Képe ide illene ! – De… Úgy eltüntették, hogy hozzá ma már képöt se lelök…

Széchenyi szobra mögött húzódott mög szerényen a ződvillanyos éppen eggy zebrányi járóföldre a sárga villamos nagypóstai mögállójától…

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) is szerepöl a ződvillanyos (is) :

A balvezetés azazhogy a bajvezetés 2002-es hatalomra jutásával azonban fogyatkozni kezdtek a közvizeldék meg közürítkezdék Szögedön. Ez ellen lépett föl két orvos-képviselő, Dr. Mécs László meg Dr. Szabó László (jómagam). A nagy balvezető ezen remekül röhögcsikélve eggy WC-bizottság, (vissza)szóltamban szabatosabban eggy köz-WC-bizottság létrehozását javasolta. Természetesen hatáskör nélkül… Nagyon viccesnek találta… Bizonyosan azóta is kacagnak rajta a közbudi híján be-bevizelők… no meg a húgytócsáikba bele-belelépők…

Ennek a bizottságnak javasoltam iziben az İllemhely-bizottság vagy alpáribb, de alliterálóbb nevén (csak) budi-bizottság még szabatosabban közbudi-bizottság elnevezést.

Ezen İllemhely-bizottság sikereként maradt meg pl. az Aradi Vértanúk terén a közbudi helyén utóbb Aradi Büfé néven. Bár a közvizeldéből közétkeztető hely lett, de a szűkebbre szabott budi-jellege mégis megmaradt…

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a villamos, de csakis a szögedi villanyos alakban :

Szójegyzeteim :

ürít(e)de, ürítöde, ürítkezde, ürülde : illemhely, budi

ürítkezik, ürítközik, ürülközik : székel-vizel-egyebel, ürít/ürül(közik).

ürítkező, ürítkezde, ürítöde, ürülde : főnév(i átvitel)ként: illemhely, budi

ürülde, ürülöde ürít(ö)de : illemhely, budi

Környezetvédők és természetvédők vízkímélő javaslata volt egy különleges technologia kidolgozása, amely azóta sem valósult meg. Ennek közegészségügyi vonatkozásai kérdésesek, de a fölvetés a víz-szegénység kialakulásával eggyre természetesebb :

alomszék : (?) öblítésmentes árnyékszék (budi), amely televenyít (komposztál), poszmatol, így környezetkímélőbb …rajz-kép!

Erre szójavaslatom :

alom-illemhely, illem-alomhely, alom-illemde, illem-alomda : öblítésmentes árnyékszék (budi), ill. illemhely, ill. almo(zó)s illemhely, amely televenyít (komposztál), így környezetkímélőbb … (rajz-kép!) (Délvidéki…Dorozsmán… De ki ő?).

alomhely, alomszék, alomda, almonda, almozda : (?) öblítésmentes árnyékszék (budi), alom-illemhely, ill. almo(zó)s illemhely, amely televenyít (komposztál), így környezetkímélőbb …rajz-kép!

Forrásaim :

Dugonics András : Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) szójavallataim

ifj. Dr. Szabó László Képviselői honlapja : www.ujszeged.hu

Giba Antal : Telekkönyvi térkép (megmaradt lapok az 1840-es évekből). – Mód László szerint teljes!!!

Reizner János : Szeged története. I-IV. Szeged, 1900.

Jakabffy Lajos : Szeged sz. kir. város határának és a tápai rétnek térképe. Szeged, 1907, 1919.

Ajánlott olvasmány :

İllemhely-bizottság vagy (csak) budi-bizottság ?

A Ződvillanyos – az elveszejtött szögedi közvizelde bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

1552-ben a Temes-Szentandrási Csata ( Schlacht bei Sanktandreas ) folyamán a Maros jobb partján a mai Temes-Szentandrásnál mind eggy szálig megsemmisült a Haza védelmére, a Temesvár megsegítésére fölvonult szögedi mög bihari hajdúk serege…

A korabeli magyar források igencsak hézagosak a háborúságok pusztításai miatt.
Német ábrázolás azonban maradt fönn a magyar hajdúkról… német fölirattal…

A német értelmezés a „hajdú” többesét a „hajdúk” alakot tekinti alapszónak, és ezt teszi többes számba német „-en” (többes)képzővel.

