Az ‘értékes régi cucc’ értelmű megszállóan francoskodón hüperangolkodó vintage [ejt : vintidzs] szinte új magyar szóvá lett…

Ifjaink a régiségeket már nem is a régiség, hanem vintage címszóval keresik a héllőn. A héllőn azaz anglonáci módon az interneten, pongyolangolkodón a neten, vagyis a hállón, vagyis a láthatatlan héllőn. (Sz.)

A mai angol vintage a középangol (Middle English) vendage majd vyndage hagyatéka. Nyilvánvalóan francos eredetű. A norman(d)angol (angolul Anglo-Norman, normannul meg Anglo-Normaund) vendenge, a normann megszállók szóajándéka az emaradott(abb) (ó)angoloknak. Az ófranci(a) (Old French) vendage, vendenge (vendange) öröksége. Fölsejlik benne, a vin- előtagban a ‘bor’ meg annak forrása a ‘szöllő’ tőkéje is… És valóban… Mint francoskodás természetesen a latin vindēmia [ejt : vindémia] folyománya ‘szöllőszüret’ értelemben.
A vindēmia [ejt : vindémia] angolos értelmezése : (“a gathering of grapes, vintage”), from vīnum (“wine”) + dēmō (“take off or away, remove”), from dē (“of; from, away from”) + emō (“take”).

A „vindēmia” Györkösy Alajos remek latin szótára szerint is „szüret” avagy maga a „szüretelt szöllő”.

vindēmia, -ae, f. szüret; leszedett szöllő; átvitt értelemben : ősz. [ejt : vindémia]

Képzett alakjában :
vindēmiātor, -ōris, m. vincellér – szó szerint a szüretelő [ejt : vindémiátor]

Sőt idővel az égboltozatra is fölkapaszkodott :
Vindēmitor, -ōris, m. csillag a Szűz csillagképben [ejt : Vindémitor] – a Szüretelő csillag (Sz.)

İgen érdekes és messzehordó a második meg a harmadik jelentése, a hiszen a gyök(e) símán a ‘bor’ jelentésű vin [ejt : vin francosan ven] szó. Így a magyar ‘betakarítás’ talán némelyest árnyalja az angolban sodródó mai fő jelentését is.

A franci(a) vendange szó ma is ‘szüret’ vagy ‘szöllőtermés’ vagy ‘szüretidény’ jelentésben él, ahogyan a francoskodó angol fölsőbbség is normannkodja magának máig is …

De nézzük csak angol jelentés-sodródást ! A Wiktionary szócikke alapos eligazítást ad :

Noun

vintage (countable and uncountable, plural vintages)

1. The yield of grapes or wine from a vineyard or district during one season.
2. Wine, especially high-quality, identified as to year and vineyard or district of origin.
3. The harvesting of a grape crop and the initial pressing of juice for winemaking.
4. The year or place in which something is produced.

• 1914-ben, Edgar Rice Burroughs Tarzan of the Apes (chapter 1) művében még nyilvánvalóan ‘erős, minőségi bor’ jelentésben élt : I had this story from one who had no business to tell it to me, or to any other. I may credit the seductive influence of an old vintage upon the narrator for the beginning of it, and my own skeptical incredulity during the days that followed for the balance of the strange tale.

Adjective

vintage (comparative more vintage, superlative most vintage)

1. (attributively) Of or relating to a vintage, or to wine identified by a specific vintage.
2. (attributively) Having an enduring appeal; high-quality.
3. (attributively) Classic, or old enough to be recognizably outdated but not old enough to be antique (such as watches, video or computer games from the 1980s or 1990s, old magazines, etc.).
   1. (Of a motor car) built between the years 1919 and (usually) 1930 (or sometimes 1919 to 1925 in the USA).
   2. (Of a watch) produced between the years 1870 and 1980.
   3. (Of an item of clothing) produced between the years of 1945 and 1970, during the post-war period.

Az angol jelentésében van eggy érdekes árnyalat :

Classic, or old enough to be recognizably outdated but not old enough to be antique …

Vagyis : Öreg holmi, ami nem oly öreg, hogy „antik”-nak nevezhetnénk…
Talán (még) használható vagy ‘használatos régiség’.

Vintage – Talán… olyan mint a ‘(szüret)érett szöllő’ jelentéstartalomban közelíthetjük meg legjobban a nyelveken és korokon át hályogosodott értelmét…

Ezt az eltévelyedett angol szót ma egész Európa majmolja. Pedig nem is angol, hanem francos francia. Sőt nem is franci(a), hanem rontott latin ! Ráadásul az eredeti jelentése is valami egészen más ! Azt, hogy a szüretből hogyan lett régiség, igazán nehéz értelmezni. Persze a butaságot köpülni hülyeség ! Így marad a régiség ! Minden épeméjű magyarnak a francangol vintage magyarul régiség !

Régi-es érdekességek a körökben :

İgen érdekes jelentéstani (hellénkedőn szémantikai) gondolatokat mozdít(hat) meg ennek az ódıvatúságnak a mai újdon-dıvatja…
Magyarul röviden szólva régiség, vagy hellénkedőn és körülményesebben szólva : antik-áru. De manapság a rongymagyar nyelvben inkább retró, sőt egészen francos anglonáci szóhasználattal a vintage [ejt : vintidzs] néven menőznek ma vele…

Jelentéstanilag – hellénkedőn persze szémantikailag – nagy gondolat- meg vitafolyam indítható arról, hogy milyen jelentésárnyalatai lehetnek. Hiszen az ‘ócskaság’ értéktelen áru, míg a ‘régiség’ meg értékes, de legalábbis jóval magasabb árfekvésű… Ezt az ‘értékes régi cucc’ jelentést fedi a megszállóan francoskodón hüperangolkodó vintage [ejt : vintidzs] is…

Forrásaim :

https://en.wiktionary.org/wiki/vintage

Györkösy Alajos : Latin-Magyar szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986) 598.o.

https://www.scribd.com/document/696374750/Gyorkosy-Latin-magyar-Keziszotar#page=672

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

Györkösy – Latin-magyar Kéziszótár by Lorin

Ajánlott (hasonló) olvasmány :

Eszkidzsi – régiséges, ószeres vagy ócskás ?

