részög embör csıllaghányása…

Az északi ırányba nézve, a Részög Embör ıránt tekintve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…

Amikor a Részög Embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csılló hullagok száma kissebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, és hosszabb is a csík.
Ezek megcsodálására az öreg este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik.
(Mögjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár hígítássa, vagy akár fröccsel is rákészülni…

Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !

Tögyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni ! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható „Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagosan idéző sorait bő száz esztendeje: „A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor „aldumas” csillagát köszönteni.“

Tegyünk hát róla ma, hogy Magyar Egünk újra Csillagzatunk Hona is legyen!
Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

Ma éjjel miénk a Részögembör sziporkázó csillaghányása…

Gyönyörködjünk hát benne !
Magyar Hitünk szerint…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Utószózat

Ahogyan a népköltés, a népi mondás, úgy a népi ösmeret is változik időben és térben.
Az, hogy a Részög Embör ott van a Magyar Egünkön, az nem kérdés ! De hogy milyen alakban ?!

Bálint Sándor – címében bár pest(i)esen mekegzetes – Szegedi szótárában (1957) is szerepöl a Részögembör :

Ez bizony elgondolkodtató !
E történet értelmezése szerint az Égi Csárdából tántorgó Részög Embör csıllagzatán azaz csıllagképén túl van egy Részög Embör csıllaga is a Hadak Útján …

De akad itt más is a részögségrül …

Irodalmam / Ajánlott olvasmányok : 

Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. (Új Magyar Múzeum, 1855.)

Kandra Kabos: Magyar mitológia;

Kálmány Lajos : Csillagok nyelvhagyományainkban;

Toroczkai-Wigand Ede : Öreg csillagok.

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984) ???

Nyáry Szabó László : A Nyelvtisztász – Dugonics András születése napján (Nyelvész, 2025.10.18.)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …

A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Schalk Gyula: Az ősmagyarok csillagos ege, 2008. augusztus 7.

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…
Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!

Özögetés – ögedelöm – Szögedelöm ?

A Ma zuhog a Részög Embör csıllaghányása… bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Szimisszo mai török nevén Szamszun a mai Törökország eggyik Fekete-tenger partján fekvő városa és a körülötte fekvő, hozzátartózó megyéje avagy tartománya neve.

Oszmán Törökül صامسون [ejt : Szamszún]. Innen származik a mai török Szamszun neve is.

A ‘Szamszuni’ (eredetű) következetes török képzéssel : Samsunlu

A Város hírneve leginkább annak vonatkozásában fényes, hogy Mustafa Kemal, aki Atatürk, azaz a Törökök Atyja néven lett közismert, innen indította Törökország függetlenségi és fölszabadító hadjáratát. Ez az, ami nálunk Trianon után elmaradt. Csak néhány nyugati félvármegyénk visszaszerzéséig jutott. Azazhogy Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Károly és más Hőseinket cserbenhagyta az antimagyar Vörös Terror az ebbéli kísérletükben. A Vörös Terror hazaáruló leszármazottai máig is csak gyalázzák cserbenhagyott hőseinket. De nem így van ez Törökországban, ahol a hasonló fölszabadítás hősét máig is ajnározzák, annak ellenére is, hogy a mi Lovagias Hőseinkkel szemben A Törökök Atyja példátlan kegyetlenséggel járt el, és még népirtás hírébe is keveredett… Máig antimagyar Hazánkban a mi Hőseinket elhallgatják, a török Atatürk azonban köztiszteletnek meg közdicsőségnek örvend…

Ez a Szamszun azonban szinte bizonyos, hogy a hellén városelőd nevéből kerekedett…

Ahogyan Özhan Öztürk is fejtegeti a Fekete-tengeri Szótárában : A hellén Αμισός [jt : Amiszósz] ‘Amiszónba’ helyragos eísz Amiszón görög(ös) –unta helynévképzőjével – [eí]sz Am[p]sz-únta – Σαμψούντα [ejt : Sampsúnta] alakra érlelődött, amelyből a mai Samsun [ejt: Szamszun] neve lett. (Özhan Öztürk. Karadeniz: Ansiklopedik Sözlük )

A Simisso ‘nem szándékos’ anagrammája az omissis sok szójátékra adhat(ott) okot…

The Eneti (Ancient Greek: Ἐνετοί, Enetoí; Latin: Eneti, Heneti, Enetae) were a people that inhabited parts of Paphlagonia and the surrounding areas in antiquity.

Homérosz majd Sztrabón is említi őket.

Homer says that the Enetoí lived on the southern coast of the Black Sea in northern Paphlagonia at the time of the Trojan War (c. 1200 BC). He particularly notes that in their lands „the mules run wild in herds”. Pylaemenes of the Enetae led the Paphlagonians who came to Troy’s aid. Their combined territory is said to hold „Cytorus and the country round Sesamus, with the cities by the river Parthenius, Cromna, Aegialus, and lofty Erithini”.^[1] Pylaemenes and his son Harpalion were both killed during the war.

A Simisso neve a Genua-i örökséget idézi….

Forrásaim / Kaynakça :

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

• Türk Dil Kurumuna göre –
• Özhan Öztürk. Karadeniz: Ansiklopedik Sözlük (Blacksea: Encyclopedic Dictionary) Archived 13 May 2008 at the Wayback Machine. 2 Cilt (2 Volumes). Heyamola Publishing. Istanbul. 2005 ISBN 975-6121-00-9
• https://en.wiktionary.org/wiki/Simisso
• https://en.wiktionary.org/wiki/Samsun#English
• https://en.wikipedia.org/wiki/Samsun
• https://en.wikipedia.org/wiki/Paphlagonian_Eneti
• Rasztorgujeva, V. S.; Edelʹman, D. I. (2000), Etimologičeskij slovarʹ iranskix jazykov [Etymological Dictionary of Iranian Languages] (in Russian), volume 1, Moscow: Vostochnaya Literatura, pages 264-5

Ajánlott olvasmány :

Hey gidi Karadeniz – Menj Fekete tenger !

Şevval Sam & Kazım Koyuncu Hey gidi Karadeniz – Ander Sevdaluk
Hey gidi Karadeni(z)Doldi da taşamadiEtmiyelum sevdalukEdenler yaşamadi Hey gidi[…]

Dalgalan Karadeniz – A hullámos Fekete Tenger

Karadeniz puslidur… A Fekete Tengerről, azazhogy a török partjairól kezdettől azt hallottam, hogy veszélyes, mert nagyon is hullámos. Turgut barátom…

Aszper a török akcse

„Per aspera ad astra”„Rögös az út a csillagokig” azaz „A rögökön át a csillagokba”
15. században élt Levencei (velencei) bankár-kalmár (Sz.) Giacomo Badoertől tudjuk, hogy Simisso városában – ahogyan a szomszédos Trebizondban is – hajdan saját ezüstpénzt, aszpert is vertek …

A Αμισός – Simisso – Samsun – Σαμψούντα  bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A Zelliger Erzsébet Tihanyi Alapítólevele bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.