A hajdú – jelentése ‘hajtó’, pontosabban ‘marhahajcsár’, majd e képességeinek birtokában a háborúságoktól viharos 16.-17. században ‘könnyű lovaskatona’. Az Új magyar etimológiai szótár (https://uesz.nytud.hu) szerint ‘gyalogos katona’, sőt az Arcanum Magyar etimológiai szótár | Kézikönyvtár-a szerint ‘gyalogos parasztkatona’. Ez a „gyalogosság” igen nehezen értelmezhető a marha-hajtók alapvetően lovas életmódjának ismeretében. A fönt idézett képen a két gyalogos legény ugyan ennek ad hitelt és tápot. (De talán csak éppen azért, mert lovaikról leszállottak.)

A hajdú – mai amerikanizált gyermekeinknek is – érthetőbb jelentése ‘magyar cowboy’. Csak a mieink sokkal több dologhoz értettek és a harcértékük is sokkal nagyobb volt. Érdekes, hogy ezernyi cowboy-film mellé máig eggyetlen magyar (vagy más) hajdú-filmünk sem született. Szerény(telen)ségem ugyan nem bizonyult megfelelőnek a filmrendezői szakra, – a betegesen belterjes honvesztő homokozóban, – de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Hajdú-filmjeinket is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Sokkal magyarabbul ! Sokkal meghatóbban ! …Mint ahogyan azt magam tehettem volna…

A hajdú – mint ‘magyar néprajzi csoport tagja (Hajdú-Bihar megyéből)’ – pedig már területjelölővé is vált, sőt még vármegye névadóvá is. Bár a magyar Hajdú-sarló (Sz.) vagy Hajdú-hold (Sz.) megérdemelne egy önálló, független közigazgatási egységet, talán még vármegyét is az új Kárpát-Magyarország rendezésekor. Bihar vármegyénk új(ra) eggyesülésekor…

A hajdú a hajt (2) ige folyamatos melléknévi igenevéből, a hajtó-ból lett a tő-t(é) d-vé zöngésülésével (miként hajtan ⇨ hajdan, fajt ⇨ fajd); A szóvégi ó ⇨ ú változásra pedig példa : aszó ⇨ aszú; háború; savanyú; sanyarú.

A hajdú szó sok más európai nyelvbe is átszármazott, olykor jelentős jelentésváltozással is. Főleg a Balkánon ‘szabadharcos’, ‘fölkelő’, vagy akár ‘betyár’, ‘rabló’, ‘útonálló’ jelentésben is él(t).

Az idegen hajdú alakok általában a magyar szó többes, illetve tárgyi ragos alakján alapulnak. A magyar hajdú szó többes alakja jelenik meg a német Haiduck / Heiduck, a franci(a) heiduque, a rác (szerb) hajduk, az oláh (rumuny) haiduc, szavakban. Az oszmán (török) haydut a magyar hajdú szó tárgyas alakját örökítette meg elharácsolt tőként. De a haydı vezényszóval hajtja el, hangos tapsokkal űzve a szemtelen macskát is az asztaltól a török.

A hajdú szavunk szótörténeti adatait is érdemes áttekintenünk : 

hajdú (1) 
1500–1510 : Haydo [ejt : Hajdó] már személynévként jelenik meg. (OklSz.); 
1514 Haydones [latin több-es végződéssel] (OklSz.);
1516 Haydw [ejt : Hajdu] személynév (OklSz.); 
1603 haydukok (SzT.); – ím egy újabb kettőzött / kettőzetes többesszám !
1626 hajdúk [?✐] (ErdEml. 8: 316) J: 1 1500–1510 ? ’marhapásztor; marhahajcsár | Viehhirt, Viehtreiber’ (↑), 1514 ’ua.’ (↑); 

hajdú (2) 
1500–1510 ’gyalogos katona | Fußsoldat’ (↑), 1514 ’ua.’ (Századok 84: 198); 

hajdú (3) 
1553 u. ? ’rabló | Räuber’ (MonÍrók. 3: 6), 1565 ’ua.’ (NySz. haramia a.); 

hajdú (4) 
1598 ’magyaros öltözetű altiszt, szolga, törvényszolga, poroszló; fegyveres lovag | Büttel; Waffenknecht, Trabant in ungarischer Tracht’ (SzT.); 

hajdú (5) 
1602 ’a Hajdúság lakója’, ’a mostani Hajdú-Bihar (vár)megyében élő magyar néprajzi csoport tagja | angestammter ungarischer Bewohner des Gebiets Hajdúság bzw. des jetzigen Komitats Hajdú-Bihar’ (SzT. hajdúság a.);

hajdú (6) 
1900 ‘rendfönntartó (katona)’ ’rendőr (főleg 1848 előtt) | Schutzmann, Polizist (besonders vor 1848)’ (Bálint: Szegedi Szótár)
Sz: hajdúság 1602 hajdusag ’hajdúkból álló katonai egység | Heiduckentruppe’ (SzT.)