A Vintidzs – vintage – vendage – vendázs – vindémia –csak nem szüret ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Ím az „eszkidzsi„, akinek a török világra szóló sikere révén e kifejezés fölvetődött :

Eskici [ejt : eszkidzsi]
A jelentése Kovács Kolos szerint ‘ócskás’. Meglepett. Nekem ez egy ódivatú magyar szó, amely igazán csak az ‘értéktelen régiségekkel kereskedő’ személyt jelenti. A kérdés azonban tovább foglalkoztatott…
Hogyan lehet szabatosan fordítani e magyarban szokatlan képzésű török szót ?!

A török eskici [ejt : eszkidzsi] magyarul szó szerint ‘régi’+’-ész’, azaz ‘régi(ség)ész’. De ez így mégsem állja meg a helyét a (mai) magyarban. Lássuk hát a szótárainkban !

Csáki Éva szótárában egészen símán és tömören : eskici fn. ószeres

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárban igen kurtán :

İgen érdekes és kirívó a második jelentése, a ‘suszter’. (Talán a ‘régi cipők javítója’ ?)
Hiszen a gyök(e) símán a ‘régi’ jelentésű eski [ejt : eszki] szó :

Régi-es érdekességek a törökben :

A török ‘régi farkas’ eski kurt [ejt : eszki kurt] magyarul ‘öreg róka’. İgen. Az eski kurt mint ‘öreg róka’, vagy ‘régi motoros’, szó szerint : „régi farkas”. A ‘régi puska’ jelentésű eski tüfek [ejt : eszki tüfek] pedig ‘öreg harcos’ értelemben él. A ‘régi fejű’ értelemű eski kafalı [ejt : eszki kafalı] meg ‘maradi’ minőségben magyarítható… (Sz.)
A török ‘régi föld’ eski toprak [ejt : eszki toprak] azonban ‘jó erőben /jó karban levő’-t jelent.
A legérdekesebb „régi-es” török szófordulat pedig talán a ‘régi szem fájása’ azaz eski göz ağrısı [ejt : eszki göz árıszı], amely ‘régi szerelem’ értelemben fordítható…

A leg régi-esebb szóllás pedig a törökben : „Eski çamlar bardak oldu” azaz a „Régi fenyő pohár lett már” azaz „Régi fenyvek(ből) pohár lett” értelme me az, hogy ‘Más időket élünk’…

İgen érdekes jelentéstani (hellénkedőn szémantikai) gondolatokat mozdít(hat) meg ennek az ódıvatúságnak a mai újdon-dıvatja…

A magam Török-magyar szótárában az eskici [ejt : eszkidzsi] ekként szerepel :
eskici fn. régiséges, régiségkereskedő, ószeres, ócskás, antikos.

Röviden szólva régiséges, hosszabban és régiesebben szólva : régiségkereskedő, antik-árus, antikos. De manapság a rongymagyar nyelvben inkább retró-bolt vagy még angolkodóbban retró-sop (Retro Shop), sőt egészen francos anglonáci szóhasználattal vintage [ejt : vintidzs] néven menőznek ma vele…

Jelentéstanilag persze nagy gondolat- meg vitafolyam indítható arról, hogy milyen jelentésárnyalatai lehetnek. Hiszen az ‘ócskás’ értéktelen árukat árul, míg a ‘régiségkereskedő’ meg értékeseket, de legalábbis jóval magasabb árfekvésűeket… Ezt az ‘értékes régi cucc’ jelentést fedi a megszállóan francoskodón hüperangolkodó vintage [ejt : vintidzs] is…

Forrásaim :

Ferhat Aslan (Szerk.) : İsztanbul (2014) / Retroyla gelen şöhret (36.o.)

eskici : ócskás – Kovács Kolos szóbeli közlése (2026.04.17.)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Vintidzs – vintage – vendage – vendázs – vindémia – csak nem szüret ?

A Eszkidzsi – régiséges, ószeres vagy ócskás ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Zarándoklat – haddzs – حج – [ejt : ḥaǧǧ]

A haddzs – حج [ejt : ḥaǧǧ] fogalma maga a Mekkai Zarándoklat, amelyre minden évben a muszlim naptár dzu l-hiddzsa hónapjában kerül sor. Az ősi arab szokásokra épülő zarándoklat minden muzulmán számára kötelező. Minden muszlimnak élete során legalább eggyszer el kell zarándokolnia Mekkába, ha az egészsége (is) megengedi és ha az utazás költségeit (is) megengedheti magának. 

Mekka csaknem fél évezreden át a török Oszmán Birodalom része volt, így a törökség gondolkodásába is alaposan beágyazódott… Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

Amikor a zarándokok már 10 kilométerre megközelítették Mekka városát, át kell öltözniük az ihrámba إحرام [ejt : iḥrām], amely két varratlan fehér vászonból áll. A zarándokok ezzel fejezik ki Isten előtti eggyenlőségüket. A mekkai zarándoklat nemcsak a férfiakra nézve kötelező, hanem a nőktől is elvárják a zarándoklatot. Miután valaki már részt vett a zarándoklaton, háddzsnak nevezik, a nő(ke)t meg háddzsának.

Ennek a török megfelelője Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

A zarándoklat sűrű porát és nehéz verejtékének ragacsát lemosó rózsaolaj neve is ‘zarándokolaj’ :

De még eggy féldrágakő is a muhammedán zarándoklatról nyerte a nevét :

A muhammedán (Sz.) zarándoklat messze ível … Ez az alábbi kifejezésben ölt színes pártát :

A hacılar [ejt : hadzsılar ] ‘zarándokok’, a kuşak pedig ‘öv’ jelentésben értelmezi e kifejezést : a ‘zarándokok öve’ értelemben.

De van még ennél nagyobb íve is a haddzsnak a Török Égen ! Ez már a Csillagok Világába, hacsak nem a Mennybe visz :

A hacı(lar) [ejt : hadzsı(lar) ] ‘zarándokok’, a yolu pedig ‘útja’ jelentésben értelmezi e kifejezést : a ‘zarándok(ok) útja’ vagyis a magyar Hadakútja értelemben.

