Ravenna romanyol nyelvén Ravêna vagy Ravgnân.
Hellénül Ῥᾰ́βεννᾰ f (genitive Ῥᾰβέννης) vagy Ῥήνη f. (genitive Ῥήνης) olykor a latin neve nyomán (vissza)görögülve Ῥᾰούεννᾰ alakban is szerepelt…
Az Anasztásziosz császár idején élt büzánci görög történetíró Ζώσιμος azaz Zószimosz szerint a helyet “Rhéné-nek nevezték, mert mindenfelől vizek vették (folyták) körül” (Ῥήνη κληθεῖσα διὰ τὸ πανταχόθεν ὕδασι περιρρεῖσθαι — Historia Nova (5.27.250.4–5), minthogy Ravenna eredeti jellegzetessége volt, hogy mocsaras lagúnában rejtőző szigeteken cölöpökön álló házakból emeltetett. Χρύσιππος ὁ Σολεύς azaz Szoloi Khrüszipposz szerint nevének eredete a ‘folyik’, ‘áramlik’ jelentésű ῥέω [ejt : rheó / rhéō], ige, melynek főnévi igeneve (present active infinitive): ῥεῖν [ ejt : rhein / rheîn], vagy a ῥέος [ ejt : rheosz] főnév ‘áramló’ ‘áramlat’ jelentésben, amely Ῥῆ (Rhê) avagy Ῥέᾱ “[ejt : Rheá / Rhéā] titán(nő) nevét is adta.
Talán úgy képzelhetjük el a legképletesebben, hogy a szárazföld felől betörő barbárok ellen leginkább eggy víziváros jelent(het)ett menedéket. Így lett Rhéné avagy elő-Velence, a Velencei Birodalom elődje a Római Birodalom fővárosa…
Velence így élt és uralkodott ezer esztendeig. Hatalmát csak az veszélyeztethette, aki a velenceieknél jobban hajózott…
Honorius császár uralkodása alatt, 402-ben lett kelet felé jó kikötővel rendelkező, nyugat felől mocsarakkal védett Ravenna a Római Birodalom fővárosa. A birodalom bukása után Odoaker, majd a Keleti gótok királya, Nagy Theodorik is itt tartotta székhelyét.
I. Iusztinianosz keletrómai (bizánci) császár nyugati hadjáratai a Bizánci–Gót Háborúk során 540-ben Belizár seregei foglalták el. Jusztinianosz 554-ben adta ki a visszafoglalt területek irányítását szabályozó Pragmatica Sanctiot, amely szerint Itália bizánci praefectura, a helytartó görögül exarkhosz, latinul exarcha székhelye pedig Ravenna lett.
Így lett a Ravennai Helytartóság újra Róma, de immár Kelet-Róma része…
A bizánci fönnhatóság első évtizedeiben épült Ravennában a San Vitale-templom és a Sant’Apollinare-bazilika, amelyek ma is állnak.
A Ravennai Exarchátus a Bizánci Birodalom itáliai területeket magában foglaló közigazgatási egysége volt a korai középkorban. Létrejötte I. Jusztinianosz Római Birodalmat visszaállítani igyekvő hadjáratai nyomán a 6. század közepén. A sorozatos longobárd támadások miatt azonban a területe széttagolódott. Utóbb főleg csak a partvidékre terjedt. Végső bukását is a longobárdok okozták 751-ben.
Longobárd zöld és bizánci narancsos területek 590 körül
Forrásaim :
https://en.wikipedia.org/wiki/Tabula_Peutingeriana
https://it.wikipedia.org/wiki/Ravenna
https://en.wikipedia.org/wiki/Ravenna
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ravenna
„Storia dell’Esarcato d’Italia”. www.homolaicus.com.
“RAVENNA”, in William Smith, editor (1854, 1857), A Dictionary of Greek and Roman Geography, volume 1 & 2, London: Walton and Maberly
Woodhouse, S. C. (1910), English–Greek Dictionary: A Vocabulary of the Attic Language, London: Routledge & Kegan Paul Limited, page 1,024
https://en.wiktionary.org/wiki/%E1%BF%AC%CE%AC%CE%B2%CE%B5%CE%BD%CE%BD%CE%B1#Ancient_Greek
https://en.wiktionary.org/wiki/%E1%BF%AC%CE%AE%CE%BD%CE%B7#Ancient_Greek
Ῥήνη in Bailly, Anatole (1935), Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
Ajánlott olvasmány :
Romagna – meg a nyelve, a romanyóla
Észak-Kelet-Itáliában található Emilia-Romagna tartomány, amelynek a keleti fele Romagna.
Romagna (fél)tartomány neve a térség lombard nevéből származik. A taljánok nyelvén Romagnol a helyi beszédben rumagnôl avagy rumagnùl [ejt : rumanyól vagy rumanyúl] nyelvet Romagna tartomány 1.1 millió (2008) lakosából majdnem a fele 430,000 (2006) tudja meg beszéli még … amíg a nigránsok, a bűnvándorlók maguk alá nem temetik Európa meg Itália e féltetlen kincsét…