Ajánlott olvasmány : Új magyar etimológiai szótár – 25996 magyar szó eredete (2025-ben)

Emlékezve az évfordulóra… a Hajdúvészre…
1552-ben Tóth Mihály szegedi bíró csekélyke hajdú-csapatával, más szóval szabadcsapatával az ostromlott Temesvárba próbált Losonczy Istvánnak erősítést vinni… Losonczy felesége, Pekry Anna tisztes Magyar Asszony, aki bizony szerette a férjét, és zálogba adta ékszereit majd a pénzt Földvári Istvánnak adta, hogy abból urának katonákat, lőport és élelmet küldessen. 

A Szentandrási Ütközetben a jobban fölfegyverzett és túlerőben lévő török lovasság meglepetésszerűen támadt a hajdúkra és mind egy szálig lemészárolta Tóth Mihály szegedi bíró bátor honvédő csapatát …

„Oszmán vad népe” a zsákmányul szerzett szekereket és lovakat a táborába vitte.
Másnap Temesvárott a megölt hajdúk közül száznak a fejét meg behajították a Temes várba…
Így ösmerkedtek akkoriban…

Losonczy István, Tóth Mihály, no meg a „hajdúk” …

Bár ma lennének ilyen vitézek !!! Magyar Vitézek !!!
No meg ilyen Magyar Feleségek…
Pekry Annák…

A neveik köztereink neveiül illendőek a máig ott förtemlő avítt komcsi káderek helyett !!!
Még eggyszerűbben és egyszerűbben szólva meg tervezve :
Magyarok legyenek a magyar köztérneveink antimagyarok helyett !
Losonczy terek, Pekry terek meg Tóth Mihály utcák… a képeikkel, domborműveikkel meg szobraikkal…
Ez is (részben) nyelvi érzékenységünk kérdése. Magam a förtelmes hazaárulók köztérneveit ki sem mondom, legföljebb csak körülírom… A tisztes köztérnévadást meg igen buzgón várom… Támogatom.
Hivatásom szerint pedig leginkább Köztérnév-gyógyászat gyanánt emlegetem.

Ezeket a régi (de bizonyos fasiszlám körökben máig divatos) fejlevágós beteg őrjöngéseket ma már a törökök is szégyellik, így gyakran kijavítanak : Magyarországot nem a törökök szállták meg, hanem az Oszmán Birodalom ! Valami olyas mosakodás ez, ahogyan az oroszok meg a kisoroszok (ukránok) kenegetik régi bűneiket a szovjetekre… Van benne valami… A törökök esetében meg még hihetőbb a megkülönböztetés.
Mai török barátainkat 3 évszázad és egy valódi Nagy Rendszerváltás választja el az Oszmán megszállóktól…

A Szentandrási Csata története filmre kívánkozik !
Legınkább török-magyar együttműködésben…
A kétnyelvű (fölıratos) film a nyelvtanulás(unk)nak is kedvez(ne).
Bizonyára török testvéreink is szívesen fektetnek be a jövendő magyar barátságába is…

Szerény(telen)ségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra… talán éppen azért mert örökkön lángoló hazafiságomban is álmodtam… a honvesztő rasszista véleményterroristák ellenében… De kár lenne ezen aggódozni, hiszen a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan gőzerővel álmodják már a Temesvári hajdú-filmet is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint ahogyan azt magam tehettem volna…

A Haiducken – Hajdúk(ok) német kettőzetű többes számmal bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Magyar Világunkat helyre kell állítani ! Kicsiben és Nagyban is !

Ambrus. – Ritka név ez manapság a Magyar Világban. Többnyire csak ezen a tájon, Kőrös vidékén dívik. Kőrösnek pedig van egy nevezetes Ambrusa ! Kecskés Ambrus. Az Ő családjáról nevezték (el) hajdan tisztességgel a kapujukra vezető Kecskés közt. Vakköz volt ez hajdanán. Maga a „vakköz” is remek kőrösi szó, a beteges közmagyar a francoskodón szánalmasabb „zsákutca” néven emlegeti az ilyen köztereket. A franci-francos „Cul de Sac” zsákos szelleme nyomán…

Tehát mi, akik még nem feledtük őseink szép szavait, jobb és illendőbb, ha megmaradunk a „vakköz” nevezetnél. Igaz Magyarok csakis e szóval illetik. Nem mindig volt szabad azonban magyarul szólni. Sőt ! Életveszélyes volt magyarul még gondolkozni is. A csaknem fél évszázados Vörös Terror még halványuló világában is súlyos árnyakat vet ránk. Sötét antimagyar vörös árnyat vet a Kecskés közre is !