A Héraklészt a Halhatatlanság Teje‘vel tápláló Héra kebléből kibuggyanó İsteni Tej loccsanatán… a hellénkedő Égi ‘Tej(Kör)’ jelentésű γαλαξίας (κύκλος) [ejt : galaksziasz (küklosz)] áthallása, a latin Via Lactea nyomán ma sokan ‘Tejút’ néven is emlegetik … Csillagotthonunkat a latinkodó hellénománok. Így tesznek ma az újlatin hiszpánok a Vía Láctea, a francoskodók a Voie lactée, a németek a Milchstraße, az angolok a Milky Way, meg az oroszok a Млечный Путь szavaikkal is… De nem így a törökök, és mégkevésbé így az Igaz Magyarok !
Hiszen a székelyeink a Hadak Útján magát Atilla fiát, a megváltó Csabát várják vissza …

Egészen érdekes a zarándoklat szokását túljátszó muhammedánok (Sz.) gúnyolása is…
Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

Magam is találkoztam hithűségüket gőgösködőn, mégis alpári módon fitogtató muhammedánokkal az angli-pakik között. (Sz.) Bár a Brit Állam lefosztásából és fekete üzelmeiken túl főleg segélyekből élt a család, mégis azzal hencegett a családfő, hogy a brit adófizetők pénzén (meg így az én pénzemen is) évente kétszer is elviszi a családját a HADDZS-ra Mekkába ! Természetesen fényűző körülmények között páváskodnak hitsorsosaik előtt… Mások, az igazhitű muszlimok meg lehetnek oly szegények, hogy soha a büdös életükbe el nem jutnak a haddzsra, Mekkába. Valahogyan így értelmezhető a hadzsı aga, azaz a ‘zarándoklat ura’ vagy inkább a ‘zarándoklat uraskodója’ kifejezés mélyen szántó gú(n)nya e találó török szóban.

A hacı [ejt : hadzsı ] ‘zarándok’, a yatmaz pedig ‘nem fekhet’ jelentésben értelmezi e kifejezést : a ‘zarándok nem fekhet’ azaz a ‘fekhet(et)len zarándok’ magyarul talán ‘Keljföl-Jancsi’ jelentésben.

Kába köve – kıble

Az iszlám második oszlopa az Ima, az arab szalát – صلاة [ejt : ṣalāt], azaz az imádkozás, az imák szertartásai is megkövetelik Mekka irányának ösmeretét. A Kába köve itt is az iránytű, az átszellemülésben is, akárcsak a zarándoklatok esetében. A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk – hajnalban, délben, kora délután, alkonyatkor meg éjszaka – minden imát arccal a mekkai Kába köve vagy inkább Kába sziklája (szentélye) felé. Az iszlám világban ezt mindenütt jelzik is….

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban szóllásossan :

A kıble alak egészen szokatlan a törökben. Még az arab szóátvételek között is. Mélly hangrendű ı után soha, eggyetlen más szóban sem következik (magas) e hang.

2026 4. 2.-3.

Forrásaim :

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام  

A Haddzs – hadzsı – Hadzsıjolu   bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

1.) Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása

A saháda – شهادة [ ejt : šahāda] az iszlám vallás hitvallása, amely kimondja, hogy eggyetlen isten létezik, Allah, és Mohamed az Ő prófétája. Ez a mondat az iszlám világ legfontosabb alaptétele. Ennek a mondatnak az arab megfelelője hangzik fel a müedzzinek énekében is. A rögeszmésen eggy-Isten-hitű (monotheista) vallás a Többistenhitek kiirtása ellen indított hadjáratot. A Qurán a sahádáról így ír:

2.) Ima – szalát – صلاة – [ejt : ṣalāt]

Az iszlám második oszlopa a szalát – صلاة – [ejt : ṣalāt], azaz az ima, az imádkozás, az imák szertartásai. Eszerint a muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: hajnalban, délben, kora délután, alkonyatkor és éjszaka. Minden imát arccal a mekkai Kába köve vagy inkább Kába sziklája (szentélye) felé kell elvégezni. Az iszlám világban ezt mindenütt jelzik is….

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban szóllásossan :

A kıble alak egészen szokatlan a törökben. Még az arab szóátvételek között is. Mélly hangrendű ı után soha, eggyetlen más szóban sem következik (magas) e hang.

A szalát elsődleges célja az, hogy az imádkozó gondolatait Allahra összpontosítsa. Az iszlám világban az imádkozást az Istennel való személyes érintkezésként fogják fel, amely hódolatot és hálát fejez ki. A Qurán – mai közbugyután Korán – القرآن [ejt : al-Qur’ān / al-qurˈʔaːn] a következőképpen ír az imádság hasznáról : „Az imádság eltilt attól, ami hitvány és elvetendő.„

3.) Böjt – szaum – صوم – [ejt : ṣawm]

A Qurán szerint háromféle böjt szaum = صوم – [ejt : ṣawm] lehet különböztethető meg : egyrészt a vallás által előírt rituális böjtök, másrészt azokat a böjtöket, amelyeket valamelyik parancsolat elmulasztása miatt mintegy engesztelésképpen kell megtartani, és végezetül az aszketikus böjtöt.

Az első kategóriába tartozik a ramadán hónapjában tartott böjt. Ebben a hónapban a muzulmánoknak tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól és nemi együttléttől hajnaltól napnyugtáig, és különösen ügyelniük kell arra, hogy ne kövessenek el másfajta bűnt. A muszlimok szerint a böjt jelentősége abban áll, hogy gyakorlása közben a hithű muzulmánok közelebb kerülnek Allahhoz. Az önmegtartóztatással az Allah iránt érzett hála, nagyrabecsülés és ugyanakkor a tőle való függőség jut kifejezésre, de a hívők ezáltal vezekelnek múltbeli bűneik miatt, vagy ezzel emlékeztetik magukat a nélkülözők kínjaira.

A A Qurán – mai közbugyután Korán – 30 nagyjából eggyforma terjedelmű dzsuzból részből áll. Ilyen módon a 30 napos Ramadán alatt napi egy dzsuz elolvasásával el lehet olvasni a teljes Koránt. 

4.) Alamizsna – zakát – زكاة – [ejt : zakāt]

A zakát (زكاة – zakāt) eredetileg alamizsnaadást jelentett, sőt a korábbi évszázadokban a zakát egy adónem volt, amely a túlzott vagyoni különbségek csökkentését célozta. Az alamizsnaadás kötelező, és a muzulmánoknak illik a vagyonukhoz mérten adományokat adni. A zakát úgy tartja, hogy az iszlám világ felelőssége megsegíteni azokat a muzulmánokat, hittestvéreket, akik anyagi gondokkal küzdenek. Az általánosan elfogadott hagyomány szerint a zakát egy hívő muszlim vagyonának 2,5%-át teszi ki, amelyet a szegényeknek illetve a rászorulóknak kell szétosztania. Ezek közé tartoznak a rabszolgák, szolgálók, adósok és az utazók is. Egy muszlim a megszabott zakáton felül is adakozhat, ha valamilyen okból kifolyólag nagyobb isteni gondviselést szeretne elérni. Ezt az adományt szadakának (arabul صدقة – ṣadaqa) nevezik.

A zakátnak két fő összetevője van. Az egyik a kaddzs, amit fix összegben határoznak meg az alapján, hogy a család feje mennyit költ ételre a Ramadán idején saját maga és egész háza számára. A másik a tulajdonképpeni zakát, amely a család jövedelmétől függően változik. Ez jelenleg tehát egy család minden értékének és megtakarításának a 2,5%-át teszi ki, amit egy holdévre számolnak ki. Ezt csak akkor kell kifizetni, ha a család vagyona nem érte el a minimumot, az úgynevezett niszábot (نصاب – niṣāb), ami három uncia, vagy 87,48 gramm arany értékét jelenti.
A legtöbb síita muszlim a zakáton felül egy humsz (خمس – ḫums) nevű adófajtát is fizet, amelyet a síiták külön vallási gyakorlatként kezelnek.

5.) Zarándoklat – haddzs – حج – [ejt : ḥaǧǧ]

A haddzs – حج [ejt : ḥaǧǧ] fogalma maga a Mekkai Zarándoklat, amelyre minden évben a muszlim naptár dzu l-hiddzsa hónapjában kerül sor. Az ősi arab szokásokra épülő zarándoklat minden muzulmán számára kötelező. Minden muszlimnak élete során legalább eggyszer el kell zarándokolnia Mekkába, ha az egészsége megengedi és ha az utazás költségeit megengedheti magának. 

Mekka csaknem fél évezreden át a török Oszmán Birodalom része volt, így a törökség gondolkodásába is alaposan beágyazódott… Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

Amikor a zarándokok már 10 kilométerre megközelítették Mekka városát, át kell öltözniük az úgynevezett ihrámba إحرام [ejt : iḥrām], amely két varratlan fehér vászonból áll. A zarándokok ezzel fejezik ki Isten előtti eggyenlőségüket. A mekkai zarándoklat nemcsak a férfiakra nézve kötelező, hanem a nőktől is elvárják a zarándoklatot. Miután valaki már részt vett a zarándoklaton, háddzsnak nevezik, a nő(ke)t meg háddzsának.

Ennek a török megfelelője Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

2026 2. 4. – 2026 4. 2.

A Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام   bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Mi másra gondolhatna a magyar, minthogy ez az ős- vagy ó-magyarból való átvétel a türökökben… No persze a mai fősodratú nyelvtudomány csakis ellentett irányú átvétel képzetére képes. Minden esetre közös e szavunk : csanak ! Helyesebben, torok-kával csanaq ! (Sz.) Minthogy az elölebb képzett szájpad-ká (Sz.) meg a hátulabb képzett torok-ká (Sz.) a(z a) latin betűkkel is lejegyezhető(en a) q alakjában megkülönböztethető, így magam meg is különböztetem !

CSANAK [cânâk] ‘(ezüst) kupa (1367), wooden ladle, earthenware bowl (1792/1808)’

Legrégebbi ismert adatolása a magyarból 1235-ben Chonuk-ként írva [Conuk or Cânuk] Csonuk hellynév, majd 1344-ben már Chanak alakban [Cânâk] Csanak hellynév. Korábbi kétes helynévi adata is ösmert 1209-ből Sonok alakban [sânâk or cânâk], talán Sonok vagy Csonok-ként értelmezhető.