A Vörös Terror tombolatának idején, Rákosi Mátyás népnyúzó diktatúrájában elvették a Kecskések földjét is ! Kisajátítottak egy jókora darabot a Kecskés köz folytatásában, így az ma már nem vakköz, hanem majdnemhogy utca ! No de csak majdnem, hiszen – bár ha nem eggyirányú, mégis – két kocsi szemben el nemigen fér. (No két komcsi gyalog, az még csak-csak…) Az, hogy utcának nevezik ma a közt, csak a kisebbik gond ! A nagyobbik az, hogy a tősgyökös Kecskések helyett egy magyarellenes pesti komcsi vagyis a komcsi pestis nevével gyalázzák máig is, ma is Kőrös e közterét ! 

Szabó Ervin a népnyomorgató kommunista rezsim, a Vörös Terror eggyik rém-arca volt az antimagyar világban, a szovjet megszállás alatt. No de… Itt az idő, hogy lerázzuk végre a kommunizmus kísértetét ! A kommunizmus kísértete bejárta Európát ! Most itt az idő, hogy végre tisztító táltosfüsttel vagy éppen tiltakozón (protestánsan) szentelő tömjénfüsttel az itt-felejtett árnyait és a máig kísértő ördögfattyait is végleg kitakarítsuk ! Elég a magyarüldözésből ! Elég az antimagyarkodásból ! Elég a magyarellenes rasszista terrorból !

Elég a honvesztő gyávaságból !

Legyen végre magyar Magyarország !

Isten Éltesse Kecskés Ambrust a neve napján !
No meg azon túl is ! A Kecskés közben…

Jó egészségben, örömben és boldogságban !

Köszöntsük Őt mi is méltósággal !

Az ősei földjéből a köznek hasított darabot pedig nevezzük szépen annak, ami !
Tisztességgel „Kecskés köz”-nek !

Az Ősök iránti
Tisztelettel :

Dr. Szabó László
családorvos
Kőrös

Ide legalulra pedig a Vörös Terror rémarca, az alávaló bitorló köztérnévadó kívánkozik :

No de hogyan is szól a honvesztő komcsi legendárium ?
Duczyńska Ilona az orosz bolsevik forradalom (Vörös Terror) hírére hazatért (? Ezzel a névvel ? Haza ?) Magyarországra, a forradalmi szocialisták 1917 márciusi zimmerwaldi kiáltványával fölkereste Szabó Ervint, akivel kettesben elhatározták, hogy megölik Tisza István miniszterelnököt. Ennek részleteit a Németvölgyi temetőben tervelték meg. Végrehajtását Duczyńska Ilona vállalta magára, aki egy Browning-revolverrel tervezte elkövetni a merényletet, amelyet a baráti körükhöz tartozó Madzsar Józseftől lopott ! (Tolvaj komcsik !) Svájcban ennek a fegyvernek a használatára a kommunisták már kiképezték. A merénylet időpontjaként 1917 május 23.-át határozták meg. A terv szerint Duczyńska a Hermina úti Tisza-villánál várta volna a miniszterelnököt, s amikor az kiszáll a kocsijából, közvetlen közelről agyonlövi. A merényletet Tisza István váratlan lemondása tette időszerűtlenné.
No hát ilyen „érdemesek” a kommunista utcanévadóink… Micsoda hősök !!!?

Megemlítendő, hogy a népirtás atyjainak szószólója volt ez a Szabó Ervin. Ma mérvadó baloldali portálok mérlegelgetik, hogy vajon kommunista volt-e ? Hát … Szabó Ervin szerkesztésében és előszavával jelent meg Marx és Engels válogatott írásainak két kötete (1905; 1909) A Világ Legnagyobb Népirtásának ideologusait ez a könyvtár-patkány tálalta ! Bizony !

Ezeknek a kommunista fölforgatóknak a nevében zajlott le a világon a legnagyobb népirtás !!!
120 millió áldozattal a kommunista népirtók az emberiség ellenes bűncselekmények vitathatatlan világbajnokai !!! A náci meg a fasiszta népirtókat együttesen is nagyságrendnyi fölénnyel veri a kommunizmus !!! … és ezek a kommunisták, a népirtás bajnokai moralizálnak még a 21. században is ?!
Meddig tűrjük még a népirtók propagandistáit erkölcsről papolni ?!