1367 chanak [Cânâk], 1838 csanyak [Cânâk] | cânâk < *canak <— WOT *canak | EOT canak ‘a wooden cone, a bowl’ < can {with suff +Ak}, cf. Ch ^ zhân ‘a jade cup’. OT canaq ‘ecuelle, bol’ (UHamTouHou), canaq ‘a turned piece of wood’ such as a salt-container, Og canaq ‘wooden bowl’ (AK); MT can ‘Becher’ (<— Ch), cacan ‘Teetasse’ (<— Ch) (UCivWP 03:10), canaq ‘goblet’ (ABF), canaq ‘plate, cup’ (AGul), canaq ‘kadeh, bardak’ (AHMA), canaq ‘misa, talerz, naczynie’ (AHS), canaq (j-) ‘Caska, bljudo, sosud’ (AHSF), canaq ‘Casa, kubok’ (AIM), canaq ‘topraktan aş kabı, çanak’ (AIMI), canak ‘çanak, kap, kâse’ (ANeh), canaq (j-) ‘Caska, bljudo, sosud’ (ANehF), canaq ‘bowl’ (ARbg), canaq ‘Casa’ (ATef), canaq (j-) ‘etrier’, canaq ‘plat, ecuelle’ (AChag), canaq ‘Caska, miska’ (AChagBud), canaq ‘eine ir- dene Schüssel, Schale, Napf, Terrine’, ? canaq ‘der Steigbügel’ (AChagR), , (AChagS), canaq, canag ‘kâsa (bowl)’ (AChagSC), canaq ‘tabak, toprak kap’ (AChagSS), ? canak ‘Steigbügel, Riemen, Seite des Sattels’, ? Janak ‘üzengi, zengi; Steigbügel’ (AChagSSK), canaq, Janaq ‘Steigbügel’, canaq ‘Schüssel, Schale, Hirnschale’ (AChagZ), cânâk (Canak) ‘Schale, Napf’ (LCCG), canaq ‘scutella’ (LCCI), canaq ‘çanak’ (AAH), canaq ‘çanak’ (AAHI), canaq ‘tasse, ecuelle’ (ADur), canaq ‘Schale’ (AHou), canaq (s-) ‘tânyer, csesze; Napf, Tasse’ (AKav), canaq (s-) ‘çanak’ (ATuhA), canax ‘coupe, gamelle, ecuelle’ (AmTr); NT Chuv -; NW can ‘kâd, nagyobb dezsa; Wanne, grössere Balge’ (TatB), canak ‘glaznaja orbita, glaznaja vpadina, koroboCka hlopka (otdel nye dol ki ee oboloCki), struCok bobovyh (napr. goroha), (Cujsk.) vertikal naja Cast’ mogil noj jamy (bez bokovogo uglublenija)’ (Kirg), sanaq ‘Caska’ (Kklp), sanaq ‘Caska’ (KklpB), canaq ‘miska, Caska’, canaq-cöl’mek ‘po- suda (kuhonnaja)’ (CrTat), canaq ‘eine irdene Schüssel, Schale, Napf, Terrine’ (Cr- TatR), canax ‘tarelka’ (KarT), canak ‘tarelka’ (KarH), canaq ‘tarelka, bljudo’ (KarSh), cenax ‘posuda, tarelka, bljudo’ (KarT); SW cânak ‘derevjannaja miska, Caska’ (Tkm), canag ‘mera sypuCih tel (okolo 5 kg), posuda, vmesCajusCaja 5 kg, (anat.) taz, derevjannaja miska, rakovina’ (Az), çanak ‘earthenware pot, (bot., anat.) calyx’ (Tt), çanak ‘glinjanaja Caska, miska, bljudo, bot. CaseCka (cvetka), anat. Casevidnaja polost’, CaseCka (poCeCnaja), vyemka, CaseCka (u nekotoryh arabskih bukv), geogr. kotlovina’ (TtB), canaq ‘eine irdene Schüssel, Schale, Napf, Terrine’ (TtR), çanak ‘üç okkalık bir çeşit hububat ölçüsü, dağ tepeleri üzerindeki çökük yerler, oyuklar’ (TtD), çanağ ‘çanak’, çanak ‘üç okkalık bir çeşit tahıl ölçeği, fincan, ağaçtan ve madenden yapılmış kap’ (TtD1), canak ‘miska’, canak-cölmek ‘posuda’ (Gag); Kh canaq ‘Schale’ (Kh <— Az), cânaq ‘Schleier, r: Schale’ (KhT); SE canâq ‘dol’kahlopkovoj koroboCki, mel niC- naja voronka, rakovina, rakuska’ (Uzb), canaq, conaq ‘a metal apparatus which is fastened at the mouth of the funnel through which the grain is poured onto the mill’ Türk Dilleri Kütüphanesi C S A N A K 223 (TurkiJ), canaq ‘a funnel-shaped feeder of a mill’ (TurkiSh), canaq ‘(v razn. znac.) ra- kovina, rakuska, Caska, voronka (propuskajusCaja zerno na mel niCnye zernova), (peren.) vpadina, orbita, glaznica, (anat.) Cerep, (peren.) Cerepaha’ (MUyg), ‘^inaq, ^inaq‘ ‘derevjannaja Caska’ (YUyg), cınaq ‘(Cajnaja) Caska’, cinaq ‘Caska (vydolblennaja iz dereva)’ (YUygM); NE -; Y can ‘oCen’ bol’soj kotel’ (Y ^ Rus). E/T The T etymon for the H word can hardly be a simplex, as declared by Clauson (1972: 425). It seems much likelier to be a der – as shown by Doerfer (1963-1975/3: 101-102) and Tekin (1997: 171), among others. According to Doerfer (1963-1975/3: 101-102), although many of of these words have different meanings, ‘Schneeschuhe, Schlitten’, ‘Steigbügel’ and ‘Becher, Schale’, they are interrelated. He thought that they all go back to an original meaning, ‘schalenartige Mulde’. The T word canak was more recently discussed by Erdal (1991: 40), who considered the base of the T word to be of Ch origin, zhan ‘a cup’, which is mentioned as chan by Clauson (1972: 424), citing Giles (cf. Râsânen 1969: 98). Among the T material, one can only find the Ch origin base word, can, in certain sources (UHeilk I, UHeilk II). T cam ‘bassin, bol, coupe’ (UHy, for further data, see Ligeti 1966b: 150 and Râsânen 1969: 123), AHSF cam, Jam ‘Casa, bokal: kubok’, Ott Jam ‘Glas, Glasscheibe’ etc. <— Pe Jam ‘coupe â boire, miroir’, cam (j-) ‘bokal, Casa, kubok’ (AM) do not per- tain here. See also in this category camıyak ‘berestjanaja CerpaloCka dlja jaCmenja’ (Alt), a compound whose second element is T ayak ‘cup, bowl’. Some T words with the shapes cam and Jam, which signify ‘bokal, Casa’, are also mentioned by Egorov (1964: 319), who erroneously connected them with Chuv cam ‘(ust.) starinnyj derevjannyj ili mednyj sosud dljapiva’; cf. ChuvP cam ‘ketfülû, fâbol, onbol vagy plehbol kesz^tett csorös korso, melyben ünnep alkalmâval sört hoznak az asztalra; eine Art Bierkrug’. Paasonen suggested early on that the Chuv word is of Pe origin, as did Fedotov (1996/2: 401). Râsânen’s suggestion (1969: 111) that T canak represents an earlier compound cın ayak and Doerfer’s view (Doerfer 1967a: 290) that canak may be etymologically connected to cana (cf. szân^ in § 8.1) are unacceptable. The T data ‘^inak ‘derevjannaja Caska’ (YUyg), cınak ‘(Cajnaja) Caska’, cinak ‘Caska (vydolblennaja iz dereva)’ (YUygM) seem, however, to be under the influence of the compound cın ayak ‘Chi- nese cup’. The T word was copied into MMo as canaka ‘bowl’ (cf. Poppe 1927-1928: 1237 and SCerbak 1997: 112). Mo sinaga ‘ladle, dipper, scoop’ does not belong here. E/H The H word was already considered by Vâmbery (1870: 135) to be of T origin, however, according to him it is an Ott lw. Gombocz-Melich (1914-1944/1: 840) pointed out that csanak was borrowed into H many times fr different T lgs. The H da- tum fr 1367 can be regarded – because of its chronology – as a Cum lw, and this form could have been strengthened by another later borrowing during the Ott period. In Türk Dilleri Kütüphanesi 224 C S A T A this case one cannot rule out the possibility that the word csanak came into H via Serb or Rom mediation in certain areas. Nemeth (1921: 25) listed the H word among the so-called “Kabar-Cumanian-Pecheneg” lws. According to Kniezsa (1955: 811), the H word is surely not of Sl origin. Benko (1967-1984/1: 476-477; 1993-1997/1: 189) and Ligeti (1986: 315-316) sharedthe opinion posited by Gombocz-Melich (1914-1944/1: 840) and regarded csanak as a Cum lw, which was once more borrowed during the Ott period. It is worth noting that csanak, like csâkâny, does not show the sound change a > a.
Vámbéry 1870: 135, 187; Gombocz-Melich 1914-1944/1: 840; Nemeth 1921: 25; Poppe 1927-1928: 1237; Kniezsa 1955: 811; Doerfer 1963-1975/3: 101-102; Egorov 1964: 319; Ligeti 1966b: 150; Doerfer 1967a: 290; Benko 1967-1984/1: 476-477; Râsânen 1969: 98, 111, 123; Clauson 1972: 424, 425; Ligeti 1986: 89, 315316, 542; Erdal 1991: 40; Benko 1993-1997/1: 189; Fedotov 1996/2: 401; Scerbak 1997: 112; Tekin 1997: 171; Tietze 2002: 472.

Érdekes áthallás a csámasz szavunk ‘sajka’ alak-jellege is …

Forrásaim :

Róna-Tas andrás – Berta Árpád – Károly László : WEST OLD TURKIC – Turkic Loanwords in Hungarian Part I. (A-K) Turcologia Herausgeben von Lars Johanson (Band 84) Harrassowitz Verlag, Wiesbaden 2011 (222-3-4.o.)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Új Magyar Tájszótár I. kötet 570. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 ?) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim

A nemzetiség az állammal nem rendelkező nemzet. (Sz.)

A Csonuk – csanak – csanyak bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárban :

A -lü képzővel melléknévvé alakítva lessz a dönüşlü ‘visszaható’ :

Törökül szólva :

*Öznesi hem işi yapan hem de işten etkilenen durumunda olan fiillere “dönüşlü fiiller” denir.

birçok dilde olan bir fiil tipidir. almanca‘da dönüşlü fiillerin başına „sich” takısı gelir. örnek olarak,

üstümü giyiniyorum. ich ziehe mich an. (burada dönüşlü fiil sich anziehen oluyor, sich eki özneye göre değişiyor.)

italyanca‘da da benzer bir durum vardır. dönüşlü fiillerin sonuna -si eki gelir. yine aynı örnekten gidersek,

üstümü giyiniyorum. – (io) mi vesto. (burada dönüşlü fiil, vestire‘den türeyen vestirsi oluyor, sondaki -si eki özneye göre değişerek başa geçiyor.)

ingilizce‘de „oneself” eki eklenerek fiiller dönüşlü yapılabilir ama çok fazla dönüşlü fiil bulunmaz, çokta kullanılmaz. ispanyolca, fransızca ve rusça‘da da dönüşlü fiil kullanılmaktadır.

*Dönüşlülük Türkçede “-l, -n” ekleri ile yapılır. – *Dönüşlü fiiller, aynı zamanda etkendir.

Dönüşlü fiiller, öznenin işi yaparken aynı zamanda o işten etkilendiğini gösteren fiillerdir. Yani fiili yapan da ondan etkilenen de öznedir.

• Fiile “-°l, -°n, -°ş” ekleri getirilerek yapılır.
• Özne gerçek öznedir.
• Dönüşlü fiillerde özne belli olduğundan, bunlar aynı zamanda etken fiillerdir.
• Bu fiiller nesne alamazlar; geçişsizdirler.

Örnekler:

• Kızlar süslendi; delikanlılar güzelce giyindi.
• Adam hep kendisiyle övünüyor. – Mindenkinek magáról dicsekszik.
• Onu karşımda görünce hemen sarıldım.
• Kedi yanıma sokuldu ve şefkat istercesine büzüldü.
• Yataktan kalkınca önce bir gerindi sonra da etrafa bakındı.
• Oğullarının başarılarıyla övünürdü her yerde.
• Adam bir anda sanki yaşlandı.
• Peynirler küflendi.
• Kuşlar kafeste çırpınıyordu.
• Sinirler gerildi.
• Olanlara çok üzüldü.
• Çocuk hızla gelişiyordu.
• Yüzü nasıl da buruştu?
• Adam biraz sakinleşti.
• Sebzeler sıcaktan büzüştü.
• Toplantının sonuna yetiştim.

* Tabiat olayları ile ilgili dönüşlü fiillerde “yapma” anlamı yerine “kendi kendine olma” anlamı vardır.

• Karlar tepelere doğru çekildi.
• Sıcaklardan dolayı gölün suyu çekildi.
• Öğleye doğru hava açıldı.
• Havalar ısınınca buzlar çözüldü.

* Bazı fiillerin edilgen şekilleriyle dönüşlü şekilleri farklı ekle yapılır:

* Bazı fiillerin edilgen şekilleriyle dönüşlü şekilleri farklı ekle yapılır:

* İsme getirilen “-lEn” ekiyle, fiile getirilen “-İş” ve “-lEş” eki de  dönüşlülük anlamı katabilir:

• O gün pek içlendim.
• Trafik polisini görünce adamın paçaları tutuştu.
• Birazdan sakinleşir.

Dikkat! Edilgen fiille dönüşlü fiil karıştırılabilir:

• “-I-” ve “-n-” ekleri cümleye edilgenlik sağladığı gibi dönüşlülük de sağlayabilir. Fiilin edilgen mi yoksa dö­nüşlü mü olduğu cümlenin anlamından anlaşılır. Ay­rıca, edilgen fiillerin gerçek öznesi yoktur; ancak dö­nüşlü fiillerin gerçek öznesi vardır.