Tanulságos antimagyar akna-forrás :

Dalos György : A cselekvés szerelmese (1984)
Konrád György : Csodafigurák (Noran, Budapest, 2006)

Ugyan meddig hagyjuk még a legnagyobb népirtás ideológusait kirekesztősdit játszani ?
Vajon meddig hagyjuk még Magyar Hazánkban az antimagyarokat kedvükre rombolni-tombolni ?!

Talán itt lenne már az ideje megírni végre a hazaárulókról a magyar méltatást is…
Azután pedig mindenki (neve) oda kerülhet, ahova való !!!
Utcanévtáblára vagy a kukába. Csatornába, lefolyóba…

Ajánlott olvasmány : Miért viseli egy kommunista ideológus nevét a budapesti könyvtárhálózat?

Mekkora kommunista volt Szabó Ervin ?

Forrásaim :

AMBRUS-KÖSZÖNTŐ A KECSKÉS KÖZBEN – Hunita : www.hunita.hu

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim …

A AMBRUS-KÖSZÖNTŐ A KECSKÉS KÖZBEN bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Képe ide !

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a ződvillanyos is :

A balvezetés azazhogy a bajvezetés 2002-es hatalomra jutásával azonban fogyatkozni kezdtek a közvizeldék meg közürítkezdék Szögedön. Ez ellen lépett föl két orvos-képviselő, Dr. Mécs László meg Dr. Szabó László (jómagam). A nagy balvezető ezen remekül röhögcsikélve eggy WC-bizottság, (vissza)szóltamban szabatosabban eggy köz-WC-bizottság létrehozását javasolta. Természetesen hatáskör nélkül… Nagyon viccesnek találta… Bizonyosan azóta is kacagnak rajta a közbudi híján be-bevizelők… no meg a húgytócsáikba bele-belelépők…

Ennek a bizottságnak javasoltam iziben az İllemhely-bizottság vagy alpáribb, de alliterálóbb nevén (csak) budi-bizottság még szabatosabban közbudi-bizottság elnevezést.

Ezen İllemhely-bizottság sikereként maradt meg pl. az Aradi Vértanúk terén a közbudi helyén utóbb Aradi Büfé néven. Bár a közvizeldéből közétkeztető hely lett, de a szűkebbre szabott budi-jellege mégis megmaradt…

További terveink között volt a Mátyás-tér játszótere mellé is eggy ződvillanyos, amely bizony igencsak elkélne, mind a gyermekek, mind az őket sétáltató szüleik feszítő gondjainak enyhítésére…

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a villanyos is :

Szójegyzeteim :

ürít(e)de, ürítöde, ürítkezde, ürülde : illemhely, budi

ürítkezik, ürítközik, ürülközik : székel-vizel-egyebel, ürít/ürül(közik).

ürítkező, ürítkezde, ürítöde, ürülde : főnév(i átvitel)ként: illemhely, budi

ürülde, ürülöde ürít(ö)de : illemhely, budi

Környezetvédők és természetvédők vízkímélő javaslata volt egy különleges technologia kidolgozása, amely azóta sem valósult meg. Ennek közegészségügyi vonatkozásai kérdésesek, de a fölvetés a víz-szegénység kialakulásával eggyre természetesebb :

alomszék : (?) öblítésmentes árnyékszék (budi), amely televenyít (komposztál), poszmatol, így környezetkímélőbb …rajz-kép!

Erre szójavaslatom :

alom-illemhely, illem-alomhely, alom-illemde, illem-alomda : öblítésmentes árnyékszék (budi), ill. illemhely, ill. almo(zó)s illemhely, amely televenyít (komposztál), így környezetkímélőbb … (rajz-kép!) (Délvidéki…Dorozsmán… De ki ő?).

alomhely, alomszék, alomda, almonda, almozda : (?) öblítésmentes árnyékszék (budi), alom-illemhely, ill. almo(zó)s illemhely, amely televenyít (komposztál), így környezetkímélőbb …rajz-kép!

Forrásaim :

Dugonics András : Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját szójavallataim

Giba Antal : Telekkönyvi térkép (megmaradt lapok az 1840-es évekből). – Mód László szerint teljes!!!

Reizner János : Szeged története. I-IV. Szeged, 1900.

Jakabffy Lajos : Szeged sz. kir. város határának és a tápai rétnek térképe. Szeged, 1907, 1919.

A İllemhely-bizottság vagy (csak) budi-bizottság ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.