Ayrıca bakınız ⇒ Fiillerde Çatı: Öznesine ve Nesnesine Göre Fiil Çatıları

Banyodan çıkar çıkmaz kurulandı.  (Kurulanma işini yapan kim?  O) (Kurulanma işinden etkilenen kim? O)

Ahmet, yıkandı, giyindi, tarandı, süslendi ve dışarı çıktı.

Güneşten korunuyorum.

Söylediğim sözlere alındı.  

Dün olanlara çok üzüldü.

Daima yaptığı işlerle övünürdü.

Not: Dönüşlülükle edilgenlik karıştırılmamalıdır.

Ahmet yıkandı. (Dönüşlü) (Gerçek Özne)

Sınıf yıkandı. (Edilgen) (Sözde Özne)

Not: Doğa olaylarının anlatıldığı cümlelerde yüklem “-l, -n” eklerini alıp dönüşlü olarak kullanılabilir.

Bulutlar toplandı.

Dönüşlü Fiillerin Özellikleri :

• Ekler: „-n” (taranmak, süslenmek) ve „-l” (üzülmek, darılmak) ekleri kullanılır.
• Özne-Yüklem İlişkisi: Özne işi kendi üzerinde gerçekleştirir.

Dönüşlü Fiillerin Örnekleri:

• Örnek Cümleler:
  • Banyodan çıkar çıkmaz kurulandı.
  • Ahmet aynada tarandı.
  • Tören için güzelce süslendi.
  • Dün olanlara çok üzüldü.
  • Güneşten korunuyorum.

harcanmak: kendi parasını harcamak (dönüşlü fiil). birisi tarafından satılmak, bozuk para gibi harcanmak (edilgen fiil).

Forrásaim :

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

A Dönüşlü fiil – a török visszaható ige bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban is…

Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.
Teps(z)i, tendzsere, findzsa, dzsezve, kupa (?) …

Magyar társadalmunk többsége a hétköznapi tepsi – tepszi szavunkat sem érzi-tudja töröknek, pedig megdöbbentően az. A mai (törökországi) török nyelvben (is) éppen tepsi [ejt : tepszi] a (köz)magyar tepsi.
Ennél sokkal törökösebben csendül azaz dzsendül a magyar fülnek a findzsa meg a dzsezva, tájanként olykor a hangzóharmóniát is tisztességgel őrizve meg tartva dzsezve …

Már Csáki Éva Török-Magyar Szótárában (1995) is szerepel : cezve fn. kávékiöntő edényke – értelemmel.

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban igen röviden :

A magam gépiratos szótárában a török cezve [ejt : dzsezve] jelentése ‘dzsezve’, ‘dzsezva’, avagy értelmezőbben a ‘kávékiöntő (nyeles) (fém)edényke’

A ma „dzsezve” vagy „dzsezve” alakban elfogadott, tájjellegű közszó a  Szegedi szótárban címszóként nem szerepöl, így möglöhet, hogy Szöged vidékérül már régebben kikopott…
Nagy-Kőrös népe sem ismeri ma sem a dzsezve, sem a dzsezva alakot …

A dzsezva alakot Obradovics Nenád eggyértelműen szláv fejleménynek tartja. Ez természetesen adja is magát, hiszen hogyan is kerülne egy hangzóharmóniát tartó szó egy másik, hangzóharmóniát őrző nyelvbe (ezen) harmóniáját vesztve. A rontott dzsezva alak nyilvánvalóan délszláv, leginkább rác (önnevükön szerb) eredetű lehet. Innen kerülhetett a déli magyarság nyelvébe is. Ahol meg a rontatlan dzsezve alak él, ott a közvetlen török eredet, azaz a közvetlen török-magyar átvétel sejthető.

Nyáregyházán a dzsezve is tencsöre, a hosszú nyele miatti hasonlatosság okán…
Nyáregyházán minden ‘hosszú nyelű (öblösebb) fémedény’ neve tencsöre. Érdekes, hogy itt eggy másik oszmán török szóátvétel födi a török dzsezve alakját (is).

Máig él azonban…

Akad olyan településünk, ahol e kis edényke használata mindennapos, de a török neve eggyáltalán nem él. Ilyen hely Geszt, ahol – a lábos hasonlatára – nyeles neve él …
Már ez a néhány szórványadat is azt a késztetést erősíti, hogy e tárgy megnevezésére tájszóterképet lenne érdemes kialakítani, amíg a tájjellegű nevei végképp le nem olvadnak a mindent eltüntető modern konzumidiótizmusban.

Más edénynevekben is őrizzük máig a megszálló törököt … Ládd az Ajánlott Irodalomban !

Forrásaim :

Dugonics András: Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

tencsöre – Czira Andrea személyes közlése szülőfaluja, Nyáregyháza (táj)nyelvéről

ta dzsezva (rác alak) – Obradovics Nenád személyes közlése

nyeles – Tóth Krisztina személyes közlése, Geszt (táj)nyelvéről

Ajánlott olvasmány :

A tepszi mög a Tepszihögy

A töndzsöre-töncsöre mög a csöntöre-csöncsöre szóköre

A Dzsezva vagy dzsezve ? – Kávés török örökség bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Csáki Éva Török-Magyar (közép) Szótára (1995) szerint :

sevi fn. szerelem =►aşk
sevgi fn. szerelem; – besle- (-e kar- şı) szeretetet táplál vkivel szemben;
sevgilerle szeretettel
sevgili 1. mn. kedves, drága, helyes, rokonszenves, szeretett; 2. fn. kedves, szerető => yâr

Érdekes, hogy a Csáki ‘szerelem’ mennyivel inkább ‘szeretet’ értelemben jelenik meg mind a két szótő esetében, két évtizeddel későbben, a még nagyobb szótárban…

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta a Török-Magyar Nagyszótárban igen kurtán :

De akad eggy másik, igen hasonló alak is hasonlatos, szinte azonos jelentésben :

A töve a sev- (mek) általános ‘szeret(ni)’ értelemben.

Érdekes, hogy a Világ nyelveiben milyen gyakran összemosódik a szeretet meg a szerelem igencsak különböző élménye… De a közhülyeségben élenjáró nyelvkerék angolnál a török is messze kifejezőbb. Ím a képzett alak, amely már eggyértelűen utal fi meg nő, azaz ember és asszony közötti lángoló szép érzelemre :

Ebből pedig már következik a ‘szerelmes’ is :

Egy visszaható -ş képzővel pedig ím egy új szerelmetes ige-értelem nemzetett :

Forrásaim :

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

A sevi – sevgi – aşk – Török szavak szerelemmel bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Hát először is igen bosszantó, hogy a kızdırıcı (szó) nincs benne a legnagyobb Török-Magyar Nagyszótárunkban sem. De nézzünk csak, meg lássunk csak tovább !

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában a bosszantóan házsártos szavak :

A huysuz [ejt : hujszuz] ma ‘zsémbes’ vagy ‘házsártos’ értelemben él.

Csáki Éva kisebb kéziszótára szerint a huysuz mn. ‘rossz, elviselhetetlen’ jelentésben értelmezhető. A geçimsiz szóval közel (rokon) értelmű…

A geçimsiz szó Csáki Éva szótárában nem szerepel csak tovább-képzett geçimsizlik főnévi alakjában. A geçimsiz szó nagyjából ‘összeférhetetlen’, ‘viszálykodó’ értelemben fordítható…

Csáki Éva szótárában a gıcık/ğı/ fn. torokkaparás; – et- ar. idegesít, ingerel vkit

Van egy kevésbé köznyelvi, nem éppen irodalmi, inkább bizalmas vagy alnyelvi alakban de élénken élő kifejezés a nehezen (el)viselhető, bosszantó emberre vagy állatra agıcık [ejt : gıdzsık]

Forrásaim :

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan / gépıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) szójavallataim

A Bosszantó szavak a törökben – kızdırıcı, huysuz veya gıcık bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

E napon született Debrecenben Oláh Gábor magyar írónk-költőnk.
Debrecenben, 1881 január 17.-én. Debrecenben is húnyt el 1942 június 23.-án. 

Szegény, sokgyermekes családban született. Apja bérkocsisként kereste a család kenyerét. Kisgyerekkorától Debrecenben élt. Apja ellenzése ellenére sikerült gimnáziumba, majd egyetemre járnia. A Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Négyesy László, Simonyi Zsigmond tanítványa volt. Hazatérve így még jobban érezte Hazája és Városa elmaradottságát…
Meg nem alkuvó, szilárd jelleme miatt fokozatosan elszigetelték…

Oláh Gábor legjelentősebb nyelvészeti alkotása : 

A debreceni nyelvjárás (1906) 

Ennek bevezetőjében olvasható :

Debrecen az alföldi kálvinista magyarság középpontja már nagy idők óta ; Szegeden kívül leghatalmasabb összetömörítő fészke a fajmagyarságnak. Szláv eredetre mutató neve mellett is határtalan pusztáival, házi állatvilágának gazdagságával, termő földjeivel és erős konzervatívizmusával mintha csak remekbe csinált
alkotmánya volna a nomád népfajból kialakúlt mai magyarságnak. Nyelve is olyan, mint maga a nép : erős, egyszerű, külsőleg tán szikárnak tetsző, de belsejében költői szépségeket rejtő.

Idegen nemzetiségek beolvadása nem igen keresztezte a debreceni vért.
Igaz, hogy a XVI. század folyamán sok baja volt a nyakán ülő törökkel; hatott is rá az ozmánság, de ez a hatás sokkal gyengébb volt, mint a rá való visszahatás. S ha török emberek családot alapítottak a városban : elmagyarosodtak, elvegyültek, úgyhogy nevöknél egyéb misem őrzi ozmán eredetöket.
Ilyen pl. az Ábrahám család, melynek őse egy Ibrahim nevű török ember volt.

Oláh Gábor tehát természetes jelenségként kezeli az Ábrahám családnév török İbrahim eredetét, azazhogy az (arab-)török İbrahim héber Ábrahámmá válását : az Ábrahám család […] őse egy Ibrahim nevű török ember volt.

Oláh Gábor azt is írja : Még egy érdekes, irodalmi hatásról eshetik szó: a Károli fordította Biblia nyelvének a hatásáról. A debreceni ember, mint kálvinista vallású, nagy bibliaolvasó és ismerő. S ez a könyv már tekintélyénél fogva is átültette régiesebb szólamait a beszédében nem sokat változó polgárság nyelvébe. (4.o.)

Így válik a magyar keresztény kultúrkörben a(mus)z(lim) arab İbrahim (a) biblikus nyomásra héber Ábrahámmá…

Oláh Gábor A debreceni nyelvjárás (1906) 4. fejezetében, a Család- és személynevek között már nem ejt szót Róluk; majd a 7. fejezetében, Vegyes tájszók címen tájszótárat, azazhogy tájszójegyzéket is mellékel, de ebben (a) családnevek nem szerepelnek. 

A törökök nézetében az is érdekes, hogy a köznyelvben ma elfogadott oszmán vagy régiesebb ottomán helyett a (talán helyi ízű) ozmán(ság) alakot használja. Ezt nagyjából a török(ség) váltószavaként alkalmazza. Bár a Hymnus-ban Kölcsey Ferencz is Ozman vad népének rovására írja, hogy Töröktől rabigát vállainkra vettünk !
Talán ősiesebb (arkhaikus) szóhasználat. De Cseke meg Debrecen közelsége révén még az is lehet, hogy ugyanaz a nyelvjárás…

Az Ábrahám családnévi alakot A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I. nem (is) szerepelteti.

Bálint Sándor Szegedi szótárában ugyan szerepel, de itt magyarázata nincsen :

Oláh Gábor természetes jelenségként kezeli a magyar keresztény kultúrkörben (a) biblikus (ószövetségi) nyomásra a muszlim, magyarul böszörmény (arab-)török İbrahim héber Ábrahámmá alakulását. Amennyiben és ahogyan ez Debrecenben végbement, hasonlóan történhetett az egész Nagy Magyar Alföldön is… (Sz.)

Forrásaim :

Oláh Gábor : A debreceni nyelvjárás (1906) Nyelvészeti füzetek (26). Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest.

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …

Nyáry Szabó László : A „Hymnus” szülinapján

A Hymnus eredeti kézirata – talán az egér rágta, vagy a labanc… vagy a 2. Ukrán Front…

A Ábrahám vagy İbrahim? – Oláh Gábor szülinapján bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.